Tűzfalcsoport

⚠️A varsói Centrum Usług Prawnych nevű ún. Jogszolgáltató Központ szerint“Ukrajna tele van neonácikkal”.

 

🇺🇦 Ukraina jest pełna neonazistów, którzy podziwiają SS-Banderę! pic.twitter.com/FqWyzD5BSR

— Centrum Usług Prawnych (@cuprwarszawa) April 26, 2026

📍Történeti háttér: Stepan Bandera és az OUN/UPA öröksége

Stepan Bandera (1909–1959) az Ukrajnai Nacionalisták Szervezete (OUN) radikális frakciójának (OUN-B) vezetője volt, aki a második világháború alatt kulcsszerepet játszott az ukrán nacionalizmusban. Az OUN 1941. június 30-án Lvivben kikiáltotta Ukrajna függetlenségét a náci Németország támogatásával, ám a németek hamarosan letartóztatták Banderát és társait, mert a teljes függetlenséget követelték. Az OUN-B és fegyveres szárnya, az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) kezdetben kollaborált a nácikkal, részt vett zsidó pogromokban és lengyel civilek elleni támadásokban (Volhynia-mészárlás, 1943–1944, kb. 70–100 ezer lengyel áldozat). Később az UPA a szovjetek ellen is harcolt, de a náci kollaboráció és az etnikai erőszak máig vitatott része az örökségnek.

A Szovjetunió bukása után, különösen Nyugat-Ukrajnában (Galícia) kialakult a „Bandera-kultusz”: utcákat, múzeumokat, emlékműveket neveztek el róla, és január 1-jén születésnapját ünneplik. Ez a kultusz szelektív emlékezést tükröz: Banderát anti-szovjet szabadságharcosként ábrázolják, miközben a holokausztban és etnikai tisztogatásokban játszott szerepét bagatellizálják vagy tagadják. A jelenség nem egyedi Ukrajnában, de jelentősen eltér a kelet-ukrajnai, orosz ajkú lakosság emlékezetpolitikájától, ahol Bandera a náci kollaboráns szimbóluma maradt.

📍Nemzetközi kritikák és az EU csatlakozási feltételrendszere

Már a 2010-es évek végén több nemzetközi szervezet hívta fel a figyelmet a jelenségre. A Freedom House 2018-as jelentése egyenesen „a ukrán demokráciát fenyegető szélsőjobboldali extremizmusról” beszélt, hangsúlyozva a választási marginalitás ellenére a társadalmi és erőszakos hatást. Az OSCE ODIHR rendszeresen monitorozza a gyűlölet-bűncselekményeket és antiszemita incidenseket Ukrajnában, amelyek száma a 2010-es évek végén emelkedett. Hasonló aggodalmakat fogalmazott meg a Council of Europe Európai Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottsága (ECRI), valamint akadémikus elemzések (pl. Ivan Katchanovski). Ezek az elemzések már jóval a 2022-es invázió előtt rámutattak a történelmi revízió és a szélsőjobboldali csoportok kockázataira.

Mindeközben az Európai Unió viszonylag visszafogottan, szinte „hallgatva” kezelte ezeket a kérdéseket, miközben Ukrajna 2024 óta teljes jogú csatlakozási tárgyalásokat folytat, és 2026-ban intenzíven halad a reformok felé. A Koppenhágai kritériumok (1993) és a csatlakozási folyamat 23. fejezete (Bíróságok és alapvető jogok) egyértelműen előírják a demokrácia, a jogállamiság, az alapvető jogok és a kisebbségek védelmének garantálását – ideértve a rasszizmus, xenofóbia és antiszemitizmus elleni hatékony fellépést is. Az EU 2021–2030-as Antiszemitizmus-ellenes Stratégiája is kötelező referenciapont az ukrán jogalkotás számára; Kijev 2025–2026-ban több törvényjavaslatot is beterjesztett ennek megfelelően (pl. külön antiszemitizmus-ellenes koordinátor kijelölése). Kritikusok szerint azonban a geopolitikai prioritások (az orosz agresszióval szembeni egység) miatt az EU nem hangsúlyozza kellő mértékben ezeket a feltételeket, holott azok teljesítése elengedhetetlen a teljes jogú tagsághoz.

