⚠️A Tisza Párt elnöke még 2024 februárjában ismerte el az első Partizánnak adott interjúban, hogy túlárazott szerződéseket írhatott alá Balásy Gyula cégeivel
Korábban Magyar Péter, még mint Varga Judit volt igazságügyi miniszter exférje a Partizánban arról beszélt, hogy Diákhitel Zrt. vezérigazgatójaként minőségi problémákat tett szóvá az állami kommunikációt végző Balásy Gyula-céggel kapcsolatban, majd távozott a vezetői cégből.
A Hadházy Ákos volt országgyűlési képviselő szerint nem csupán át említett szerződésekkel lehetett probléma, az általa kikért szerződések alapján Magyar Péter a Diákhitel Központ vezetőjeként több olyan céggel is szerződött, aminek ez volt az egyetlen bevételi forrása. A Hirtv beszámolója szerint Hadházy úgy ítélte meg, hogy egyes szerződések ráadásul feleslegesek voltak. Példaként azt írta, az egyik cég 14 millió forintért a KSH-tól származó adatokból próbálta meg kiszámolni, hogy a Diákhitel Központ tevékenysége mennyivel járult hozzá a magyarországi GDP-hez. Mindezek összefügghetnek Balásy Gyula mai napi tett nyilatkozatával és felajánlásával.
⚠️ A Tűzfalcsoport munkáját rendszeresen támogató tapasztalt jogászok szarvas hibának minősítik Magyar Péter tervét a közjogi méltóságok elmozdítása tekintetében. Két érv hozható fel a terv védelmében. Nincs akadálya annak, hogy a megüresedett pozíciókba a saját embereit ültesse, hiszen sem hazai, sem uniós szabály nem írja elő a konszenzusos jelölés gyakorlatát, az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságába a republikánus elnökök kétszer annyi bírát juttattak be mint a demokrata elnökök. A német Alkotmánybíróság elnöke is volt már magas rangú pártpolitikus.
A másik érv lehet, hogy a Tisza szavazók nem kis hányada vérszomjas és kisebb rizikó elmozdítani egy főbírót, mint lecsukatni egy nagyvállalkozót, akitől sok tízezer dolgozó állása függhet. A vérszomjas szavazó persze ezt várja, de ez négy-öt évbe is telhet.
Magyar Péter azt hirdeti, hogy a nemzet kétharmada a Tisza pártra szavazott, tehát azt tehet, amit jónak lát. Valójában a 8.1 millió választásra jogosult polgár közül csak 3.4 millió voksolt Magyar Péter pártjára, csaknem 5 millió vagy egyik pártra sem, vagy az ellenzéki pártokra./2.4 millió/
A Tűzfalcsoport több forrásból úgy értesült, hogy a Kúria elnökének elmozdítása esetén Baka Andrást választaná meg új elnöknek a parlamenti többség, ezzel újabb tört döfve a nemzeti oldal szívébe. Emlékezetes, hogy 1989 óta ő volt az egyetlen közjogi méltóság akit eltávolítottak a mandátum lejárta előtt hivatalából. A poltikai okokról a baloldali sajtó írt, a Népszabadság rámutatott, hogy Sólyom László miként kényszerítette ki a Fidesz támogatást négy sikertelen elnökválasztási próbálkozás után. A HVG azt is leírta, hogy a bírói kar nem fogadta el Bakát, mert a hazai viszonyokat 17 évi távollét után nem ismerhette…
De Baka posztja átszervezés okán megszűnt, a Kúria elnökére megszabott feltételeknek pedig nem felelt meg, majd jött Darák Péter főbíró és Baka András a Kúria tanácselnökeként kapott jelentős összegű illetményt. A szomorú történet itt érhetett volna véget, de Baka egykori munkahelyéhez fordult és az Emberi Jogok Európai Bírósága neki adott igazat. 100.000 euró fizetésére kötelezte a magyar államot azzal, hogy a strasbourgi bíróság nem kártérítési fórum. A történet ezzel nem ért véget.
A Tűzfalcsoport információja szerint Baka a teljes mandátumára járó összes illetményt nem kapta meg, hiszen tanácselnökként fizették és csupán a különbözetre nézve egyezkedett a most leköszönő kormánnyal. A hírek szerint ez közel negyedmilliárd forint és részleges védelem volt az egyezkedés végeredménye…Mivel adófizetői forintokról van szó, biztosak vagyunk abban, hogy a Telex közérdekű adatkéréssel fordul az új igazságügy-miniszterhez.Az mindenesetre fontos politikai döntés volt, hogy nem várták meg a hazai kártérítési pereket.
