Tűzfalcsoport

⚠️Az elszámoltatásról beszélt őszintén egy beszélgetés során a Tisza Párt elnöke

A leendő miniszterelnök egy alkalommal azt fejtegette, hogy azt gondolom,  hogy “nem is volt őszinte szándék soha arra, hogy teljes elszámoltatás legyen, vagy bármilyen. Én ezt a szót egyébként tényleg kerülöm, főleg azért, mert jogász vagyok, és tudom, hogy egy politikus nem számoltathat el egy másik politikust, tehát az nem úgy működik. Azt a kommunisták csinálták meg egy-két ilyen diktatúrában, hogy akkor az előző vezetést lefejezték és elraboltak vagy államosítottak mindent. Ez nem így működik.”

Mint ismert Magyarországon 1945 és 1946 között kb. 600–700 ezer embert hurcoltak el a Szovjetunióba, ezek belül megközelítőleg 200–300 ezer volt a civil, sokuk politikai okból („antiszovjet tevékenység”, volt hivatalnokok, nem baloldali politikusok, értelmiségiek, „osztályellenségek”). 5–30 ezer közötti azon magyar politikai elítéltek száma, akiket a szovjet katonai bíróságok (troykák) alapján marasztaltak em, őket inkább GULAG-ra vitték. Tízezres nagyságrendűek voltak a magyarországi ÁVH-s letartóztatások, kitelepítések (pl. Hortobágy) és börtönök is.

⚠️Az elmúlt években a magyar–izraeli kapcsolatok látványosan megerősödtek, és ezt sokszor példaként is emlegették arra, hogyan lehet két ország között stabil, kölcsönös tiszteleten alapuló stratégiai szövetséget kiépíteni. Magyarország az Orbán-kormányok alatt következetesen Izrael egyik legfontosabb európai partnereként lépett fel, ami a nemzetközi politikában is mindenki számára egyértelmű volt.

Éppen ezért keltett hatalmas visszhangot az, amikor Magyar Péter meghívta az izraeli miniszterelnököt Magyarországra, de egyúttal olyan nemzetközi jogi kötelezettségekre is utalt, amelyek adott esetben a meghívott személy elleni letartóztatás és büntetőeljárás lehetőségét is magukban foglalhatják. Ez nem túl szerencsés diplomáciai üzenet.

Az alábbi interjú Tamir Wertzbergerrel, a Likud nemzetközi koordinátorával készült, akitől azt kérdeztük, hogyan látják az izraeli politikai körök a magyar–izraeli szövetség helyzetét, valamint hogyan értelmezhető ez a fajta kommunikáció egy olyan viszonyrendszerben, amelyet mindkét fél stratégiai jelentőségűnek tart – legalábbis eddig biztosan.

📍Benjamin Netanjahu gyakran úgy írja le Magyarországot, mint Izrael egyik legközelebbi európai szövetségesét. Mennyire fonódik össze a diplomáciában a politikai gesztusok és a személyes bizalom szerepe a szövetséges kormányok között?

Az elmúlt években Magyarország nemcsak partner volt, hanem Izrael egyik legfontosabb szövetségese lett. A teljes átláthatóság kedvéért hozzá kell tennem, hogy megtiszteltetés volt számomra, hogy ennek a szövetségnek a kiépítésében jelentős szerepet játszhattam, különösen a pártok szintjén, és ez az egyik dolog, amire a legbüszkébb vagyok.

A politikai gesztusok végső soron bizalmat építenek, a bizalom pedig további gesztusok alapjává válik. Ez egy önmagát erősítő kör, amely különbséget teremt a hagyományos diplomácia és az erős szövetség között. Ez igaz az államok között, és ugyanígy igaz a vezetők közötti személyes viszonyokra is.

📍Amikor egy politikai vezető meghívást intéz egy másikhoz, miközben hangsúlyozza a nemzetközi jogi kötelezettségeket is, az külföldön vegyes üzenetként jelenhet meg. Az Ön tapasztalatai szerint az izraeli politikai körökben hogyan értelmezik az ilyen kettősséget?

Itt természetesen Magyar Péter Benjamin Netanjahu részéreintézett meghívásáról beszélünk, az 1956-os magyar forradalom 70. évfordulójának megemlékezésére, annak ellenére, hogy jelezte: vissza kíván térni a Nemzetközi Büntetőbíróság szabályainak való megfeleléshez, ami elvileg kötelezné arra, hogy Netanjahut letartóztassa, ha Budapestre érkezne.

