📌A 75 éves Majtènyi László szerint az “idős emberek” a közjogi intézményekben csak a levegőt rontják

⚠️ A Nyílt Társadalom Alapítványokhoz köthető egyik szervezet által pénzügyileg átláthatatlannak minősített Eötvös Károly Intézet igazgatója, a a balliberális ellenzék korábbi  államfőjelöltje szerint “mindent is” megtehet alkotmányosan a felálló Tisza-kormány

A Klikk TV-ben adott ezúttal interjút a rendkívül meditatív Majtènyi László. Az interjúban arról beszélt – miután örömét fejezet ki Magyar Péter győzelme kapcsán (“eredményváró bulit” csaptak otthon) – hogy a Tisza Párt “mindent is” megtehet alkotmányosan, szerinte (kint volt médiahatósági vezető, akkor ORTT-nek hívták) egy új médiatörvény nagyon gyorsan tető alá hozható és a közjogi intézményekbe kinevezettek kapcsán elmondta, hogy “van oly-olyan, amelyik hát gyakorlatilag idős emberek is ülnek ott, az emberi élet végső határáig rontják a levegőt.”

Kerestük, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök (74 évesen köszönt le), vagy Göncz Árpád államfő (78 évesen távozott) kapcsán fogalmazott-e meg hasonló kritikát Majtényi, de ennek nyomára nem leltünk.

Ennek egyik oka az lehet, hogy Majtényi Lászlót 1995-ben Göncz Árpád köztársasági elnök adatvédelmi biztosnak jelölte, az Országgyűlés annak megválasztotta. Tisztségét 2001-ig töltötte be. (Később, 2007 nyara előtt Sólyom László köztársasági elnök az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelölte, de a parlamenti pártok nem választották meg – a Fidesz-KDNP frakciószövetség tagjai akkori ülésükön azért nem támogatták Majtényi jelölését, „mert Majtényi a képviselők álláspontja szerint nem felel meg a tisztség betöltéséhez szükséges egyik legfontosabb feltételnek: a pártatlanság követelményének”.)

Noha Majtényi László a 2010-es kormányváltás óta különösen érzékeny a kormányzati korrupció témakörében, elévülhetetlen bűnének számít, hogy az első Orbán-kormány idején a korrupció visszaszorítását célzó adórendőrség felállítását támadta. Az adórendőrséggel kapcsolatos elutasító álláspontja miatt 1999 tavaszán addig példa nélkülien, először fordult elő, hogy az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottsága nem fogadta el egy ombudsman éves jelentését (Majtényinek az 1998-as évről szóló beszámolóját). Durva jogkör-túllépési kísérletei és pártossága nyomán még az adatvédelmi ombudsman intézményének megszüntetésének gondolata is felmerült, végül pedig 2001-ben nem választották újra tisztségében.

Majtényi jogszemléletét tükrözi egy 2017-ben az EKINT által szervezett Konferencia a polgári engedetlenségről és a civil bojkottról című eseményen elmondott véleménye, miszerint rájuk nem vonatkozott az akkori civiltörvény hiszen az csak egyesületekre és alapítványokra ró kötelezettségeket, az Ekint pedig egy nonprofit közhasznú kft. Majtényi szájából hangzott el az is a konferencián, hogy

“Ha az állam helyében lennék, kétszer is meggondolnám, kivel húzok ujjat, pláne, ha az okosabb nálam.”

Említésre méltó továbbá, hogy 2015 elején a tbiliszi székhelyű, Transparify nevű grúzszervezet kutatása – melyet elsőként az EUObserver nevű hírportál közölt – 37 civil szervezetet átvilágítva, felállította az Európai Unió „átláthatatlansági” ranglistáját. A kimutatás arra jutott, hogy a legkevésbé átlátható gazdálkodású agytrösztökközül több Angliában és Magyarországon működik. A felméréshez egy ötös skálát használtak: öt csillagot azok a szervezetek kaptak, amelyek honlapjukon feltüntetik nemcsak a támogatóik nevét, hanem azt is, mekkora összegekhez jutottak, illetve a különböző programjaikra pontosan milyen forrásokból szereztek pénzt.

A vizsgált európai szervezetek közé kerülő magyar Political Capital nulla csillagot kapott, lévén, hogy honlapján semmilyen lényegi információt nem tüntetett fel, míg a Soros Alapítvány által életre hívott Eötvös Károly Intézet (a lehetséges ötből) mindössze egy csillagot kapott. A dolog pikantériája, hogy a Transparify saját donorját, az Open Society Foundationst (OSF) sem kímélte egy másik – összesen 47 ország 169 agytrösztjét megvizsgáló – éves jelentésében: így annak ellenére, hogy a Soros György által életre hívott alapítványtól a grúz szervezet 2015 előtt majdnem 40 ezer dollárt kapott, értékelésükben nem kímélték – az OSF ugyanis nem kapott egyetlen csillagot sem.

