Tűzfalcsoport

⚠️Roger Köppel, a hetilap főszerkesztője és kiadója, akit a svájci Néppárt (SVP) párt parlamenti képviselőjeként is ismerhetünk, rendkívül kemény véleményt mondott az új miniszterelnökről.

Egy friss videóban Köppel rámutat arra, hogy “Magyar úgy beszél, mint egy diktátor. Azt mondja: „Be kell zárnunk az embereket a börtönbe.”„Visszaadoma lopott pénzt.” Ez egy rendkívül veszélyes retorika. Ez nem a megbékélés retorikája. Végül is ez egy választási győzteshez méltatlan, szégyenletes retorika. Elnézést, de így egyszerűen nem viselkedik az ember.

Ha nyertél, akkor nem adsz még egy pofont a vesztesnek. Kezet fogsz vele. Mint a teniszben, nem rúgsz bele az oldalába, a veséjébe. De ő ezt teszi.

És most Magyarországnak, istenemre, más problémái vannak, mint egy belpolitikai vendetta Magyar részéről. Például előre kellene mozdítani a meggyengült gazdaságot. Egy gazdaságot, amely nem csak Orbán miatt van válságban. Van még egy háború Ukrajnában. Van a magyar gazdaság szabotálása Zelenszkij részéről, az energiavezeték lezárásával, amely csodálatos módon, alig hogy Orbánt leváltották, azonnal újra engedte áramlani a gázt – zárja a gondolatait Köppel.

⚠️Magyar Péter a volt miniszterelnököt másolja, de sem nyelvileg sem jogilag nem stimmel a dolog.

Az elmúlt hetekben több elemző utalt arra, hogy Magyar Péter retorikája, viselkedése az ötvenes évek módszereit idézi. A tömeg hergelése, a fenyegetések a sértő megjegyzések a kommunisták bevált módszerei voltak.

Noha a 8.1 millió szavazó polgár közül csupán 3.3 millió szavazott a Tisza Pártra, Magyar Péter és társai rendszerváltásra hivatkozva kívánnak éveken át izgalomban tartani egy olyan szavazóbázist, amelynek zöme türelmetlen fiatalokból áll, akik hónapokon belül az életszínvonaluk drasztikus javulását remélik az új kormánytól, ellenkező esetben elfordulnak a messiástól. A Fidesz szavazó bázisa sokkal türelmesebb.

A Tűzfalcsoport neves jogászokat kérdezett meg arról, hogy valóban beszélhetünk-e az 53 százalékos győzelem nyomán rendszerváltásról. Meglepő módon volt aki igennel válaszolt. Szerintük a 36 évnyi polgári demokrácia után Magyar Péter kénytelen a proletárdiktatúra irányába fordítani a kormányrudat zavaros víziói megvalósítása érdekében. Két példát említettek jogtudósaink. Az egyik, hogy a megcélzott nyolc közjogi tisztségviselő jogszerű módszerekkel nem távolítható el, tehát a jogállamot Fleck Zoltán útmutatása szerint el kell felejteni. A másik, hogy elszámoltatást akar a NER egyik legnagyobb haszonélvezője úgy, hogy az egyik bűnügyben túlárazott szerződések miatt érintett lehet, de esze ágában sincs vállalni a felelősséget.

Az első intő jel a köztársasági elnök ellen indított hajsza. A 444 szerint az elnököt símán leválthatná a parlamenti kétharmad birtokában, de ő sértegetés, megalázás és internetes szavazás útján kívánja a célt elérni. Az ok egyszerű, a köztársasági elnök csak a jelenleg hatályos jogszabályok megsértése esetén lenne leváltható, új rendelkezések alapján a politikai kockázat óriási, hiszen nyilván pert indítana és azt meg is nyerné két, három év múlva, közel a választásokhoz. Nemzetközi szabály, hogy tilos az utólagos jogalkotás. Nyugdíjazni sem lehet, mivel az Európai Unió Bírósága éppen a magyar bírák kényszernyugdíjazása kapcsán mondta ki, hogy nem lehet azonnali hatállyal új nyugdíjszabályt bevezetni, legalább 5 év felkészülési idő szükséges, közben az államfő mandátuma le is jár.

A legfőbb ügyész leváltása ugyancsak a proletárdiktatúra jogi módszereit igényelné. Bárándy Péter volt igazságügy miniszter azt nyilatkozta, hogy a nemrég hivatalba lépett főügyész eltávolítására nincs törvényes ok és lehetőség. Már utaltunk arra a nyomozásra, amelyben a Diákhitel Központ vezetője saját bevallása szerint túlárazott szerődéseket írt alá, tehát a megoldás a nép követelésére a vádhatóság vezetőjének eltávolítása és lojális utód beiktatása.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos rámutatott, hogy még az alaptörvény módosítása esetén sem mozdítható el hivatalából az uniós szabályozás miatt, persze ha kilépünk az Európai Unióból akkor a forradalmi jog hozhat eredményeket. Persze ő is perelhet és  ha kimondja a bíróság a jogsértést akkor Baka András egykori főbíró esetéhez hasonlóan hatalmas összegű kártérítést kell fizetnie a magyar államnak.

Magyar Péter sógora, aki majdnem igazságügyi miniszter lett, még forradalmibb megoldást javasolt, nem csupán az Alkotmánybíróság elnökét, hanem valamennyi alkotmánybírót kiiktatna. Ehhez a forradalmi jogi lépéshez az Egyesült Nemzetek Szervezetéből, az Europa Tanácsból, az Európai Uniónól is ki kell lépnünk. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény alapján az Emberi Jogok Európai Bírósága az alkotmánybíró és a rendes bíró védelmét egyaránt garantálja Az Európa Tanács CM/Rec /2010/ 12 számú ajánlása kimondja, hogy a bírák / alkotmánybírák/ hivatali idejét, függetlenségét és elmozdíthatatlanságát a tagállamoknak garantálniuk kell. Az ENSZ alapelvek szerint a bírák elmozdíthatatlanok és tisztségüktől csak rendkívüli körülmények esetén foszthatók meg. Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy tilos a bírák jogellenes elmozdítása, a tisztségből való eltávolítás csak szigorú, előre meghatározott eljárási és anyagi jogi feltételek mellett lehetséges.A Velencei Bizottság rögzítette, hogy az alkotmánybírák elmozdíthatatlanok és ezt a tagállamoknak a megbízatási idő végéig garantálni kell. Tegyük hozzá, hogy a magyar alkotmánybírák 95 százalékban bírósági ügyek alkotmányossági felülvizsgálatát végzik, szemben a Sólyom László vezette testülettel, amely lényegében felsőházként működött. Így a jelenlegi alkotmánybírák eltávolítása nem indokolt és jogszerű keretek között nem lehetséges.

