📌A Zelenszkij-közeli ukrán sajtó magyarországi Majdant vizionál

⚠️Orbán drámája: Lesz-e „magyar Majdan” a 2026-os parlamenti választások után? – címmel jelent meg egy cikk a Glavcom ukrán online hírportál és információs ügynökség oldalán, amelyet a Zelenszkij-közeli strómanhoz, Maksym Krippa-hoz is kötnek.

Az írás külön figyelmet szentel annak, hogy “felkészültek-e a magyarok az utcai tüntetésekre csalás esetén?”

 

Az ukrán Glavcom portál március 28-i elemzése április 12-i magyar parlamenti választások nem csupán szokásos választási küzdelemnek tűnnek, hanem valódi fordulópontnak, ahol a hatalom sorsa a mérlegen. A cikk központi kérdése: ha Orbán veszít vagy csalás gyanúja merül fel, készek-e a magyarok utcára vonulni – azaz lesz-e saját „Majdan” Budapesten?

Az ukrán lap megágyazva a fenti narratívának természetesen a 21 Kutatóközpont legfrissebb “eredményeit “ publikálja, amely szerint a döntésre jutott választók körében a Tisza 53 százalékot, a Fidesz pedig 39 százalékot szerezne. A Glavcom által közölt másik “kutatás” szintén gyanús – bizonyítékok, módszertan és egyéb hiteles forrás nélküli – számítása szerint 48 százaléknyi magyar választó számít választási csalásra a Fidesz részéről, a Tisza-szavazók 79 százaléka pedig kifejezetten aggódik emiatt. Ha a választás eredménye vitatott lesz – márpedig a cikk erősen erőlteti ezt a forgatókönyvet – reális a kockázata a Zelenszkij közeli portál szerint a nagyobb utcai tiltakozásoknak – azaz egy „magyar Majdan”-nak.

📌Bizonyítjuk: a rendőrség csak eszköz az ellenzék kezében

⚠️Laczó Adrienn, Tompos Márton, vagy  éppen a Direkt36 portállal sokszor együttműködő Átlátszó nem mindig voltak ennyire érzékenyek a rendőrség irányába

📍Szabó Bence ügyvédjeként Laczó Adrienn brüsszeli háttérrel roadshow-zik, miközben együttműködött az “Erőnek erejével” alkotóival

Mi történik a jogállammal egy politikai fordulat után? – címmel szervezett fórumot a kecsup.hu tegnap az egyik kecskeméti hotelben. A meghívón Laczó Adrienn volt bíró, ügyvéd és Szabó Bence exrendőr volt látható. A kép bal alsó sarkában nem véletlenül volt látható az Európai Bizottság logója, hiszen a portált a CERV, Polgárok, Egyenlőség, Jogok és Értékek programból támogatja Brüsszel.

Screenshot

A volt nyomozó ügyvédje, a tiszás Laczó Adrienn ugyanakkor nem biztos, hogy szóba hozta az este folyamán, hogy a rendőrséget rendkívül rossz színben feltüntető dokumentumfilmet jegyző Magyar Helsinki Bizottsággal kooperált a tavalyi Pride kapcsán. Laczó korábban Pankotai Lili ügyében jelentette ki, hogy feliratkozott a Helsinki listájára, egyébként az ismert baloldali aktivistát is a rendőrségi eljárással szemben képviselte

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, Erőnek erejével: Megtorlatlan rendőri erőszak 2006-ban és azóta címmel 50 perces dokumentumfilmet készített 2006 őszéről és a 2015-ös menekültválságról a Helsinki Bizottság. Sokan kritizálták ugyanakkor a rendőrség munkájáról lesújtó képest festő alkotást többek között azért, mert a Helsinki szerint a déli határkerítésnél 2015-ben ugyanolyan rendőri erőszak történt, mint 2006-ban.

A Helsinki Bizottság adatai szerint a rendőri bántalmazással kapcsolatos nyertes ítéletek száma összesen 11 (2003–2025 közötti időszakban). Ezek közül több 2010 utáni eset (pl. Csúcs kontra Magyarország 2021, Nagy kontra Magyarország 2020, R. B. kontra Magyarország 2023 stb.). Ezekben a szervezet képviselte az áldozatokat, és az ítéletek főleg a nyomozás hiányosságait rótták fel Magyarországnak.

📍Rendőri túlkapás miatt feljelentés

Nem ez az egyetlen durva képmutatás az ellenzéki oldalon.

Screenshot
Screenshot

A Szabó Bencét most hősként ünneplő Tompos Márton korábban börtönbe akart juttatni rendőröket, amikor jogtalan fogva tartás és rendőri túlkapás miatt is feljelentést tett.