Ez természetesen aggasztó, és úgy gondolom, hogy mind az izraeli politikai vezetés, mind a szakmai körök aggódva figyelik annak lehetőségét, hogy változás történhetMagyarország politikájában ezen a téren. Ugyanakkor Izraelben megvan az a türelem és megértés, hogy meg kell várni az új kormány hivatalba lépését, és a helyzetet tettek, nem pedig kijelentések alapján kell megítélni. Szerintem türelemre van szükség, és az új kormánynak esélyt kell adni. Biztos vagyok benne, hogy amikor ténylegesen elkezdik a kormányzást, a helyzet másképp fog festeni a számukra.

📍Magyarország és Izrael az elmúlt évtizedben kifejezetten pragmatikus kapcsolatot épített ki. Ön szerint melyek azok a kulcselemek, amelyek akkor is fenntartják ezt a viszonyt, ha a politikai vezetés vagy a retorika változik?

Már 2021-ben is hasonló helyzetben voltunk, amikor Izraelt Naftali Bennett és Jair Lapid vezette, mégis fennmaradt a jókapcsolat. Nem látok okot arra, hogy ez most másképp legyen. A közös értékek és érdekek — különösen a migráció, a vallás és a biztonság kérdésében — mellett Magyarország és Izrael olyan mély és erős együttműködést alakított ki, amelyet nehéz lenne megbontani.

📍Melyek azok a területek, amelyek Ön szerint a leginkább meghatározzák a magyar–izraeli együttműködést?

Elsősorban a határvédelem, a hírszerzés és a biztonság kérdései. A 2015-ben Magyarország által épített határkerítés, amely a migráció megállítását szolgálta, izraeli technológián és tapasztalaton alapult. Emellett jelentős izraeli befektetések vannak Magyarországon, amelyek hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez, valamint katonai és hírszerzési technológiai együttműködés is zajlik.

Másrészt Magyarország Izrael diplomáciai védőernyőjévé vált az Európai Unión belül. Gyakran csak a magyar vétóról beszélnek Izrael-ellenes döntéseknél, de nekem volt lehetőségem az elmúlt években szorosan együtt dolgozni magyar európai parlamenti képviselőkkel — főként a Fidesz részéről —, valamint Várhelyi Olivér biztos úrral is, és mindannyian valódi barátai Izraelnek és a zsidó népnek. Brüsszel politikai légkörében Magyarország következetes álláspontja nemcsak morális, hanem bátor is, és korántsem magától értetődő.

⚠️ A nemzetközi jog, különösen az Emberi Jogok Európai Egyezménye (ECHR) 6. cikke, valamint az Európai Unióról szóló szerződés (TEU) 2. cikke értelmében a jogállamiság (rule of law) és a tisztességes eljárás (due process of law) nem csupán belső alkotmányos követelmények, hanem az európai jogi térség alapvető pillérei. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Basic Principles on the Independence of the Judiciary (1985) dokumentuma egyértelműen rögzíti, hogy a bírók és magas közjogi tisztségviselők csak egyéni eljárásban, bizonyított alkalmatlanság vagy súlyos mulasztás esetén mozdíthatók el, és ezt független, pártatlan bíróság előtt kell elbírálni. A Velencei Bizottság (Európai Tanács) többszöri Magyarországra vonatkozó véleményei (például 2012–2013-as jelentések) és az Emberi Jogok Európai Bírósága (ECtHR) ítéletei – köztük a Baka v. Hungary nagykamarai döntés (2016) – hangsúlyozzák, hogy az idő előtti, politikai indíttatású tisztségmegszüntetés sérti a bírósági függetlenséget, a hatalmi ágak szétválasztását és a jogbiztonságot. Ezek a normák nem akadályozzák a demokratikus váltást, de megkövetelik, hogy az új többség is jogi keretek között, nem pedig „rendszerváltás” retorikával cselekedjen.

📍Magyar Péter a rögtönítélő bíró

A Tűzfalcsoport tényfeltáró tevékenysége során gyakran keres meg neves jogászokat aktuális jogi kérdések tisztázása céljából. Ezúttal arra kerestük a választ, hogy Magyar Péter miért erőltet  jogon kívüli eszközöket a nyolc vezető közjogi méltóság eltávolítására.

A Tisza párt elnöke arra hivatkozik, hogy az országgyűlési választásokon a 8.1 millió választásra jogosult polgár közül 3.4 millió a pártjára szavazott, ez azt jelenti, hogy rendszerváltás történt, így az amúgy szabályszerűen megválasztott államfőnek és további hét közjogi tisztségviselőnek távoznia kell. Magyar Péter tehát egyszerre tölti be a vádló és az ítélő bíró szerepét és védőügyvéd szóba sem jöhet, jogorvoslat nincs.