Hasonló módon járt el a leköszönő kormány a nyugdíjba küldött bírák esetében. Az Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bírósága döntései után több milliárd forintot fizettek ki a bíráknak arra az időre, amíg nem itélkezhettek és a megszabott nyugdíjkorhatár után is több évig bíráskodhattak.A hazai pereket itt sem várták meg.
A Tisza támogatóinak egy része vért akar látni, de a vérnek ára van. Ha a közjogi méltóságok nem mondanak le, elmozdíthatják őket a mandátumuk lejárta előtt, de ha perelnek annak politikai értelemben nagyon rossz vége lehet. Kiderülhet, hogy az új kormány módszerei diktatórikus a k…. A proletárdiktatúra módszereit a magyar nép hosszú távon nem tolerálja.Másrészt, ha minden posztra Tisza delegált kerül, akkor mitől lesz ez jogállami megoldás.
Az Index számítása szerint egy alkotmánybíró esetén a kártérítés összege elérheti a 450 millió forintot. Helyére konszenzusos jelölt kellene, de erről még álmodni sem érdemes.
Az új kormány feltehetőleg majd saját kárán fog tapasztalatot szerezni, csak nehogy túl magas áron. A forradalmi döntések veszélyeire az egykori szabaddemokrata politikus Hack Péter hívta fel a figyelmet. Azt nyilatkozta, hogy a jogállami módszerek semmibe vétele polgárháborúhoz vezethet!
⚠️A luxizástól távolodni akaró Magyar Péter számára újabb milliárdos nagyvállalkozó válhat kellemetlenné.
Birtokunkba került egy videó-részlet, amelyen az utolsó pillanatban a Tisza Párt mellé álló Balogh Levente beszél a szerénynek éppen nem nevezheti gépkocsiparkjáról. Az egyik kereskedelmi csatorna műsorának részletéből kiderül, hogy nem csupán szereti a luxust Balogh, de kétkedni is szeret vele.
Nagyon sokat vezetek – kezdi Balogh a dicsekvésbe torkolló eszmefuttatást vezetés közben –egyébként. Hát most mit is mondhatnék, hogy milyen autóm van? Mercedeseim vannak egyébként most. És nem hazudok, ha azt mondom, hogy minden autóm most Mercedes. Ugye van a-amit nagyon szeretek, van egy V osztályos kisbuszom, amit, amivel egyébként síelni járok, meg, meg nyaralni, hogyha többen megyünk, többen vagyunk. Vettem egy Sprintert, ezt a cégnek, egy Mercedes Sprintert, hogy most alakítják át ilyen konferencia busszá. Ez azért van, mert egy ilyen turnébusz szerűre már szükségem van,
mert elég sok, nagy stábbal szoktam én is elmenni.
Most például Erdélybe megyünk majd előadást tartani Kolozsvárra, Marosvásárhelyre, de fogok menni Újvidékre. Fogok menni Horvátországba. Felvidéken már többször voltam. Dunaszerdahelyen, Komárnóban.
Úgyhogy annak most folyik az átalakítása. Hát aztán van ez a-autóm, amivel most ülünk, ez a G osztályos Mercedes. Egyébként ez a kedvencem. Ez az első olyan autóm, ami most már képzeljétek el, hogy szerintem már hatodik éve (sic !) van. Öt vagy hat éves, de egy pillanatig nem gondolkoztam, hogy, hogy lecserélném, vagy egy új autót szeretnék venni, mert ez a G osztály ez egy olyan megosztó autó. Ezt nagyon lehet utálni, meg lehet nagyon szeretni is.
Azt szoktam mondani, hogy aki egy hónapig kibírja, nem száll ki belőle, az úgy megszereti, hogy azt utána soha nem száll ki belőle. Úgyhogy szerintem egy olyan nekem a világ legszebb autója egyébként.
De van egy, egy Maybachom is. Az egy limuzin kategória. Hát akkor, amikor sofőrrel kell mennem valahova, akkor az viszont egy jobb autó, kényelmesebb.
Hátul van benne íróasztal, meg tudok dolgozni. Hogyha hosszú útra megyek és sofőrrel megyek. Mondjuk ez ritkán van, mert nem, nem az a sofőrös vagyok, mert nagyon szeretek vezetni, egyébként kikapcsol a vezetés.
⚠️Magyar Péter brüsszeli látogatásán az Európai Unió képviselői forrásaink szerint egyértelműen közölték: Magyarország köteles 25 000 migránst befogadni, és el kell fogadnia az uniós migránstörvényt.