Lábjegyzetek:

1.  Grzegorz Rossoliński-Liebe, Stepan Bandera: The Life and Afterlife of a Ukrainian Nationalist (Stuttgart: ibidem, 2014).

2.  Adrian Karatnycky, „Ukraine, Anti-Semitism, Racism, and the Far Right,” Atlantic Council, October 16, 2018.

3.  Vyacheslav Likhachev, „Far-right Extremism as a Threat to Ukrainian Democracy,” Freedom House, 2018.

4.  OSCE ODIHR Hate Crime Reporting, Ukraine data (2018–2025).

5.  European Commission, „EU Strategy on Combating Antisemitism and Fostering Jewish Life (2021–2030)”; Ukrainian draft Law No. 14228 (2025).

6.  Ivan Katchanovski, „Far-Right Political Violence in Ukraine,” ICCT, 2024.

7.  EU-Ukraine Association Agreement and accession negotiation frameworks (Chapter 23), European Council documents, 2023–2026.

⚠️Egy hónapja legalábbis ezt nyilatkozta az uniós bővítési biztos, majd a napokban ennek már az ellenkezőjéről beszélt

Az Európai Unió bővítésért felelős biztosa, Marta Kos szerint Ukrajna nem válhat az Unió teljes jogú tagjává 2027 elejére. A szlovén politikus legalábbis március végén a Politico Competitive Europe Summit nevű összejövetelen egyértelműen fogalmazott: „Mindenki tudja ebben a teremben, hogy Ukrajna nem lehet az EU tagja 2027. január 1-jén.” Kos szerint a csatlakozás csak békekötés és a szükséges reformok maradéktalan teljesítése után válhat valóra.

A biztos akkor azt hangsúlyozta, hogy Kijev a tagságot biztonsági garanciaként kezeli, ám Brüsszel ragaszkodik a merit-based, azaz érdemeken alapuló bővítési folyamathoz. Kos szerint a jelenlegi uniós szabályok és a tagjelölti országok felkészültsége nem teszik lehetővé a gyorsított csatlakozást. „Nem engedhetjük meg, hogy egy olyan országot fogadjunk be, amely még nem készült fel teljesen” – fogalmazott.

Az akkori beszámolók szerint, 2022-ben megadott tagjelölti státusz óta Brüsszel hét kulcsreformot (köztük az igazságszolgáltatás átalakítását, az alkotmánybíróság reformját, a korrupcióellenes intézkedéseket, az oligarchák befolyásának visszaszorítását és a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét) követelt Kijevtől. Ezek közül több területen – különösen a jogállamiság, a bírói függetlenség és az anti-korrupciós intézmények működése terén – az Európai Bizottság jelentései és a biztosok nyilatkozatai szerint jelentős hiányosságok maradtak.

Kos pedig sajtóhírek szerint 2025–2026-ban több levélben és nyilvános felszólalásban sürgette az ukrán parlamentet a függőben lévő törvényjavaslatok elfogadására, amelyek az uniós pénzügyi támogatás és a tárgyalások előrehaladása szempontjából kulcsfontosságúak. Bár a biztos elismerte, hogy Ukrajna a háborús körülmények ellenére is jelentős előrelépéseket tett (például a 68 legfontosabb reformból 63-at megvalósított), a folyamatot továbbra is szigorú feltételrendszerhez köti.

📍Marta Kos 180 fokos fordulata

Az elmúlt hetekben azonban észrevehető a jelentős hangsúlyváltás Kos kommunikációjában.

Április 22-én, az EU-Ukrajna Business Summiton a biztos arra szólította fel az uniós országokat, hogy júniusig nyissák meg teljesen az ukrán csatlakozási tárgyalások összes klaszterét. „Minden készen áll… remélem, hogy nagyon hamar elkezdhetjük, akár a ciprusi elnökség alatt az első klasztert” – mondta a Kyiv Independentnek. Hozzátette, hogy Ukrajna és Moldova kész az összes hat klaszter hivatalos megnyitására, és az EU is az.