Gondoljuk józanul végig, ha Magyar Péter sógora igazságügyi miniszter lett volna és tervét végrehajtja, mennyi nemzetközi és hazai jogi normát sérthetett volna meg egy tollvonással és ennek  milyen politikai következménye lehetett volna a hazai és nemzetközi térben.

⚠️A The Washington Post ugyanakkor közvetetten utal rá, hogy több állam támogatta Orbán vonatkozó politikáját, így megosztottság tapasztalható e téren az EU-ban.

A cikkben arról írnak, hogy az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn megállapodtak abban, hogy szankciókat vezetnek be izraeli telepesek ellen a palesztinok elleni erőszak miatt, miután Magyarország új kormánya feloldotta az ország vétóját.

A döntés, amely egyhangúságot igényelt a 27 nemzetből álló blokkban, utazási tilalmat és vagyonbefagyasztást fog bevezetni egy csoport izraeli telepes és szervezet ellen, valamint szankciókat Hamász-tagok ellen. A volt magyar miniszterelnök, Viktor Orbán – aki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökközeli szövetségese – hosszú ideje blokkolta az intézkedést, de áprilisban leváltották. Utóda, Magyar Péterdöntése, hogy feloldja az ország ellenzését, véget vetett a hónapok óta tartó holtpontra.

„Az erőszaknak és a szélsőségességnek következményei vannak” – mondta Kaja Kallas, az EU fődiplomáciai képviselője.

📍Gideon Saar izraeli külügyminiszter azt mondta, hogy Izrael „határozottan elutasítja a döntést”, amelyet „elfogadhatatlannak” és „minden alapot nélkülözőnek” nevezett a cikk szerint.

Az amerikai lap emlékezet arra, hogy Netanjahu kormánya különféle intézkedésekkel támogatta az izraeli telepek bővítését Ciszjordániában. Rekordütemben hagyott jóvá új telepeket; előrelépett olyan építési projektekkel, amelyeket évtizedekig felfüggesztettek; és jóváhagyott egy tervet a földnyilvántartás újraindítására – amelyet hat évtizede felfüggesztettek –, amelynek értelmében a palesztinoknak bizonyítaniuk kell, hogy tulajdonuk az izraeli állam megalakulása előtti időből származik, vagy elveszítik ingatlanjukat.

Az EU eredeti javaslata két izraeli kabinetminiszterre is szankciókat vetett volna ki, akik kulcsszereplői a palesztin területek annektálására irányuló törekvésnek. Európai tisztviselők szerint Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter és Bezalel Smotrich pénzügyminiszter erőszakra buzdított a palesztinok ellen. Egyes EU-tagállamok azonban fenntartásaikat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy őket is célba vegyék.

Izrael és az EU-tagállamok – köztük néhány hosszú távú szövetséges – kapcsolata az elmúlt években megromlott Izrael Gázai övezetben végzett pusztítása, valamint legújabban Libanon elleni inváziója miatt.

Az EU, mint Izrael legnagyobb kereskedelmi partnere, bizonyos nyomásgyakorló eszközzel rendelkezik, és törvényhozói, valamint a közvélemény nyomása alatt áll, hogy lépjen fel, de óvatos és megosztott maradt.

📍A 27 tagállam álláspontja Németország Izrael iránti szilárd támogatásától Franciaország, Portugália és mások palesztin állam elismeréséig terjed. Xavier Bettel, Luxemburg külügyminisztere csalódottságát fejezte ki a óvatosabb államokkal kapcsolatban. „Néhányan azt mondják nekünk, hogy a történelem miatt örökre adósaik vagyunk Izraelnek, de ez nem mentség” – mondta újságíróknak a találkozó előtt múlt csütörtökön a Post szerint. Néhány ország, köztük Spanyolország és Írország, népirtással vádolta Izraelt Gázában, és arra ösztönözte az EU-t, hogy függessze fel a politikai és kereskedelmi kapcsolatokat.

Az Európai Bizottság, a blokk végrehajtó szerve, javasolta, hogy függesszenek fel néhány kereskedelmi előnyt, amelyet Izrael élvez az EU-ban, például a csökkentett vámokat, de ez a megközelítés nem szerzett elegendő támogatást.

📍 A Nemzetközi Bíróság 2024-ben azt tanácsolta az országoknak, hogy tartózkodjanak olyan kereskedelemtől, amely fenntartja azt, amit illegális izraeli megszállásnak nevezett a palesztin területeken. „Teljesen alapvető fontosságú, hogy összhangba hozzuk magunkat a nemzetközi joggal” – mondta Helen McEntee ír külügyminiszter hétfőn a cikkben leírtak alapján. Hozzátette, hogy „váltást” látott, amelynek során egyre több EU-tagállam próbál „válaszolni arra, ami egyszerűen elfogadhatatlan viselkedés Izrael részéről”.Írország, Spanyolország és Hollandia eközben nemzeti szintű kereskedelmi tilalmakat vezetnek be Izraellel szemben – írja a Washington Post.

📍A napokban készítettünk interjút Tamir Wertzbergerrel, a Likud nemzetközi koordinátorával, akitől azt kérdeztük, hogyan látják az izraeli politikai körök a magyar–izraeli szövetség helyzetét, valamint hogyan értelmezhető ez a fajta kommunikáció egy olyan viszonyrendszerben, amelyet mindkét fél stratégiai jelentőségűnek tart – legalábbis eddig biztosan. Egyik kérdésünk arra vonatkozott, hogyan értékeli az izraeli politikus Magyar Péter Benjamin Netanjahu részéreintézett meghívását az 1956-os magyar forradalom 70. évfordulójának megemlékezésére, úgy hogy jelezte: vissza kíván térni a Nemzetközi Büntetőbíróság szabályainak való megfeleléshez, ami elvileg kötelezné arra, hogy Netanjahut letartóztassa, ha Budapestre érkezne. Wertzberger szerint ez aggasztó, és úgy gondolja, “hogy mind az izraeli politikai vezetés, mind a szakmai körök aggódva figyelik annak lehetőségét, hogy változás történhet Magyarország politikájában ezen a téren.

⚠️Bemutatjuk a céget, illetve hálózati rendszerét amelynek székhelyére rendelt minisztériumi adatokat Magyar Péter

Az Árad a Tisza Kft. egy 2024 decemberében alapított vállalkozás, amelynek tulajdonosa a Tisza Párt, ügyvezetője pedig az a Berkes Bence. A cég székhelye korábban a Lajos utcában volt, a Párt webshop felületén – amelyet a Kft. üzemeltetett – a mai napig ez a cím található. Emelett a 2026. március 11-én elfogadott adatvédelmi tájékoztatóban is ez a cím szerepel, holott a céginformációk szerint 2025.11.18. a székhelymódosítás   dátuma, azóta a vállalkozás a Szépvölgyi úti címre van bejelentve. A Magyar Nemzet korábban arról írt, hogy az ezen a címen található luxus irodaház, valójában az Egerben bejegyzett Tisza Párt titkos kampányközpontja.