📌Ursula von der Leyen és a hadiipari McKinsey-hálózat gyanús kapcsolatai

⚠️Miközben Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnökeként Brüsszelben pozicionálja magát Európa „védelmi anyjaként”, a múltja sötét árnyékot vet rá. A 2013–2019 közötti német védelmi minisztersége alatt kitört Berateraffäre (tanácsadói botrány) ma is az egyik legsúlyosabb vád ellene: a Bundeswehr modernizálására szánt százmilliók egy részét külső tanácsadókra, elsősorban a McKinsey & Company-ra költötték, gyakran szabálytalan közbeszerzéssel és „ismeretségi kapcsolatok” (Kennverhältnisse) révén. A botrány különösen kényes, mert von der Leyen családjának több tagja is dolgozott a McKinsey-nél pontosan ebben az időszakban. Ehhez képest nem meglepő, hogy hadiipari beszerzések kapcsán újabb perrel nézhet szembe a Bizottság elnöke. 

📍A családi szálak: Von der Leyen fiú és lány a McKinsey-nél

  David von der Leyen (legidősebb fiú): 2016–2019 között dolgozott a McKinsey-nél Jr. Engagement Manager, majd Senior Associate pozícióban. Ez pontosan egybeesik anyja védelmi miniszterségével, amikor a tárca hatalmas összegeket fizetett a cégnek a hadsereg digitalizációjára, beszerzési folyamatainak optimalizálására és modernizációjára.

  Johanna von der Leyen (egyik lánya): A McKinsey berlini irodájában dolgozott, elsősorban a cég Sustainability Practice-ében (fenntarthatósági gyakorlat), ahol vállalati ügyfeleket tanácsolt fenntarthatósági stratégiákban. Több forrás is említi a család több tagjának McKinsey-kapcsolatát a Berateraffäre idején.

•  Von der Leyen 2014-ben Katrin Sudert, a McKinsey korábbi partnerét (14 évig dolgozott ott, köztük a berlini iroda vezetőjeként) nevezte ki államtitkárnak a védelmi minisztériumba, kifejezetten azzal a feladattal, hogy „cégszerűen” vezesse a fegyverbeszerzéseket és a modernizációt. Suder McKinsey-hálózata révén további szerződések születtek, köztük az Accenture-nek is, ahol Suder egykori kollégája, Timo Noetzel dolgozott – személyes kapcsolatban álltak (pl. keresztapa-keresztgyerek viszony).

A Szövetségi Számvevőszék jelentése és a Bundestag vizsgálóbizottsága súlyos szabálytalanságokat tárt fel: hiányos dokumentáció, megkerült közbeszerzések, „baráti” szerződések. Von der Leyen elismerte a „hibákat”, de tagadta a személyes felelősséget. A vizsgálat idején hivatalos telefonjának adatait „biztonsági okokból” törölték – amit az ellenzék szándékos bizonyíték-eltüntetésnek minősített.

📍McKinsey a hadiipar szívében – érdekkonfliktus globális szinten

A McKinsey nem csupán üzleti tanácsadó: külön Aerospace & Defense gyakorlata van, ahol több száz szakember dolgozik, köztük sokan katonai vagy hadiipari háttérrel. Segítenek védelmi minisztériumoknak (logisztika, beszerzés, digitalizáció) és nagy hadiipari cégeknek (fegyverrendszerek, ellátási lánc, M&A).

Az amerikai Védelmi Minisztériumnak (Pentagon – azóta Hadügyminisztérium) 2008 óta több százmillió dollárértékben dolgozott (becslések szerint közel 875 millió dollár), többek között az F-35 vadászgép program menedzsmentjén, haditengerészeti hajógyárak modernizálásán, Space Force és Air Force projekteken.

Németországban a von der Leyen-minisztérium idején a McKinsey éppen a hadsereg „hatékonyságát” javította – miközben a család tagjai a cégnél dolgoztak. Hivatalos vizsgálatok nem találtak közvetlen bizonyítékot szándékos korrupcióra, de a cronyism (kapcsolati alapú döntések) és a nepotizmus gyanúja máig ott lebeg a levegőben.