A tárgyalásokon azonban egyértelművé vált, hogy Magyar Péternek nincs komoly tekintélye Brüsszelben. Korábbi adminisztrátori pozíciója miatt az uniós partnerek Orbán Anitát tartják magasabb rangú és relevánsabb partnernek, és elsősorban vele kívánnak érdemi tárgyalásokat folytatni. Magyar Péter határozottan visszautasította ezeket az elvárásokat, és kijelentette: ezekről a kérdésekről szó sem lehet.
A látogatás hátterében különös diplomáciai feszültség is felmerült. Magyar Péter mindössze két nappal korábban éles vitába keveredett Robert Ficóval, Szlovákia miniszterelnökével a Beneš-dekrétumok miatt. A balti államok képviselői pedig az ügyben eljárása miatt Magyar Pétert „tiszta Orbánnak” minősítették.
Magyar Péter két fő ígérettel érkezett haza: hazahozza az uniós pénzeket, és nem engedi be az országba a migránsokat. Ezeknek a vállalásoknak a jegyében vetette fel az Antall-kormány idején lezajlott privatizáció, valamint az ügynökakták vizsgálatának szükségességét – bár ezeknek a kezdeményezéseknek semmilyen közvetlen politikai haszna nincs.
A találkozók eredményei szerénynek bizonyultak. Von der Leyennel több forrás megerősítette, hogy mindössze 5–10 percet beszélgetett, és a megbeszélésen nem történt semmi érdemleges előrelépés. A felek a találkozót „konstruktívnak” minősítették, ugyanakkor kisebb uniós összeget Magyar Péter várhatóan könnyen megkap.
A brüsszeli út így elsősorban a hazai kommunikációt szolgálta: a két nagy ígéret (pénz és migránsstop) mellett a kormányzati múlt feltárása került előtérbe, miközben az uniós partnerek világos és szigorú álláspontot képviseltek.
⚠️A német védelmi miniszter törekvései kapcsán Dominik Kettner közismert német nagyvállalkozó szerinta németországi katonai vezetők attól tartanak, hogy a sorkötelesek 25%-a muzulmán lesz. Aggályaik vannak a muzulmánok felfegyverzése miatt. A fegyverek eltűnhetnek, és később egy polgárháborúban használhatók fel szerinte.
A német törvényhozás háztartási bizottsága még áprilisban leállította a védelmi minisztérium következő nagybeszerzését: 902 darab speciális dízelkonténer (tankkonténer) vásárlását, amelynek tervezett költsége 262,67 millió euró lett volna. A döntés hátterében nem a fegyverkezés általános elutasítása állt, hanem a döbbenetes árrobbanás: 2021-ben még darabonként 142 ezer euróért vásároltak 153 konténert az Alfons Haar Maschinenbau GmbH-tól, most pedig a darabár 291 ezer euróra ugrott – több mint duplájára –, miközben a rendelési mennyiség jelentősen nőtt. A piacokon hasonló konténerek 60 ezer euró körül mozognak; a különbséget alig magyarázza a beépített tartalék áramfejlesztő.
A Bundestagban nő a nemtetszés Pistorius védelmi miniszter kiadáspolitikája miatt. Már februárban a háztartási bizottság több mint egymilliárd eurót vágott le tőle drónvásárlásokra. BILD-információi szerint áprilisban a képviselők leállították a védelmi minisztérium következő óriásprojektjét…“
Előbbi tehát nem az első eset, hogy a Bundestag lefékezi Pistorius drága beszerzéseit – korábban már jelentősen megnyirbálták a drónprogramot is.
Mindezek egyik kiindulópontja, hogy Boris Pistorius védelmi miniszter (SPD) vezetése alatt a védelmi kiadások robbanásszerűen nőnek. A 2026-os költségvetés tervei szerint a rendes védelmi büdzsé 82,69 milliárd euró, a külön alapból pedig további 25,51 milliárd euró érkezik – összesen mintegy 108 milliárd euró.Pistorius maga is többször hangsúlyozta: Németországnak „kriegstüchtignek” (háborúra késznek) kell lennie 2029-re, hogy elrettentse Oroszországot.