A Kft. fő tevékenysége “Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése”, de könyv-kiskereskedelem, ruházat-kiskereskedelem és ital-kiskereskedelem is szerepel a tevékenységi körök sorában.

A vezető tisztségviselők között volt korábban Mérő Leon, és sajtóhírek szerint Magyar Péter tudtával-beleegyezésével történhetett a cégalapítás – ugyanis a Tisza Párt vezetője a Facebookon sok sikert kívánt a fiatal cégvezérnek, mint írta: „Hajrá, Leon”.

A Forbes szerint volt már Mérő Leonnak egy reklámügynöksége, amelyet 2020-ban anyja, Mérő Csilla alapított. A CAP. Marketing Agency Kft. egészen 2025-ig szerény árbevételeket produkált, majd hirtelen a tavalyi évben átlépte a 100 millió forintos határt.

A vállakozás a honlapján azzal büszkélkedik, hogy 300.000.000 Ft az az elköltött hirdetési összeg, amely kapcsán “minden forint, amit ügyfeleink marketingre szánnak, számunkra is érték. Úgy kezeljük a ránk bízott költségkeretet, mintha a saját pénzünket költenénk: megfontoltan, céltudatosan és átgondolt stratégiával.”

Mérő Leon egyébként egy új céget is alapított idén márciusban, BILDR HUB Kft. néven, amelynek főtevékenysége “Üzletviteli, egyéb üzletvezetési tanácsadás.” 

Ahogy korábban megírtuk, Berkes Bence apja is ismert személyiség, zenei munkásságának meghatározó állomásai a Repülők, illetve az Első Emelet nevű zenekarok. Berkes Gábor a Magyar Szocialista Párt környékén is felbukkant, a „2006-os választásokra az MSZP – állítólag magyarországi pártok közül elsőként – külön kampánydalt íratott, melyet Geszti Péter és Berkes Gábor szereztek. Ahogy azt Mező Gábor kutatásából megismerhettük, Berkes Bence apja, Berkes Gábor valódi kádergyerek, aki Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be.

⚠️Hogyan manipulálták a globalisták a magyarországi választást, és hogyan tervezik Európa konzervatív nacionalistáinak eltiprását

Távolról sem a „demokrácia győzelmeként” ünnepelt eredmény, amelyet Barack Obama és az EU-vezetők köszöntöttek, Magyar Peter múlt hónapban történt megválasztása Magyarország miniszterelnökévé egy kifinomult választási manipulációs rendszer sikerét jelenti, állítja az Anna Wellisz és Joshua Gilder szerzőpáros a chroniclesmagazin.org hasábjain. Egy koordinált stratégia segítségével – állítják – amely aláásta Magyarország konzervatív nacionalista vezetőjét, Orbán Viktort, és előmozdította a EU-barát jelöltet, Magyart, az európai és amerikai globalista elit biztosította valójában szerintük a brüsszeli győzelmet Magyarországon.

Ezt anélkül tették, hogy eredményeket kellett volna érvényteleníteniük, mint Romániában volt szükséges, vagy jelölteket egyenesen kizárniuk, ahogy Romániában és Franciaországban történt. “Pénzügyi zsarolás, jogi hadviselés, cenzúra és szelektív hírszerzési szivárogtatások végezték el a munkát.”

Magyarországon a választás napján a szavazatok leadása szabad és tisztességes volt. A cikk egyik szerzője, Anna Wellisz társelnöke volt egy közel 100 megfigyelőből álló független megfigyelő missziónak, és tanúsíthatja a szavazóhelyiségek eljárási integritását. Azonban az eljárási tisztesség egy egyetlen napra nem határozza meg a teljes folyamatot. Évekig tartó külső nyomás, nagyrészt Magyarországtól kívülről, alakította ki az eredményt.

Egy olyan rendszer, amely eltemeti az egyik jelölt érveit, miközben a másikét felerősíti, nem nevezhető tisztességesnek, függetlenül a tiszta szavazási mechanikától. Rejtélyes, Magyarországról kívülről származó források társadalmi média sztárrá változtatták Magyart, a pro-EU jelöltet, annak ellenére, hogy tiltottak a külföldi finanszírozás és a digitális politikai hirdetések. Eközben az EU-tisztviselők és a nyugati újságírók ironikus módon „külföldi beavatkozásról” figyelmeztettek Oroszország részéről, miközben saját hatalmas befolyásolási műveletüket figyelmen kívül hagyták.

Az Orbán Viktor elleni kampány több, mint egy évtizeden át tartott. Tartalmazta a folyamatos anti-Orbán médiafedezetet az Atlanti-óceán mindkét partján, a nyilvános megszégyenítést Magyarország nemzeti vétójogának használata miatt az EU Tanácsában, valamint a politizált ítéletek áradatát az EU Bíróságától és az Emberi Jogok Bíróságától olyan ügyekben, amelyek meghaladják a megfelelő joghatóságukat. A nyugati hírszerző szolgálatok szelektív szivárogtatásai tovább gyengítették a populistajelöltet – egy taktika, amely ma már rutinszerű mind Európában, mind az Egyesült Államokban.

Még erősebb volt a nyers pénzügyi kényszer Magyarország ellen. A „jogállamiságra” hivatkozva az EU visszatartotta a COVID-segélyt, a védelmi hiteleket, ösztöndíjakat, és napi 1 millió eurós bírságot szabott ki a migránskvóták elutasítása miatt. Ezek az intézkedések összesen körülbelül 35 milliárd eurót (41 milliárd USD) tettek ki pénzügyi büntetésként – ami Magyarország GDP-jének körülbelül 15%-a egy 9 milliós nemzet számára. A nyomást tovább növelte, hogy Ukrajna anti-Orbán kormánya elvágta az energiaszállítást Budapestre, destabilizálva a gazdaságot a szavazás előtt. Brüsszel ismételten jelezte, hogy Magyarország pénzügyi gondjai csak akkor érnek véget, ha a választók a brüsszeli elkötelezettségű jelöltet választják.

Ilyen taktikákat korábban is alkalmaztak vegyes sikerrel. Ami Magyarország választását megkülönböztette, az az EU Digitális Szolgáltatásokról szóló Törvényének (DSA) teljes körű bevetése volt, a blokk legalizált cenzúrarendszere. A DSA felhatalmazza a „megbízható jelölőket” és az EU-finanszírozású tényellenőrzőket – túlnyomórészt baloldali nonprofitoktól –, hogy felerősítsenek, leminősítsenek vagy elnyomjanak tartalmakat. Magyarországon, ahol a Facebook dominálja a hírfogyasztást a lakosság körülbelül kétharmadánál, a platform eleget tett a DSA-operátorok követeléseinek. Az ő „Gyorsreagálási Rendszerük” túlórázott, hogy harcoljon a „dezinformáció” ellen, amelyet szélesen határoztak meg mint bármi, ami kifogásolható az EU Bizottság számára. Az eredmény: a viszonylagos újonc Péter Magyar jóval nagyobb eléréseket produkált, mint bármely más politikus a platformon.