📍Újabb per Ursula von der Leyen ellen: Fabio De Masi bepereli a Bizottságot a fegyverlobbi titkolózása miatt

Miközben a McKinsey-Berateraffäre és a családi érdekkonfliktusok miatt már évek óta kritizálják Ursula von der Leyent, 2026 januárjában újabb jogi front nyílt ellene. Fabio De Masi, a német Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW) párt európai parlamenti képviselője 2026. január 7-én pert indított az Európai Bizottság ellen az EU Általános Bíróságán (General Court).

De Masi azzal vádolja a Bizottságot – és közvetetten von der Leyent –, hogy súlyosan megsértette az átláthatósági szabályokat és az Európai Parlament felügyeleti jogát a védelmi iparral (fegyver- és hadiipari lobbi) folytatott kapcsolatai tekintetében. 2025 márciusában De Masi írásbeli kérdést nyújtott be: részletes tájékoztatást kért arról, hogy Ursula von der Leyen és közvetlen munkatársai milyen találkozókat, telefonbeszélgetéseket, e-maileket vagy egyéb kommunikációkat folytattak fegyvergyártó cégekkel és védelmi ipari lobbistákkal a 2024-es európai parlamenti választások óta. A Bizottság csak hét hónappal később, 2025 októberében válaszolt. A válasz azonban De Masi szerint hiányos és késedelmes volt: mindössze néhány nyilvános találkozót említett (pl. egy „stratégiai párbeszédet” a védelmi iparral 2025 májusában és egy munkareggelit), majd általános hivatkozásokat tett a lobbiregiszterre, sajtóközleményekre és közösségi médiára. A konkrétan kért részleteket (telefonhívások, e-mailek, informális találkozók) nem adták ki.

De Masi szerint ez sérti az EU működéséről szóló szerződés vonatkozó cikkelyeit, amelyek előírják, hogy a Bizottságnak teljes körűen és időben kell válaszolnia a Parlament képviselőinek kérdéseire, lehetővé téve a demokratikus ellenőrzést. Az ügyet sokan a Pfizergate folytatásaként emlegetik: ismét titkos kommunikáció, ismét a nyilvánosság kizárása, ismét a fegyver- és védelmi iparral kapcsolatos döntések átláthatatlansága. Ez a per ráadásul közvetlenül kapcsolódik a cikk korábbi részéhez: von der Leyen védelmi minisztersége alatt már a McKinsey-n keresztül is jelentős kapcsolatok alakultak ki a hadiiparral, miközben családja tagjai (David és Johanna) a cégnél dolgoztak. Most, Bizottság-elnökként, az EU újrafegyverkezési tervei (Readiness 2030, milliárdos védelmi alapok) közepette ismét felmerül a kérdés: mennyire átláthatóak ezek a döntések, és mennyire befolyásolják őket a fegyverlobbi érdekei?

A német EP képviselő az X-en (korábbi Twitter) így fogalmazott: „Von der Leyen úgy viselkedik, mint XIV. Lajos, és nem hajlandó teljes mértékben feltárni a fegyveripari kapcsolatait. Ezért most beperlem.”

Lábjegyzetek:

1.  Politico: The scandal hanging over Ursula von der Leyen (2019)

2.  The Times: Merkel ally Ursula von der Leyen is investigated… (2018)

3.  DW: Bundestag to probe defense minister over contracts (2018)

4.  Managerism.org: McKinsey – Too Clever, Too Greedy, Too Dangerous

5.  Euractiv / New Europe: Von der Leyen admits mistakes… (2020)

6.  Europe Unfiltered: Von der Leyen, the Queen of Opacity (2025)

7.  NBC News: McKinsey & Co. advised state-owned Russian defense firm Rostec (2022)

8.  CNBC / NBC News: McKinsey worked with Russian weapons maker… (2022)

9.  Politico: Von der Leyen admits ‘mistakes’ in contracting scandal (2020)

10.  További háttér: Wikipedia (Katrin Suder), Stanford FSI (Johanna von der Leyen profil), USA Spending.gov (Pentagon szerződések).

📌Fleck: Senkit nem érdekel a jogállam

⚠️A baloldali jogszociológus szerint a Tisza Párt sem a ígérte, hogy helyreállítja a jogállamiságot

Fleck Zoltán egy friss interjúban arról beszélt, hogy szerinte az átmeneti kormányzásban először alkotmánymódosítások, majd rövidesen egy új alkotmány létrehozása következhet. A Kúria elnökének eltávolítására könnyű jogi érvet találni, az államfő elmozdítása jóval nehezebb, ha nem mond le magától. De ő volt az, aki korábban azt fejtegette egy Tisza Sziget-rendezvényen, hogy ha Magyar Péter nyerné a választásokat, akkor a győztes pártnak akár zsarolással és fenyegetéssel is nyomást kellene gyakorolnia a köztársasági elnökre a kormányalakítás érdekében, politikai tisztogatásba kezdene és az Alaptörvényt is eltörölné.