Screenshot

Később az ügyészség elutasította Tompos feljelentését, ha azonban lefolytatták volna az eljárást, a rendőrök akár több évnyi szabadságvesztést is kaphattak volna.

📍Az Átlátszó sem kímélte a rendőrséget

A Szabó Bence interjút nyilvánosságra hozó Direkt36 rendszeresen együttműködik az atlatszo.hu-val nemzetközi oknyomozó projektekben, pl. OCCRP (Organized Crime and Corruption Reporting Project) hálózatában, a VSquare (visegrádi régiós tényfeltáró platform) keretében, vagy más közös kezdeményezésekben.

Egy öt évvel ezelőtt publikált hosszú tanulmányban azt írta a külföldről pénzelt “oknyomozó portál” 2010 és 2020 közötti időszakban a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt tett feljelentéseknek kevesebb mint 5 százaléka jutott el vádemelési szakaszba. 2010-ben ez az arány 4 százalék, 2020-ban pedig mindössze 3,6 százalék volt. A bejelentések éves átlaga eközben 765 eset körül mozgott – szinte ugyanannyi, mint a 2002–2010-es időszakban (716 eset/év). Vagyis két évtized alatt sem a probléma mérete, sem a felelősségre vonás hatékonysága nem változott érdemben.

Azt is megemlítették, hogy még ha ritkán el is ítélnek egy rendőrt, a büntetés rendszerint enyhe: a bíróságok jóval kisebb arányban szabnak ki szabadságvesztést, mint a civilek esetében. Azt is kritika tárgyává teszi az anyag, hogy 2012 és 2019 között 57 elítélt rendőr kérte, hogy tovább szolgálhasson – Pintér Sándor belügyminiszter pedig 59,6 százalékuknak (34 főnek) megadta az engedélyt, még felfüggesztett büntetés esetén is.

Screenshot

📌Philip Pilkington jelentése: Ukrajnai hálózatok befolyásolhatják a 2026-os magyar választásokat

⚠️Az ír közgazdász saját X-posztjában közölte, hogy egy jelentős NAFO-kapcsolattal rendelkező profil válasza szerinte azt támasztja alá, hogy ezek a hálózatok valóban beavatkoznak a magyar választásokba. A posztban kiemelte, hogy Orbán Viktor korábbi figyelmeztetései ezzel kapcsolatban most igazolást nyernek.

A Magyar Külügyi Intézet nemrég közzétett tanulmánya komoly figyelmeztetést fogalmaz meg a közelgő magyar parlamenti választásokkal kapcsolatban. A jelentést Philip Pilkington, az Intézet kutatója készítette, aki makroökonómusként és befektetési szakemberként ismert, és korábban több elemzést publikált Magyarország gazdasági stratégiájáról és nemzetközi kapcsolatairól.

A tanulmány a Foreign Information Manipulation and Interference (FIMI)jelenségét vizsgálja, vagyis azt, hogyan próbálhatnak külföldi szereplők információ-manipulációval és koordinált kampányokkal beavatkozni a hazai közvélemény alakításába. Pilkington hálózatelemzést alkalmazva négy kiemelkedően aktív X-fiókra fókuszál, amelyek erősen kritikusak a Fidesz-kormánnyal és Orbán Viktor politikájával szemben, ugyanakkor támogatják az ellenzéket. Ezek az accountok: @splendid_pete, @SzabadonMagyar, @fridayfella1 és @NAFO_Hungary.

A jelentés egyik legfontosabb megállapítása szerint ezek a fiókok jelentős mértékben különböznek a hagyományos, hosszú ideje aktív magyar ellenzéki profiloktól. Különösen feltűnő, hogy – a NAFO Hungary kivételével – óriási számú ukrán követővel rendelkeznek, és intenzíven kapcsolódnak a NAFO (North Atlantic Fellas Organization) nevű, Ukrajnát erősen támogató online közösséghez. Ez a közösség eredetileg a háborús propaganda és a pro-ukrán narratívák terjesztésére szerveződött, most azonban a magyar választási diskurzusban is aktívan jelen van – állítja a tanulmány.

Pilkington szerint ezek a fiókok nem csupán véleményt nyilvánítanak, hanem vitriolos, támadó stílusban kommunikálnak, és magyar felhasználókat kapcsolnak össze külföldi, főként ukrán profilokkal. Ez a hálózati mintázat – a szerző szerint – erősen arra utal, hogy külső, ukrajnai kötődésű szereplők próbálják befolyásolni a magyar belpolitikai vitát, különösen a 2026-os választások előtt. A jelentés emellett kisebb mértékben szerb és grúz kapcsolatokat is azonosít.

