Tűzfalcsoport

⚠️Nemrég még a Klubrádióban arról beszélt a Tisza államfő-jelöltje, hogy párthoz kötődő személy nem lehet köztársasági elnök.

📍Nem Bakát akarják

“Nagyon szomorúak vagyunk. Volt róla vita a frakcióban, de nem Andreát jelöli a TISZA elnöknek. Sok baj lesz még ebből. Baka MDF-es múltja, 56-os gyilkost felmentő ítélete, korábbi nyilatkozatai… De sajnos győzött a Pétert is befolyásoló jogászmaffia, nem tudta függetleníteni magát a családi haveri hálózattól.”

A tiszás Facebook csoportokban ilyen és hasonló megjegyzések sorjáznak, a tagok csalódottsága egyértelmű, a legtöbben Rost Andrea jelölésére vártak Magyar Peteréktől. Baka András szinte egyik szimpátiaszavazáson sem szerepel ezekben a csoportokban ugyanakkor “Laczó Adrienn, Bárándy Péter, Hadházy Ákos, ők végeztek az első három helyen az aHang héten zárult felmérésben, amelyben 60.019 ember mondott véleményt, kit látnának szívesen köztársasági elnöknek.” A portál azt is megjegyzi, hogy “érdekes, hogy a résztvevők nem csupán ismertség alapján értékeltek. Több közismert szereplő is negatív átlagot kapott, ami arra utal, hogy a válaszadók különbséget tettek a személy népszerűsége és a köztársasági elnöki alkalmasság között. Dr. Baka Andrásra a résztvevők 5%-a szavazott és szavazataik átlaga -0.66, vagyis elutasították a jelölését.” Baka egyébként az első hatban sem volt.

📍A Klubrádióban szint vallott

Nemrég egy meglehetősen rezignált hangvételű interjút adott Baka András a Klubrádiónak, ahol elmondta a következőket: “Tehát itt nem lehet politikai zsákmányszerzésről szó. Ha a leváltott köztársaság elnök helyére pártkatonát ültetnek, vagy, politikust ültetnek, ugye akkor nem történt semmi.

Valamilyen független embert kell oda ültetni (sic!), aki nem kötődik a Tisza párthoz, nem kötődik politikához.

És ez a függetlenség biztosítéka annak,

hogy ő a hivatala ideje alatt őrködni fog az államintézmények alkotmányos működésén.”

📍Az MDF-es múlt

Baka András 1990–1991 között az MDF színeiben volt országgyűlési képviselő, 1990-es választáson a Magyar Demokrata Fórum budapesti területi listájáról szerzett mandátumot.

Függetlenül attól, hogy belépett-e vagy sem az MDF-be, gyakorlatban az MDF frakciójában dolgozott, pl. emberi jogi munkacsoportot vezetett, illetve bizottsági titkár volt.

📍Súlyos hitelességi deficit

Baka András 2011–12-ben nyilvánosan és élesen bírálta saját eltávolítását a Legfelsőbb Bíróság éléről. Azt mondta, hogy az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe utolsó pillanatban berakott szabály alkotmányellenes, diszkriminatív, jogellenes, és uniós normát sért. Külön kiemelte: a bírók, ügyészek és közjegyzők kényszernyugdíjazását éppen azért írták bele az Alaptörvénybe, hogy az Alkotmánybíróság ne vizsgálhassa az ügyet.

 

Ha most köztársasági elnök lesz, csak akkor lesz hiteles, ha ugyanilyen határozottsággal felszólal a jelenlegi alkotmánybírák kényszernyugdíjazása ellen is.

A 2026-os Alaptörvény-módosítás 70 éves korhatárt vezetett be az alkotmánybírákra, és ezzel több hivatalban lévő bíró – köztük az elnök – megbízatását is megszüntette. Ugyanaz a logika érvényesül: személyre szabott, visszamenőleges hatású szabály, amely a testület összetételét politikai döntéssel alakítja át, és eleve kizárja a független felülvizsgálatot.

Ha Baka akkor alkotmányellenesnek és jogállamiságot sértőnek tartotta, amikor a saját mandátumát és a rendes bírókét érintette, akkor most sem hallgathat. Ellenkező esetben csak azt bizonyítja, hogy a bírói függetlenség védelme nála is csak akkor fontos, ha a saját oldalát vagy a saját ügyét érinti.

⚠️A köztársasági elnöki tisztség a magyar közjogi rendszer egyik legmagasabb rangú méltósága. Az Alaptörvény szerint az államfő a nemzet egységét fejezi ki, őrködik az alkotmányos rend felett, és számos, a mindennapi politikától független hatáskört gyakorol. Éppen ezért a tisztség betöltőjének – és a jelölteknek – a személye iránt különösen indokolt a közbizalom és feddhetetlenség megléte.

Ebben a helyzetben különösen időszerű egy egyszerű, de súlyos kérdés: minden köztársasági elnökjelölt esetében garantálható-e, hogy nem működött együtt a kommunista diktatúra titkosszolgálataival?

