Tűzfalcsoport

⚠️Egybehangzó információk szerint Áder Jánosnak is dolgozott a Tisza illegitim alkotmánybíró-jelöltje

Sonnevend Pál neve a Tisza Párt alkotmánybíró-jelöltjeként 2026. július 25-én került a középpontba. A nemzetközi tekintélyű alkotmány- és nemzetközi jogász, az ELTE egykori dékánja szakmai pályája a Sólyom László–Mádl Ferenc-korszakhoz kötődik leginkább. Ám ha alaposabban vizsgáljuk a nyilvános nyomokat, több, nem pártpolitikai, de a Fidesz-kormányzati rendszerhez kapcsolódó szál is kirajzolódik. Sőt a szálak egészen Áder Jánosig vezetnek.

1. Az állami megbízatás: a hágai perképviselet (2013–)

A legkézzelfoghatóbb kapcsolat a 2013-as kinevezés. Sonnevend Pál ettől az évtől Magyarország perképviselője a hágai Nemzetközi Bíróság előtt a bős-nagymarosi vízlépcsőügyben. Ez az Orbán-kormány időszakában történt. A szerep klasszikus állami jogászi megbízás: nem politikai, hanem szakmai. Ugyanakkor a kinevezés azt jelzi, hogy a Fidesz-kormányzat is megbízhatónak tartotta a nemzetközi porondon. A pozíció folytonosságot mutat a 2010 előtti és utáni állam között: a magyar állam érdekeit képviselő szakemberként Sonnevend átívelt a politikai fordulaton.

2. A Mandiner-interjú (2021): az Alaptörvény értékrendi olvasata

2021 januárjában a Mandiner – akkor a kormányközeli média fontos szereplője – interjút készített vele. A kérdező Orbán Balázs, a Miniszterelnökség akkori parlamenti és stratégiai államtitkára volt. Sonnevend a beszélgetésben azt mondta: „Egy demokratikus alkotmány sosem értéksemleges.” Az Alaptörvény preambulumának történeti utalásait pozitívan értékelte, és a szöveg értékorientált értelmezése mellett érvelt.

Ez nem ellenzéki kritika volt, hanem a kormányzati narratívához közel álló, de szakmailag precíz állásfoglalás. A Mandiner-platform és az Orbán Balázs-féle kérdezői szerep önmagában is a Fidesz-világhoz való kapcsolódást mutatja – anélkül, hogy Sonnevend pártpolitikai szereplővé vált volna.

3. Áder János szolgálatban

Forrásiank szerint érdekes adalék Sonnewend pályája során –  és ez nem szerepel az önéletrajzában – Áder János köztársasági elnöknek is dolgozott. A Tisza számára ez komoly legitimációs problémát okozhat. A párt most éppen azt próbálja kommunikálni, hogy a Sólyom–Mádl-féle, a hatalmat korlátozó alkotmányjogi hagyományt hozza vissza. Mivel Sonnevend Ádernek is szolgálatára volt, ez a folytonosság-narratíva jelentősen gyengül. A kritikusok – és nemcsak a Fidesz – könnyebben mondhatják: ez nem a régi köztársasági elnöki hivatal független szakembere, hanem valaki, aki az elmúlt 16 év közjogi gépezetében is otthonosan mozgott.

⚠️Egyre több jel utal arra, hogy a kormányt szakmailag minimum inspirálta Sonnewend Pál alkotmánybíró-jelölt, aki egy, a Tisza közjogi terveit kísértetiesen pontosan előre vetítő cikket írt a hírhedt német szélsőségesen liberális alkotmányjogi blogon.

Hétfőn minden valószínűség szerint Sonnevend Pált választja alkotmánybíróvá a Tisza kétharmados parlamenti többsége. A jogászprofesszor néhány nappal a kormány megalakulása előtt, május 9-én, a Verfassungsblogon Constitutional Repair! címmel jelentetett meg egy figyelemreméltó programírását.

Ebben részletes menetrendet adott arra, hogyan kellene „megjavítani” az Alaptörvényt, eltávolítani belőle az állítólagosan elfogadhatatlan alapjogi korlátozásokat és visszavágni annak „ideológiai tartalmát”. Azóta pedig Magyar Péter és „kólásdobozai” feltűnő pontossággal haladnak a kijelölt úton.