Egy birtokunkba került videóban az ELTE oktatója szokatlan őszinteséggel arról beszél, hogy véleménye szerint  “senki nem védte meg a jogállami intézményeket. Ma sem fontos. Ha megfigyelik, akkor a de–ugye a Tisza párt, az ellenzék nem azzal öh kampányol, hogy visszaállítja a jogállamot. Senkit nem érdekel a jogállam “ mutatott rá Fleck.

📌Volt francia hírszerzési igazgató: Brüsszel beavatkozott a magyar választásokba

⚠️Alain Juillet, a DGSE (Franciaország külföldi hírszerző szolgálata) egykori hírszerzési igazgatója a CNEWS országos francia hírtelevízióban nyíltan kijelentette, hogy az EU beavatkozik a tagállamok választásaiba.

A volt hírszerzési vezető szerint: “Nem ez az első alkalom, de az igaz, hogy Európában szokásunkká vált szisztematikusan másokat hibáztatni.

Az elmúlt években a fő téma Oroszországról szólt. Korábban azt mondtuk, hogy az amerikaiak befolyásolnak, a kínaiak befolyásolnak.
Mindenki befolyásol. A valóságban mindenki minden választást befolyásol.

De Orbán esetében ez nagyon érdekes, mert valójában egész Európa, az Európai Bizottsággal összhangban, beavatkozott, Magyar megválasztásába, a magyar választásokba. Ez elég jelentős. Mondhatni, az amerikaiakat ez nem zavarja; ők küldték a Vance-t, ami sem rossz. De ha jobban megnézzük, nem ez az első alkalom.

Moldovában, objektíven nézve, minden megfontolást félretéve, igazi botrány volt. Mindent megtettek, Európa mindent megtett, hogy biztosítsák a jelölt győzelmét. De ez egy valódi, alapvető problémát vet fel, mert azt jelenti, hogy a brüsszeli hatalmon lévő emberek, a brüsszeli hatalmon lévő csapatok ne habozzanak… Voltak olyan kampányok, amelyeket finanszíroztak. Valójában botrányok is voltak emiatt. Nem haboznak befolyásolni az európai tagállamok választásainak menetét. Még Bulgáriában is. Ami rendkívül komoly. Mert a demokráciát már nem tisztelik, a szabályokat már nem tartják be. Hogy az amerikaiak, az oroszok, a kínaiak ezt teszik, ők külföldi országok, ezt megérthetjük. De hogy a velünk szövetséges országok, amelyek ugyanannak az uniónak a tagjai, ezt teszik, bocsánat, de ez elfogadhatatlan.

📌A Tusk-kormány első éve: politikai tisztogatások, jogállamiság-erózió és a lengyel szuverenitás védelme

🔴A Tisza Párt megalakulását követően a lengyel mintát tekintette irányadónak, ezért az alábbiakban áttekintjük ennek a példának a súlyos veszélyeit és drámai hatásait a lengyel demokráciára

🔴 A Tusk-kormány egyik első lépése a közmédia és az igazságszolgáltatás átalakítása volt. A közszolgálati médiában gyors vezetőcseréket hajtottak végre, amelyeket a kormány azzal indokolt, hogy a PiS-korszak alatt ezek az intézmények politikai befolyás alá kerültek.

🔴A PiS és a szuverenista kommentátorok azonban ezt a folyamatot politikai revansként értelmezték

🔴Szerintük a vezetőcserék nem átlátható eljárások keretében történtek, a közmédia „ellenzéki propagandagépezetté” vált, az államigazgatásban zajló személycserék célja a politikai lojalitás kikényszerítése volt.

🔴A lengyel szuverenisták küzdelme azonban nem ért véget. A PiS és a konzervatív társadalom továbbra is a nemzet érdekeit képviseli – és a következő választásokon a lengyel nép dönthet a valódi függetlenség mellett.

📍A hírhedt lengyel példa és a kezdetek

Donald Tusk 2023. december 13-i kormányra lépése óta Lengyelország politikai életét a revans szelleme hatja át. A Polgári Platform (PO) vezette koalíció – a Harmadik Út és az Új Baloldal támogatásával – nem a nemzeti érdekek előmozdítására, hanem a Jog és Igazságosság (PiS) nyolc évének szisztematikus felszámolására használta az első évet.