Barack Obama és az EU Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen gyorsan a demokrácia diadalaként üdvözölték az eredményt. Obama kifejezetten összekapcsolta Lengyelország 2023-as választásával. „A tegnapi ellenzéki győzelem Magyarországon, akárcsak Lengyelország 2023-as választása, a demokrácia győzelme” – írta az X-en. 

A lengyel párhuzam tanulságos, mivel a Magyarországon használt technikákat először ott tesztelték 2023-ban, és ami Lengyelországban történt azóta, az előzetes képet ad arról, mi vár Magyarországra Magyar alatt. Alig több mint két évvel azután, hogy Donald Tusk hatalomra került Lengyelországban, adminisztrációja törvénytelen kampányt folytatott az ellenzék ellen. Tusk, aki megfogadta, hogy „vasseprűvel” fog uralkodni, nyíltan bevallotta, hogy egyes intézkedései talán nem „szigorúan legálisak”, de mégis szükségesek ahhoz, amit ő „militáns demokráciának” nevez. Néhány kulcsintézkedése a következőket foglalja magában:

•  A közszolgálati televízió, rádió, a Lengyel Sajtóügynökség és a regionális állomások erőszakos átvétele, majd a kritikusok megtisztítása.

•  Illegális kinevezések egy új nemzeti főügyész és az ügyészségi szolgálatok megtisztítása, figyelmen kívül hagyva a Lengyel Alkotmánybíróság és Legfelsőbb Bíróság ítéleteit.

•  A bíróságok manipulálása a elnökök rövidített mandátumain keresztül és politikai szövetségesek beiktatása a szelektív üldözések lehetővé tételéhez.

•  A Jog és Igazságosság Párt (PiS) közfinanszírozásának blokkolása a 2025-ös elnökválasztási kampány során, súlyosan hátrányos helyzetbe hozva az ellenzéket. A PiS jelöltje, Karol Nawrocki mégis megnyerte a népszavazást.

•  Ellenzékiek letartóztatása és fogva tartása olyan körülmények között, amelyek kínzással érnek fel, beleértve egy idős nő esetét, aki szívroham következtében halt meg kihallgatás után, ügyvédi hozzáférés nélkül.

A lengyel részről célkeresztbe helyezett személyek a korábbi igazságügyi miniszter, Zbigniew Ziobro és helyettese, Marcin Romanowski, akik a PiS lengyelországi bírósági reformjait vezették. Erőfeszítéseik a demokratikus elszámoltathatóság visszaállítására irányultak egy olyan bírósági rendszerben, amelyet még mindig kommunista korszakbeli maradványok uralnak. Mindkét férfi politikai menedékjogot kapott Budapesten – példa nélküli lépésként az EU történetében.

Magyar a választási győzelem után azonnal megígérte, hogy kiadja őket Lengyelországnak, ahol nem remélhetnek tisztességes tárgyalást. Ziobro, aki előrehaladott gégerákkal küzd, valószínűleg nem éli túl a börtönt.

Figyelemre méltó, hogy Tusk kormánya nem vádolta őket sikkasztással vagy személyes gazdagodással. Ehelyett azzal vádolja őket, hogy „személyes előnyt merítettek” abból, hogy támogatásokat ítéltek oda keresztény és konzervatív szervezeteknek, amelyek bűncselekmények áldozatait segítik – hivatkozva katolikus hitükre bizonyítékként. Az igazi bűnük a szerzők szerint az volt, hogy kihívták a liberális monopóliumot az igazságszolgáltatásra és a közfinanszírozásra, miközben a lengyel alkotmányt helyezték előtérbe az EU-diktátumokkal szemben.

Brüsszel nem azért támadta a Jog és Igazságosságot, mert megszegte a jogállamiságot, hanem mert érvényesítette a nemzeti szuverenitást és a bírósági függetlenséget. Tusk ezeknek a harcaknak az élén állt az EU Tanács elnöki pozíciójából és az Európai Néppárt (EPP) vezetőjeként. Hatalomra visszatérve személyes bosszút követelt a konzervatív ellenzék ellen. Koalíciójának tagjai azzal fenyegetőztek, hogy „autó csomagtartójában” rabolják el Ziobrót és Romanowskit, és visszaviszik őket Lengyelországba. Erre talán nem lesz szükség, mivel Magyar megígérte, hogy az első napon kiadja őket. Ha ez megtörténik, az jelzi, hogy nem marad biztonságos menedék a konzervatívok számára az EU-ban.

Az amerikaiaknak, akik úgy gondolják, hogy nekünk semmi közünk ehhez, tartsák észben, hogy 23 amerikai nonprofit szervezet, amelyeket adófizetők dollárjaiból finanszíroznak az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségén (USAID) és a Nemzeti Demokrácia Alapítványon (NED) keresztül, részt vett Európa digitális cenzúrarendszerének létrehozásában, amelyek a fenti folymatokat és beavatkozási akciókat jelentősen segítették – zárja gondolatait az amerikai szerzőpáros.

A szerzők rövid bemutatása:

•  Anna Wellisz: Az Edmund Burke Foundation elnöke (ez a szervezet szervezi a National Conservatism / NatCon konferenciákat és a NatConTalk/NatConSquad műsorokat). Korábban a White House Writers Group senior igazgatója volt. Irodalmat és meggyőző írást tanított egyetemeken. Konzervatív kommunikációs stratéga, politikai író és aktivista, aki Közép- és Kelet-Európával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. Ő maga társelnöke volt a magyar választásokat függetlenül megfigyelő missziónak (ezt a cikkben is említjük).

•  Joshua Gilder: Ronald Reagan elnök senior beszédírója volt (1985–1988), korábban George H. W. Bush alelnöknek is dolgozott beszédíróként. A White House Writers Group alapítója és korábbi vezetője. Politikai író, újságíró (többek között a Wall Street Journal számára), valamint konzervatív tanácsadó és szerző. Reagan idején és utána is aktív szerepet töltött be a konzervatív politikai gondolkodásban és emberi jogi kérdésekben (korábban az Államigazgatási Emberi Jogi Hivatal helyettes főtitkára is volt).