Emlékezetes, hogy a  háborús bűnöket elkövető német vezetők ügyében is volt Nürnbergben tárgyalás és a gyilkosok védekezhettek, sőt még Rákosi Mátyás is a vérbírákra bízta a piszkos munkát.

Arra gondolhatunk, hogy Magyar Péter annyira gyenge jogász, hogy nem is hallott a tisztességes eljárás nemzetközi elvéről. Az is felmerülhet, hogy nem szereti a jogot, hiszen például Balásy Gyula nyilatkozata után tőle is megkérdezhetik, hogy miért írt alá saját bevallása szerint is túlárazott szerződéseket több mint egy milliárd forint értékben és ezzel állami pénzek jutottak jogtalanul vállalkozásokhoz. Magyar Péter nem szívesen jogászkodik, mivel ez esetleg felveti a büntető jogi kódex vonatkozó passzusai alkalmazásának szükségességét…

Az általunk megkérdezett jogászok szerint az ok sokkal egyszerűbb. A magyarázat az, hogy a nyolc közméltóság jogszerű keretek között nem távolítható el.A rendszerváltás nem jogi indok. 1990-ben még éltek a gyilkos vérbírák, ÁVH mészárosok, a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság elkaszálta az igazságtételi törvényt. A polgárok bosszúvágyát megfékezte a jog, féltek a megmozdulásoktól.

Arra felesleges hivatkozni, hogy nevezetteket a Fidesz jelölte, mivel nincs még bírák esetén sem olyan nemzetközi vagy hazai  követelmény, amely előírná a konszenzusos jelölés elvét. Ez Magyar Péter esetén is gondot fog okozni, hiszen a Fidesz nélkül nem lesz konszenzusos jelölt az esetleg megüresedő posztokra, és a közméltóságokat az új parlamentnek kell megválasztania a Tisza párt jelöltjei közül és jogi érvként kevés lesz Fleck Zoltán vagy Laczó Adrien támogató nyilatkozata.

Az igazi probléma az, hogy a kiszemelt áldozatok nem követtek el semmit. A megválasztásakor érvényes jogszabályok súlyos megsértését kellene igazolni egy jogszerű eljárásban. Az Alkotmánybíróság elnökénél az is gond, hogy döntéséért az alkotmánybíró nem vonható felelősségre még a banánköztársaságokban sem. Péterfalvi Attila rámutatott, hogy az uniós szabályok szerint még alkotmánymódosítással sem lehet őt elmozdítani. Gond, gond hátán…

Persze Magyar Péter eltávolíthatja a közjogi tényezőket és azt is elmondhatták neki, hogy jönnek a perek és feltehetőleg hatalmas összegeket kell majd fizetni, ahogy ez Baka András esetében történt a leköszönő kormány regnálása idején. Viszont ekkor már minden közjogi poszton a Tisza emberei lesznek, persze parlamenti konszenzus nélkül és esetleg pár év múlva ugyanúgy végzik…

A lengyel példa hazai viszonyok között nem alkalmazható, de figyelemre méltó, hogy a Tusk kormány Alkotmánybíróságot támadó politikájának is szerepe lehetett abban, hogy a nemrég megválasztott, kormánnyal szemben álló új államfő a testület fő támasza és ki tudja, mit hoz a jövő évi parlamenti választás Lengyelországban.A százezres tüntetések segítettek abban, hogy a lengyel Alkotmánybíróságot ne likvidálhassa Tusk…

Amennyiben a közméltóságok nem mondanak le, a piszkos munkát Magyar Péter sógorának kell elvégeznie. A társadalmi béke érdekében, amit Magyar Péter megígért, fontos lenne, hogy ne kerüljön sor mészárlásra és az új igazságyügyi miniszter ne úgy kerüljön be a történelemkönyvek lapjaira mint aki a közméltóságokat kiiktatta. Emlékezzünk arra, hogy a szavazók hangulata gyorsan változik, ahogy ez 2006-ban is történt. Pár hónap alatt a győztesből politikai hulla lett.

Végül érdemes kitérni a várható nemzetközi visszhangokra. Persze von der Leyen asszony tapsikolni fog, de az Egyesült Államok törvényhozása is felfigyelhet a tervezett törvénysértő eljárásokra. Ez utóbbi nagyobb súllyal esik latba a nemzetközi térben.