Korábban arról is írtunk, hogy szélsőséges ukránpárti NAFO követői Orbán Viktor és kormánytagok meggyilkolásáról értekeznek, illetve tavaly márciusban, Magyar Péterék kiállása kapcsán került komolyabban a közérdeklődés homlokterébe a NAFO Hungary nevű szervezet.

 

📌Kapitány István már a Shell globális alelnökeként a fosszilis energiahordozókról való áttérésért felelt

⚠️2022 áprilisában, egy ománi interjúban Kapitány István, a Shell akkori globális alelnökeként egyértelműen kijelentette, hogy a vállalat – és közvetlenül az ő munkája – a fosszilis energiahordozókról a tisztább energiaforrásokra történő átmenet elősegítéséért felel.

Az interjúban Kapitány így fogalmazott:

„A mi szerepünk nyilvánvalóan az, hogy tegyünk lépéseket az energiaátmenet érdekében, hogy a lehető legsimábban segítsük azt, és több és tisztább energiát biztosítsunk az ügyfeleknek világszerte, a 80 országban.”

Ma, politikusként, a Tisza Párt gazdaságfejlesztési és energetikai szakértőjeként Kapitány István ugyanezt a narratívát folytatja: az energiaátállás szükségességéről, az olcsó orosz fosszilis energiahordozóktól való leválásról és az átmenet gyakorlati, költségvetési kérdéseiről beszél – immár hazai politikai döntéshozatali szinten.

📌 Külföldről importált rendőrellenesség – a baloldal sorozatos akciói

⚠️Az amerikai mintát követő álcivil hálózatok és a baloldali, tiszás média szerepe Magyarországon a rendőrség közbizalmának szisztematikus erodálását szolgálta

A rendőrség alapvető rendvédelmi feladata – a bűncselekmények megelőzése és felderítése, a közrend, közbiztonság és államhatár védelme – csak akkor teljesíthető hatékonyan, ha a társadalom bizalma és megbecsülése övezi a hivatást. Ez nem csupán morális, hanem gyakorlati szükséglet: a közbizalom hiánya közvetlenül rontja a megelőző munkát, a tanúvallomások hajlandóságát és a rendőri intézkedések társadalmi elfogadását. Magyarországon azonban évek óta megfigyelhető egy koordinált, külföldi finanszírozású kampány, amely ezt a bizalmat igyekszik aláásni. Az amerikai „defund the police” modell nyomdokain haladó álcivil szervezetek (Magyar Helsinki Bizottság, Társaság a Szabadságjogokért – TASZ, Amnesty International) és a velük szimbiózisban működő baloldali média (444.hu, Telex, HVG, 24.hu) rendszeresen hergelő narratívát épít, amely a rendőrséget rutinból erőszakos, jogsértő intézményként ábrázolja. Ez nem csupán a rendőrök morálját és toborzási lehetőségeit veszélyezteti, hanem a magyar állampolgárok biztonságát is. 

A jelenség nem új, de 2025-ben különösen intenzívvé vált. A Soros Györgyhöz köthető Open Society Foundations (OSF) és más amerikai alapok (NED, USAID, German Marshall Fund) által támogatott szervezetek – amelyek 2018–2024 között csak a Helsinki Bizottságnak közel 119 millió forintot, a TASZ-nak pedig jelentős USAID-forrásokat juttattak – továbbra is a rendőrség tekintélyének lebontására fókuszálnak.   Ezek az NGO-k nem elszigetelt kritikusok, hanem egy jól szervezett hálózat részei, amely stratégiailag használja a sajtót és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát (EJEB) a narratíva erősítésére.

⚠️A Magyar Helsinki Bizottság: a rendőri „engedékenység” narratívájának fő építőköve

A Helsinki Bizottság 2025 decemberében kiadott elemzésében azt állította, hogy az állam „engedékeny a rendőri bántalmazásokkal szemben”, alacsony a vádemelési arány (100 feljelentésből átlagosan csak 5-ben emelnek vádat), és a bíróságok enyhe büntetésekkel (legtöbbször pénzbírsággal) reagálnak. A szervezet szerint hiányoznak a független orvosi vizsgálatok, a testkamerák és a zéró tolerancia.  Ugyanebben az évben a PRinCE-projekt keretében is a rendőrségi eljárások „hiányosságait” vizsgálta sérülékeny csoportoknál, miközben közérdekű adatigénylésekkel és panaszmintákkal aktívan ösztönzi a rendőrség elleni eljárásokat. Ezeket az állításokat a 444.hu-n keresztül (Helsinki Figyelő blog) terjesztik, így közvetlenül a szélesebb közönséghez jutnak el.