Ez nem egyszerű kormányváltás volt, hanem állami intézmények politikai megtisztítása, amely a lengyel szuverenitást fenyegeti külső erők – Brüsszel, Berlin és a Soros-hálózat – érdekeinek alárendelésével. Elon Musk április 13-i, a Soros-szervezet magyarországi hatalomátvételére vonatkozó bejegyzése tökéletesen illeszkedik a lengyel valóságba: a globális nyitott társadalom hálózatai ott is aktívan dolgoznak a nemzeti kormányzatok gyengítésén, ahol a szuverenista erők (mint a PiS) sikeresen védték a határokat, a családot és a nemzeti identitást.

📍Politikai tisztogatások: az államapparátus „visszafoglalása”

A Tusk-kormány első hetei a „vasseprű” jegyében teltek. Már december 20-án a Kulturális Minisztérium rendelettel vette át az állami média (TVP, Lengyel Rádió, PAP) felügyelő- és vezetőségét, rendőri erővel távolítva el a korábbi vezetést. A PiS-kormány idején a közmédia valóban nemzeti narratívát képviselt – a migrációellenes politikát, a családtámogatást (500+ program) és a szuverenitást hangsúlyozva –, ám a Tusk-kabinet ezt „propagandának” bélyegezte, és azonnal lecserélte a vezetést. Andrzej Duda elnök és a PiS ezt alkotmányellenes hatalomátvételnek minősítette, hiszen a Nemzeti Médiatanács (KRRiT) hatáskörét kerülték meg.

Hasonlóan jártak el az állami vállalatoknál: a PKN Orlen energiaóriás elnökét, Daniel Obajteket februárban menesztették, miközben a PiS-korabeli felvásárlásokat (pl. Polska Press) „médiapluralizmus-ellenesnek” támadták – ironikusan, hiszen a Tusk-kormány éppen a saját narratívájának terjesztését készítette elő. A tisztogatások kiterjedtek a titkosszolgálatokra, a külügyminisztériumra és a közigazgatásra is: több ezer PiS-kinevezett tisztviselőt távolítottak el vagy helyezték át.

A legsúlyosabb támadás az igazságszolgáltatás és az ügyészség ellen irányult. Az igazságügyi miniszter Adam Bodnar 2024 első felében 79 eljárást indított bírósági elnökök és alelnökök leváltására, gyakran az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság döntéseit figyelmen kívül hagyva. A lengyel Nemzeti Ügyészséget is „átvették”: a törvényes főügyészt Duda elnök jóváhagyása nélkül cserélték le, majd regionális ügyészeket is lecseréltek. Ezek a lépések a PiS szerint egyértelműen politikai represszió eszköze lett – a vádhatóságot fegyverré változtatták a politikai ellenfelek ellen.

📍Jogi kritikák: „militáns demokrácia” vagy alkotmányos puccs?

A Tusk-kormány intézkedéseinek közjogi  megítélése a PiS és a szuverenista jogászok (pl. Ordo Iuris) szerint egyértelmű: a lépések sorozatos alkotmányellenességet jelentenek. Az Alkotmánybíróság több alkalommal (pl. 2024. február 5-i ideiglenes végzés) tiltotta a tisztogatásokat, ám a kormány ezeket semmibe vette, „militáns demokráciára” hivatkozva – Tusk saját szavaival. Ez a fogalom a náci és kommunista múlt utáni nyugat-európai doktrínát idézi, ám Lengyelországban eszközként szolgál a nemzeti konzervatív erők kizárására a közhatalomból.

A Kamiński és Wąsik volt PiS-képviselők ügye különösen szimbolikus: a 2007-es „anti-korrupciós” ügyben elítélt politikusokat Duda elnök kétszer is kegyelmezett meg, ám a Tusk-kormány 2024 januárjában börtönbe vitette őket – rendőri erővel az elnöki palotából. Ez a lépés a kegyelmi jog (alkotmányos elnöki prerogatíva) semmibevétele volt. Hasonlóan folytatódott a „Justice Fund” és Pegasus-ügyekkel kapcsolatos parlamenti vizsgálatok, amelyekben PiS-politikusokat (Ziobro, Romanowski) próbáltak felelősségre vonni – gyakran a mentelmi jog felfüggesztésével. A szuverenista jogértelmezés szerint ez nem jogállamiság, hanem „lawfare” (jog mint fegyver), amely aláássa a hatalmi ágak szétválasztását és a választók akaratát.

Ironikus, hogy ugyanez a Tusk-kormány 2015–2023 között a PiS-t vádolta „jogállamiság-sértéssel” Brüsszelben, most pedig maga lép túl minden alkotmányos határon – miközben az EU-s pénzek befagyasztását oldotta fel, cserébe a nemzeti szuverenitás feladásáért.