⚠️Újabb átláthatósági válság az EU-ban: milliárdok sorsa bizonytalan a Covid utáni helyreállítási alapból

Az Európai Unió Ellenőrző Számvevőszéke (European Court of Auditors, ECA) friss jelentésében súlyos hiányosságokra hívta fel a figyelmet a Recovery and Resilience Facility (RRF) – azaz a Covid-19 utáni helyreállítási és rezilienciaeszköz – átláthatóságával és nyomon követhetőségével kapcsolatban.

A több mint 577 milliárd eurós alapból kifizetett összegek egy részének végső felhasználói és tényleges költségei nehezen vagy egyáltalán nem követhetők nyomon, ami szakértők szerint jelentős kockázatot jelent az uniós adófizetők pénzének biztonsága szempontjából.

A lengyel konzervatív-liberális politikus, Ewa Zajączkowska-Hernik európai parlamenti képviselő május 9-i X-bejegyzésében „új von der Leyen-ügynek” minősítette a jelenséget, és arra figyelmeztetett, hogy ez „az Európai Bizottság egyik legnagyobb pénzügyi botránya” lehet. Zajączkowska-Hernik szerint a mainstream lengyel média sem foglalkozik kellőképpen az üggyel, holott az uniós polgárok pénzéről van szó. „577 milliárd euróról beszélünk, és nem tudjuk, hová tűnt a pénz” – írta a posztban.

Az ECA különjelentése (Special Report 14/2026: „RRF traceability and transparency”) szerint a probléma gyökere az RRF egyedi finanszírozási modelljében rejlik: a „financing not linked to costs” (költségektől független finanszírozás) mechanizmusában. Ellentétben a hagyományos uniós támogatásokkal, itt a kifizetések nem a ténylegesen felmerült költségek utólagos elszámolásához kötődnek, hanem előre meghatározott „mérföldkövek” és célok teljesítéséhez. Az uniós tagállamoknak így elegendő csupán ezeket a mutatókat jelenteniük, a teljes kiadási láncot és a végső kedvezményezetteket nem kell részletesen feltárniuk. 

Az Ellenőrző Számvevőszék tíz tagállamban (Ausztria, Bulgária, Észtország, Franciaország, Németország, Lettország, Málta, Hollandia, Románia és Spanyolország) végzett mintavizsgálata alapján megállapította, hogy ez a rendszer „jelentős hiányosságokat” okoz a nyomon követhetőségben és az átláthatóságban. Ivana Maletić, a jelentésért felelős ECA-tag egyenesen úgy fogalmazott: „Az uniós polgároknak joguk van tudni, hogy ki kapja a közpénzeket, és mire fordítják azokat valójában.” Maletić szerint a jelenlegi gyakorlat alááshatja a közpénzekbe vetett bizalmat. 

Zajączkowska-Hernik bejegyzése kiemeli, hogy a lengyel Nemzeti Helyreállítási Terv (KPO) egyelőre nem szerepel a vizsgálatban, ám „félelmetes belegondolni”, mit mutatna egy hasonló ellenőrzés a jelenlegi lengyel kormány (Donald Tusk) alatt. A politikus szerint a mechanizmus „nyilvánvalóan teret ad a hatalmas csalásoknak és visszaéléseknek”, és ezt követően von der Leyen korábbi ügyeire (Pfizergate, választási beavatkozások, Mercosur-szerződés) utalva követelte a Bizottság elnökének és teljes testületének lemondását. „Ez a bizottság már régóta a botrányok, a szerződések megsértésének és a jogállamiság megsértésének fészke” – írta. 

Az ügy nem előzmények nélküli. Az ECA korábban több jelentésben is kritizálta az RRF teljesítményalapú modelljét, a kettős finanszírozás kockázatát és az ellenőrzési hiányosságokat. A mostani jelentés éppen akkor látott napvilágot, amikor az EU a következő hétéves költségvetésről tárgyal, és több intézmény is az RRF-modellt kívánná alapul venni a jövőbeli eszközöknél. 

Brüsszeli források szerint a Bizottság vitatja az ECA egyes megállapításait, és hangsúlyozza, hogy a mérföldkő-alapú rendszer gyorsította a források kifizetését, és hozzájárult a gazdasági helyreállításhoz. Ugyanakkor elismerik, hogy a nyomon követhetőség javítása szükséges.

Zajączkowska-Hernik posztja azonban rámutat egy mélyebb, politikai problémára: miközben az uniós intézmények folyamatosan a jogállamiságról és átláthatóságról prédikálnak, saját legnagyobb pénzügyi programjukban éppen ezek a szempontok szenvednek csorbát. Az ügy várhatóan tovább élezheti a feszültségeket az Európai Parlamentben, különösen a konzervatív és euroszkeptikus frakciók és a néppárti-liberális-baloldali nagykoalíció között.

Lábjegyzetek:

¹ Ewa Zajączkowska-Hernik (@EwaZajaczkowska), X-bejegyzés, 2026. május 9. A posztban hivatkozott adatok és idézetek közvetlenül az ECA jelentéséből származnak.

² European Court of Auditors, Special Report 14/2026: „RRF traceability and transparency – Gaps remain regarding the traceability and transparency of RRF funds” (2026. május 6.).

³ Idézet Ivana Maletić ECA-tag nyilatkozatából, lásd Le Monde, Agence Europe és az ECA sajtóközleménye, 2026. május 6–10.

⁴ Az RRF teljes kerete eredetileg 724 milliárd euró volt, a kifizetett összeg 2026 elejére elérte a 577 milliárdot.

⚠️Az elszámoltatásról beszélt őszintén egy beszélgetés során a Tisza Párt elnöke

A leendő miniszterelnök egy alkalommal azt fejtegette, hogy azt gondolom,  hogy “nem is volt őszinte szándék soha arra, hogy teljes elszámoltatás legyen, vagy bármilyen. Én ezt a szót egyébként tényleg kerülöm, főleg azért, mert jogász vagyok, és tudom, hogy egy politikus nem számoltathat el egy másik politikust, tehát az nem úgy működik. Azt a kommunisták csinálták meg egy-két ilyen diktatúrában, hogy akkor az előző vezetést lefejezték és elraboltak vagy államosítottak mindent. Ez nem így működik.”

Mint ismert Magyarországon 1945 és 1946 között kb. 600–700 ezer embert hurcoltak el a Szovjetunióba, ezek belül megközelítőleg 200–300 ezer volt a civil, sokuk politikai okból („antiszovjet tevékenység”, volt hivatalnokok, nem baloldali politikusok, értelmiségiek, „osztályellenségek”). 5–30 ezer közötti azon magyar politikai elítéltek száma, akiket a szovjet katonai bíróságok (troykák) alapján marasztaltak em, őket inkább GULAG-ra vitték. Tízezres nagyságrendűek voltak a magyarországi ÁVH-s letartóztatások, kitelepítések (pl. Hortobágy) és börtönök is.