Kos április 20-22. körül többször méltatta Ukrajna reformtempóját: az ország 87%-os teljesítménnyel a második helyen áll (Moldova mögött), messze megelőzve például Szerbiát. Egyúttal hangsúlyozta, hogy a háborús körülmények ellenére is jelentős előrelépés történt, és sürgette az uniós tagállamokat a gyorsabb döntéshozatalra.

A pálfordulás hátterében egyértelműen Magyarország áprilisi választási eredménye állhat, Orbán Viktor kormánya vereséget szenvedett, és a várhatóan májusban hivatalba lépő, Európa-pártibb Magyar Pérer-féle kormány nem fog vétózni az ukrán tárgyalások folytatása ellen. Kos ez utóbbit már, mint „nagy győzelem Európának” aposztrofálta, és egyértelműen összekapcsolta a magyar változással az ukrán integrációs folyamat felgyorsulását.

⚠️James O’Keefe az O’Keefe Media Group nevű független újságírócsoportja által közzétett rejtett kamerás videón Andrew Hugg, az Egyesült Államok Hadserege Chemical Nuclear Surety (nukleáris és vegyi biztonság) ágazatának vezetője nyíltan beszélt az ukrajnai kormány korrupciójáról.

A felvételen Hugg elmondta, hogy korábban Ukrajnában élt és dolgozott a kormánnyal. Saját tapasztalatai alapján „rendkívül korruptnak” nevezte a kijevi vezetést, és azt állította, hogy az ukrán hivatalnokok ellopták az amerikai adófizetők pénzét, és luxuscikkeket (többek között 100 ezer dolláros autókat) vásároltak belőle. Hozzátette, hogy ezt már az Obama-korszak óta megfigyelte.

A videó közzététele után az amerikai hadsereg gyorsan reagált: Hugg-ot adminisztratív eltávozásra helyezték, és kikísérték a Pentagonból. Az ügyben belső vizsgálat indult.

⚠️ A schwulissimo.de német LMBTQ-portál cikkében Rémy Bonny, a Forbidden Colours igazgatója és más aktivisták hangja alapján világossá válik: a kampánybeli hallgatás nem nyugtatta meg a közösséget, ezért most konkrét tetteket várnak. Az írásból kiderül, hogy a nemzetközi és hazai LMBTQ-szervezetek (köztük a Forbidden Colours, a Háttér Társaság és a Budapest Pride szervezői) elsősorban a következő lépéseket várják Magyar Pétertől és kormányától:

1.  A diszkriminatív törvények visszavonása
Első helyen a „propaganda-törvény”

(gyermekvédelmi törvény néven ismertté vált szabályozás) eltörlését említik, amely korlátozza az LMBTQ-témák megjelenítését az oktatásban és a médiában. Továbbá a Pride-rendezvények betiltását lehetővé tevő gyülekezési jogszabályok felülvizsgálatát, a jogi nemváltás tilalmának eltörlését, valamint az örökbefogadás és a házasság egyenlőségével kapcsolatos korlátozások enyhítését vagy megszüntetését. Bonny szerint ezekhez „politikai akarat és bátorság” szükséges.

2.  A gyülekezési jog és a szólásszabadság helyreállítása

Magyar többször hangsúlyozta, hogy mindenki számára biztosítani kell a békés gyülekezés jogát, és nem fogja betiltani a Pride-ot. Az LMBTQ-szervezetek azonban azt várják, hogy ez ne csak általános elv maradjon, hanem konkrét garanciákkal párosuljon: ne legyen rendőri zaklatás, arcfelismerés vagy más adminisztratív akadály a rendezvények előtt.

3.  Demokratikus intézmények és civil társadalom támogatása

A második fontos terület a „demokratikus terek” újjáépítése: pluralista média, ideológiamentes oktatás és a civil szervezetek (köztük az LMBTQ-civil szervezetek) működésének szabadsága. A külföldről finanszírozott civilekre vonatkozó „szuverenitásvédelmi” törvények módosítását vagy eltörlését is sürgetik.