📍Negatív nemzetközi párhuzamok jól illusztrálják a kockázatokat

Mint ismert, El Salvadorban 2021-ben a Bukele elnök támogatta nemzetgyűlés tömegesen eltávolította az alkotmánybírósági bírókat egyéni meghallgatás nélkül, ami nemzetközi elítélést váltott ki (OAS, Inter-American Commission on Human Rights). Törökországban 2016 után tízezres bírói és ügyészi tisztogatás zajlott, az ECtHR előtt számos ügyben megállapítva az ECHR 6. cikkének megsértését. Lengyelországban mind a PiS-, mind a későbbi Tusk-kormány bírósági reformjait a Velencei Bizottság és az EU Art. 7 eljárás keretében kritizálták, rámutatva, hogy a gyors, extra-legális „tisztogatás” destabilizálja a demokráciát, még ha népszerű is.

A Baka v. Hungary ügy (ECtHR, 2016) különösen releváns precedens: a Kúria elnökének alkotmánymódosítással történő idő előtti eltávolítását a bíróság egyhangúlag az ECHR 6. és 10. cikkének megsértésének minősítette, Magyarország jelentős kártérítést fizetett. Ez bizonyítja, hogy az ilyen lépések nem maradnak nemzetközi következmények nélkül – akár hatalmas összegek, akár diplomáciai izoláció formájában. Még egy kétharmados parlamenti többség esetén is a jogfolytonosság és a procedurális garanciák betartása biztosítja a hosszú távú stabilitást és a nemzetközi legitimációt, elkerülve a „majority tyranny” csapdáját, amelyet már Madison a Federalist Papers-ben elemzett. A társadalmi béke és a demokrácia szempontjából kulcskérdés, hogy a jog ne csak eszköz, hanem korlát legyen – mind a régi, mind az új hatalom számára.

⚠️Az alábbi kérdésekre keressük a választ – hogyan kezelje az új, Magyar Péter vezette Tisza-párti kormány a korábbi hatalom gazdasági hálózatát? Lehet-e ez a botrány Magyar politikai végzete, vagy inkább lehetőséget teremt a rendszerváltás hitelességének bizonyítására? Miért van jelentősége annak, hogy közpénzt kezelt Magyar Péter és mindez milyen párhuzamokat mutat Ursula von der Leyen korábbi botrányaival?

A 2026-os parlamenti választások utáni politikai átmenet egyik leglátványosabb epizódja Gyula Balásy, a kormányközeli kommunikációs és médiavállalkozó drámai nyilatkozata volt.

Balásy május 4-én a Kontroll YouTube-csatornán könnyek között jelentette be: közjegyzői okiratban felajánlja az államnak kommunikációs, rendezvényszervező és médiacégeit (Lounge Design, Lounge Event, New Land Media, Visual Europe), valamint magántőkealapokban lévő befektetési jegyeit – összesen több tízmilliárd forint értékben. A bejelentés egybeesett cégei számláinak befagyasztásával, hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatti nyomozásokkal.

Ez az ügy nem csupán a nagyvállalkozó személyes válságát jelzi, hanem közvetlenül érinti az új, Magyar Péter vezette Tisza-párti kormányt. Magyar Péter már 2024-es Partizán-interjújában élesen bírálta Balásy cégeit, ám egykori Diákhitel Központ-vezetői posztján maga is aláírt velük szerződéseket. Hadházy Ákos független képviselő pedig a felajánlást „hiteltelennek” nevezte, hangsúlyozva, hogy a cégek értéke „a nagy semmi”, mivel kizárólag az állami propaganda-megrendeléseken alapult – és Balásy egyike volt azoknak az oligarcháknak, akinek a NAV megfogta a sebtében külföldre utalt milliárdjait. A Balásy-botrány így teszteli Magyar Péter hitelességét: az igazságtétel, a gazdasági stabilitás és a saját múltja közötti egyensúlyt.

📍Magyar Márton és Magyar Péter közötti közvetett szerződéses kapcsolat

Hadházy elsősorban a Magyar Péter vezette Diákhitel Központ (DHK) alatt aláírt szerződéseket vizsgálta, amelyek közül több túlárazottnak és feleslegesnek minősült a KEHI (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal) 2021-es jelentése alapján is. Ugyanakkor egy másik ügyben is felmerülhet büntetőjogi felelősség, mégpedig a PlanB Magyarország Kft.-vel kapcsolatos szerződések okán. Magyar Márton 2019 augusztusa és 2020 februárja között projektmenedzserként dolgozott a PlanB-nél, ez az időszak egybeesik a cég és a Diákhitel Központ között köttetett szerződések aláírásával és teljesítésével. Magyar Péter és öccse is elismerte a kapcsolatot, de szerintük Mártonnak nem volt rálátása a DHK-projektekre.