⚠️A másik irány a TASZ és az Amnesty részéről: útmutatók, tiltások és „gyermekkínzás” narratíva

A TASZ – amely ugyancsak jelentős külföldi támogatásban részesül – rendszeresen ad ki „mit tegyünk rendőri túlkapás esetén” jellegű anyagokat, miközben a rendőrséget eleve ellenségként kezeli (pl. 2025-ös javítóintézeti botrányok kapcsán, ahol a rendészeti fegyelmezést „kegyetlenségnek” nevezte, és terápiát követelt a rendőri jelenlét helyett).  A szervezet blogja a 444.hu-n jelenik meg, így a média és az NGO egy platformon erősíti egymást. Az Amnesty International 2025-ben a Pride-tiltásoknál lépett fel: a rendőrség által a gyermekvédelmi törvény alapján megtiltott transz- és homofóbia-ellenes vonulást „diszkriminatívnak” minősítette, és nemzetközi petícióval támadta a döntést – a Telex részletesen, kritikus hangnemben számolt be róla. 

⚠️A baloldali média amplifikáló szerepe

A Telex, 444.hu, HVG és 24.hu nem csupán tudósít, hanem aktívan terjeszti és kontextus nélkül tálalja az NGO-k állításait. Például a 2025-ös Pride-tiltásnál a Telex kiemelte a „rendőrségi önkényt”, a HVG és a 24.hu pedig a TASZ/Helsinki/Amnesty közös nyilatkozatait idézte kritikusan. Ugyanezek a portálok rendszeresen foglalkoznak rendőri intézkedés közbeni halálesetekkel (pl. Szeged, Zagyvarékas) vagy tüntetésekkel, miközben a rendőrség eredményeit (bűncselekmények csökkenése, magas közbizalom) ritkán vagy negatív kontextusban említik. Ez a válogatott figyelem pontosan az amerikai mintát követi: a média és az NGO-k együtt építik a „rendőrség mint probléma” képet.

⚠️A strasbourgi „fegyver” és az amerikai előzmények

A kritikák rutinszerűen hivatkoznak EJEB-ítéletekre. Érdemes azonban felidézni az European Centre for Law and Justice jelentését: 2009 óta az EJEB bírái közül többen közvetlen kapcsolatban álltak Soros szervezeteivel. Ez magyarázhatja, miért „nem nyer” gyakran Magyarország az ilyen ügyekben.

Az Egyesült Államokban ugyanez a stratégia vezetett tragédiához. A George Floyd-ügy után a Soros által is támogatott Black Lives Matter „defund the police” jelszavával több város (Minneapolis, Portland, Austin) megvonta a rendőrség forrásait. Az eredmény: robbanásszerű bűnözés-növekedés (gyilkosságok, rablások), majd kényszerű visszalépés. Austinban Soros Open Society Policy Centerje 500 ezer dollárral támadta a polgári tiltakozást a leépítés ellen – világos anyagi és hatalmi érdek. 2025-re ugyan több városban csökkent a bűnözés a visszafordítás után, de a bizalomvesztés hosszú távú károkat okozott.

⚠️Mi a valódi cél?

Az NGO-k és a szimpatizáns média célja nem a rendőrség „jobbítása”, hanem a tekintélyének lebontása – pontosan úgy, ahogy az USA-ban történt. Ez gyengíti a közbiztonságot, növeli a bűnözők mozgásterét, és végül a társadalom védtelenségét szolgálja. A rendőri hivatás képviselői – akik nap mint nap kockáztatják az életüket – megérdemlik a megbecsülést és a támogatást, nem a folyamatos hergelést.

Magyarország nem engedheti meg magának az amerikai hibát. A közbizalom erodálása helyett a rendőrség eredményeinek elismerése, a valódi problémák célzott kezelése (pl. képzések, technológia) és a külföldi politikai befolyás elleni védelem a felelős út. Nincs az a vagyoni vagy ideológiai érdek, amely felülírhatná a magyar állampolgárok biztonságát.