Fontos hangsúlyozni, hogy a kérdés rendkívül aktuális, hiszen a Tisza-kormány kezdeményezésre a Parlament 2026 júliusában törvényt fogadott el az állambiztonsági iratok nyilvánosságáról. A döntés értelmében a polgári és a katonai elhárítás (a korábbi III/II. kémelhárítás, III/III. belső elhárítás, III/IV. katonai elhárítás és kapcsolódó szervek) hálózati személyeinek, tartótisztjeinek és a beszervezési adatoknak egy része 2026. október 22-től, másik része az év végéig kutathatóvá és nyilvánossá válik. A hatos kartonok, a mágnesszalagok leíró adatai, majd a B-dossziék és értékelő dokumentumok fokozatosan elérhetőek lesznek.

A jogalkotó maga is elismerte, hogy ezek közérdekű adatok. Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez mindenkinek joga van. A legmagasabb közjogi méltóságra jelölt személyek esetében ez a jog különösen indokolt: a tisztség jelentősége, a nemzet egységét képviselő szerep és a múltbeli diktatúra szolgálata közötti esetleges kapcsolat a demokratikus kontroll legtermészetesebb tárgya.

Jelenleg a jelölési folyamat zajlik. A nyilvánosság előtt felmerült nevek kapcsán egyikükről sem áll rendelkezésre jelenleg olyan nyilvános, hiteles adat, amely bizonyítaná a kommunista titkosszolgálatokkal való együttműködést. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kérdés feltehető volna.

A közérdekű információhoz való jog keretében jogosult a közvélemény – és a jelölő szervezetek – arra, hogy a jelöltek vagy a jelölő frakciók egyértelműen nyilatkozatot tegyenek:

– lefolytattak-e saját ellenőrzést a jelölt állambiztonsági múltjáról,

– van-e a jelölt tudomása bármilyen beszervezési kísérletről vagy hálózati kapcsolatról,

– vállalják-e, hogy a hamarosan nyilvánosságra kerülő iratok fényében is állják a szavukat.

A tisztség jelentősége nem engedi meg a „majd kiderül” hozzáállást. A köztársasági elnöknek nem csupán a jelenlegi alkotmányos rend védelmezőjének, hanem a diktatúra és a demokrácia közötti cezúra hiteles képviselőjének is kell lennie. Ha a kormány maga is indokoltnak tartja a polgári és katonai elhárítás aktáinak nyilvánosságát, akkor ugyanez a logika érvényes a legmagasabb közjogi tisztségre jelölt személyekre is.

A kérdés tehát nem vád, hanem a demokratikus átláthatóság legtermészetesebb követelménye. A válaszadás a jelölők és a jelöltek felelőssége. A közvéleménynek pedig joga van tudni, hogy a leendő államfő esetében ez a garancia fennáll-e.

⚠️ A társadalomnak joga van tudni: vajon a legfőbb ügyészi hivatal képes-e a politikai befolyástól függetlenül érvényre juttatni a jogot, vagy a mentelmi jog továbbra is menlevelet jelent a köztörvényes felelősség alól. Tényi István jogvédő ismételt, indokolt kérelme a legfőbb ügyészi hivatalhoz rámutat arra a súlyos ellentmondásra, amely a magyar jogállamiság és a politikai mentelmi jog gyakorlata között feszül. Tényi István, a telefonlopási ügy egyik feljelentője, az Alaptörvény XXI. cikke alapján ismételten indítványozza, hogy a Legfőbb Ügyészség terjeszzen elő indítványt Magyar Péter országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére. A kérelem középpontjában egy köztörvényes bűncselekmény – egy szórakozóhelyen elkövetett telefonlopás, majd a készülék Dunába dobása – áll, amelynek gyanúsítottja maga a képviselő. A Legfőbb Ügyészség azonban 2026. április 29. óta semmilyen érdemi választ nem adott az azonos tartalmú első beadványra, ezzel súlyosan megsértve a jogállamiság, a jogbiztonság és a jó igazgatáshoz való jog alapelveit.

📍A feljelentő közvetlen érdeke és a mulasztás tényállása

Tényi István mint a telefonlopási ügy egyik feljelentője közvetlen jogi és erkölcsi érdekeltséggel rendelkezik abban, hogy a büntetőeljárás akadálytalanul folytatódhasson. Az Alaptörvény XXI. cikke biztosítja számára a kérelmezési jogot, amelyet 2026. április 29-én már egyszer gyakorolt. Azóta – a törvényes határidők többszöri, kirívó túllépése ellenére – a Legfőbb Ügyészség teljes hallgatásba burkolózott. Ez nem csupán adminisztratív késedelem, hanem mulasztásos jogsértés.

Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerint Magyarország független, demokratikus jogállam. A jogállamiság és a belőle fakadó jogbiztonság megköveteli, hogy a közhatalmat gyakorló szervek a hozzájuk intézett megkeresésekre érdemi választ adjanak. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, a Polgári Törvénykönyv közhatalmi felelősségi szabályai, valamint a közérdekű bejelentésekről, panaszokról és kérelmekről szóló 2023. évi XXV. törvény egyaránt azt írja elő, hogy a közfeladatot ellátó szervek legfeljebb 30 napon belül elbírálják a hozzájuk érkező panaszokat és kérelmeket, és erről írásban tájékoztatást adjanak. A több mint három hónapos hallgatás ezt a kötelezettséget többszörösen megsérti.

📍A jó igazgatáshoz való jog és a törvény előtti egyenlőség sérelme

Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése kimondja: mindenkinek joga van ahhoz, hogy hatóságai ügyeit tisztességesen, ésszerű határidőn belül intézzék. Bár a Legfőbb Ügyészség a büntetőeljárásban nem klasszikus közigazgatási hatóság, közhatalmi szervként rá is irányadó ez a kötelezettség. A válaszadás teljes elmulasztása aláássa az állami intézményekbe vetett bizalmat, és a hatóság önkényes hallgatásával a jogállamiság elvének sérelmét valósítja meg.

A kérdés azonban túlmutat a eljárási mulasztáson. A gyanú szerint Magyarország miniszterelnöke – közhatalmi pozíciójánál fogva a törvénytisztelet legfőbb példaképének kellene lennie – egy szórakozóhelyen elvette egy állampolgár telefonját, majd a Dunába dobta. Egy ilyen erőszakos, magántulajdont sértő cselekmény nem válhat társadalmi mintává. Ha egy ország vezetője büntetlenül megúszhat egy köztörvényes bűncselekményt pusztán pozíciója vagy politikai befolyása miatt, az sárba tiporja a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elvét (Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdés), és morális válságba taszítja a társadalmat. A jogszabályoknak mindenkire egyformán kell vonatkozniuk, kivételek nélkül.

📍Nemzetközi standardok: a mentelmi jog nem menlevél

A demokratikus gyakorlatban a mentelmi jog nem szolgálhat arra, hogy a politikusok elkerüljék a felelősségre vonást köztörvényes ügyekben. Az Európai Parlament gyakorlata szerint, ha egy képviselőt lopással vagy hasonló bűncselekménnyel gyanúsítanak, a Jogi Bizottság szinte kivétel nélkül támogatja a mentelmi jog felfüggesztését. Németországban és az Egyesült Királyságban bevett standard, hogy a köztörvényes gyanúba keveredett politikusok maguk mondanak le a mentelmi jogukról, vagy a parlament azonnal megszavazza a felfüggesztést, hogy a hatóságok akadálytalanul dolgozhassanak.

📍A jogi út egyértelmű

Az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdése és az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 2012. évi XXXVI. törvény 75. § (1) bekezdése értelmében Magyar Pétert mentelmi jog illeti meg. A büntetőeljárásról szóló törvény 782. § (1) bekezdése szerint a terheltként való eljárás lefolytatásához a mentelmi jog felfüggesztése szükséges. A felfüggesztést kizárólag a legfőbb ügyész indítványozhatja az Országgyűlés elnökénél.

Tényi István ezért ismételten kéri: a Legfőbb Ügyészség orvosolja a 2026. április 29. óta tartó mulasztást, adjon érdemi választ, és a telefonlopási ügyben fennálló adatok alapján indítványozza Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését. A kérelem nem politikai támadás, hanem a büntető igazságszolgáltatás és a törvényesség elvének érvényesítésére irányuló állampolgári aktus.

⚠️A hírek szerint a Tisza államfő-jelöltjeként is felmerülő Baka András, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke 2022 márciusában, alig néhány nappal az országgyűlési választások előtt interjút adott a francia AFP hírügynökségnek. A nyilatkozatban kijelentette: Magyarországon „olyan fajta jogállamiság alakul ki, mint a kommunista rendszerben”, és az elérhető adatok szerint a magyar állam „az egyik legkorruptabb az egész unióban”. Ha a korrupció mégsem jelenik meg a bírósági ítéletekben, annak szerinte politikai okai vannak. 

Ez a megszólalás nem szakmai, pártatlan bírói vélemény volt, hanem nyílt politikai beavatkozás az ellenzék kampányába. Az európai jogi kultúra alapelve, hogy az aktív és a volt főbírák tartózkodnak a pártpolitikai küzdelmektől. Baka ezt a határt tudatosan átlépte, ráadásul külföldi sajtóorgánumot választott, amely világossá teszi a hazához való viszonyát is.

Három évvel később, 2025 februárjában ismét politikai szerepet vállalt. A Magyar Bírói Egyesület demonstrációján felszólalt, és ismét a kormányt bírálta. A demonstráción a bírák szabad véleménynyilvánításáról beszélt, és kijelentette: „a kormányzat erőből viszi át az akaratát az Alkotmánybíróság segítségével”. Baka sértett ember, aki egykor pert indított a magyar állam ellen saját egykori munkahelyén, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, és bár megnyerte az ügyet, a követelt összegnek csak a töredékét kapta meg. A demonstráción elhangzott kritikái ezért nem pártatlan szakmai véleménynek, hanem személyes sérelmekből táplálkozó politikai állásfoglalásnak tekinthetők. Állásfoglalása méltatlan egy volt főbíróhoz. 