Nemrégiben pedig még ambiciózusabb célt fogalmazott meg: a Bundeswehrnek legalább 460 ezer bevethető katonát kell számlálnia. Egyes tábornokok azonban nyíltan aggódnak amiatt, hogy a sorkötelesek akár 25 százaléka muzulmán lehet – és attól tartanak, hogy a fegyverek eltűnhetnek, majd később polgárháborús helyzetben kerülhetnek felhasználásra. Szakértők szerint a probléma nem csupán a rossz szerződéskötésben és a hadiipari profitokban rejlik, hanem magában a militarizációs logikában. Sőt, a 460 ezer fős hadsereg-terv még világosabban mutatja a militarizáció belső ellentmondásait: egy társadalomban, ahol a demográfiai változások miatt egyre több a bevándorló hátterű fiatal, a tömeges fegyverzés nem egységet teremt, hanem potenciális belső feszültségeket gerjeszt. A generálisok aggodalmát nem lehet egyszerűen „idegengyűlöletnek” bélyegezni – ez a valós következménye annak, amikor egy ország a béke helyett a háborús felkészülést teszi nemzeti céllá, anélkül hogy a társadalmi kohéziót erősítené. A rendszer egészét kellene megkérdőjelezni.
Németország 2022 óta veszélyes, történelmi léptékű fordulatot tett: a 100 milliárd eurós külön alap bevezetésével, a NATO 2%-os GDP-arányos védelmi kiadási céljának túlteljesítésével és a „Európa legerősebb konvencionális hadseregévé” válás ambíciójával a békeidőszak utáni legnagyobb fegyverkezési hullámot indította el. Ez a politika azonban paradox módon nem növeli a biztonságot, hanem inkább gerjeszti a feszültséget. A Litvánia-brigád és a hozzá tartozó logisztikai eszközök (mint ezek a konténerek) egyértelműen az ukrajnai konfliktus katonai eszkalációjára való felkészülést szolgálják. Ám a történelem tanúsága szerint ez a háborúpárti politika ritkán vezet tartós békéhez – inkább új fegyverkezési ciklusokat indít el.
A Bundestag döntése némiképp reménykeltő lehet, mert mutatja: még a koalíciós többség soraiban is növekszik az ellenállás a korlátlan pénzszórással szemben. Az Unió (CDU/CSU) képviselői már évenkénti „képesség-ellenőrzést” (Fähigkeitscontrolling) követelnek, hogy lássák, a milliárdok valóban növelik-e a Bundeswehr harcképességét.
Összességében ugyanakkor ez a helyzet figyelmeztetés: a militarizáció nem csak költséges, hanem kontraproduktív is. Németország – és vele egész Európa – előtt ott a választás: folytatja-e a végtelen fegyverkezési spirált, vagy visszatér a diplomácia, a tárgyalás és a közös európai biztonságpolitika útjára? A békepárti erőknak most az a feladatuk, hogy ne csak a pazarlást kritizálják, hanem alternatívát is kínáljanak: egy olyan biztonsági paradigmát, ahol a béke nem melléktermék, hanem a politika központi célja.
Lábjegyzetek
¹ Bild.de: „Diese Preisexplosion ist eine Frechheit“: Bundestag stoppt nächstes Pistorius-Projekt! (2026. április 26./29.)
² Bundesregierung és Bundestag dokumentumai a 2026-os védelmi költségvetésről (Einzelplan 14).
³ Boris Pistorius nyilatkozata a Bundestagban: „Wir müssen bis 2029 kriegstüchtig sein” (2024–2025-ös parlamenti viták).
⚠️Markánsan baloldali gondolkodás, Rákosi Mátyástól kölcsönzött kampányszlogen és Gyurcsány Ferenc méltatása még 2021-ben is. Címszavakban így fogható össze annak a Ruff Bálintnak a politikai pályaíve, akit Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltként még visszautasított, Magyar Péternél azonban már célt ért.
Magyar Péter Ruff Bálintot jelölte ki a Miniszterelnökséget vezető miniszternek. Azt a Ruff Bálintot, akit miniszterjelölti minőségében adott első interjújában azzal szembesítettek, hogy a Fidesz-kormány leváltását 5-6 évvel ezelőtt még egy „markánsan baloldali program mentén képzelte”.
A Ruffnak szegezett újságírói kérdés vélhetően egy látszólagos ellentmondásra kívánt rámutatni. Mintha bármiféle feszültség lenne kitapintható a mostani szerepvállalása és korábbi politikai hitvallása között. Holott Ruff közéleti pályáját alaposabban szemügyre véve kijelenthető, hogy az életút egyes állomásait egyetlen szál fűzi össze. Ez pedig nem más, mint a markáns baloldaliság melletti következetes és kitartó elköteleződés.