Források:

1.  Magyar Helsinki Bizottság: „Az állam engedékeny a rendőri bántalmazásokkal szemben” (444.hu, 2025. dec. 15.) – https://helsinkifigyelo.444.hu/2025/12/15/az-allam-engedekeny-a-rendori-bantalmazasokkal-szemben

2.  TASZ: „A rendészek által bántalmazott gyermekeknek terápiára… van szüksége” (444.hu, 2025. dec. 10.) – https://ataszjelenti.444.hu/2025/12/10/a-rendeszek-altal-bantalmazott-gyermekeknek-terapiara-es-segitsegre-nem-meg-tobb-rendor-fegyelmezesere-van-szuksege

3.  Telex: Rendőrség tiltja a Pride-vonulást (2025. máj. 26.) – https://telex.hu/belfold/2025/05/26/tiltas-rendorseg-amnesty-international-hatter-tarsasag-magyar-helsinki-bizottsag-pride

4.  Kormányzati jelentés külföldi támogatásokról (Helsinki és TASZ finanszírozása) – lásd 2025-ös összefoglalók.

5.  PRinCE-jelentés (Helsinki, 2025) – https://helsinki.hu/wp-content/uploads/2025/12/MHB_PRinCE_report_FIN_281125.pdf

📌A Tisza Párt igazságügyi programfelelőse bíróként futni hagyott egy gyilkost

⚠️A szakmailag a másodfokú döntésben keményen helyre tett Laczó Adrien, immár ügyvédként részt vesz az aranykonvoj ukrán pénzszállítóinak bírósági képviseletében

Biztos forrásból értesültünk, hogy 2020 februárjában, a Prisztás József 1996-os meggyilkolásával kapcsolatos perújítási eljárásban Laczó Adrienn, a Fővárosi Törvényszék bírája drámai döntést hozott: felmentette Hatvani István II. rendű terheltet, aki korábban 15 év fegyházbüntetést kapott mint a bűncselekmény elkövetője. A bíró azonnal félbeszakította a büntetés végrehajtását, és Hatvani István szabadon távozhatott a börtönből. A döntés alapja egy szlovák állampolgár, Jozef Rohac vallomása volt, aki önmagát jelölte meg a tettesként, és egy szlovák–ukrán bűnözői hálózatra hivatkozott.

A Fővárosi Ítélőtábla Lassó Gábor, Cserni János és Fatalin Judit bírókból álló tanácsa 2021. február 9–16. között megtartott másodfokú tárgyalásán azonban ezt a felmentést hatályon kívül helyezte. A bíróság elutasította a perújítást Hatvani István esetében, helybenhagyta a korábbi ítéletet, és megállapította, hogy Rohac vallomása tele van ellentmondásokkal, iratellenes állításokkal és objektív bizonyítékokkal összeegyeztethetetlen részletekkel. A másodfokú ítélet szerint a tanú vallomása „mennyiségi és minőségi szempontból is olyan fokú ellentmondásokat tartalmaz, amelyek vallomása egészének hitelességét megingatják”.

A Prisztás-ügy Magyarország egyik leghírhedtebb alvilági leszámolása volt. Prisztás Józsefet, az éjszakai életben és uzsorakölcsönökben utazó vállalkozót 1996. november 1-jén lőtték le Budapest III. kerületében, a Ladik utcában, miközben Fazekas Ferenc III. rendű terhelttel üzleti ügyet intéztek. Az alapeljárásban a bíróságok Portik Tamás I. rendű terheltet felbujtóként, Hatvani Istvánt elkövetőként, Fazekas Ferencet pedig bűnsegédként ítélték el. A perújítást Rohac 2017-es televíziós nyilatkozata és későbbi részletes vallomása indokolta, amelyben azt állította, hogy ő maga lőtte le Prisztást Jozef Hamala közvetítésével, aki egy dunaszerdahelyi bűnözői csoporton keresztül ukrán megbízókat képviselt.

Laczó Adrienn elsőfokú ítélete (1.B.1376/2018/81-II.) részletesen elfogadta Rohac vallomásának azt a részét, amely szerint ő volt a tettes, és ezért Hatvani Istvánt felmentette. A bíróság ugyanakkor Portik Tamás és Fazekas Ferenc perújítási indítványát elutasította.

Az ügyész fellebbezésében élesen bírálta ezt a döntést. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szerint Rohac vallomása nem döntötte meg az alapügyben megállapított tényállást: a helyszín megközelítése, a terepszemle, a felbujtás körülményei és a tanú saját előadásának belső ellentmondásai (például a Ford Transit, a kerékpár, a telefonos követés) kizárták, hogy a vallomás hiteles legyen. Az ítélőtábla másodfokú ítélete (2.Bf.109/2020/26.) ezeket az érveket részletesen átvette és kiegészítette: Rohac vallomása „nem bizonyult hitelesnek sem a felbujtó személye, sem Jozef Hamala szerepe, sem a konkrét helyszín megközelítése, kiválasztása, az ölési cselekményt megelőzően történtek, sem az azt követő történések tekintetében”.