A PlanB-ügy kulcselemei:

•  A PlanB Magyarország Kft. 2019–2020-ban több szerződést kötött a DHK-val (Magyar Péter vezérigazgatói ideje alatt), például:

•  Z-generációs fogyasztási szokásokról szóló 40 oldalas tanulmány ~4 millió forintért (oldalanként kb. 100 ezer Ft).

•  Pénzügyi tudatosságról szóló 18 diás előadás 4,4 millió forintért (diánként kb. 244 ezer Ft).

•  Egyéb kommunikációs és tanulmányjellegű megbízások, amelyeket a KEHI túlárazottnak és alacsony minőségűnek ítélt (pl. ingyenesen elérhető adatok újrahasznosítása).

📍A párhuzam: Ursula von der Leyen és a tanácsadói szerződések botránya

Ursula von der Leyen védelmi minisztersége (2013–2019) alatt a tanácsadói szerződések körüli botrány (Berateraffäre)során a minisztérium több százmillió eurót költött külső tanácsadókra (elsősorban McKinsey-re) szabálytalan közbeszerzések, hiányzó versenytárgyalások és informális személyes hálózatok révén. Von der Leyen korábbi McKinsey-kapcsolatai és államtitkára (Katrin Suder) révén favoritizált cégek jutottak előnyhöz, ami nepotizmust és közpénz-elszámoltatási visszaéléseket eredményezett.

Ahogy a Politico is rámutatott, az nem egyszerű adminisztratív hiba volt, hanem rendszerszintű korrupciós mechanizmus: a közbeszerzési törvények szándékos megkerülése, később bizonyítékok (pl. telefonadatok) törlése és a felelősség áthárítása alárendelt szintre. Bár a koalíciós többség később mentesítette, a botrány árnyékában távozott Brüsszelbe – illusztrálva az európai elit „felfelé buktatás” modelljét, ahol a korrupciós vádak nem akadályozzák, hanem elősegítik a magasabb pozíciót.

📍Magyar Péter szerepe: ez lehet a leendő kormányfő Achilles-sarka?

Magyar Péter szerepe az alapügyben központi és kettős. 2024-es Partizán-interjújában – amely politikai karrierjének egyik alapköve volt – egyenesen arról beszélt, hogy Diákhitel Központ vezérigazgatójaként (2020–2022) kényszerítették a Balásy-cégekkel való szerződéskötésre. Szerinte a Lounge Design és New Land Media szolgáltatásai „a piaci ár három- vagy akár hatszorosáért” készültek, alacsony minőségben, és „jó érzéssel” egy idő után (!) nem tudta aláírni őket, ami hozzájárult távozásához. A nyilvános szerződéslisták szerint a Diákhitel Központ 2018–2023 között több mint 1,1 milliárd forint értékben kötött megállapodásokat Balásy cégeivel, köztük Magyar Péter aláírásával (például egy 2021-es 227 milliós szerződés).

Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ (AMFK) nevű állami cég ügyvezető igazgatója egy a 24.hu által szemlézett Facebook bejegyzésben azt fejtegette, hogy miért nem tudtak felállni állami cégvezetők, és miért nem mondták el a nyilvánosság előtt, hogy ez gáz — ahogy Magyar Péter sem tette, amikor a Diákhitel Központot vezette.

Ez a múltbeli érintettség kínos helyzetet teremt Magyar Péter számára. Egyrészt hitelesíti korábbi kritikáját a NER-közeli üzleti hálózatokkal szemben; másrészt ellenséges narratívát ad a kormánypárti médiának, hiszen aláírt szerződéseket, amelyekről később túlárazottságot állított.

⚠️A Tisza Párt elnöke még 2024 februárjában ismerte el az első Partizánnak adott interjúban, hogy túlárazott szerződéseket írhatott alá Balásy Gyula cégeivel

Korábban Magyar Péter, még mint Varga Judit volt igazságügyi miniszter exférje a Partizánban arról beszélt, hogy Diákhitel Zrt. vezérigazgatójaként minőségi problémákat tett szóvá az állami kommunikációt végző Balásy Gyula-céggel kapcsolatban, majd távozott a vezetői cégből.

A Hadházy Ákos volt országgyűlési képviselő szerint nem csupán át említett szerződésekkel lehetett probléma, az általa kikért szerződések alapján Magyar Péter a Diákhitel Központ vezetőjeként több olyan céggel is szerződött, aminek ez volt az egyetlen bevételi forrása. A Hirtv beszámolója szerint Hadházy úgy ítélte meg, hogy egyes szerződések ráadásul feleslegesek voltak. Példaként azt írta, az egyik cég 14 millió forintért a KSH-tól származó adatokból próbálta meg kiszámolni, hogy a Diákhitel Központ tevékenysége mennyivel járult hozzá a magyarországi GDP-hez. Mindezek összefügghetnek Balásy Gyula mai napi tett nyilatkozatával és felajánlásával.