Magyar Péter miniszterjelöltjének politikai pályafutása az MSZP-SZDSZ-kormányok alatt kezdődött. Ruff 2006 januárjától először a Miniszterelnöki Hivatal alkalmazásában állt, majd 2007-ben a környezetvédelmi miniszter kabinetfőnöke lett. Aztán a szocialista kormányzat 2010-es bukását követően is mindvégig megmaradt a baloldal vonzásterében – többek között Botka László és Pikó András munkáját segítve.
Screenshot
A markánsan baloldali elköteleződés legtisztább jelét pedig Botka László miniszterelnök-jelölti kampányában villantotta fel. Ekkor ugyanis Ruff a „tegyünk igazságot – fizessenek a gazdagok” gondolatát tette meg a kampány központi üzenetévé. A szlogen második felét, a fizessenek a gazdagok szólamát azonban nem Ruff vezette be a magyar politikatörténetbe. Hanem azt Rákosi Mátyástól kölcsönözte. 2002-ben a Thürmer Gyula-féle Munkáspárt kampányolt a „Fizessenek a gazdagok!” szlogennel.
Ezek után talán aligha meglepő, hogy a rákosista hagyományt a baloldalon tovább örökítő Ruff gondolatainak a Partizán adott otthont. Gulyás Márton csatornáján ugyanis a radikális baloldal uralkodó témái köszönnek vissza – gyakran a marxizáló nyelvhasználat vöröslő köntösébe bújtatva.
Ruff 2021-ben még Gyurcsány Ferencet méltatta, kiemelve, hogy nincs nála sikeresebb ellenzéki politikus az országban. Majd leszögezte, hogy Gyurcsánynak igenis helye van a baloldalon. Az ellenzéki előválasztást követően Ruff aztán már Márki-Zay Péternél jelentkezett be, kampánytanácsaiból azonban nem kért a 2022-ben nagyot bukó miniszterelnök-jelölt.
A Márki-Zay Péternek történő, és elutasítással végződő, felajánlkozása érdekessége, hogy azt Ruff nem egyedül tette. Vele volt ugyanis az MSZP-s polgármester Tóth József fia, Tóth Péter is. Ruff és Tóth Péter jó barátsága közismert, és ők ketten nemcsak Márki-Zayt próbálták behálózni, hanem Magyar Pétert is. Akinél már sikerrel jártak. Tóth Péter kampányfőnökként segítette Magyar munkáját, Ruff pedig a győzelmet követően vált miniszterjelöltté. Ráadásul annál a minisztériumnál, amit a rendszerváltás motorjának tartanak. Magyar Péter kormányzásának kulcspozícióját tehát a markánsan baloldali Ruff Bálintra bízta.
⚠️ Harmai Gábor, rendszeresen közéleti kérdésekben megnyilvánuló esperes valószínűleg már 8 esztendővel ezelőtt sem szerette a pártatlanságot.
Screenshot
2018-ban Harmai egy Facebook bejegyzésben arról írt, hogy a “TV1 hiradóban a kormánypropagandista 8 percen keresztül (mértük) azt mutatta be, hogy svédországi magyarok mennyire aggódnak a közbiztonság miatt, és mennyire szeretnének Magyarországra jönni a migránsok miatt. Ilyen utoljára a hetvenes években volt, amikor általános iskolás voltam! Akkor próbáltak engem meggyőzni arról, hogy Svédországból nézve milyen remek hely Magyarország, és mennyire bánják a disszidensek, hogy kimentek oda! Már csak a szorzótábla és az ábécés könyv hiányzott! Meg az osztálytársaim. Egy részük kiment nyugatra…”
Hogy Harmai vélhetőleg egyik hiteles forrásából idézzünk, a 24.hu ugyancsak 2018-ban, Nagypál Szabolcs katolikus teológust idézte, aki az alábbiakat nyilatkozata: “a pártpolitika szintjén maradó kérdések tárgyalása tilos a vallás közösségi terein: megosztottságot teremtenek ott, hol náluk fényévekkel jelentősebb kérdésekről van szó.”
Gondolhatnánk, hogy az esperes nem kívánt bejegyzésében pártpolitikai húrokat pengetni, de a helyzet az, hogy a mai napon a valaszonline.hu lapban megjelent írása eloszlatja a kételyeinket. Harmai Gábor véleménycikkében arról ír többek között, hogy Fidesz “demokráciarontást” hajtott végre. “Mai szemmel az Orbán-rezsim utolsó szakaszához tartozik, de a Pride betiltásának törvénybe foglalása is aggályos demokráciarontás, hiszen a gyülekezési jog korlátozása árán végrehajtott szavazatszerzési kísérlet volt” – elmélkedik Harmai. Arról is értekezett, hogy a „Szavazat ára” c. dokumentumfilmben föltárt választási csalások súlyos demokratikus árnyékot vetnek az Orbán-rezsimre.