Egy olyan személy, aki a választások előtt külföldi hírügynökségnek nyilatkozva a kommunista rendszerhez hasonlítja a magyar jogállamiságot, majd évekkel később utcai demonstráción ismét a kormányt támadja, nem fejezheti ki a nemzet egységét. A nemzet egysége nem baloldali kampányszöveg és nem utcai politikai akció, hanem a közös történelmi sorskérdések, a szuverenitás és a nemzeti érdekek feletti konszenzus.

📍A kinevezés története: már a kezdetektől elfogadhatatlan jelölt

Baka főbíróvá választása is sokat elárul. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságáról hazatérő jogászt Sólyom László akkori köztársasági elnök nézte ki magának. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) azonban személyes alkalmasságát megkérdőjelezte, és nem támogatta a jelölését. Baka a sajtóhoz fordult, és ellenséges légkörről, valamint arról panaszkodott, hogy nem fejthette ki koncepcióját. Az OIT nyilvánosságra hozta a meghallgatás jegyzőkönyvét, amely egyértelműen cáfolta állítását. A korabeli Népszabadság is megírta: a tizenhét év strasbourgi bíráskodás után hazatért, korábban kizárólag jogelméleti munkával foglalkozó jelölt „igen keveset tud a hazai viszonyokról”.

Az Országgyűlés végül harmadik nekifutásra választotta meg. A magyar bírák soha nem fogadták el igazán. A HVG távozása után így fogalmazott: „Baka, akit a magyar bírák nem fogadtak el”. Rövid ténykedését a magyar igazságszolgáltatás ismeretének hiánya jellemezte. Később a magyar államot Strasbourgban beperelte elmozdítása miatt; a követelt összeg töredékét ítélték meg neki.

Baka korábban a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője volt, és ennek is szerepe lehetett abban, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírói tisztségére jelölték.

📍A baloldali kapcsolatok és a pártos szerepvállalás

Baka nem csupán egyszeri interjúval vagy egy demonstrációval lépett a politikai porondra. A Verfassungsblogon is szerzőként jelent meg, és balliberális portál alapítójával, főszerkesztőjével együtt vett részt igazságügyi reformokat tárgyaló podcast-adásban, ahol úgy mutatták be, mint akit a „magyarországi FIDESZ kormányzó többsége kikényszerített a hivatalából”.

A TASZ (Társaság a Szabadságjogokért)elvesztett per után levélben kérte számon a Kúria elnökét, amiért az ügyükben nem Baka járt el tanácselnökként. A Magyar Idők „A Soros-féle TASZ-nak kedvenc bírója is van a Kúrián” című írása ezt a kapcsolatot dokumentálta. Egy bíró, akit egy politikai-jogvédő szervezet ilyen módon „kedvencként” számon tart, aligha tekinthető pártatlannak.

A Korbély-ügyben elfoglalt jogi álláspontja pedig különösen sokatmondó a történelmi sorskérdésekhez való viszonyáról. Sajtóhírek szerint Baka volt az a strasbourgi előadó bíró, akinek közreműködésével a testület felülvizsgálta a tatai 1956-os sortűzért elítélt Korbély százados ügyét, és a magyar bíróság ítéletét felülírva járult hozzá a felmentéshez. Előzményként említhető, hogy 2001-ben a magyar Legfelsőbb Bíróság 5 év börtönre ítélte Korbély Jánost emberiség elleni bűncselekmény (a genfi egyezmények közös 3. cikke alapján) miatt. Az ítéletben jelentős szerepe volt Völgyesi Miklósnak, a Büntető Kollégium akkori vezetőjének.

📍A pártatlan bíró és a politikus közötti szakadék

A korábbi, kommunista gyökerű alkotmány is tilalmazta a bírák pártpolitikai állásfoglalását. Baka egykori kollégái előtt is büszkén vállalta, hogy nyíltan támadta a nagy többséggel megválasztott törvényes kormányt. A 2022-es AFP-interjú és a 2025-ös demonstrációs felszólalása nem elszigetelt esetek voltak, hanem egy hosszabb pálya logikus folytatása: a hazai viszonyok ismeretének hiánya, a külföldi fórumok preferálása, a baloldali-jogvédő szervezetekkel való összefonódás és a nyílt kampány- és utcai szereplés.

Állásfoglalása méltatlan egy volt főbíróhoz. A nemzetközi példák is azt mutatják, hogy nincs alapja annak a kijelentésnek, mintha a magyar Alkotmánybíróság a kormány politikai végrehajtó szerveként működne – különösen azért, mert ügyeinek 98 százaléka bírósági döntések alkotmányossági vizsgálatában merül ki.