⚠️ A Tűzfalcsoport munkáját rendszeresen támogató tapasztalt jogászok szarvas hibának minősítik Magyar Péter tervét a közjogi méltóságok elmozdítása tekintetében. Két érv hozható fel a terv védelmében. Nincs akadálya annak, hogy a megüresedett pozíciókba a saját embereit ültesse, hiszen sem hazai, sem uniós szabály nem írja elő a konszenzusos jelölés gyakorlatát, az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságába a republikánus elnökök kétszer annyi bírát juttattak be mint a demokrata elnökök. A német Alkotmánybíróság elnöke is volt már magas rangú pártpolitikus.

A másik érv lehet, hogy a Tisza szavazók nem kis hányada vérszomjas és kisebb rizikó elmozdítani egy főbírót, mint lecsukatni egy nagyvállalkozót, akitől sok tízezer dolgozó állása függhet. A vérszomjas szavazó persze ezt várja, de ez négy-öt évbe is telhet.

Magyar Péter azt hirdeti, hogy a nemzet kétharmada a Tisza pártra szavazott, tehát azt tehet, amit jónak lát. Valójában a 8.1 millió választásra jogosult polgár közül csak 3.4 millió voksolt Magyar  Péter pártjára, csaknem 5 millió vagy egyik pártra sem, vagy az ellenzéki pártokra./2.4 millió/

A Tűzfalcsoport több forrásból úgy értesült, hogy a Kúria elnökének elmozdítása esetén Baka Andrást választaná meg új elnöknek a parlamenti többség, ezzel újabb tört döfve a nemzeti oldal szívébe. Emlékezetes, hogy 1989 óta ő volt az egyetlen közjogi méltóság akit eltávolítottak a mandátum lejárta előtt hivatalából. A poltikai okokról a baloldali sajtó írt, a Népszabadság rámutatott, hogy Sólyom László miként kényszerítette ki a Fidesz támogatást négy sikertelen elnökválasztási próbálkozás után. A HVG azt is leírta, hogy a bírói kar nem fogadta el Bakát, mert a hazai viszonyokat 17 évi távollét után nem ismerhette…

De Baka posztja átszervezés okán megszűnt, a Kúria elnökére megszabott feltételeknek pedig nem felelt meg, majd jött Darák Péter főbíró és Baka András a Kúria tanácselnökeként kapott jelentős összegű illetményt. A szomorú történet itt érhetett volna véget, de Baka egykori munkahelyéhez fordult és az Emberi Jogok Európai Bírósága neki adott igazat. 100.000 euró fizetésére kötelezte a magyar államot azzal, hogy a strasbourgi bíróság nem kártérítési fórum. A történet ezzel nem ért véget.

A Tűzfalcsoport információja szerint Baka a teljes mandátumára járó összes illetményt nem kapta meg, hiszen tanácselnökként fizették és csupán a különbözetre nézve egyezkedett a most leköszönő kormánnyal. A hírek szerint ez közel negyedmilliárd forint és részleges védelem volt az egyezkedés végeredménye…Mivel adófizetői forintokról van szó, biztosak vagyunk abban, hogy a Telex közérdekű adatkéréssel fordul az új igazságügy-miniszterhez.Az mindenesetre fontos politikai döntés volt, hogy nem várták meg a hazai kártérítési pereket.

Hasonló módon járt el a leköszönő kormány a nyugdíjba küldött bírák esetében. Az Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bírósága döntései után több milliárd forintot fizettek ki a bíráknak arra az időre, amíg nem itélkezhettek és a megszabott nyugdíjkorhatár után is több évig bíráskodhattak.A hazai pereket itt sem várták meg.

A Tisza támogatóinak egy része vért akar látni, de a vérnek ára van. Ha a közjogi méltóságok nem mondanak le, elmozdíthatják őket a mandátumuk lejárta előtt, de ha perelnek annak politikai értelemben nagyon rossz vége lehet. Kiderülhet, hogy az új kormány módszerei diktatórikus a k…. A proletárdiktatúra módszereit a magyar nép hosszú távon nem tolerálja.Másrészt, ha minden posztra Tisza delegált kerül, akkor mitől lesz ez jogállami megoldás.

Az Index számítása szerint egy alkotmánybíró esetén a kártérítés összege elérheti a 450 millió forintot. Helyére konszenzusos jelölt kellene, de erről még álmodni sem érdemes.