📍Az ellenzék (PiS) reakciója: ellenállás az autokrata lépések ellen

A PiS természetesen nem maradt tétlen. 2024. január 11-én több tízezer (PiS szerint 300 ezer) ember tüntetett Varsóban a „jogállamiság” és a politikai foglyok mellett. Jarosław Kaczyński és a pártvezetés „puccsnak” és „bosszúnak” nevezte a folyamatokat, külön honlapot indított a kormányzati visszaélések bejelentésére.

A parlamenti üléseken és a konzervatív médiában (pl. wPolityce, Niezależna) folyamatosan hangsúlyozták: a Tusk-kormány nem a demokráciát, hanem a nemzeti függetlenséget támadja. Később, 2025-ben a helyi választások és az elnökválasztás kampányában a PiS sikeresen mobilizálta a vidék és a konzervatív rétegek támogatását, hangsúlyozva, hogy a „Tusk-rendszer” Brüsszel és a globális elit bábja.

A szuverenista ellenzék szerint a tisztogatások célja egy „mélyállam” létrehozása, amely megakadályozza a PiS visszatérését – még akkor is, ha a választók többsége (a 2023-as parlamenti és későbbi helyi választásokon is PiS nyerte a szavazatok relatív többségét) nem ezt akarta.

📍A Soros-beavatkozás tettenérhető volt

Lengyelországban a Soros Open Society Foundations és kapcsolódó NGO-k évek óta finanszírozták a PiS-ellenes kampányokat, migrációtámogató szervezeteket és média-influencereket. Tusk győzelme nem pusztán “belpolitikai siker”: ez a Soros-modell sikere, amely a nemzeti kormányokat gyengíti, a határokat nyitja és az EU-szuperállamot erősíti.

📍Figyelmeztetés Európának

A Tusk-kormány első éve bizonyítja: a „jogállamiság” jelszava alatt zajló politikai tisztogatások nem a demokráciát védik, hanem a szuverenitást rombolják. A PiS nyolc éve alatt Lengyelország erős, független nemzetként állt szemben a migrációval és a brüsszeli centralizmussal. Tusk alatt ez a függetlenség veszélybe került A lengyel példa figyelmeztetés Magyarország és más szuverenista államok számára: a nemzeti ellenállás nélkül a globális elit könnyedén „visszafoglalja” és “leuralja” a szuverén nemzetállamokat.

Lábjegyzetek:

1.  Controversy as new government takes over public broadcaster, Civicus Monitor, 2024. április 9.

2.  Dismantling Electoral Safeguards in Poland under Tusk’s Government, Institute of World Politics, 2025. október 14.

3.  Poland’s Tusk carries out government purge against former far-right rulers, Courthouse News, 2024. január 16.

4.  How Tusk Turned Lawfare Into a Strategy for Political Dominance, European Conservative, 2025. november 6.

5.  Polish president says he has pardoned two jailed populist former politicians, The Guardian, 2024. január 23.

6.  Tens of thousands protest in Poland against ex-ministers’ jailing, Reuters, 2024. január 11.

7.Tusk Government Revives Measures Rejected by Constitutional Tribunal, Ordo Iuris, 2025. november 28.

8. Poland’s public media takeover and related court decisions, Notes from Poland (több cikk, 2023–2024).

9.  Ordo Iuris jelentések a lengyel alkotmányos válságról (2024–2026).

📌Amerikai hírszerzési szakértő: így avatkozott be Brüsszel a magyar választásokba

⚠️Tony Segura Brüsszel árnyékháborúja: Hogyan próbálják az EU-kémek és helyi partnereik manipulálni a magyar választásokat címmel közölt bejegyzéstaz X-n.

Segura érvelése szerint a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter lehallgatása tankönyvi példája annak, hogyan válnak egyre inkább fegyverré a modern állami szintű hírszerzési műveletek a szuverén politikai kimenetelek manipulálására. Ez nem csupán a diplomáciai protokoll megsértése; ez egy megfontolt erőfeszítés egy olyan kormány aláásására, amely nem hajlandó behódolni az Európai Unió és annak külső támogatói jelenlegi geopolitikai napirendjének.

📍A művelet anatómiája

A bizonyítékok egy kifinomult, többrétegű hírszerzési műveletre utalnak, amelyet a budapesti magas szintű döntéshozók megfigyelésére terveztek. A kulcselemek a következők:

  Emberi hírszerzés (HUMINT) kihasználása: A helyi szereplők szerepe kritikus. Egy újságíró bevonása, akinek mély kapcsolatai vannak mind a külföldi hírszerző ügynökségekkel, mind a belföldi politikai ellenzékkel – konkrétan a Tisza Párttal –, jól mutatja, milyen könnyen áthidalhatók az információs silók a külföldi beavatkozás elősegítése érdekében. Azzal, hogy megszerezték a külügyminiszter személyes elérhetőségi adatait, ezek a hálózatok hatékonyan megkerülték a hagyományos állami biztonsági intézkedéseket.