Egy volt főbíró, aki a választások előtt külföldi hírügynökségnek nyilatkozva a kommunista rendszerhez hasonlítja a magyar jogállamiságot, aki utcai demonstráción ismét a kormányt támadja, és aki már kinevezésekor sem élvezte a bírák többségének bizalmát, nem fejezheti ki a nemzet egységét. A nemzet egysége nem baloldali narratíva és nem politikai demonstráció, hanem a történelmi igazság, a szuverenitás és a nemzeti érdekek feletti közös felelősség. Baka András pályája és nyilatkozatai ezt a felelősséget nem vállalták, hanem pártos oldalra álltak. Ezzel saját magára hozott szégyent – de méltatlanná nem vált, hiszen soha nem is volt méltó arra a magas posztra, ahová minden ellenkezés ellenére bekerült.

⚠️Másfél hónapnyi késlekedés és krónikus szakemberhiány – így jellemezhető Magyar Péter kormányának eddigi ténykedése a vízgazdálkodás területén.

A politika legfelső szintjére emelkedett az „országos kiszáradás elleni küzdelem” – hirdette május 14-i írásának címében a Válasz Online. A cikk szövegéből azonban hamar kiderült, hogy a címben feltüntetett pozitív állításnak pontosan az ellenkezője igaz: a vízgazdálkodás ügye ugyanis az Orbán-kormány államtitkári szintű képviseletéről nem feljebb került, de eggyel lejjebb – helyettes államtitkári szintre – sorolta Magyar Péter.

A Válasz Online cikkének másik érdekessége, hogy már május 14-én megszellőztette a minisztériumi struktúra pontos felépítést. „Az ágazatban keringő, lapunkhoz is eljutott információk szerint az államtitkár lehet a »klímás«, helyettese pedig a »vizes«” – fogalmazott a portál. Majd Gajdos László miniszter két nappal később be is jelentette, hogy a CEU-n diplomázó Kelemen Ágnes lesz a „klímás” államtitkára.

Gajdos bejelentését a Válasz Online május 16-án azzal egészítette ki, hogy Kelemen Ágnes „speciálisan a vízért felelős” helyettesét „egyelőre nem jelentették be”. És ez még így is maradt másfél hónapon keresztül. A Magyar Közlöny szerint ugyanis csak június 28-ával sikerült kinevezni Kelemen vízgazdálkodásért felelős helyettesét – Horváth Balázs személyében.

Mivel a Válasz Online már május közepén megszellőztette a kormányzati struktúra pontos felépítését, így abból – közvetve – az is kiderült, hogy a vízgazdálkodás területe másfél hónapon keresztül gazdátlanul, felelős vezető nélkül árválkodott Magyar Péter kormányában.

📍A Tisza-kormány krónikus szakemberhiánya

Gajdos László eddig egyetlen nyilvános fórumon szerepelt együtt Kelemen Ágnessel és Horváth Balázzsal. Ekkor civil „vízőrzőkkel” találkoztak, amit a hazai vízgazdálkodás új korszakaként értékelt a tiszás miniszter.

A találkozóról beszámoló – 444.hu-s testvérportál – Qubit a civilek bevonását ugyanakkor nem a vízügy új korszakaként, hanem a Tisza-kormány „krónikus szakemberhiányaként”értelmezte. És ugyanez a krónikus szakemberhiány lehet a magyarázata annak is, hogy Magyar Péterék másfél hónapon keresztül nem találtak helyettes államtitkárt a vízgazdálkodási szakterület élére.

A végül kinevezett Horváth Balázs életútját alaposabban megvizsgálva szintén arra a következtetésre lehet jutni, hogy a szakemberhiánnyal küzdő Tisza másfél hónapnyi késlekedés után kénytelen volt egy olyan bürokratához nyúlni, aki kormányokon átívelően, hosszú évek óta dolgozik az adott területen.

Horváth ugyanis már az MSZP-SZDSZ-kormányok ideje alatt a vízügyért felelős szakminisztériumnál dolgozott. Majd az Orbán-kormányok alatt is a szaktárcával együttműködve, az Országos Vízügyi Főigazgatóság osztályvezetőjeként vett részt a kormányzati munkában.

Érdekes párhuzamosság Kelemen Ágnes és Horváth Balázs életútjában, hogy miután mindketten a Gyurcsány-kormány vízügyi minisztériumában dolgoztak, 2008-ban egy hónap eltéréssel – júniusban és júliusban – egyaránt az Európai Bizottság kötelékébe távoztak. Majd most szinte együtt tértek vissza Magyar Péter kormányába is.

Horváth Balázs Tisza-kormányon belüli mozgásteréről talán mindent elmond az a tény, hogy a kiszáradás elleni küzdelem krízisnapjaiban Magyar Péter tart sajtótájékoztatót Pakson. Horváth egy-két nappal előtte pedig közel 120 érdeklődőhöz szólhatott a bőszénfai szarvasfarmon tartott szakmai napon.