Kezdjük azzal, ami a szerzőt a személyében is érinti: Sonnevend azt javasolta, hogy visszamenőleges hatállyal állítsák vissza az alkotmánybírák hetvenéves korhatárát. Azt is előre kiszámolta, hogy ennek eredményeként négy helyet tölthetne be az új kétharmados többség. A Tisza választási programja erről a konkrét megoldásról egyetlen szót sem írt: általánosságban beszélt ugyan a közjogi tisztségek időbeli korlátozásáról és az Alkotmánybíróság függetlenségéről, de a hetvenéves korhatár nem szerepelt benne. Sonnevend cikkében viszont igen, tehát van okunk feltételezni, hogy ő az (egyik) ötletgazda.

A receptből pedig törvény lett. Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása kimondta, hogy az alkotmánybírók megbízatása hetvenéves korukban megszűnik, a már hetven év feletti bíráké pedig szeptember 1-jén ér véget. Így távozik Polt Péter és három másik alkotmánybíró.

Sonnevend mondjuk ennél tovább ment volna. Ő az írásában felvetette a testület tizenöt főről tizenegyre csökkentését és valamennyi hivatalban lévő alkotmánybíró mandátumának átmeneti idő utáni megszüntetését. Ami késik, nem múlik, erre a Magyar Péter által meghirdetett alkotmányozás remek alkalmat ad majd.

Szóval, Sonnevend megírta, milyen módszerrel lehet egyszerre több alkotmánybíró mandátumát megszüntetni, a Tisza megalkotta a szabályt, most pedig professzor beül az egyik a felszabadított székbe.

Ahogy mondani szokták véletlennek ez egy kicsit erős, főleg, ha tovább megyünk. Az említett cikkében Sonnevend kifejezetten javasolta az Alaptörvény 37. cikkének (4)–(5) bekezdéseinek eltörlést, és ez azóta meg is történt.

A professzor a sarkalatos törvények körét is „radikálisan” csökkentette volna. Ez is megtörtént, és csak a közfelháborodásnak köszönhető, hogy a földtörvény és a nemzeti vagyon védelméről szóló szabályozás kétharmados védelme végül bent maradt az Alaptörvényben. Egyelőre.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy Sonnevend útitervének vannak olyan pontjai is, amelyeket a Tisza-kormány egyelőre nem hajtott végre, de sokat elárulnak a leendő alkotmánybíró gondolkodásáról.

Sonnevend törölné az Alaptörvényből azokat az alkotmányos önazonossági és szuverenitási fenntartásokat, amelyeket szerinte nem lehet összeegyeztetni az uniós tagságból eredő kötelezettségekkel. Magyar Péter korábban még csak egy „kis szuverenitás” feladásáról beszélt. Sonnevend ennél világosabb, ha választani kell a magyar alkotmányos önazonosság és a brüsszeli jogértelmezés között, akkor nála az utóbbi a befutó.

Ugyancsak eltávolítaná vagy alapvetően átírná az Alaptörvény jelenlegi családfogalmát. Vagyis lebontaná az azonos neműek házasságának és az egynemű párok örökbefogadásának legalizálását alkotmányos gátját. Hogy a Tiszának is lehetnek ilyen szándékai, azt a parlamenti parázsvitákban Magyar Péter elég egyértelművé tette.

Sonnevend problémásnak tartja a Nemzeti Hitvallást is, különösen azt, hogy az Alaptörvény értelmezési keretének része. Csak találgatni tudunk, mi zavarja benne. Talán a keresztény gyökerekre való hivatkozás? Vagy ez a mondat:

„Valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége.”

A leendő alkotmánybíró emellett támadja a XVI. cikk gyermekvédelmi rendelkezését is, amely elsőbbséget biztosít a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemnek, valamint kimondja a születési nemnek megfelelő önazonossághoz és a keresztény kultúrán alapuló neveléshez való jogot. Sonnevend ezt olyan túl széles szabálynak tekinti, amelyet szerinte az európai alkotmányos demokráciák nem fogadhatnak el.

A Tisza első alkotmánybírója tehát nem árul zsákba macskát: ízig-vérig föderalista, aki a haladás jegyében bármikor kész lenne kiengedni a palackból a szivárványszínű szellemet. Szóval, igazi, európai értelemben vett független-obejtív, pártokon és ideológiákon felül álló jelöltet találtak maguknak Magyar Péterék.