Visszatérve a Pride-ra, a katolikus egyház is foglalkozott a témával. A vatikáni Hittani Kongregáció 2003-ban kiadott egy közlést, amely Az azonos neműekről – Megfontolások az azonos nemű személyek együttéléseinek törvényes elismertetésére irányuló törekvésekről címet viseli, ebben arra mutatnak rá, hogy „a Szentírás a homoszexuális kapcsolatokat mint súlyos eltévelyedéseket ítéli el. (…) A Szentírásnak ez az ítélete nem jogosít föl arra a következtetésre, hogy mindazok, akik ettől a tehertől szenvednek, személyesen felelősek érte, hanem arról tanúskodik, hogy a homoszexualitás cselekedetei lényegük szerint rendellenesek”.
Szász Péter, a Depositum Katolikus Hitvédelmi Oldal főszerkesztője a HírTv-ben arról beszélt, a szodómia minden formáját, így a homoszexualitást is tiltja a kereszténység.
⚠️ Legutóbb a HVG kiváló érzékkel, egy komolynak szánt írásban foglalkozott azzal, hogy Márki-Zay Péter szívesen lenne államfő. A hódmezővásárhelyi polgármester vasárnap esti élő bejelentkezésében bemutatta, hogy milyen lesz az új kormánypárti jogszemlélet.
Hódmezővásárhely első embere, aki ha meglát egy térfigyelő kamerát annak is szívesen nyilatkozik, vasárnap esténként élőben szokta hergelni a nyilvánosság egy kis szeletét. A legutóbbi adásban kérdésre válaszolva az önjelölt elnökaspiráns azt fejtegette, hogy vannak hülye, korrupt, fideszes, sőt vérbírók is, egy ítészt, aki számára Lázár Jánossal szemben kedvezőtlen döntést hozott, név szerint is kipellengérezve.
Márki-Zay ennek keretében kifejtette, hogy Öh azok az emberek, akik ellen ítél a bíróság, sokszor igazságtalanul, azok mindig azt gondolják, hogy a bíró fideszes volt, vagy koncepciós per volt és a többi. Szomorú
igaz, én is, én is sokszor mondtam ezt, hogy vérbíró, meg koncepció, satöbbi. Megint csak a rendszer lebontása érdekében sokszor határozottan, erősen, buborékkibukasztóan erősen kellett fogalmazzak,
és mondtam is a magamét. De! Azt is tudni kell, hogy korrupt bíró volt Magyarországon húsz évvel ezelőtt is, öh tíz évvel ezelőtt is, és a többi.
Én az áramszolgáltatónál dolgoztam, ott egy békéscsabai ügyvéd a legképtelenebb hazugsággal milliárdos pénzt szedett ki az áramszolgáltatóból. Elmaradt haszonra hivatkozott, milliárdos elmaradt hasznot hajtott be az áramszolgáltatón egy olyan cégnek a milliárdos elmaradt hasznáról beszélt, amely cégnek soha nem volt még haszna. Egy nem bizonyított üzleti modellre hivatkozott. Nem lehet annyira hülye a bíró, hogy ezt ő ingyen bevegye, és mégis megtörtént. A szegedi bíróságon ebben az ügyben az áramszolgáltatóval szemben milliárdos kifizetés történt jogerősen, fölháborító módon. Szóval azért mondom, hogy korrupt, és még egyszer mondom, lehet, hogy a bíró hülye volt, lehet, hogy korrupt, de hogy ezt én csak korrupciónak tudom be. Szóval vannak ilyen dolgok, és speciel már fideszes időben voltunk, de és akkor most egy kicsit ugye az, hogy húsz évvel ezelőtt ez nem volt még húsz éve, ez olyan tizenöt éve lehetett körülbelül. No, hát mindenesetre egy ilyen tokhal tenyészet. Á-áramhiba volt, vagy hogy mondjam? Tehát öh valamiféle hibaelhárítás, késlekedés, vagy nem tudom, egy vihar után nem tudom, de mindenesetre áram nélkül maradt egy öh halastó, és akkor ott nem kaptak l-l-kellő levegőt a tokhalak, ezért nem tudtak fialni. És ha fialtak volna, és abból mind tokhal lett volna, és abból mind tokhal lett volna, és a végén mindegyikből ikra lett volna és kaviár, akkor milliárdos haszon lett volna, de ilyen soha nem volt még. Szóval nevetséges volt az egész, és mégis hoztak ilyen ítéletet. Vagy ott van az a szegény bíró, Nánási Illésnek hívják, hogy ne felejtsük el, aki ki merte mondani azt, egy „nem tudtam megmondani, milyen bűncselekménnyel vádoltam volna Lázár Jánost, amikor azt mondtam, hogy ő csődbe vitte a K&H céget, hiszen ez nem bűncselekmény”, majd azt mondta, hogy én ezzel hamisan bűncselekménnyel vádoltam Lázárt, aki ártatlan.”