⚠️Az EU–Mercosur-megállapodás első hónapjai máris megmutatták, mibe kerül a kettős mérce

2026.  július 28-án a poznańi élelmiszer-minőségi felügyelet (IJHARS) 42 tonna brazil zöldkávét tartóztatott fel. A szemek egy része penészes, kártevők által károsított és forgalomba hozatalra alkalmatlan volt. A döntés azonnali végrehajtási záradékot kapott. Három hónappal korábban ugyanez a hatóság 63 tonna hasonlóan fertőzött szállítmányt állított meg. Közben uruguayi származású, progeszteron-maradványokat tartalmazó marhahús is megjelent a lengyel és német piacon.

A lengyel európai parlamenti képviselő, Ewa Zajączkowska-Hernik joggal hívta fel a figyelmet: a megállapodás gyakorlati működésének egyik arca a fogyasztók egészségének veszélyeztetése, miközben a politikai és gazdasági nyomásgyakorlás – különösen német ipari érdekek mentén – a hosszú távú mezőgazdasági versenyképesség feláldozását követeli.

Ezek a szállítmányok a Mercosur-megállapodás ideiglenes alkalmazása óta jelentkező gyakorlati problémákat mutatják. A megállapodás kereskedelmi része 2026. május 1-jétől van hatályban. A teljes partnerségi csomag ratifikációja még folyamatban van, Lengyelország pedig már a Bírósághoz fordult.

⚠️A megállapodás szerkezete és a jogi vita

Az Európai Unió és a Mercosur-országok (Brazília, Argentína, Paraguay, Uruguay) között 25 évnyi tárgyalás után született megállapodást két részre bontották. Az ideiglenes kereskedelmi megállapodás (ITA) lehetővé tette a vámkedvezmények gyors bevezetését, míg a teljes partnerségi megállapodás (EMPA) a nemzeti parlamentek ratifikációjára vár. A szétválasztás kritikája szerint ez a megoldás megkerülte az egyhangúság követelményét, és gyengítette a tagállami parlamentek szerepét.

Lengyelország 2026. májusában keresetet nyújtott be a Bírósághoz (C-460/26. ügy) a Tanács 2026/183. számú határozata ellen. A kereset négy fő jogalapot tartalmaz:

•  az 1999-es tárgyalási megbízás megsértése és a megállapodás mesterséges szétválasztása az egyhangúság megkerülése érdekében;

•  hatáskörrel való visszaélés;

•  az ideiglenes alkalmazás olyan módon történő engedélyezése, amely gyakorlatilag határozatlan idejűvé válhat (EUMSZ 218. cikk (5) bekezdés);

•  az Európai Parlament hozzájárulásának hiánya és a Bírósághoz benyújtott véleménykérés ellenére történő ideiglenes alkalmazás (EUMSZ 218. cikk (6) és (11) bekezdés).

A kereset lényege, hogy a megállapodás mesterséges szétválasztása és az ideiglenes alkalmazás ellentétes az uniós szerződésekkel. Az Európai Parlament is véleményt kért a Bíróságtól, különös tekintettel a prekautonáris elvre és a szabályozási autonómiát érintő mechanizmusokra.

A megállapodás nem tartalmaz ún. tükörklauzulákat. Ez azt jelenti, hogy a Mercosur-termelők nem kötelesek az uniós termelési standardokat – növényvédőszer-használat, állatjólét, hormon- és antibiotikum-szabályok – betartani ahhoz, hogy preferenciális piacra jutást kapjanak. Az uniós határnál elméletileg ugyanazok a maximális maradékanyag-határértékek érvényesek, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a kontrollrendszer terhelése növekszik.

⚠️A kár dimenziói

📍Egészségügyi kockázat. Az uniós szabályok szerint a behozott termékeknek meg kell felelniük a maximális maradékanyag-határértékeknek (MRL) és az SPS-követelményeknek. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a kontrollrendszer túlterhelt. A penészes és kártevőkkel fertőzött kávé, a hormonmaradványos hús ismétlődő megjelenése nem elméleti veszély. A Mercosur-országokban engedélyezett, az EU-ban betiltott növényvédő szerek (köztük karcinogén gyanús anyagok) használata, a növekedési hormonok és antibiotikumok növekedésserkentőként történő alkalmazása olyan kettős mércét teremt, amely hosszú távon aláássa a fogyasztói bizalmat. A hatóságok minden egyes szállítmányt nem tudnak 100 százalékosan ellenőrizni – a megállapodás pedig növeli a forgalmat.

📍Gazdasági és versenyjogi kár. A lengyel és európai gazdák szigorúbb környezeti, állatjóléti és élelmiszer-biztonsági szabályoknak kell megfeleljenek, magasabb költségek mellett. A Mercosur-termelők olcsóbban állítanak elő. A megállapodás vámkontingenseket nyit marhahúsra, baromfira, cukorra, etanolra – olyan termékekre, ahol az európai termelők már most is nyomás alatt vannak. Az ideiglenes alkalmazás első hónapjaiban a lengyel agrár-export a Mercosurba ugyan nőtt, de az import továbbra is sokszorosa, és a hosszú távú hatás a piacvesztés, a jövedelmezőség csökkenése és a termelői struktúra eróziója. A „harminc napos pénzügyi eredmények” ünneplése politikai propagandának minősíthető: a mezőgazdaságban a hatások szezonalitásban és több éves időtávon mérhetők.