Ha Sonnevend a kiszivárgott információknak megfelelően részt vehetett a Tisza párt alkotmánysértő és uniós joggal ellentétes jogszabályainak kidolgozásában, akkor nem vehet részt a Fidesz által benyújtott utólagos normakontroll eljárásban, ki kell záratni a magát.

📌A jogvédő korlátozná Magyar Péter túlhatalmát

⚠️Tényi István szerint a demokrácia védelmében vissza kell térni a 4/5-ös alkotmányozáshoz

Magyarország alkotmányos rendjének egyik legérzékenyebb pontja kerül újra napirendre: elegendő-e a kétharmad ahhoz, hogy egy ország alaptörvényét átírják?Egy közérdekű bejelentés, amelyet Tényi István címzett a kormányfőnek a magyar demokrácia egyik alapkérdését veti fel újra: milyen széles társadalmi és politikai konszenzus szükséges ahhoz, hogy az ország alkotmányát megváltoztassák.

A bejelentő – a 2023. évi XXV. törvény 1. § (3) bekezdése alapján – arra kéri a kormányt, hogy kezdeményezze Magyarország Alaptörvényének módosítását. A javaslat lényege egyszerű, de messzire ható: az Alaptörvény S) cikk (2) bekezdése szerint ma az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata elegendő az alkotmány elfogadásához vagy módosításához. A bejelentő szerint ezt a küszöböt négyötödre kellene emelni.

📍A kétharmad története és a 2010-es fordulat

A magyar közjogban a minősített többség nem új találmány. A sarkalatos törvények – amelyek elfogadásához és módosításához a jelen lévő képviselők kétharmada kell – évtizedek óta azt a célt szolgálták, hogy bizonyos alapvető kérdésekben a mindenkori kormánytöbbség ne dönthessen egyedül. 2010 előtt, amikor a kormányok ritkán rendelkeztek kétharmados többséggel, ez a szabály ténylegesen kényszerítette ki a kompromisszumot.

Volt azonban egy még szigorúbb szabály is. Az 1995. évi XLIV. törvény – az akkori alkotmányba iktatva – kimondta: az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozathoz a képviselők négyötödének szavazata szükséges. Ez a rendelkezés 1998-ban automatikusan hatályát vesztette, de 2010 júniusában, a Fidesz–KDNP kétharmados győzelme után az Országgyűlés végleg eltörölte. Egy évvel később megszületett az Alaptörvény.

Azóta a kormánypártok tizenhét alkalommal módosították az Alaptörvényt – a legtöbb esetben az ellenzék ellenében. A bejelentés szerint ez a gyakorlat megkérdőjelezi, hogy a kétharmados többség önmagában elegendő-e ahhoz, hogy az alkotmányos rend stabilitását és legitimációját biztosítsa.

📍A láthatatlan alkotmány és a jogbiztonság

A dokumentum nem csupán a többségi arányról beszél. Hosszasan idézi az Alkotmánybíróság korábbi elnökének, Sólyom Lászlónak a nézeteit a „láthatatlan alkotmányról” – arról a fogalmi rendszerről, amely a testület döntéseiből rajzolódik ki, és amely a mindenkori szöveges alkotmány fölött áll. Sólyom szerint az alkotmányosságnak van egy olyan lényegi magja, amelyet még alkotmánymódosítással sem lehet sérteni.

Ehhez kapcsolódik a jogállamiság és a jogbiztonság követelménye, amelyet az Alkotmánybíróság hosszú gyakorlatában többször is megerősített: a jogszabályoknak világosnak, kiszámíthatónak és előreláthatónak kell lenniük. A bejelentés szerint a gyakori, kétharmados többséggel végrehajtott alkotmánymódosítások éppen ezt a kiszámíthatóságot gyengítik.

📍A beadvány lényege

A bejelentő nem az Alaptörvény tartalmát támadja, hanem a módosításának eljárási küszöbét. Azt javasolja, hogy térjenek vissza a 4/5-ös szabályhoz: az Alaptörvény elfogadásához vagy módosításához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata legyen szükséges.