A másodfokú bíróság kiemelte, hogy Rohac szavahihetőségét további körülmények is cáfolják: a Hír TV-ben tett nyilatkozatában már eleve „ártatlan emberek”-ről beszélt többes számban, mégis csak Hatvani István felmentését eredményezte a vallomása; a nyomozati iratokban pedig tanúbefolyásolási kísérletekről is szó esett. Az ítélőtábla hangsúlyozta: az elkövető és a felbujtó személye „elválaszthatatlanul kapcsolódik”, ezért nem lehet szelektíven elfogadni a vallomás egyes részeit.

A Fővárosi Ítélőtábla ítélete egyértelműen kimondta: Rohac vallomása nem volt elégséges alap a felmentéshez. Laczó Adrienn elsőfokú döntése azonban – a dokumentumok szerint – ezt az alapot mégis megteremtette. A különbség a hitelesség megítélésében rejlik. És ez a különbség egy gyilkos szabadságát jelentette – legalábbis egy ideig.

Érdekes adalék Laczó Adrienn később lemondott tisztségéről, és nyíltan bírálta a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét már ügyvédként. Azt is tudjuk, hogy részt vesz a Magyarországon lekapcsolt ukrán pénzszállítók bírósági képviseletében a Tisza Párt igazságügyi programfelelőse. A Magyar Péter párját támogató egykori bíró az ATV műsorában azt állította, nem volt kirívó az ukrán aranykonvojban lefoglalt összeg.

📌Átkozott Orbán, átkozott Szijjártó, átkozott magyarok

⚠️Válogatás az ukrán közösségi médiás gyalázkodások közül a magyarokat érintően. Spoiler: nem mutatnak sok tiszteletet.

“Miért van egyáltalán szükség magyarokra ott? Ők csak Európa patkányai.”

Screenshot

“Persze, ezek a magyar patkányok minden EU-s döntést blokkolnak.”

Screenshot

“Aztán még valaki azt mondja, hogy a magyarok nem patkányok.”

Screenshot

“El tudom képzelni, milyen szépen fognak mutatni a leégett magyar oszlopok Kárpátalja hegyvonulatain. Egyébként mi a magyar szó a férgekre?”

Screenshot

”Átkozott Orbán, átkozott Szijjártó, átkozott magyarok.”

Screenshot

“Falvak és buta emberek szavaztak Orbánra. A magyarok határozottan nem követendő ország. Vademberek csordája az örökölt európai templomokban. Még normális egyetemeik sincsenek…”

Screenshot

Ezt az utóbbi bejegyzést érdekességképpen Vlad Ordekha, a Kijevi Műszaki Egyetem mellett működő vagyonkereső és vagyonkezelő ügynökségmenedzsment- és elemző részlegének munkatársa írta.

📌Így hergelt a kiugrott NNI-s nyomozó ünneplése előtt a rendőrség ellen a tiszás média

⚠️Ennek aztán meg is lett a következménye: “L.szophatja az összes g.ci rendőr” és a “büdös k.rva anyátok .. az összes f.szsz.pó rendőrnek üzenem” – zúgott az egyik koncerten.

Az elmúlt éveiben általános gyakorlattá vált Magyarországon a tiszás és ellenzéki médiumokban a rendőrökkel szembeni hangulatkeltés, tekintélyük és megítélésük csorbítása, a hivatásrend besározása. Ennek egyik következménye volt egy konkrét szegedi ügyben az egyik a 444 és a Telex által is futtatott “előadóművész” nyomdafestéket nem tűrő kirohanása a rendőrséggel szemben.

Sorozatunk első részében, egyfajta felvezetésként az ellenzéki, tiszás médiumokban hősként kezelt Pogány Induló nevű zenekar egyik konkrét, a rendőrséget ért gyalázkodást.

Az eset előzménye, hogy 2025. május 13-án a 444 arról számolt be, hogy bár a parancsnoki vizsgálat szerint jogszerű rendőri intézkedés követően halt meg az a férfi, akit a családja szerint úgy összevertek a rendőrök Szegeden, hogy egy hónappal később meghalt a kórházban, a. 444 szerint a kunszentmártoni férfit a rokonai elmondása alapján pár gramm fűvel fogták el március 26-án, a “kamerafelvételen azt látni, hogy az eszméletlennek tűnő férfit a rendőrök egy ponton a rendőrségi kisbusz mögé viszik – noha a család szerint ekkor már sérült lehetett a gerince, így nem lett volna szabad megmozdítani.”