⚠️Az elmúlt években a magyar–izraeli kapcsolatok látványosan megerősödtek, és ezt sokszor példaként is emlegették arra, hogyan lehet két ország között stabil, kölcsönös tiszteleten alapuló stratégiai szövetséget kiépíteni. Magyarország az Orbán-kormányok alatt következetesen Izrael egyik legfontosabb európai partnereként lépett fel, ami a nemzetközi politikában is mindenki számára egyértelmű volt.

Éppen ezért keltett hatalmas visszhangot az, amikor Magyar Péter meghívta az izraeli miniszterelnököt Magyarországra, de egyúttal olyan nemzetközi jogi kötelezettségekre is utalt, amelyek adott esetben a meghívott személy elleni letartóztatás és büntetőeljárás lehetőségét is magukban foglalhatják. Ez nem túl szerencsés diplomáciai üzenet.

Az alábbi interjú Tamir Wertzbergerrel, a Likud nemzetközi koordinátorával készült, akitől azt kérdeztük, hogyan látják az izraeli politikai körök a magyar–izraeli szövetség helyzetét, valamint hogyan értelmezhető ez a fajta kommunikáció egy olyan viszonyrendszerben, amelyet mindkét fél stratégiai jelentőségűnek tart – legalábbis eddig biztosan.

📍Benjamin Netanjahu gyakran úgy írja le Magyarországot, mint Izrael egyik legközelebbi európai szövetségesét. Mennyire fonódik össze a diplomáciában a politikai gesztusok és a személyes bizalom szerepe a szövetséges kormányok között?

Az elmúlt években Magyarország nemcsak partner volt, hanem Izrael egyik legfontosabb szövetségese lett. A teljes átláthatóság kedvéért hozzá kell tennem, hogy megtiszteltetés volt számomra, hogy ennek a szövetségnek a kiépítésében jelentős szerepet játszhattam, különösen a pártok szintjén, és ez az egyik dolog, amire a legbüszkébb vagyok.

A politikai gesztusok végső soron bizalmat építenek, a bizalom pedig további gesztusok alapjává válik. Ez egy önmagát erősítő kör, amely különbséget teremt a hagyományos diplomácia és az erős szövetség között. Ez igaz az államok között, és ugyanígy igaz a vezetők közötti személyes viszonyokra is.

📍Amikor egy politikai vezető meghívást intéz egy másikhoz, miközben hangsúlyozza a nemzetközi jogi kötelezettségeket is, az külföldön vegyes üzenetként jelenhet meg. Az Ön tapasztalatai szerint az izraeli politikai körökben hogyan értelmezik az ilyen kettősséget?

Itt természetesen Magyar Péter Benjamin Netanjahu részéreintézett meghívásáról beszélünk, az 1956-os magyar forradalom 70. évfordulójának megemlékezésére, annak ellenére, hogy jelezte: vissza kíván térni a Nemzetközi Büntetőbíróság szabályainak való megfeleléshez, ami elvileg kötelezné arra, hogy Netanjahut letartóztassa, ha Budapestre érkezne.

Ez természetesen aggasztó, és úgy gondolom, hogy mind az izraeli politikai vezetés, mind a szakmai körök aggódva figyelik annak lehetőségét, hogy változás történhetMagyarország politikájában ezen a téren. Ugyanakkor Izraelben megvan az a türelem és megértés, hogy meg kell várni az új kormány hivatalba lépését, és a helyzetet tettek, nem pedig kijelentések alapján kell megítélni. Szerintem türelemre van szükség, és az új kormánynak esélyt kell adni. Biztos vagyok benne, hogy amikor ténylegesen elkezdik a kormányzást, a helyzet másképp fog festeni a számukra.

📍Magyarország és Izrael az elmúlt évtizedben kifejezetten pragmatikus kapcsolatot épített ki. Ön szerint melyek azok a kulcselemek, amelyek akkor is fenntartják ezt a viszonyt, ha a politikai vezetés vagy a retorika változik?

Már 2021-ben is hasonló helyzetben voltunk, amikor Izraelt Naftali Bennett és Jair Lapid vezette, mégis fennmaradt a jókapcsolat. Nem látok okot arra, hogy ez most másképp legyen. A közös értékek és érdekek — különösen a migráció, a vallás és a biztonság kérdésében — mellett Magyarország és Izrael olyan mély és erős együttműködést alakított ki, amelyet nehéz lenne megbontani.

📍Melyek azok a területek, amelyek Ön szerint a leginkább meghatározzák a magyar–izraeli együttműködést?

Elsősorban a határvédelem, a hírszerzés és a biztonság kérdései. A 2015-ben Magyarország által épített határkerítés, amely a migráció megállítását szolgálta, izraeli technológián és tapasztalaton alapult. Emellett jelentős izraeli befektetések vannak Magyarországon, amelyek hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez, valamint katonai és hírszerzési technológiai együttműködés is zajlik.

Másrészt Magyarország Izrael diplomáciai védőernyőjévé vált az Európai Unión belül. Gyakran csak a magyar vétóról beszélnek Izrael-ellenes döntéseknél, de nekem volt lehetőségem az elmúlt években szorosan együtt dolgozni magyar európai parlamenti képviselőkkel — főként a Fidesz részéről —, valamint Várhelyi Olivér biztos úrral is, és mindannyian valódi barátai Izraelnek és a zsidó népnek. Brüsszel politikai légkörében Magyarország következetes álláspontja nemcsak morális, hanem bátor is, és korántsem magától értetődő.

⚠️ A nemzetközi jog, különösen az Emberi Jogok Európai Egyezménye (ECHR) 6. cikke, valamint az Európai Unióról szóló szerződés (TEU) 2. cikke értelmében a jogállamiság (rule of law) és a tisztességes eljárás (due process of law) nem csupán belső alkotmányos követelmények, hanem az európai jogi térség alapvető pillérei. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Basic Principles on the Independence of the Judiciary (1985) dokumentuma egyértelműen rögzíti, hogy a bírók és magas közjogi tisztségviselők csak egyéni eljárásban, bizonyított alkalmatlanság vagy súlyos mulasztás esetén mozdíthatók el, és ezt független, pártatlan bíróság előtt kell elbírálni. A Velencei Bizottság (Európai Tanács) többszöri Magyarországra vonatkozó véleményei (például 2012–2013-as jelentések) és az Emberi Jogok Európai Bírósága (ECtHR) ítéletei – köztük a Baka v. Hungary nagykamarai döntés (2016) – hangsúlyozzák, hogy az idő előtti, politikai indíttatású tisztségmegszüntetés sérti a bírósági függetlenséget, a hatalmi ágak szétválasztását és a jogbiztonságot. Ezek a normák nem akadályozzák a demokratikus váltást, de megkövetelik, hogy az új többség is jogi keretek között, nem pedig „rendszerváltás” retorikával cselekedjen.