Az indoklás szerint a demokratikus politika nem indulhat ki abból, hogy a választási győzelem – még ha jelentős társadalmi támogatottsággal is bír – minden korlátot felülír. A nép hatalma felett a jog uralma áll. A szélesebb konszenzus kényszere – érvel a dokumentum – nem a többség ellen, hanem a politikai közösség stabilitása mellett szól.

A bejelentést a kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló rendelet alapján az Igazságügyi Minisztériumhoz is továbbították.

A kérdés most a politikai szereplők előtt áll: elegendő-e a kétharmad ahhoz, hogy egy ország alaptörvényét átírják – vagy a magyar alkotmányos hagyomány éppen azt kívánja, hogy ennél szélesebb egyetértés szülessen?

⚠️A hírek szerint Magyar Péter és csapata Hende Csaba alkotmánybíró megüresedett helyére Sonnevend Pál egyetemi oktatót jelöli. Ismeretes, hogy a Tisza alkotmánysértő és uniós joggal ellentétes alkotmány módosításának több alkotmánybíró esik áldozatul. Távoznia kellett Hende Csabának, aki alkotmányjogi panasszal élt, amit még nem bíráltak el. Magyar Péter, annak érdekében, hogy Hende Csaba panasza esélytelen legyen, a megüresedett helyre, noha erre hatvan napja lett volna, haladéktalanul intézkedett, és így a Tiszàs alkotmánybíró már hétfőn leteheti az esküt.
A Fidesz jelezte, hogy mivel az öt alkotmánybíró elmozdítása törvénysértő, ezért a jelölési folyamatban és az új bíró megválasztásában nem vesz részt, a Tiszás alkotmánybírák illegitimek lesznek.

Emlékezetes, hogy az alkotmánymódosítás miatt Polt Péter, Haszonitsnè Àdàm Mària, Juhász Miklós és id. Lomnici Zoltán alkotmánybírók tisztsége is szeptember 1. napjával megszűnik, noha az Európai Unió Bírósága C-286/12. számú határozatával megtiltotta a bírák, így az alkotmánybírák azonnali hatállyal történő kényszer nyugdíjazását.
A Tűzfalcsoport információi szerint nem véletlen Sonnevend Pál egyetemi oktató jelölése.
Érthetetlen, hogy Sonnevend a tudományos karrier helyett miért vállalta ezt a méltatlan szerepet, és választ kell adnia arra a kérdésre is, hogy a kiszivárgott információknak megfelelően, segédkezett-e a Tisza Pártnak a súlyosan alkotmányellenes, személyre szabott, visszaható hatályú és az Uniós jog sérelmét jelentő jogszabályok megalkotásában. Válaszolnia kell arra a kérdésre is, hogy van-e köze ahhoz az alkotmánymódosító rendelkezéshez, amely alapján öt alkotmánybírót példátlan módon mandátumukat megszakítva eltávolítanak egy független intézményből.

Mivel a Fidesz és a KDNP elhatárolódik a törvénytelenségektől, Sonnevend Pálnak tisztában kell lennie azzal, hogy döntése szakmai karrierjére sötét árnyékot vet.

⚠️A korrupció kétségtelenül az egyik legsúlyosabb közéleti probléma. Éppen ezért rendkívül csábító az elképzelés, hogy létezik egyetlen, határozott és látványos megoldás: mondjuk az, hogy felállítunk egy különleges jogosítványokkal felruházott, nagy hatalmú korrupcióellenes hatóságot, amely majd összegyűjti, és láncra veri a bűn útjára tévedt politikusokat és vállalkozókat. A valóság azonban nem ilyen egyszerű.

Románia sem tisztult meg egyik napról a másikra. A Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészséget – akkori nevén PNA-t – 2002-ben hozták létre, és szeptember 1-jén kezdte meg működését. Az intézményt később átszervezték, majd DNA néven vált nemzetközileg ismertté. Ha megnézzük a Világbank Control of Corruption, vagyis a korrupció ellenőrzését mérő mutatóit, azokból világosan kiderül, hogy a szervezet nem tudta beváltani azokat az elvárásokat, amelyekkel most a Tisza Párt a vagyonvisszaszerzési hivatal felállítását indokolja.