A cikkből kiderül, hogy az LMBTQ-szervezetek nem elégednek meg szép szavakkal vagy általános szabadságjogi nyilatkozatokkal. Konkrét törvényi változtatásokat, politikai bátorságot és a korábbi rendszer diszkriminatív elemeinek explicit elutasítását várják Magyar Pétertől. A következő hónapok és évek döntik el, hogy a közösség számára a 2026-os választás valódi fordulópont-e, vagy csak egy újabb kormányváltás marad, ahol a marginalizált csoportok jogai ismét háttérbe szorulnak.

A változás lehetséges – de nem automatikus. Ahogy a cikk hangsúlyozza: vigyázni kell, és nyomást kell gyakorolni, hogy ne csak a hatalom, hanem a jogok is megváltozzanak Magyarországon.

A fotó forrása:

https://www.facebook.com/share/18rh8kKySo/?mibextid=wwXIfr

⚠️A korábbi miniszterelnöki megbízott társadalmi szerepvállalásként értékelte az elmúlt 16 év több kormányzati megbízatását.

Wáberer György cége, a Waberer’s International már a 2010-es évek elején szoros kapcsolatot épített ki a kormánnyal. 2013-ban a társaság volt az első magyar cég, amellyel a kabinet stratégiai megállapodást kötött, ami kedvezményeket és állami támogatást jelentett a logisztikai szektornak. A kormány intézkedései – például a gázolaj jövedéki adójának részleges visszaigénylése, az e-útdíj kedvezményei, a gépjárműadó csökkentése és a sofőrképzések támogatása – közvetlenül segítették a Waberer’s növekedését. Ezek az intézkedések évente százmilliók forintos megtakarítást hoztak a cégnek. Wáberer emellett miniszterelnöki megbízottként is segítette a közúti fuvarozás fejlesztését, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökségében és a Rába igazgatóságában is szerepet vállalt.

2015-től miniszterelnöki megbízottként Wáberer György a magyar logisztika és közúti fuvarozás fejlesztéséért felelt. Orbán Viktor nevezte ki, feladata az iparág versenyképességének javítása volt: intézkedéseket készített elő és hajtott végre (pl. 16 pontos csomag a külföldi kamionosok ellenőrzésének szigorítására, adminisztrációs terhek csökkentésére). Kritikusok szerint ez konfliktusos helyzetet teremtett, hiszen Wáberer egyben a legnagyobb piaci szereplő tulajdonosa és iparági szervezetek elnöke is volt, így saját cége számára alakíthatta az üzleti környezetet. Ebben az évben a miniszterelnök részt vett a Waberer’s International Zrt. üdülőjének átadásán, a 100 szobás, saját partszakasszal rendelkező szállodát akkor a cég 600 millió forintért vásárolta munkavállalói üdültetésére, és további másfél milliárdot költ rá a következő két évben.

2020-ban Wáberer Györgyöt Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztossá nevezték ki, havi mintegy 1,75 millió forintos javadalmazással. Feladata a borvidék és a környék fejlesztése volt, emellett a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács társelnöki és a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány kuratóriumi szerepét is ellátta, 2025.07.17 bejegyzéssel jelenleg is a vezetőség tagja határozatlan időtartamra. 2023 áprilisában(pontosabban 2023. április 27-én bejelentett átalakítás keretében) Wáberer Györgyöt kinevezték a MÁV Zrt. igazgatóságának tagjává.

 

⚠️ A Nyílt Társadalom Alapítványokhoz köthető egyik szervezet által pénzügyileg átláthatatlannak minősített Eötvös Károly Intézet igazgatója, a a balliberális ellenzék korábbi  államfőjelöltje szerint “mindent is” megtehet alkotmányosan a felálló Tisza-kormány

A Klikk TV-ben adott ezúttal interjút a rendkívül meditatív Majtènyi László. Az interjúban arról beszélt – miután örömét fejezet ki Magyar Péter győzelme kapcsán (“eredményváró bulit” csaptak otthon) – hogy a Tisza Párt “mindent is” megtehet alkotmányosan, szerinte (kint volt médiahatósági vezető, akkor ORTT-nek hívták) egy új médiatörvény nagyon gyorsan tető alá hozható és a közjogi intézményekbe kinevezettek kapcsán elmondta, hogy “van oly-olyan, amelyik hát gyakorlatilag idős emberek is ülnek ott, az emberi élet végső határáig rontják a levegőt.”