📍Stratégiai és intézményi kár. A megállapodás növeli a hatósági ellenőrzések terhelését (lengyel, ukrán és mercosur-i szállítmányok párhuzamosan), miközben az uniós szabályozási autonómia a rebalancing mechanizmus révén politikai nyomás alá kerülhet. A német ipari érdekek (gépek, vegyszerek, járművek exportja) előtérbe helyezése a közép-európai mezőgazdaság és a fogyasztói biztonság rovására történik.

⚠️A kettős mérce ára

Az európai gazdák szigorú környezeti, állatjóléti és élelmiszer-biztonsági előírások mellett termelnek. A Mercosur-országokban számos, az EU-ban betiltott növényvédő szer továbbra is engedélyezett, a növekedési hormonok és az antibiotikumok növekedésserkentőként való használata pedig elterjedtebb. A költségkülönbség jelentős, és a vámkontingensek megnyitása a marhahús, a baromfi, a cukor és az etanol piacán tovább növeli a nyomást.

A kávé esetében a vám mértéke már a megállapodás előtt is nulla volt. A problémát nem a vámmentesség, hanem a növekvő forgalom és a minőségi kockázatok jelentik. Ha a hatóságok rendszeresen találnak penészes, kártevőkkel fertőzött vagy hormonmaradványos szállítmányokat, az a rendszer teherbírását kérdőjelezi meg. Nem minden tétel kerül ellenőrzésre, és a növekvő volumen mellett a kockázat is nő.

A gazdasági hatások hosszabb távon jelentkeznek. A mezőgazdaságban a szezonalitás és a termelési ciklusok miatt egy-két hónapos adatok nem döntőek. A valódi kérdés az, hogy az európai termelők képesek-e hosszú távon versenyezni olyan feltételek mellett, amelyeket maguknak nem engednek meg.

⚠️Magyar Péter újabban azt ismételgeti, hogy éjszaka jobban fúj a szél, ezért a szélerőművek majd remekül kiegészítik a nappal termelő napelemeket. Ez jól hangzik, csak sajnos a meteorológia felett egyetlen miniszterelnöknek sincs hatalma.

A szárazföldek fölött általában nem éjszaka, hanem napközben a legerősebb a szél. Egy, az ERA5 adatbázisát és több száz meteorológiai állomás méréseit elemző kutatásszerint a felszínközeli szél maximuma jellemzően a déli órák környékére esik. Nappal a felmelegedő felszín turbulens keveredést idéz elő, amely a magasabban áramló, gyorsabb levegőt lehozza a talaj közelébe. Éjszaka a lehűlő felszín stabilizálja a légkört, ezért a talajközeli szél többnyire gyengül.

Igaz, a szélturbinák nem tíz méteren dolgoznak, és a HungaroMet saját összefoglalója szerint 65–70 méteres magasságban esetenként az éjszakai órákban lehet nagyobb az átlagos szélsebesség, de a hangsúly itt az esetenként szón van. Tehát ez a jelenség nem minden éjszakára, nem minden évszakra és nem minden területre igaz.

Szóval, abból, hogy a szélerőmű képes lehet éjszaka is termelni, még egyáltalán nem következik, hogy minden naplementével automatikusan megérkezik a napelemeket leváltó szél. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának európai vizsgálata órás felbontásban csupán gyenge negatív korrelációt talált a nap- és szélenergia között. Magyarul: a két forrás bizonyos mértékig kiegészíti egymást, de korántsem úgy működik, mint egy két műszakban dolgozó erőmű.

Ráadásul léteznek tartósan borult és szélcsendes időszakok is. Egy 38 időjárási évet feldolgozó európai kutatás szerint a legsúlyosabb, több országot érintő megújulóenergia-hiányos eseménysor 55 napig húzódott; még tökéletes európai hálózati összeköttetést feltételezve is csak a hosszú távú átlag 47 százalékát érte el a szél- és napenergia együttes rendelkezésre állása. Ez nem azt jelenti, hogy 55 napig semmi sem termelt, hanem azt, hogy a szél és a nap együtt sem szünteti meg a tárolás, a szabályozható erőművek és a hálózati tartalékok szükségességét.

A REKK és az osztrák AIT modellje 1995 és 2018 közötti órás széladatokat vizsgált 100 és 150 méteres magasságban, turbinák teljesítménygörbéjével, hálózati és területhasználati korlátokkal együtt. A modell szerint a szélenergia kevésbé ciklikus, mint a napenergia, ezért piaci értéke magasabb lehet, ugyanakkor a nagyobb szélerőművi kapacitás növelheti a szabályozási és tartalékkapacitási igényt.