Év Világbank-pontszám, 0–100
2000 36,7
2002 36,4
2003 36,7
2004 41,2
2005 40,7

A magasabb érték jobb korrupciókontrollt jelent. Az intézmény felállítása előtti utolsó teljes mérési évben, 2000-ben Románia 36,7 pontot kapott. A PNA indulásának évében 36,4-et, az első teljes működési évében pedig ismét 36,7-et, 2004-ről 2005-re pedig ismét romlott a mutató 41,2-ről 40,7-re.

Vagyis a korrupcióellenes ügyészség megalapítása után lényegében semmi sem változott. Néhány látványos akció miatt a közhangulat átmenetileg javult valamelyest, de a probléma nem szűnt meg.

A Transparency International akkori, még tízpontos skálán közölt korrupcióérzékelési indexe hasonló képet mutatott: Románia 2000-ben 2,9, 2001-ben 2,8, 2002-ben 2,6, 2003-ban 2,8, 2004-ben 2,9, 2005-ben 3,0 pontot ért el. Érdemi javulás tehát itt sem látszik.

Még beszédesebb, hogy Románia napjainkban sem került a korrupciót sikeresen visszaszorító európai országok közé.

A Világbank legfrissebb, 2024-ig tartó adatsora szerint:

Év Világbank-pontszám, 0–100
2022 49,2
2023 48,5
2024 48,4

A Transparency International CPI-mutatója pedig így alakult:

Év CPI, 0–100
2023 46
2024 46
2025 45

Vagyis az utóbbi három évben mindkét felmérés romló tendenciát mutat. A 2025-ös 45 ponttal Románia a Transparency International 182 országot tartalmazó rangsorának 70. helyére került, amivel az Európai Unió legrosszabbul teljesítő államai közé tartozik.

Van azonban még egy tanulság is. Nevezetesen az, hogy a szuperhatóság sem feltétlenül mentes a befolyástól.

Ludovic Orbannak 2016-ban a DNA eljárása miatt kellett visszalépnie a bukaresti főpolgármester-jelöltségtől. Az ügyészség szerint kampánypénzt próbált szerezni egy üzletembertől. A legfelsőbb bíróság azonban 2018-ban jogerősen felmentette.

Victor Ponta volt miniszterelnököt 2015-ben állították bíróság elé hamis magánokirat kiállítása, adócsalásban való közreműködés és pénzmosás vádjával. Első fokon 2018-ban mentették fel, a jogerős felmentés pedig csak 2023 decemberében született meg. Az eljárás tehát több mint nyolc éven keresztül vetett árnyékot a román politika egyik legismertebb szereplőjére.

Toni Greblă alkotmánybíró szintén 2015-ben kényszerült lemondásra, miután a DNA többek között szervezett bűnözői csoport létrehozásával, befolyással üzérkedéssel és korrupcióval gyanúsította. A látványos ügy ugyancsak felmentéssel zárult.

A sort még lehetne folytatni, de fölösleges.

Ugyanakkor érdemes megemlíteni még egy botrányt: a DNA saját 2019-es beszámolója szerint abban az évben 422 vádlottat ítéltek el jogerősen, ugyanakkor 190 vádlottat felmentettek. Ez önmagában is elég rossz eredményességi mutató, és a kép még sötétebb lesz, ha mellé tesszük: 44 esetében azért szűnt meg az eljrás, mert kiderült, hogy a DNA összejátszott a titkosszolgálatokkal.

Az történt, hogy a korrupcióellenes ügyészség és a belbiztonság (SRI) kialakított egy „titkos protokollt” bármiféle törvényi és alkotmányos felhatalmazás nélkül. Ennek keretében az SRI nemcsak tömeges lehallgatásokat végzett, de az ügynökök esetenként maguk vittek feljelentőket a DNA-hoz, így közvetlen befolyásuk volt arra, hogy mikor és ki ellen induljon – nem egy esetben alaptalanul – eljárás.

Persze, hasonló botránytól a vagyonvisszaszerzési hivatalnak, avagy az új ÁVH-nak nem kell tartania, hiszen Magyar Péterék előrelátó módon a titkos adatszerzésre is felhatalmazták a szervezetet, miközben kizárták az érdemi kontrollt és a panasz lehetőségét az eljárásaiból.