📍Magyar Péter a rögtönítélő bíró

A Tűzfalcsoport tényfeltáró tevékenysége során gyakran keres meg neves jogászokat aktuális jogi kérdések tisztázása céljából. Ezúttal arra kerestük a választ, hogy Magyar Péter miért erőltet  jogon kívüli eszközöket a nyolc vezető közjogi méltóság eltávolítására.

A Tisza párt elnöke arra hivatkozik, hogy az országgyűlési választásokon a 8.1 millió választásra jogosult polgár közül 3.4 millió a pártjára szavazott, ez azt jelenti, hogy rendszerváltás történt, így az amúgy szabályszerűen megválasztott államfőnek és további hét közjogi tisztségviselőnek távoznia kell. Magyar Péter tehát egyszerre tölti be a vádló és az ítélő bíró szerepét és védőügyvéd szóba sem jöhet, jogorvoslat nincs.

Emlékezetes, hogy a  háborús bűnöket elkövető német vezetők ügyében is volt Nürnbergben tárgyalás és a gyilkosok védekezhettek, sőt még Rákosi Mátyás is a vérbírákra bízta a piszkos munkát.

Arra gondolhatunk, hogy Magyar Péter annyira gyenge jogász, hogy nem is hallott a tisztességes eljárás nemzetközi elvéről. Az is felmerülhet, hogy nem szereti a jogot, hiszen például Balásy Gyula nyilatkozata után tőle is megkérdezhetik, hogy miért írt alá saját bevallása szerint is túlárazott szerződéseket több mint egy milliárd forint értékben és ezzel állami pénzek jutottak jogtalanul vállalkozásokhoz. Magyar Péter nem szívesen jogászkodik, mivel ez esetleg felveti a büntető jogi kódex vonatkozó passzusai alkalmazásának szükségességét…

Az általunk megkérdezett jogászok szerint az ok sokkal egyszerűbb. A magyarázat az, hogy a nyolc közméltóság jogszerű keretek között nem távolítható el.A rendszerváltás nem jogi indok. 1990-ben még éltek a gyilkos vérbírák, ÁVH mészárosok, a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság elkaszálta az igazságtételi törvényt. A polgárok bosszúvágyát megfékezte a jog, féltek a megmozdulásoktól.

Arra felesleges hivatkozni, hogy nevezetteket a Fidesz jelölte, mivel nincs még bírák esetén sem olyan nemzetközi vagy hazai  követelmény, amely előírná a konszenzusos jelölés elvét. Ez Magyar Péter esetén is gondot fog okozni, hiszen a Fidesz nélkül nem lesz konszenzusos jelölt az esetleg megüresedő posztokra, és a közméltóságokat az új parlamentnek kell megválasztania a Tisza párt jelöltjei közül és jogi érvként kevés lesz Fleck Zoltán vagy Laczó Adrien támogató nyilatkozata.

Az igazi probléma az, hogy a kiszemelt áldozatok nem követtek el semmit. A megválasztásakor érvényes jogszabályok súlyos megsértését kellene igazolni egy jogszerű eljárásban. Az Alkotmánybíróság elnökénél az is gond, hogy döntéséért az alkotmánybíró nem vonható felelősségre még a banánköztársaságokban sem. Péterfalvi Attila rámutatott, hogy az uniós szabályok szerint még alkotmánymódosítással sem lehet őt elmozdítani. Gond, gond hátán…

Persze Magyar Péter eltávolíthatja a közjogi tényezőket és azt is elmondhatták neki, hogy jönnek a perek és feltehetőleg hatalmas összegeket kell majd fizetni, ahogy ez Baka András esetében történt a leköszönő kormány regnálása idején. Viszont ekkor már minden közjogi poszton a Tisza emberei lesznek, persze parlamenti konszenzus nélkül és esetleg pár év múlva ugyanúgy végzik…

A lengyel példa hazai viszonyok között nem alkalmazható, de figyelemre méltó, hogy a Tusk kormány Alkotmánybíróságot támadó politikájának is szerepe lehetett abban, hogy a nemrég megválasztott, kormánnyal szemben álló új államfő a testület fő támasza és ki tudja, mit hoz a jövő évi parlamenti választás Lengyelországban.A százezres tüntetések segítettek abban, hogy a lengyel Alkotmánybíróságot ne likvidálhassa Tusk…

Amennyiben a közméltóságok nem mondanak le, a piszkos munkát Magyar Péter sógorának kell elvégeznie. A társadalmi béke érdekében, amit Magyar Péter megígért, fontos lenne, hogy ne kerüljön sor mészárlásra és az új igazságyügyi miniszter ne úgy kerüljön be a történelemkönyvek lapjaira mint aki a közméltóságokat kiiktatta. Emlékezzünk arra, hogy a szavazók hangulata gyorsan változik, ahogy ez 2006-ban is történt. Pár hónap alatt a győztesből politikai hulla lett.

Végül érdemes kitérni a várható nemzetközi visszhangokra. Persze von der Leyen asszony tapsikolni fog, de az Egyesült Államok törvényhozása is felfigyelhet a tervezett törvénysértő eljárásokra. Ez utóbbi nagyobb súllyal esik latba a nemzetközi térben.

📍Negatív nemzetközi párhuzamok jól illusztrálják a kockázatokat

Mint ismert, El Salvadorban 2021-ben a Bukele elnök támogatta nemzetgyűlés tömegesen eltávolította az alkotmánybírósági bírókat egyéni meghallgatás nélkül, ami nemzetközi elítélést váltott ki (OAS, Inter-American Commission on Human Rights). Törökországban 2016 után tízezres bírói és ügyészi tisztogatás zajlott, az ECtHR előtt számos ügyben megállapítva az ECHR 6. cikkének megsértését. Lengyelországban mind a PiS-, mind a későbbi Tusk-kormány bírósági reformjait a Velencei Bizottság és az EU Art. 7 eljárás keretében kritizálták, rámutatva, hogy a gyors, extra-legális „tisztogatás” destabilizálja a demokráciát, még ha népszerű is.

A Baka v. Hungary ügy (ECtHR, 2016) különösen releváns precedens: a Kúria elnökének alkotmánymódosítással történő idő előtti eltávolítását a bíróság egyhangúlag az ECHR 6. és 10. cikkének megsértésének minősítette, Magyarország jelentős kártérítést fizetett. Ez bizonyítja, hogy az ilyen lépések nem maradnak nemzetközi következmények nélkül – akár hatalmas összegek, akár diplomáciai izoláció formájában. Még egy kétharmados parlamenti többség esetén is a jogfolytonosság és a procedurális garanciák betartása biztosítja a hosszú távú stabilitást és a nemzetközi legitimációt, elkerülve a „majority tyranny” csapdáját, amelyet már Madison a Federalist Papers-ben elemzett. A társadalmi béke és a demokrácia szempontjából kulcskérdés, hogy a jog ne csak eszköz, hanem korlát legyen – mind a régi, mind az új hatalom számára.