📍Történeti háttér: Stepan Bandera és az OUN/UPA öröksége
Stepan Bandera (1909–1959) az Ukrajnai Nacionalisták Szervezete (OUN) radikális frakciójának (OUN-B) vezetője volt, aki a második világháború alatt kulcsszerepet játszott az ukrán nacionalizmusban. Az OUN 1941. június 30-án Lvivben kikiáltotta Ukrajna függetlenségét a náci Németország támogatásával, ám a németek hamarosan letartóztatták Banderát és társait, mert a teljes függetlenséget követelték. Az OUN-B és fegyveres szárnya, az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) kezdetben kollaborált a nácikkal, részt vett zsidó pogromokban és lengyel civilek elleni támadásokban (Volhynia-mészárlás, 1943–1944, kb. 70–100 ezer lengyel áldozat). Később az UPA a szovjetek ellen is harcolt, de a náci kollaboráció és az etnikai erőszak máig vitatott része az örökségnek.
A Szovjetunió bukása után, különösen Nyugat-Ukrajnában (Galícia) kialakult a „Bandera-kultusz”: utcákat, múzeumokat, emlékműveket neveztek el róla, és január 1-jén születésnapját ünneplik. Ez a kultusz szelektív emlékezést tükröz: Banderát anti-szovjet szabadságharcosként ábrázolják, miközben a holokausztban és etnikai tisztogatásokban játszott szerepét bagatellizálják vagy tagadják. A jelenség nem egyedi Ukrajnában, de jelentősen eltér a kelet-ukrajnai, orosz ajkú lakosság emlékezetpolitikájától, ahol Bandera a náci kollaboráns szimbóluma maradt.
📍Nemzetközi kritikák és az EU csatlakozási feltételrendszere
Már a 2010-es évek végén több nemzetközi szervezet hívta fel a figyelmet a jelenségre. A Freedom House 2018-as jelentése egyenesen „a ukrán demokráciát fenyegető szélsőjobboldali extremizmusról” beszélt, hangsúlyozva a választási marginalitás ellenére a társadalmi és erőszakos hatást. Az OSCE ODIHR rendszeresen monitorozza a gyűlölet-bűncselekményeket és antiszemita incidenseket Ukrajnában, amelyek száma a 2010-es évek végén emelkedett. Hasonló aggodalmakat fogalmazott meg a Council of Europe Európai Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottsága (ECRI), valamint akadémikus elemzések (pl. Ivan Katchanovski). Ezek az elemzések már jóval a 2022-es invázió előtt rámutattak a történelmi revízió és a szélsőjobboldali csoportok kockázataira.
Mindeközben az Európai Unió viszonylag visszafogottan, szinte „hallgatva” kezelte ezeket a kérdéseket, miközben Ukrajna 2024 óta teljes jogú csatlakozási tárgyalásokat folytat, és 2026-ban intenzíven halad a reformok felé. A Koppenhágai kritériumok (1993) és a csatlakozási folyamat 23. fejezete (Bíróságok és alapvető jogok) egyértelműen előírják a demokrácia, a jogállamiság, az alapvető jogok és a kisebbségek védelmének garantálását – ideértve a rasszizmus, xenofóbia és antiszemitizmus elleni hatékony fellépést is. Az EU 2021–2030-as Antiszemitizmus-ellenes Stratégiája is kötelező referenciapont az ukrán jogalkotás számára; Kijev 2025–2026-ban több törvényjavaslatot is beterjesztett ennek megfelelően (pl. külön antiszemitizmus-ellenes koordinátor kijelölése). Kritikusok szerint azonban a geopolitikai prioritások (az orosz agresszióval szembeni egység) miatt az EU nem hangsúlyozza kellő mértékben ezeket a feltételeket, holott azok teljesítése elengedhetetlen a teljes jogú tagsághoz.
Lábjegyzetek:
1.Grzegorz Rossoliński-Liebe, Stepan Bandera: The Life and Afterlife of a Ukrainian Nationalist (Stuttgart: ibidem, 2014).
2.Adrian Karatnycky, „Ukraine, Anti-Semitism, Racism, and the Far Right,” Atlantic Council, October 16, 2018.