⚠️Van valami egészen különös abban, hogy egy büntetőjoggal fővállalkozó ügyvéd “leszedné” a hivatalban levő legfőbb ügyészt, de az még különösebb, hogy erre a Tisza kormány látszólag a legmagasabb szinten rezonál. Az pedig egészen sajátos, amikor valaki – jelesül Magyar Péter – minden második mondatában a jogállam helyreállításáról beszél, majd úgy tesz, mintha a hatalmi ágak szétválasztása csak egy zavaró formaság lenne.

Magyar Péter július 20-án az Országgyűlésben ezt mondta: „Úgyhogy innen is tisztelettel szeretnénk ösztökélni házelnök urat… ő, házelnök asszonyt, mint a köztársasági elnöki jogköröket gyakorló házelnök, hogy terjessze a Ház elé a legfőbb ügyész mandátumának a lezárását, a mielőbbi visszahívását, és mi ezt készek leszünk megvitatni.” Az utolsó szavait egy sokatmondó félmosoly kísérte.

Mindezt egyébként az úgynevezett ukrán aranykonvoj ügyével indokolta. Előtte pedig azzal büszkélkedett, hogy ki mindenkit sikerült már eltávolítani a pozíciójából. Tehát „megvitatni” helyett nyugodtan mondhatott volna „megszavaznit.”

Ezzel legalább három komoly probléma van. Kezdjük a legegyszerűbbel.

Normális parlamentáris demokráciában a miniszterelnök nem osztogat feladatokat a köztársasági elnöknek. Akkor sem, ha éppen a párttársa ül a Sándor-palotában. És főleg nem akkor, ha az előző államfőt azért távolították el, mert a kormánypárt szerint az illető csak egy báb volt.

Szóval, a köztársasági elnök nem a kormány alkalmazottja, a legfőbb ügyész leváltása pedig nem politikai utasítás kérdése.

Ha valaki éppen a jogállam helyreállítását ígéri, akkor legalább a látszatra adhatna. Nem kellene úgy beszélni, mintha természetes lenne, hogy a végrehajtó hatalom megmondja az államfőnek, milyen alkotmányos jogkörét hogyan gyakorolja.

És van itt egy másik apróság is.

Magyar Péter azt is világossá tette, hogy ez esetben is már előbb megszületett az ítélet, minthogy a szóban forgó eljárást a legfőbb ügyész ellen lefolytatták volna. Mert félreértés ne essék: a képviselőket semmi nem kötelezi arra, hogy a köztársasági elnök indítványára Nagy Gábor Bálintot elmozdítsák. Az országgyűlés elvileg független a köztársasági elnöktől és a kormánytól is, tehát ha komolyan vesszük a hatalmi ágak elkülönülésének elvét, akkor bármi megtörténhet(ne)…

Kettő. Nem először látunk ilyet.

Amikor Sulyok Tamás aláírta a menesztését, Magyar Péter ünnepélyesen bejelentette, hogy „széles társadalmi egyeztetés” következik. Voltak, akik ezt komolyan is vették, így felmerült több név, köztük Polgár Judité is.

Kevesebb mint huszonnégy órával a társadalmi egyeztetés meghirdetése után, miközben a vd-döntőre alapozott, Magyar Péter a hírtől izgalomba jött, és bejelentette, hogy ennyi volt, eldőlt Polgár Judit lesz a jelölt, hétfőn egyeztet a pártokkal, és fel is kéri a sakklegendát.

Most mintha ugyanez ismétlődne meg.

Gyurcsány Ferenc AMŐBA egykori főkurátora Horváth Lóránt ügyvéd – aki az ukrán fél jogi képviseletét látja el az aranykonvoj ügyében – fél órával az ülés kezdete után közölte, hogy „hivatalos kérelmet nyújtottak be” Forsthoffer Ágneshez annak érdekében, hogy mérlegelje a legfőbb ügyész hivatalvesztésének kezdeményezését.

Nagyjából egy órával később Magyar Péter már a parlamentben már arról beszélt, hogy „ösztökélni” szeretné a volt a házelnököt, aki aktuális ideiglenes köztársasági elnök.

A felszólalásban azonban Horváth Lóránt neve már nem hangzott el. Egyszerűen vagy lenyúlta az ötletet, ahogy Polgár Judit jelölését is ki akarta sajátítani, vagy mélyebb okok húzódnak meg a háttérben, ahogy mondani szokás, esetleg  összehangoltan zajlott az akció.