Az új kormány feltehetőleg majd saját kárán fog tapasztalatot szerezni, csak nehogy túl magas áron. A forradalmi döntések veszélyeire az egykori szabaddemokrata politikus Hack Péter hívta fel a figyelmet. Azt nyilatkozta, hogy a jogállami módszerek semmibe vétele polgárháborúhoz vezethet!

⚠️A luxizástól távolodni akaró Magyar Péter számára újabb milliárdos nagyvállalkozó válhat kellemetlenné.

Birtokunkba került egy videó-részlet, amelyen az utolsó pillanatban a Tisza Párt mellé álló Balogh Levente beszél a szerénynek éppen nem nevezheti gépkocsiparkjáról. Az egyik kereskedelmi csatorna műsorának részletéből kiderül, hogy nem csupán szereti a luxust Balogh, de kétkedni is szeret vele.

Nagyon sokat vezetek – kezdi Balogh a dicsekvésbe torkolló eszmefuttatást vezetés közben –  egyébként. Hát most mit is mondhatnék, hogy milyen autóm van? Mercedeseim vannak egyébként most. És nem hazudok, ha azt mondom, hogy minden autóm most Mercedes. Ugye van a-amit nagyon szeretek, van egy V osztályos kisbuszom, amit, amivel egyébként síelni járok, meg, meg nyaralni, hogyha többen megyünk, többen vagyunk. Vettem egy Sprintert, ezt a cégnek, egy Mercedes Sprintert, hogy most alakítják át ilyen konferencia busszá. Ez azért van, mert egy ilyen turnébusz szerűre már szükségem van,

mert elég sok, nagy stábbal szoktam én is elmenni.

Most például Erdélybe megyünk majd előadást tartani Kolozsvárra, Marosvásárhelyre, de fogok menni Újvidékre. Fogok menni Horvátországba. Felvidéken már többször voltam. Dunaszerdahelyen, Komárnóban.

Úgyhogy annak most folyik az átalakítása. Hát aztán van ez a-autóm, amivel most ülünk, ez a G osztályos Mercedes. Egyébként ez a kedvencem. Ez az első olyan autóm, ami most már képzeljétek el, hogy szerintem már hatodik éve (sic !) van. Öt vagy hat éves, de egy pillanatig nem gondolkoztam, hogy, hogy lecserélném, vagy egy új autót szeretnék venni, mert ez a G osztály ez egy olyan megosztó autó. Ezt nagyon lehet utálni, meg lehet nagyon szeretni is.

Azt szoktam mondani, hogy aki egy hónapig kibírja, nem száll ki belőle, az úgy megszereti, hogy azt utána soha nem száll ki belőle. Úgyhogy szerintem egy olyan nekem a világ legszebb autója egyébként.

De van egy, egy Maybachom is. Az egy limuzin kategória. Hát akkor, amikor sofőrrel kell mennem valahova, akkor az viszont egy jobb autó, kényelmesebb.

Hátul van benne íróasztal, meg tudok dolgozni. Hogyha hosszú útra megyek és sofőrrel megyek. Mondjuk ez ritkán van, mert nem, nem az a sofőrös vagyok, mert nagyon szeretek vezetni, egyébként kikapcsol a vezetés.

⚠️Magyar Péter brüsszeli látogatásán az Európai Unió képviselői forrásaink szerint egyértelműen közölték: Magyarország köteles 25 000 migránst befogadni, és el kell fogadnia az uniós migránstörvényt.

A tárgyalásokon azonban egyértelművé vált, hogy Magyar Péternek nincs komoly tekintélye Brüsszelben. Korábbi adminisztrátori pozíciója miatt az uniós partnerek Orbán Anitát tartják magasabb rangú és relevánsabb partnernek, és elsősorban vele kívánnak érdemi tárgyalásokat folytatni. Magyar Péter határozottan visszautasította ezeket az elvárásokat, és kijelentette: ezekről a kérdésekről szó sem lehet.

A látogatás hátterében különös diplomáciai feszültség is felmerült. Magyar Péter mindössze két nappal korábban éles vitába keveredett Robert Ficóval, Szlovákia miniszterelnökével a Beneš-dekrétumok miatt. A balti államok képviselői pedig az ügyben eljárása miatt Magyar Pétert „tiszta Orbánnak” minősítették.

Magyar Péter két fő ígérettel érkezett haza: hazahozza az uniós pénzeket, és nem engedi be az országba a migránsokat. Ezeknek a vállalásoknak a jegyében vetette fel az Antall-kormány idején lezajlott privatizáció, valamint az ügynökakták vizsgálatának szükségességét – bár ezeknek a kezdeményezéseknek semmilyen közvetlen politikai haszna nincs.