⚠️Az alábbi kérdésekre keressük a választ – hogyan kezelje az új, Magyar Péter vezette Tisza-párti kormány a korábbi hatalom gazdasági hálózatát? Lehet-e ez a botrány Magyar politikai végzete, vagy inkább lehetőséget teremt a rendszerváltás hitelességének bizonyítására? Miért van jelentősége annak, hogy közpénzt kezelt Magyar Péter és mindez milyen párhuzamokat mutat Ursula von der Leyen korábbi botrányaival?

A 2026-os parlamenti választások utáni politikai átmenet egyik leglátványosabb epizódja Gyula Balásy, a kormányközeli kommunikációs és médiavállalkozó drámai nyilatkozata volt.

Balásy május 4-én a Kontroll YouTube-csatornán könnyek között jelentette be: közjegyzői okiratban felajánlja az államnak kommunikációs, rendezvényszervező és médiacégeit (Lounge Design, Lounge Event, New Land Media, Visual Europe), valamint magántőkealapokban lévő befektetési jegyeit – összesen több tízmilliárd forint értékben. A bejelentés egybeesett cégei számláinak befagyasztásával, hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatti nyomozásokkal.

Ez az ügy nem csupán a nagyvállalkozó személyes válságát jelzi, hanem közvetlenül érinti az új, Magyar Péter vezette Tisza-párti kormányt. Magyar Péter már 2024-es Partizán-interjújában élesen bírálta Balásy cégeit, ám egykori Diákhitel Központ-vezetői posztján maga is aláírt velük szerződéseket. Hadházy Ákos független képviselő pedig a felajánlást „hiteltelennek” nevezte, hangsúlyozva, hogy a cégek értéke „a nagy semmi”, mivel kizárólag az állami propaganda-megrendeléseken alapult – és Balásy egyike volt azoknak az oligarcháknak, akinek a NAV megfogta a sebtében külföldre utalt milliárdjait. A Balásy-botrány így teszteli Magyar Péter hitelességét: az igazságtétel, a gazdasági stabilitás és a saját múltja közötti egyensúlyt.

📍Magyar Márton és Magyar Péter közötti közvetett szerződéses kapcsolat

Hadházy elsősorban a Magyar Péter vezette Diákhitel Központ (DHK) alatt aláírt szerződéseket vizsgálta, amelyek közül több túlárazottnak és feleslegesnek minősült a KEHI (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal) 2021-es jelentése alapján is. Ugyanakkor egy másik ügyben is felmerülhet büntetőjogi felelősség, mégpedig a PlanB Magyarország Kft.-vel kapcsolatos szerződések okán. Magyar Márton 2019 augusztusa és 2020 februárja között projektmenedzserként dolgozott a PlanB-nél, ez az időszak egybeesik a cég és a Diákhitel Központ között köttetett szerződések aláírásával és teljesítésével. Magyar Péter és öccse is elismerte a kapcsolatot, de szerintük Mártonnak nem volt rálátása a DHK-projektekre.

A PlanB-ügy kulcselemei:

•  A PlanB Magyarország Kft. 2019–2020-ban több szerződést kötött a DHK-val (Magyar Péter vezérigazgatói ideje alatt), például:

•  Z-generációs fogyasztási szokásokról szóló 40 oldalas tanulmány ~4 millió forintért (oldalanként kb. 100 ezer Ft).

•  Pénzügyi tudatosságról szóló 18 diás előadás 4,4 millió forintért (diánként kb. 244 ezer Ft).

•  Egyéb kommunikációs és tanulmányjellegű megbízások, amelyeket a KEHI túlárazottnak és alacsony minőségűnek ítélt (pl. ingyenesen elérhető adatok újrahasznosítása).

📍A párhuzam: Ursula von der Leyen és a tanácsadói szerződések botránya

Ursula von der Leyen védelmi minisztersége (2013–2019) alatt a tanácsadói szerződések körüli botrány (Berateraffäre)során a minisztérium több százmillió eurót költött külső tanácsadókra (elsősorban McKinsey-re) szabálytalan közbeszerzések, hiányzó versenytárgyalások és informális személyes hálózatok révén. Von der Leyen korábbi McKinsey-kapcsolatai és államtitkára (Katrin Suder) révén favoritizált cégek jutottak előnyhöz, ami nepotizmust és közpénz-elszámoltatási visszaéléseket eredményezett.

Ahogy a Politico is rámutatott, az nem egyszerű adminisztratív hiba volt, hanem rendszerszintű korrupciós mechanizmus: a közbeszerzési törvények szándékos megkerülése, később bizonyítékok (pl. telefonadatok) törlése és a felelősség áthárítása alárendelt szintre. Bár a koalíciós többség később mentesítette, a botrány árnyékában távozott Brüsszelbe – illusztrálva az európai elit „felfelé buktatás” modelljét, ahol a korrupciós vádak nem akadályozzák, hanem elősegítik a magasabb pozíciót.

📍Magyar Péter szerepe: ez lehet a leendő kormányfő Achilles-sarka?

Magyar Péter szerepe az alapügyben központi és kettős. 2024-es Partizán-interjújában – amely politikai karrierjének egyik alapköve volt – egyenesen arról beszélt, hogy Diákhitel Központ vezérigazgatójaként (2020–2022) kényszerítették a Balásy-cégekkel való szerződéskötésre. Szerinte a Lounge Design és New Land Media szolgáltatásai „a piaci ár három- vagy akár hatszorosáért” készültek, alacsony minőségben, és „jó érzéssel” egy idő után (!) nem tudta aláírni őket, ami hozzájárult távozásához. A nyilvános szerződéslisták szerint a Diákhitel Központ 2018–2023 között több mint 1,1 milliárd forint értékben kötött megállapodásokat Balásy cégeivel, köztük Magyar Péter aláírásával (például egy 2021-es 227 milliós szerződés).

Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ (AMFK) nevű állami cég ügyvezető igazgatója egy a 24.hu által szemlézett Facebook bejegyzésben azt fejtegette, hogy miért nem tudtak felállni állami cégvezetők, és miért nem mondták el a nyilvánosság előtt, hogy ez gáz — ahogy Magyar Péter sem tette, amikor a Diákhitel Központot vezette.

Ez a múltbeli érintettség kínos helyzetet teremt Magyar Péter számára. Egyrészt hitelesíti korábbi kritikáját a NER-közeli üzleti hálózatokkal szemben; másrészt ellenséges narratívát ad a kormánypárti médiának, hiszen aláírt szerződéseket, amelyekről később túlárazottságot állított.