  Hírszerzés kiszervezése: Ahelyett, hogy kizárólag saját eszközeikre támaszkodnának, a külföldi hírszerző szolgálatok helyi ellenzéki helyi szereplőket használtak fel az adatgyűjtés „piszkos munkájára”. Ez egy réteg hihető tagadhatóságot biztosít, lehetővé téve a támogató államok számára, hogy távol tartsák magukat a lehallgatás közvetlen technikai aktusától, miközben élvezik a lehallgatott adatok előnyeit.

  Az „élő jelentések” narratíva: A feltételezett hangfelvétel kiszivárogtatása és a Szijjártó miniszter orosz kollégáival folytatott kommunikációjával kapcsolatos vádak klasszikus dezinformációs taktika. Azzal, hogy a rutinszerű diplomáciai kapcsolatfelvételt „élő jelentésekként” keretezik, a hírszerző szolgálatok és a velük szövetséges médiaorgánumok egy alárendeltségi narratívát hoznak létre, amelyet aztán további szankciók, politikai nyomásgyakorlás vagy belföldi destabilizációs erőfeszítések igazolására használnak fel.

📍A választási beavatkozás mint stratégiai cél

Ennek a botránynak az időzítése távolról sem véletlen. A közelgő parlamenti választásokkal ez a hírszerzési információ tompa erőként kerül bevetésre a közvélemény befolyásolására.

1.  Botránygyártás: Azzal, hogy a külügyminisztert külföldi ügynökként festik le, a művelet célja elidegeníteni a magyar választókat a Fidesz-kormánytól. A narratíva egyértelmű: ha a jelenlegi adminisztrációra szavazol, akkor egy „kompromittált” és „elszigetelt” államra szavazol.

2.  A felforgatás színtere: Azok a jelentések, amelyek szerint Ukrajnát ezeknek a hírszerzési műveleteknek a központjává alakították át, rámutatnak, hogy a konfliktus nem korlátozódik a frontvonalakra. Ez egy regionális hírszerzési háború, ahol Magyarországot kifejezetten azért célozzák meg, mert nem hajlandó feláldozni nemzeti érdekeit – például Moszkvával fenntartott pragmatikus energetikai kapcsolatát – Brüsszel jelenlegi ideológiai kereszteshadjáratának oltárán.

3.  Az „ellenzék-hírszerzés” nexus: Az a tény, hogy az érintett újságírónak nyílt kapcsolatai vannak az ellenzéki vezetéssel, mélyebb bomlásra utal a politikai környezetben. Amikor a belső politikai szereplők elkezdik koordinálni a külföldi hírszerző szolgálatokkal saját kormányuk tisztviselőinek célba vételét, a belföldi politikai verseny és a külföldi támogatással zajló felforgatás közötti határvonal gyakorlatilag összeomlott.

📍A tágabb következmények

Segura szerint ez az incidens megerősíti, hogy a Nyugat (szupranacionális) kormányzati intézményei a nemzeti szuverenitást olyan akadályként tekintik, amelyet le kell győzni. Ezeknek a kiszivárogtatásoknak a koordinált természete – amelyek egyszerre jelennek meg különböző nemzetközi médiaorgánumokban – legitimizálja a megfigyelést, egy állami szintű biztonsági megsértést globális média-narratívává alakítva.

Amikor egy szuverén kormány ilyen szintű behatolásnak van kitéve, az jelzés arra, hogy az EU és partnerei hírszerző apparátusa többé nem tartja tiszteletben a hagyományos diplomácia határait. Nem csupán hírszerzési adatokat gyűjtenek; aktívan alakítják Magyarország demokratikus folyamatának kimenetelét annak érdekében, hogy csak „engedelmes” hangok maradjanak hatalmi pozíciókban. Az amerikai szakértő szerint egy esetleges vizsgálat egy szükséges, bár nehéz küzdelem annak érdekében, hogy megőrizzék egy olyan állam integritását, amely jelenleg saját „szövetségesei” ostroma alatt áll.

📌A Tisza Párt szakértője eltörölné a 13. havi nyugdíj mellett a fegyverpénzt és a veteránok támogatását is

⚠️Bokros Lajos egy esetleges Tisza kormány új gazdaságpolitikai irányairól beszélt.