Kerestük, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök (74 évesen köszönt le), vagy Göncz Árpád államfő (78 évesen távozott) kapcsán fogalmazott-e meg hasonló kritikát Majtényi, de ennek nyomára nem leltünk.

Ennek egyik oka az lehet, hogy Majtényi Lászlót 1995-ben Göncz Árpád köztársasági elnök adatvédelmi biztosnak jelölte, az Országgyűlés annak megválasztotta. Tisztségét 2001-ig töltötte be. (Később, 2007 nyara előtt Sólyom László köztársasági elnök az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelölte, de a parlamenti pártok nem választották meg – a Fidesz-KDNP frakciószövetség tagjai akkori ülésükön azért nem támogatták Majtényi jelölését, „mert Majtényi a képviselők álláspontja szerint nem felel meg a tisztség betöltéséhez szükséges egyik legfontosabb feltételnek: a pártatlanság követelményének”.)

Noha Majtényi László a 2010-es kormányváltás óta különösen érzékeny a kormányzati korrupció témakörében, elévülhetetlen bűnének számít, hogy az első Orbán-kormány idején a korrupció visszaszorítását célzó adórendőrség felállítását támadta. Az adórendőrséggel kapcsolatos elutasító álláspontja miatt 1999 tavaszán addig példa nélkülien, először fordult elő, hogy az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottsága nem fogadta el egy ombudsman éves jelentését (Majtényinek az 1998-as évről szóló beszámolóját). Durva jogkör-túllépési kísérletei és pártossága nyomán még az adatvédelmi ombudsman intézményének megszüntetésének gondolata is felmerült, végül pedig 2001-ben nem választották újra tisztségében.

Majtényi jogszemléletét tükrözi egy 2017-ben az EKINT által szervezett Konferencia a polgári engedetlenségről és a civil bojkottról című eseményen elmondott véleménye, miszerint rájuk nem vonatkozott az akkori civiltörvény hiszen az csak egyesületekre és alapítványokra ró kötelezettségeket, az Ekint pedig egy nonprofit közhasznú kft. Majtényi szájából hangzott el az is a konferencián, hogy

“Ha az állam helyében lennék, kétszer is meggondolnám, kivel húzok ujjat, pláne, ha az okosabb nálam.”

Említésre méltó továbbá, hogy 2015 elején a tbiliszi székhelyű, Transparify nevű grúzszervezet kutatása – melyet elsőként az EUObserver nevű hírportál közölt – 37 civil szervezetet átvilágítva, felállította az Európai Unió „átláthatatlansági” ranglistáját. A kimutatás arra jutott, hogy a legkevésbé átlátható gazdálkodású agytrösztökközül több Angliában és Magyarországon működik. A felméréshez egy ötös skálát használtak: öt csillagot azok a szervezetek kaptak, amelyek honlapjukon feltüntetik nemcsak a támogatóik nevét, hanem azt is, mekkora összegekhez jutottak, illetve a különböző programjaikra pontosan milyen forrásokból szereztek pénzt.

A vizsgált európai szervezetek közé kerülő magyar Political Capital nulla csillagot kapott, lévén, hogy honlapján semmilyen lényegi információt nem tüntetett fel, míg a Soros Alapítvány által életre hívott Eötvös Károly Intézet (a lehetséges ötből) mindössze egy csillagot kapott. A dolog pikantériája, hogy a Transparify saját donorját, az Open Society Foundationst (OSF) sem kímélte egy másik – összesen 47 ország 169 agytrösztjét megvizsgáló – éves jelentésében: így annak ellenére, hogy a Soros György által életre hívott alapítványtól a grúz szervezet 2015 előtt majdnem 40 ezer dollárt kapott, értékelésükben nem kímélték – az OSF ugyanis nem kapott egyetlen csillagot sem.

