⚠️ A nemzetközi jog, különösen az Emberi Jogok Európai Egyezménye (ECHR) 6. cikke, valamint az Európai Unióról szóló szerződés (TEU) 2. cikke értelmében a jogállamiság (rule of law) és a tisztességes eljárás (due process of law) nem csupán belső alkotmányos követelmények, hanem az európai jogi térség alapvető pillérei. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Basic Principles on the Independence of the Judiciary (1985) dokumentuma egyértelműen rögzíti, hogy a bírók és magas közjogi tisztségviselők csak egyéni eljárásban, bizonyított alkalmatlanság vagy súlyos mulasztás esetén mozdíthatók el, és ezt független, pártatlan bíróság előtt kell elbírálni. A Velencei Bizottság (Európai Tanács) többszöri Magyarországra vonatkozó véleményei (például 2012–2013-as jelentések) és az Emberi Jogok Európai Bírósága (ECtHR) ítéletei – köztük a Baka v. Hungary nagykamarai döntés (2016) – hangsúlyozzák, hogy az idő előtti, politikai indíttatású tisztségmegszüntetés sérti a bírósági függetlenséget, a hatalmi ágak szétválasztását és a jogbiztonságot. Ezek a normák nem akadályozzák a demokratikus váltást, de megkövetelik, hogy az új többség is jogi keretek között, nem pedig „rendszerváltás” retorikával cselekedjen.
📍Magyar Péter a rögtönítélő bíró
A Tűzfalcsoport tényfeltáró tevékenysége során gyakran keres meg neves jogászokat aktuális jogi kérdések tisztázása céljából. Ezúttal arra kerestük a választ, hogy Magyar Péter miért erőltet jogon kívüli eszközöket a nyolc vezető közjogi méltóság eltávolítására.
A Tisza párt elnöke arra hivatkozik, hogy az országgyűlési választásokon a 8.1 millió választásra jogosult polgár közül 3.4 millió a pártjára szavazott, ez azt jelenti, hogy rendszerváltás történt, így az amúgy szabályszerűen megválasztott államfőnek és további hét közjogi tisztségviselőnek távoznia kell. Magyar Péter tehát egyszerre tölti be a vádló és az ítélő bíró szerepét és védőügyvéd szóba sem jöhet, jogorvoslat nincs.
Emlékezetes, hogy a háborús bűnöket elkövető német vezetők ügyében is volt Nürnbergben tárgyalás és a gyilkosok védekezhettek, sőt még Rákosi Mátyás is a vérbírákra bízta a piszkos munkát.
Arra gondolhatunk, hogy Magyar Péter annyira gyenge jogász, hogy nem is hallott a tisztességes eljárás nemzetközi elvéről. Az is felmerülhet, hogy nem szereti a jogot, hiszen például Balásy Gyula nyilatkozata után tőle is megkérdezhetik, hogy miért írt alá saját bevallása szerint is túlárazott szerződéseket több mint egy milliárd forint értékben és ezzel állami pénzek jutottak jogtalanul vállalkozásokhoz. Magyar Péter nem szívesen jogászkodik, mivel ez esetleg felveti a büntető jogi kódex vonatkozó passzusai alkalmazásának szükségességét…
Az általunk megkérdezett jogászok szerint az ok sokkal egyszerűbb. A magyarázat az, hogy a nyolc közméltóság jogszerű keretek között nem távolítható el.A rendszerváltás nem jogi indok. 1990-ben még éltek a gyilkos vérbírák, ÁVH mészárosok, a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság elkaszálta az igazságtételi törvényt. A polgárok bosszúvágyát megfékezte a jog, féltek a megmozdulásoktól.
Arra felesleges hivatkozni, hogy nevezetteket a Fidesz jelölte, mivel nincs még bírák esetén sem olyan nemzetközi vagy hazai követelmény, amely előírná a konszenzusos jelölés elvét. Ez Magyar Péter esetén is gondot fog okozni, hiszen a Fidesz nélkül nem lesz konszenzusos jelölt az esetleg megüresedő posztokra, és a közméltóságokat az új parlamentnek kell megválasztania a Tisza párt jelöltjei közül és jogi érvként kevés lesz Fleck Zoltán vagy Laczó Adrien támogató nyilatkozata.