„Ha más kormány alakul, annak ugye azt javasolnám, hogy teljesen más gazdaságpolitikát folytasson. Szereti a kormány nemcsak a gazdaságban, hanem a társadalomban is kiválogatni azokat a rétegeket, akiket ő előnyben részesít, akár a választások megnyerése végett, akár más okból. És akkor van 13. havi nyugdíj, meg van fegyverpénz, meg minden marhaság. De a hadi kiadások azért nőnek, mert a veteránoknak háromszor annyit fizetnek, mint eddig” – jelentette ki a Tisza Párt szakértője.

📌Zelenszkij médiája jogsértő rejtett kamerás felvételt hozott nyilvánosságra egy szavazókörökből

⚠️A FREEДОМ (korábbi nevén UATV, majd részben „Dom”) egy ukrán állami finanszírozású, orosz nyelvű nemzetközi tévécsatorna és multimédiás platform, amely egy ma reggeli rejtett kamerás felvételt közölt.

A Nemzeti Választási Iroda hivatalos tájékoztatása szerint az újságírók a választás napján a szavazás megkezdésétől (6:00 óra) a munka befejezéséig (beleértve a szavazatszámlálást is) a szavazóhelyiségben előzetes engedély nélkül jelen lehetnek és végezhetik munkájukat. A sajtó képviselőjének ugyanakkor a 17/2013. (VII. 17.) KIM rendelet 20/B §. alapján be kell mutatnia a szavazatszámláló bizottság elnöke számára a következő azonosító dokumentumokat: személyazonosításra alkalmas igazolvány (személyi igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély) és a médiatartalom-szolgáltató által a részére kiállított meghatalmazás vagy újságírói szakmai szervezet által kiállított sajtóigazolvány.

Mivel rejtett kamerás felvételről van szó, az NVI alábbi szabálya irányadó: “Az egyéni választópolgár a sajtó munkatársaitól eltérően nyilván nem kezdhet mobiltelefonjával „vágóképezni” a szavazókörben, de saját szavazólapját lefotózhatja például a szavazófülkében, feltéve, hogy a fotón más választópolgár érzékeny személyes adata, szavazólapja vagy arcmása nem jelenik meg.”

A felvételen az arcok jól kivehetőek, a videón hangokat is rögzítettek.

📌”Izzadt, mint egy ló, össze vissza beszélt”

⚠️Magyar Péterről kaptunk két, szórakozóhelyen rögzített felvételt, amelyeken meglehetősen gyanúsan viselkedett, törölgette a homlokát és egy rövid beszédben meglehetősen szokatlan, összefüggéstelen dolgokat mondott.

Két birtokunkba került felvétel a Lock nevű szórakozóhelyen készült 2024 augusztusában. A felvételek megküldője szerint többen is videóztak az eseményen és többeknek feltűnt, hogy a légkondicionálás ellenére a Tisza Párt elnöke gyanúsan izzadt, rövid beszédében össze-vissza csapongott, Fábry Sándor ismert – senki se nyúljon magához – fordulatával viccelődött, illetve azzal, hogy senki se izguljon, mert 21 év a korhatár, a végén pedig azt kívánta, hogy élvezzük a napot, ami késő este lévén szinten meglehetősen furcsa volt. Ezek után jól láthatóan Radnai Márkhoz, állandó bulipartneréhez lépett és zavartan törölgette a homlokát Magyar Péter, majd fiatal lányokat kezdett el ölelgetni, puszilgatani.

📌Magyar Péter az országjárásokon teljesen kikészül, de ezt megpróbálja elrejteni

⚠️Porcher Áron szerint egy országjárás végére már “minden baja” volt Magyar Péternek. A Tisza Párt fővárosi képviselője, országgyűlési képviselő-jelöltje erről egy 2025 márciusi fórumon beszélt.

Magyar Péter fizikai állapotáról egészen pontosan ezt mondta Porcher Áron:

”És öhm, Péterről egy dolog, amit én abszolút látok, már az országjárás óta láttam, hogy tényleg amit ott művelt, hogy bedagadt a bokája, elment a hangja, minden baja volt. Nem tudom,
hogy láttátok-e, de a-az országjárás vége felé csak napszemüveges fotó volt róla. Az nem azért volt, mert sütött nap, annyira fáradt volt, hogy így még, még ezt valamennyire el tudta rejteni.”

Ezek után nagy kérdés, hogy Magyar Péter még mit rejt el a fizikai állapotát illetően a nyilvánosság elől és, hogy egy ilyen feszített politikai időszakban mennyire roppan meg a terhek alatt, amit egyébként bírnia kellene.