3.Vyacheslav Likhachev, „Far-right Extremism as a Threat to Ukrainian Democracy,” Freedom House, 2018.
4.OSCE ODIHR Hate Crime Reporting, Ukraine data (2018–2025).
5.European Commission, „EU Strategy on Combating Antisemitism and Fostering Jewish Life (2021–2030)”; Ukrainian draft Law No. 14228 (2025).
6.Ivan Katchanovski, „Far-Right Political Violence in Ukraine,” ICCT, 2024.
7.EU-Ukraine Association Agreement and accession negotiation frameworks (Chapter 23), European Council documents, 2023–2026.
⚠️Egy hónapja legalábbis ezt nyilatkozta az uniós bővítési biztos, majd a napokban ennek már az ellenkezőjéről beszélt
Az Európai Unió bővítésért felelős biztosa, Marta Kos szerint Ukrajna nem válhat az Unió teljes jogú tagjává 2027 elejére. A szlovén politikus legalábbis március végén a Politico Competitive Europe Summit nevű összejövetelen egyértelműen fogalmazott: „Mindenki tudja ebben a teremben, hogy Ukrajna nem lehet az EU tagja 2027. január 1-jén.” Kos szerint a csatlakozás csak békekötés és a szükséges reformok maradéktalan teljesítése után válhat valóra.
A biztos akkor azt hangsúlyozta, hogy Kijev a tagságot biztonsági garanciaként kezeli, ám Brüsszel ragaszkodik a merit-based, azaz érdemeken alapuló bővítési folyamathoz. Kos szerint a jelenlegi uniós szabályok és a tagjelölti országok felkészültsége nem teszik lehetővé a gyorsított csatlakozást. „Nem engedhetjük meg, hogy egy olyan országot fogadjunk be, amely még nem készült fel teljesen” – fogalmazott.
Az akkori beszámolók szerint, 2022-ben megadott tagjelölti státusz óta Brüsszel hét kulcsreformot (köztük az igazságszolgáltatás átalakítását, az alkotmánybíróság reformját, a korrupcióellenes intézkedéseket, az oligarchák befolyásának visszaszorítását és a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét) követelt Kijevtől. Ezek közül több területen – különösen a jogállamiság, a bírói függetlenség és az anti-korrupciós intézmények működése terén – az Európai Bizottság jelentései és a biztosok nyilatkozatai szerint jelentős hiányosságok maradtak.
Kos pedig sajtóhírek szerint 2025–2026-ban több levélben és nyilvános felszólalásban sürgette az ukrán parlamentet a függőben lévő törvényjavaslatok elfogadására, amelyek az uniós pénzügyi támogatás és a tárgyalások előrehaladása szempontjából kulcsfontosságúak. Bár a biztos elismerte, hogy Ukrajna a háborús körülmények ellenére is jelentős előrelépéseket tett (például a 68 legfontosabb reformból 63-at megvalósított), a folyamatot továbbra is szigorú feltételrendszerhez köti.
📍Marta Kos 180 fokos fordulata
Az elmúlt hetekben azonban észrevehető a jelentős hangsúlyváltás Kos kommunikációjában.
Április 22-én, az EU-Ukrajna Business Summiton a biztos arra szólította fel az uniós országokat, hogy júniusig nyissák meg teljesen az ukrán csatlakozási tárgyalások összes klaszterét. „Minden készen áll… remélem, hogy nagyon hamar elkezdhetjük, akár a ciprusi elnökség alatt az első klasztert” – mondta a Kyiv Independentnek. Hozzátette, hogy Ukrajna és Moldova kész az összes hat klaszter hivatalos megnyitására, és az EU is az.
Kos április 20-22. körül többször méltatta Ukrajna reformtempóját: az ország 87%-os teljesítménnyel a második helyen áll (Moldova mögött), messze megelőzve például Szerbiát. Egyúttal hangsúlyozta, hogy a háborús körülmények ellenére is jelentős előrelépés történt, és sürgette az uniós tagállamokat a gyorsabb döntéshozatalra.
A pálfordulás hátterében egyértelműen Magyarország áprilisi választási eredményeállhat, Orbán Viktor kormánya vereséget szenvedett, és a várhatóan májusban hivatalba lépő, Európa-pártibb Magyar Pérer-féle kormány nem fog vétózni az ukrán tárgyalások folytatása ellen. Kos ez utóbbit már, mint „nagy győzelem Európának” aposztrofálta, és egyértelműen összekapcsolta a magyar változással az ukrán integrációs folyamat felgyorsulását.