⚠️Miközben Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnökeként Brüsszelben pozicionálja magát Európa „védelmi anyjaként”, a múltja sötét árnyékot vet rá. A 2013–2019 közötti német védelmi minisztersége alatt kitört Berateraffäre (tanácsadói botrány) ma is az egyik legsúlyosabb vád ellene: a Bundeswehr modernizálására szánt százmilliók egy részét külső tanácsadókra, elsősorban a McKinsey & Company-ra költötték, gyakran szabálytalan közbeszerzéssel és „ismeretségi kapcsolatok” (Kennverhältnisse) révén. A botrány különösen kényes, mert von der Leyen családjának több tagja is dolgozott a McKinsey-nél pontosan ebben az időszakban. Ehhez képest nem meglepő, hogy hadiipari beszerzések kapcsán újabb perrel nézhet szembe a Bizottság elnöke. 

📍A családi szálak: Von der Leyen fiú és lány a McKinsey-nél

•  David von der Leyen (legidősebb fiú): 2016–2019 között dolgozott a McKinsey-nél Jr. Engagement Manager, majd Senior Associate pozícióban. Ez pontosan egybeesik anyja védelmi miniszterségével, amikor a tárca hatalmas összegeket fizetett a cégnek a hadsereg digitalizációjára, beszerzési folyamatainak optimalizálására és modernizációjára.

•  Johanna von der Leyen (egyik lánya): A McKinsey berlini irodájában dolgozott, elsősorban a cég Sustainability Practice-ében (fenntarthatósági gyakorlat), ahol vállalati ügyfeleket tanácsolt fenntarthatósági stratégiákban. Több forrás is említi a család több tagjának McKinsey-kapcsolatát a Berateraffäre idején.

•  Von der Leyen 2014-ben Katrin Sudert, a McKinsey korábbi partnerét (14 évig dolgozott ott, köztük a berlini iroda vezetőjeként) nevezte ki államtitkárnak a védelmi minisztériumba, kifejezetten azzal a feladattal, hogy „cégszerűen” vezesse a fegyverbeszerzéseket és a modernizációt. Suder McKinsey-hálózata révén további szerződések születtek, köztük az Accenture-nek is, ahol Suder egykori kollégája, Timo Noetzel dolgozott – személyes kapcsolatban álltak (pl. keresztapa-keresztgyerek viszony).

A Szövetségi Számvevőszék jelentése és a Bundestag vizsgálóbizottsága súlyos szabálytalanságokat tárt fel: hiányos dokumentáció, megkerült közbeszerzések, „baráti” szerződések. Von der Leyen elismerte a „hibákat”, de tagadta a személyes felelősséget. A vizsgálat idején hivatalos telefonjának adatait „biztonsági okokból” törölték – amit az ellenzék szándékos bizonyíték-eltüntetésnek minősített.

📍McKinsey a hadiipar szívében – érdekkonfliktus globális szinten

A McKinsey nem csupán üzleti tanácsadó: külön Aerospace & Defense gyakorlata van, ahol több száz szakember dolgozik, köztük sokan katonai vagy hadiipari háttérrel. Segítenek védelmi minisztériumoknak (logisztika, beszerzés, digitalizáció) és nagy hadiipari cégeknek (fegyverrendszerek, ellátási lánc, M&A).

Az amerikai Védelmi Minisztériumnak (Pentagon – azóta Hadügyminisztérium) 2008 óta több százmillió dollárértékben dolgozott (becslések szerint közel 875 millió dollár), többek között az F-35 vadászgép program menedzsmentjén, haditengerészeti hajógyárak modernizálásán, Space Force és Air Force projekteken.