A szélerőművek építését tehát lehet szakmai érvekkel támogatni. De az nem szakmai érv, hogy „éjszaka fúj a szél”. Különösen nem akkor, amikor magasabb tornyokról, a lakott területekhez közelebbi telepítésről és jelentős közpénzek elköltéséről kell dönteni.

Ilyenkor helyszínenkénti, többéves szélmérésekre, hálózati számításokra, zaj- és árnyékhatás-vizsgálatokra, tárolási és tartalékkapacitási tervre van szükség. A szélenergia lehet hasznos kiegészítő. De nem alaperőmű, nem energiatároló, és főleg nem egy esti műszakra automatikusan bejelentkező természeti szolgáltatás. Ellentétben a gáz- és atomerőművekkel, amelyek termelése skálázható, és sötét, szélcsendes időben is kiszámíthatóan képesek termelni.

⚠️Miért nem a „magyar példa” a populizmus elleni csodaszer és miért veszélyes, ha azt hisszük, hogy az – felütéssel jelent meg a balliberális Haaretz friss véleménycikke. Az előző 16 évvel szemben bíráló hangvételű írás ugyanakkor nem titkolt elégedetlenséggel kiemeli, hogy a magyar választások valódi tanulsága, hogy a megoldás nem egy karizmatikus bennfentes megjelenése, hanem az, hogy a populisták játékszabályait kell megtörni – nem pedig átvenni és „jobban” játszani őket.

Mindez egybecseng azzal, amiről korábban a Politico írt, nevezetesen, hogy Magyar a támogatói között is polarizáló figura. Aki közelről ismeri, gyakran említi az arroganciát, a rövid türelmet, a központosító vezetési stílust. Pártjában szinte senki nem beszélhetett szabadon a sajtóval. Az üzenet egyetlen ember körül forgott. A „mi kontra ők” narratíva ugyanolyan hatékonyan működött nála, mint Orbánnál – csak most ő állt a másik oldalon. Magyar győzelme nem egy tiszta demokratikus forradalom volt. Magyar – egykori Fidesz-bennfentes, ahogy az AP beszámolója, illetve a The Guardian írása is fogalmaz, a volt igazságügyi miniszter férje – pontosan tudta, hogyan működik a “gépezet”. Győzelmét nem a liberalizmus diadala, hanem a populista eszköztár ügyes átfordítása hozta el a lap szerint.

Ez a módszer működött. De a működése maga a probléma. Magyar nem a populizmus ellentéte volt, hanem annak egy másik, sikeresebb változata. Egyes elemzések arra a következetesre jutnak, hogy a Tisza győzelme nem azért született, mert a szabályok megváltoztak, hanem mert valaki a meglévő, torz szabályok között jobban játszott. A cikkekből leszűrhető konklúzió, hogy a vezető személyiségének kiemelése, a „mi kontra ők” narratíva, a struktúra – a média foglyul ejtése, az intézmények elfoglalása, a választási aránytalanságok, a lojalitás-alapú kinevezések – érintetlen marad, csak a szereplők cserélődnek.

⚠️Még az egyébként a Tisza Pártot inkább támogató nemzetközi üzleti lap szerint is a magyar miniszterelnök kapkodó, átgondolatlan politikája már a saját táborában is ellenállást vált ki, és láthatóan csökkenti a Tisza támogatottságát.

A Bloomberg egyértelműen bírálja a helyzetet: Magyar Péter rohamtempóban zajló, szinte minden átmenet nélküli szétverése a korábbi kormányzati rendszernek három hónappal a választási győzelem után már a saját politikai közösségéből is kritikát vált ki, és mérhetően rontja a kormánypárt népszerűségét.

A New York-i székhelyű lap a Medián HVG-ben közölt felmérésére hivatkozik, amely szerint a biztos szavazók körében a Tisza egy hónap alatt öt százalékpontot zuhant, hatvannyolc százalékra. A visszaesés pontosan akkor következett be, amikor a kormány a legdrámaibb lépéseit tette: alkotmánymódosítással eltávolította a köztársasági elnököt, majd Magyar Péter a beígért társadalmi egyeztetést egyszerűen átlépve, egyik napról a másikra jelölte Polgár Juditot államfőnek. A sakkozó végül visszautasította a felkérést, a miniszterelnök pedig kénytelen volt elismerni a hibát. A kutatás szerint még a Tisza saját szavazóinak hatvan százaléka is elítélte a társadalmi vita elmaradását.

A Bloomberg kritikája – amely a a tempót és a módszert kritizálja alapvetően – arra mutat rá, hogy a gyors alkotmánymódosítások, a kulcspozíciók azonnali cseréje és a tisztogató intézkedések sorozata nem csupán a Fidesz közösségét irritálja, hanem a saját táboron belül is feszültséget kelt. A támogatás első, érzékelhető megtorpanása azt jelzi, hogy a választók egy része már most túlzásnak, átgondolatlannak és kockázatosnak látja ezt azt a fajta kormányzási modellt.