Screenshot

A 444 egy május 19-i cikkben tovább erőltette a témát, akkor már azt is beleírta Hercegh Márk az anyagba, hogy a férfi “családja még bent is készített vele egy videót, amin a nyakmerevítős férfi fején kiterjedt zúzódások látszanak, ő pedig azt mondja, a rendőrök súlyosan megverték, az összes, 7-8 rendőr bántalmazta.”

Screenshot

Bár az intézkedés jogszerűségét próbálta a 444 is korrektül cikkeiben kihangsúlyozni, a HVG egy nappal később tovább görgetette a sztorit, azzal a címmel, hogy a “rendőrség kitart amellett, hogy jogszerűen intézkedtek a később sérüléseibe belehaló férfival szemben, viszont a bizonyítékokat nem hozhatják nyilvánosságra.” A HVG beszámolt arról is, hogy a “rendőrség közleménye megemlíti, hogy több demonstrációt is bejelentettek a vélt rendőri túlkapás ellen.“

Screenshot

Az egyik ilyen, a Belügyminisztérium előtt tartott tüntetésről a 444 címlapon számolt be, “amit eredetileg amiatt hívtak össze, mert áprilisban meghalt egy szegedi férfi, akinek pár héttel korábban rendőri intézkedés közben tört el a csigolyája.”

Screenshot

Ennek minden bizonnyal egyik következménye az a gyalázatos mocsokáradat, ami a Pogány Induló nevű “zenekar” koncertjén, az előadó, Szirmai Marcell szájából elhangzott a tömeg ovációja mellett a “l.szophatja az összes g.ci rendőr” és a “büdös k.rva anyátok .. az összes f.szsz.pó rendőrnek üzenem.”

📌A tiszás energetikai szakértő is megerősítette, hogy Kapitányék a MOL átalakításán gondolkodnak

⚠️Holoda Attila a “bukhat a védett üzemanyagár” alcímet viselő TV műsorban megerősítette, hogy Tisza Pártban komoly téma az olajvállalat átszervezésének kérdése

A TV13 műsorában részletesen foglalkoztak Holoda Attila, a Tisza Párt„energiaszakértője” és a műsorvezetők Bolgár György, illetve Bánó András a magyar olajvállalat jövőjével, feltűnően hosszan fejtegetve a MOL értéket és belső strukturális és vagyoni viszonyait, előtte pedig lényegében hosszasan azt boncolgatva, hogy az olcsó orosz olajról való leválás hogyan valósulhatna meg.

Bolgár a beszélgetés egy pontján  felvetette, hogy például Tarr Zoltán alelnök (aki szerinte nem ért hozzá), de inkább a Shell globális alelnöki székből a Tisza Pártba ejtőernyőzött Kapitány István azon gondolkozik, hogyan lehetne a MOL-hoz érdemben hozzányúlni. Erre Holoda megerősítette, hogy amikor van egy kormányváltás nem véletlenül vetítik előre a Tisza említett politikusai, hogy gondolkodnak ezen.

📌Tiszás újságíró így védi Panyit: teljesen normális, hogy találkozunk titkosszolgákkal

⚠️ Stump András beismerése még Tóta W. Árpádot is megdöbbentette

A baloldali médiatérfél egyik meghatározó szereplője bevallotta: náluk „teljesen normális” a külföldi titkosszolgálatokkal való együttműködés. Ráadásul az sincs ellenére, hogy a titkosszolgálatoktól kapott információk elterjesztésén az idegen hatalmak nyernek. Nagyon úgy tűnik tehát, hogy Panyi Szabolcs története közel sem egyedi, elszigetelt eset a baloldalon, hanem az ellenzéki sajtó rendszerszintű működése.

A Direkt36 újságírójáról, Panyi Szabolcsról március 23-án kikerült hangfelvétel két súlyos felismerést is tartalmazott. A normális újságírói működéstől ugyanis egyfelől radikálisan eltér az a hatáskör, amiről Panyi beszél, hogy egy leendő Tisza-kormányban majd ő döntheti el, kiket kell kirúgni a külügyminisztériumból. Merthogy ennyire jó viszonyt ápol a Tisza Párt külügyekért felelős politikusával, Orbán Anitával. Másfelől pedig Panyi azt is elárulta, hogy egy európai uniós tagállam titkosszolgálatának megadta Szijjártó Péter telefonszámát – lehetőség nyitva ezzel a magyar külügyminiszter telefonbeszélgetéseinek megfigyelésére.

⚠️Panyi munkamódszere teljesen bevett a tiszás újságíróknál?