A találkozók eredményei szerénynek bizonyultak. Von der Leyennel több forrás megerősítette, hogy mindössze 5–10 percet beszélgetett, és a megbeszélésen nem történt semmi érdemleges előrelépés. A felek a találkozót „konstruktívnak” minősítették, ugyanakkor kisebb uniós összeget Magyar Péter várhatóan könnyen megkap.

A brüsszeli út így elsősorban a hazai kommunikációt szolgálta: a két nagy ígéret (pénz és migránsstop) mellett a kormányzati múlt feltárása került előtérbe, miközben az uniós partnerek világos és szigorú álláspontot képviseltek.

⚠️ Markánsan baloldali gondolkodás, Rákosi Mátyástól kölcsönzött kampányszlogen és Gyurcsány Ferenc méltatása még 2021-ben is. Címszavakban így fogható össze annak a Ruff Bálintnak a politikai pályaíve, akit Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltként még visszautasított, Magyar Péternél azonban már célt ért.

Magyar Péter Ruff Bálintot jelölte ki a Miniszterelnökséget vezető miniszternek. Azt a Ruff Bálintot, akit miniszterjelölti minőségében adott első interjújában azzal szembesítettek, hogy a Fidesz-kormány leváltását 5-6 évvel ezelőtt még egy „markánsan baloldali program mentén képzelte”.

A Ruffnak szegezett újságírói kérdés vélhetően egy látszólagos ellentmondásra kívánt rámutatni. Mintha bármiféle feszültség lenne kitapintható a mostani szerepvállalása és korábbi politikai hitvallása között. Holott Ruff közéleti pályáját alaposabban szemügyre véve kijelenthető, hogy az életút egyes állomásait egyetlen szál fűzi össze. Ez pedig nem más, mint a markáns baloldaliság melletti következetes és kitartó elköteleződés.

Magyar Péter miniszterjelöltjének politikai pályafutása az MSZP-SZDSZ-kormányok alatt kezdődött. Ruff 2006 januárjától először a Miniszterelnöki Hivatal alkalmazásában állt, majd 2007-ben a környezetvédelmi miniszter kabinetfőnöke lett. Aztán a szocialista kormányzat 2010-es bukását követően is mindvégig megmaradt a baloldal vonzásterében – többek között Botka László és Pikó András munkáját segítve.

A markánsan baloldali elköteleződés legtisztább jelét pedig Botka László miniszterelnök-jelölti kampányában villantotta fel. Ekkor ugyanis Ruff a „tegyünk igazságot – fizessenek a gazdagok” gondolatát tette meg a kampány központi üzenetévé. A szlogen második felét, a fizessenek a gazdagok szólamát azonban nem Ruff vezette be a magyar politikatörténetbe. Hanem azt Rákosi Mátyástól kölcsönözte. 2002-ben a Thürmer Gyula-féle Munkáspárt kampányolt a „Fizessenek a gazdagok!” szlogennel.

Ezek után talán aligha meglepő, hogy a rákosista hagyományt a baloldalon tovább örökítő Ruff gondolatainak a Partizán adott otthont. Gulyás Márton csatornáján ugyanis a radikális baloldal uralkodó témái köszönnek vissza – gyakran a marxizáló nyelvhasználat vöröslő köntösébe bújtatva.

Ruff 2021-ben még Gyurcsány Ferencet méltatta, kiemelve, hogy nincs nála sikeresebb ellenzéki politikus az országban. Majd leszögezte, hogy Gyurcsánynak igenis helye van a baloldalon. Az ellenzéki előválasztást követően Ruff aztán már Márki-Zay Péternél jelentkezett be, kampánytanácsaiból azonban nem kért a 2022-ben nagyot bukó miniszterelnök-jelölt.

A Márki-Zay Péternek történő, és elutasítással végződő, felajánlkozása érdekessége, hogy azt Ruff nem egyedül tette. Vele volt ugyanis az MSZP-s polgármester Tóth József fia, Tóth Péter is. Ruff és Tóth Péter jó barátsága közismert, és ők ketten nemcsak Márki-Zayt próbálták behálózni, hanem Magyar Pétert is. Akinél már sikerrel jártak. Tóth Péter kampányfőnökként segítette Magyar munkáját, Ruff pedig a győzelmet követően vált miniszterjelöltté. Ráadásul annál a minisztériumnál, amit a rendszerváltás motorjának tartanak. Magyar Péter kormányzásának kulcspozícióját tehát a markánsan baloldali Ruff Bálintra bízta.

Fotó: Botka László Facebook, Arcanum