Az igazi probléma az, hogy a kiszemelt áldozatok nem követtek el semmit. A megválasztásakor érvényes jogszabályok súlyos megsértését kellene igazolni egy jogszerű eljárásban. Az Alkotmánybíróság elnökénél az is gond, hogy döntéséért az alkotmánybíró nem vonható felelősségre még a banánköztársaságokban sem. Péterfalvi Attila rámutatott, hogy az uniós szabályok szerint még alkotmánymódosítással sem lehet őt elmozdítani. Gond, gond hátán…
Persze Magyar Péter eltávolíthatja a közjogi tényezőket és azt is elmondhatták neki, hogy jönnek a perek és feltehetőleg hatalmas összegeket kell majd fizetni, ahogy ez Baka András esetében történt a leköszönő kormány regnálása idején. Viszont ekkor már minden közjogi poszton a Tisza emberei lesznek, persze parlamenti konszenzus nélkül és esetleg pár év múlva ugyanúgy végzik…
A lengyel példa hazai viszonyok között nem alkalmazható, de figyelemre méltó, hogy a Tusk kormány Alkotmánybíróságot támadó politikájának is szerepe lehetett abban, hogy a nemrég megválasztott, kormánnyal szemben álló új államfő a testület fő támasza és ki tudja, mit hoz a jövő évi parlamenti választás Lengyelországban.A százezres tüntetések segítettek abban, hogy a lengyel Alkotmánybíróságot ne likvidálhassa Tusk…
Amennyiben a közméltóságok nem mondanak le, a piszkos munkát Magyar Péter sógorának kell elvégeznie. A társadalmi béke érdekében, amit Magyar Péter megígért, fontos lenne, hogy ne kerüljön sor mészárlásra és az új igazságyügyi miniszter ne úgy kerüljön be a történelemkönyvek lapjaira mint aki a közméltóságokat kiiktatta. Emlékezzünk arra, hogy a szavazók hangulata gyorsan változik, ahogy ez 2006-ban is történt. Pár hónap alatt a győztesből politikai hulla lett.
Végül érdemes kitérni a várható nemzetközi visszhangokra. Persze von der Leyen asszony tapsikolni fog, de az Egyesült Államok törvényhozása is felfigyelhet a tervezett törvénysértő eljárásokra. Ez utóbbi nagyobb súllyal esik latba a nemzetközi térben.
📍Negatív nemzetközi párhuzamok jól illusztrálják a kockázatokat
Mint ismert, El Salvadorban 2021-ben a Bukele elnök támogatta nemzetgyűlés tömegesen eltávolította az alkotmánybírósági bírókat egyéni meghallgatás nélkül, ami nemzetközi elítélést váltott ki (OAS, Inter-American Commission on Human Rights). Törökországban 2016 után tízezres bírói és ügyészi tisztogatás zajlott, az ECtHR előtt számos ügyben megállapítva az ECHR 6. cikkének megsértését. Lengyelországban mind a PiS-, mind a későbbi Tusk-kormány bírósági reformjait a Velencei Bizottság és az EU Art. 7 eljárás keretében kritizálták, rámutatva, hogy a gyors, extra-legális „tisztogatás” destabilizálja a demokráciát, még ha népszerű is.
A Baka v. Hungary ügy (ECtHR, 2016) különösen releváns precedens: a Kúria elnökének alkotmánymódosítással történő idő előtti eltávolítását a bíróság egyhangúlag az ECHR 6. és 10. cikkének megsértésének minősítette, Magyarország jelentős kártérítést fizetett. Ez bizonyítja, hogy az ilyen lépések nem maradnak nemzetközi következmények nélkül – akár hatalmas összegek, akár diplomáciai izoláció formájában. Még egy kétharmados parlamenti többség esetén is a jogfolytonosság és a procedurális garanciák betartása biztosítja a hosszú távú stabilitást és a nemzetközi legitimációt, elkerülve a „majority tyranny” csapdáját, amelyet már Madison a Federalist Papers-ben elemzett. A társadalmi béke és a demokrácia szempontjából kulcskérdés, hogy a jog ne csak eszköz, hanem korlát legyen – mind a régi, mind az új hatalom számára.