Panyi Szabolcs külföldi titkosszolgálatokkal ápolt szoros viszonya egyáltalán nem számít egyedi, elszigetelt esetnek a baloldalon. Legalábbis erről árulkodnak a Válasz Online újságírójának, Stumpf Andrásnak – Magyar Péter testvérének médiumában elmondott – szavai.

Stumpf a Kontroll YouTube-csatornáján ugyanis a következőket mondta:

„Teljesen normális, hogyha újságíróként találkozunk diplomatákkal, titkosszolgákkal, akiből információt lehet kinyerni, abból kinyerjük. Hogyha neki is jó, mert win-win szitu van (…).”

Az ellenzéki Válasz Online újságírója tehát nyíltan beismerte, hogy a baloldali újságírók között „teljesen normális” – azaz bevett – munkamódszernek tekinthető a külföldi titkosszolgálatokkal történő együttműködés.

⚠️Idegen érdekek szolgálatában?

Stumpf András szavaiból ráadásul egy végtelenül naiv, ugyanakkor rendkívül veszélyes szerepfelfogás is kibomlik. Az újságíró ugyanis arról beszél, hogy ők „nyernek ki” információkat az idegen hatalmak titkosszolgáiból. És még csak elméleti szinten sem veti fel annak lehetőségét, hogy a szerepek akár fordítottak is lehetnek. Azaz a külföldi titkosszolgák használják fel – mintegy szócsőként – a baloldal újságíróit arra, hogy a saját, tehát idegen érdekeiknek megfelelő információkat terítsék a magyar nyilvánosságban.

Márpedig amikor a második Trump-adminisztráció szakított azzal az amerikai hagyománnyal, amely bőkezű anyagi támogatásban részesített külföldi újságírói projekteket, akkor a jobboldali elfogultsággal aligha vádolható Political Capital vezetője, Krekó Péter bírálta ezt a lépést. Mondván, ezek az amerikai pénzből működő, külföldi újságírói projektek az Egyesült Államok politikai céljait szolgálták. „Mert igenis az a puha hatalmi eszköztár, amit kiépített Amerika a II. világháború után, az nagyon sokban segítette a céljai elérését” – nyilatkozta Krekó.

Krekó meglepően realista értelmezésében tehát – szemben Stumpf álnaiv felfogásával – az idegen hatalmak használják fel céljaik elérésére az újságírókat. Nem pedig fordítva. Ráadásul a gyakorlat is tökéletesen cáfolja Stumpfot. A Panyi Szabolcsról kikerülő hangfelvétel – amin Panyi azt meséli, miként adta meg a magyar külügyminiszter telefonszámát, hogy a külföldi titkosszolgálat ráláthasson Szijjártó Péter telefonhívásaira – ugyanis szintén nem azt mutatja, hogy ezekben a „kémjátszmákban” a magyar újságírók csalnak ki információkat a titkosszolgákból.

⚠️Win-win szituáció, de kinek?

Stumpf a gondolatmenete végén aztán maga is eljut oda, hogy a hazai baloldal újságíróinak külföldi titkosszolgákkal való együttműködése igazi win-win szituációt eredményez. Magyarán azon mindkét fél nyer.

Panyi példája – a hangfelvétel kikerülése óta – világosan mutatja, hogy a magyarországi balos újságírók mit nyernek a külföldi titkosszolgáktól kapott információk terítésén. A Tisza Párt győzelmi esélyeit mindenek fölé rendelő nyilvánosságban ugyanis hősként ünneplik Panyit, mivel működése egybeesik Magyar Péter politikai érdekeivel. A külföldi titkosszolgálatok pedig anélkül avatkozhatnak be Magyarország belügyeibe, hogy felfednék magukat. Vagy azt, hogy a célba juttatott információk idegen érdekeket szolgálnak.

A kérdés csak az, milyen károkat okoz a háborúból kimaradni akaró, szuverén Magyarországnak a balos újságírók külföldi titkosszolgálatokkal történő együttműködése?

Békeidőben sem lenne tét nélküli, hogy a baloldali médiumok cikkeiben terjedő információk idegen hatalmak érdekeit szolgálják. Csakhogy amint azt Stumpf András és Panyi Szabolcs elvbarátja, Puzsér Róbert is világosan kimondta, „jelenleg Magyarország áll a legközelebb ahhoz, hogy katonai konfliktusba sodródjon”. A veszély ilyen szintű közelségében pedig beláthatatlan pusztítást okozhat, ha egyes újságírói körök idegen hatalmak céljai szerint alakítják (át) a hazai politikát.