Németországban a von der Leyen-minisztérium idején a McKinsey éppen a hadsereg „hatékonyságát” javította – miközben a család tagjai a cégnél dolgoztak. Hivatalos vizsgálatok nem találtak közvetlen bizonyítékot szándékos korrupcióra, de a cronyism (kapcsolati alapú döntések) és a nepotizmus gyanúja máig ott lebeg a levegőben.

📍Újabb per Ursula von der Leyen ellen: Fabio De Masi bepereli a Bizottságot a fegyverlobbi titkolózása miatt

Miközben a McKinsey-Berateraffäre és a családi érdekkonfliktusok miatt már évek óta kritizálják Ursula von der Leyent, 2026 januárjában újabb jogi front nyílt ellene. Fabio De Masi, a német Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW) párt európai parlamenti képviselője 2026. január 7-én pert indított az Európai Bizottság ellen az EU Általános Bíróságán (General Court).

De Masi azzal vádolja a Bizottságot – és közvetetten von der Leyent –, hogy súlyosan megsértette az átláthatósági szabályokat és az Európai Parlament felügyeleti jogát a védelmi iparral (fegyver- és hadiipari lobbi) folytatott kapcsolatai tekintetében. 2025 márciusában De Masi írásbeli kérdést nyújtott be: részletes tájékoztatást kért arról, hogy Ursula von der Leyen és közvetlen munkatársai milyen találkozókat, telefonbeszélgetéseket, e-maileket vagy egyéb kommunikációkat folytattak fegyvergyártó cégekkel és védelmi ipari lobbistákkal a 2024-es európai parlamenti választások óta. A Bizottság csak hét hónappal később, 2025 októberében válaszolt. A válasz azonban De Masi szerint hiányos és késedelmes volt: mindössze néhány nyilvános találkozót említett (pl. egy „stratégiai párbeszédet” a védelmi iparral 2025 májusában és egy munkareggelit), majd általános hivatkozásokat tett a lobbiregiszterre, sajtóközleményekre és közösségi médiára. A konkrétan kért részleteket (telefonhívások, e-mailek, informális találkozók) nem adták ki.

De Masi szerint ez sérti az EU működéséről szóló szerződés vonatkozó cikkelyeit, amelyek előírják, hogy a Bizottságnak teljes körűen és időben kell válaszolnia a Parlament képviselőinek kérdéseire, lehetővé téve a demokratikus ellenőrzést. Az ügyet sokan a Pfizergate folytatásaként emlegetik: ismét titkos kommunikáció, ismét a nyilvánosság kizárása, ismét a fegyver- és védelmi iparral kapcsolatos döntések átláthatatlansága. Ez a per ráadásul közvetlenül kapcsolódik a cikk korábbi részéhez: von der Leyen védelmi minisztersége alatt már a McKinsey-n keresztül is jelentős kapcsolatok alakultak ki a hadiiparral, miközben családja tagjai (David és Johanna) a cégnél dolgoztak. Most, Bizottság-elnökként, az EU újrafegyverkezési tervei (Readiness 2030, milliárdos védelmi alapok) közepette ismét felmerül a kérdés: mennyire átláthatóak ezek a döntések, és mennyire befolyásolják őket a fegyverlobbi érdekei?

A német EP képviselő az X-en (korábbi Twitter) így fogalmazott: „Von der Leyen úgy viselkedik, mint XIV. Lajos, és nem hajlandó teljes mértékben feltárni a fegyveripari kapcsolatait. Ezért most beperlem.”

Ich weiß nicht auf welchem Planeten unsere Berliner und Brüssler Machtzirkel gerade campen, aber Ludwig XIV wäre neidisch wie gemütlich es 2025 zu Hofe zugeht. Wieviel Filz, Berateraffären und höchstrichterliche Klatschen vor Gericht braucht es für eine solche Auszeichnung?… pic.twitter.com/hYpFLsjR3X

— Fabio De Masi 🦩 (@FabioDeMasi) June 3, 2025

Lábjegyzetek:

1.  Politico: The scandal hanging over Ursula von der Leyen (2019)

2.  The Times: Merkel ally Ursula von der Leyen is investigated… (2018)

3.  DW: Bundestag to probe defense minister over contracts (2018)

4.  Managerism.org: McKinsey – Too Clever, Too Greedy, Too Dangerous

5.  Euractiv / New Europe: Von der Leyen admits mistakes… (2020)

6.  Europe Unfiltered: Von der Leyen, the Queen of Opacity (2025)

7.  NBC News: McKinsey & Co. advised state-owned Russian defense firm Rostec (2022)

8.  CNBC / NBC News: McKinsey worked with Russian weapons maker… (2022)

9.  Politico: Von der Leyen admits ‘mistakes’ in contracting scandal (2020)

10.  További háttér: Wikipedia (Katrin Suder), Stanford FSI (Johanna von der Leyen profil), USA Spending.gov (Pentagon szerződések).

⚠️A baloldali jogszociológus szerint a Tisza Párt sem a ígérte, hogy helyreállítja a jogállamiságot

Fleck Zoltán egy friss interjúban arról beszélt, hogy szerinte az átmeneti kormányzásban először alkotmánymódosítások, majd rövidesen egy új alkotmány létrehozása következhet. A Kúria elnökének eltávolítására könnyű jogi érvet találni, az államfő elmozdítása jóval nehezebb, ha nem mond le magától. De ő volt az, aki korábban azt fejtegette egy Tisza Sziget-rendezvényen, hogy ha Magyar Péter nyerné a választásokat, akkor a győztes pártnak akár zsarolással és fenyegetéssel is nyomást kellene gyakorolnia a köztársasági elnökre a kormányalakítás érdekében, politikai tisztogatásba kezdene és az Alaptörvényt is eltörölné.

Egy birtokunkba került videóban az ELTE oktatója szokatlan őszinteséggel arról beszél, hogy véleménye szerint  “senki nem védte meg a jogállami intézményeket. Ma sem fontos. Ha megfigyelik, akkor a de–ugye a Tisza párt, az ellenzék nem azzal öh kampányol, hogy visszaállítja a jogállamot. Senkit nem érdekel a jogállam “ mutatott rá Fleck.

⚠️Alain Juillet, a DGSE (Franciaország külföldi hírszerző szolgálata) egykori hírszerzési igazgatója a CNEWS országos francia hírtelevízióban nyíltan kijelentette, hogy az EU beavatkozik a tagállamok választásaiba.

A volt hírszerzési vezető szerint: “Nem ez az első alkalom, de az igaz, hogy Európában szokásunkká vált szisztematikusan másokat hibáztatni.

Az elmúlt években a fő téma Oroszországról szólt. Korábban azt mondtuk, hogy az amerikaiak befolyásolnak, a kínaiak befolyásolnak.
Mindenki befolyásol. A valóságban mindenki minden választást befolyásol.

De Orbán esetében ez nagyon érdekes, mert valójában egész Európa, az Európai Bizottsággal összhangban, beavatkozott, Magyar megválasztásába, a magyar választásokba. Ez elég jelentős. Mondhatni, az amerikaiakat ez nem zavarja; ők küldték a Vance-t, ami sem rossz. De ha jobban megnézzük, nem ez az első alkalom.

Moldovában, objektíven nézve, minden megfontolást félretéve, igazi botrány volt. Mindent megtettek, Európa mindent megtett, hogy biztosítsák a jelölt győzelmét. De ez egy valódi, alapvető problémát vet fel, mert azt jelenti, hogy a brüsszeli hatalmon lévő emberek, a brüsszeli hatalmon lévő csapatok ne habozzanak… Voltak olyan kampányok, amelyeket finanszíroztak. Valójában botrányok is voltak emiatt. Nem haboznak befolyásolni az európai tagállamok választásainak menetét. Még Bulgáriában is. Ami rendkívül komoly. Mert a demokráciát már nem tisztelik, a szabályokat már nem tartják be. Hogy az amerikaiak, az oroszok, a kínaiak ezt teszik, ők külföldi országok, ezt megérthetjük. De hogy a velünk szövetséges országok, amelyek ugyanannak az uniónak a tagjai, ezt teszik, bocsánat, de ez elfogadhatatlan.