És három. Az aranykonvoj ügye eleve tele van kérdőjelekkel. Az eljárás sokak számára váratlanul indult. Aztán a kormányváltás után szinte ugyanilyen váratlan gyorsasággal lezárult. Az egyik oldal ebből azt olvassa ki, hogy politikai megrendelésre ütöttek rajta a pénzszállítókon. A másik oldal pedig azt, hogy politikai megrendelésre engedték el az ügyet.

Éppen ezért különösen érdekes, hogy Magyar Péter ugyanebben a felszólalásában már azt is felvetette: a nemzetbiztonsági bizottságnak vizsgálnia kellene Szijjártó Péter tevékenységét a BYD-ügy miatt. Rendben. A nemzetbiztonsági bizottság valóban arra való, hogy kényes ügyeket vizsgáljon. Csakhogy akkor legyen következetes.

Ha valóban minden összefüggést fel akar tárni, akkor talán azt sem ördögtől való megvizsgálni, hogyvolt-e bármilyen kapcsolat a Tisza Párt és Ukrajna között, mert anélkül, hogy bárkit bármivel vádolnák, azt azért leszögezhetjük: április 12-én nemcsak Magyar Péter nyert nagyot, hanem Kijev is.

⚠️A Tisza-kormány hatalomra kerülése után alig néhány hónappal Péter Magyar miniszterelnök július 19-én bejelentette, hogy Sulyok Tamás törvénytelen elmozdítását követően felkéri Polgár Juditot az ideiglenes köztársasági elnöki tisztségre az új alkotmány elfogadásáig. A narratíva kész: „pártokon felüli”, „egységet teremtő”, „minden magyar büszke lehet rá”.

Valójában azonban ez a lépés egyértelműen mutatja, milyen típusú figurát részesít előnyben az új hatalom: egy politikailag teljesen tapasztalatlan, nemzetközi és globális elitkörökben gondosan felépített személyt, akinek a magyar belpolitikai valósághoz és a nemzeti szuverenitás védelméhez alig van köze. Polgár Judit kiváló sakkozó volt – ez vitathatatlan. De köztársasági elnöknek jelölni őt a társadalmi egyeztetés teljes hiányában cinikus és a magyar szuverenitást gyengítő döntés.

📍Polgár Judit vitathatatlan érdemei

15 évesen lett a legfiatalabb nemzetközi sakknagymester, 26 éven át vezette a női világranglistát, legyőzte a világ legjobb férfi játékosait (Kaszparov, Anand, Karpov, Carlsen és mások). Két sakkolimpiát nyert testvéreivel. 2014-es visszavonulása után megalapította a Polgár Judit Sakk Alapítványt, Sakkpalota néven oktatási programot indított, könyveket írt, és világsakkfesztiválokat szervezett. A sakkot stratégiai gondolkodás, csapatmunka és életvezetés eszközeként használja az oktatásban – ezt a megközelítést sokan inspirálónak tartják.

📍Politikai tapasztalatlanság és alkalmatlanság

Polgár Judit soha nem töltött be semmilyen közhivatalt. Nincs nyoma annak, hogy valaha is állást foglalt volna a magyar szuverenitás, az EU-val való viszony, a migráció, a családpolitika vagy az alkotmányos kérdések bármelyikében. Életútja tudatosan távol maradt a politikától. Most mégis ő lenne az, aki ideiglenesen képviseli a magyar államot, aláírja a törvényeket és szimbolikusan a nemzet egységét testesíti meg.

Ez nem naivitás. Ez tudatos választás: egy médiatermék és globális elit-kapcsolatokkal rendelkező személy kerül a legmagasabb pozíció közelébe, miközben a magyar társadalommal való valódi párbeszédet teljesen mellőzik.

📍A globális és brüsszeli favorizálás konkrét példái

Nézzük a tényeket, hogyan építették fel és favorizálták Polgár Juditot azok a körök és platformok, amelyek jellemzően a brüsszeli és nyugati globális narratívát szolgálják ki:

•  Euronews (2026. február): A magyar kiadás részletes interjút közölt vele, amelynek központi üzenete pontosan az a „szakmai” narratíva, ami most politikailag is hasznos: „A sakktáblán túl már sokkal szélesebb köröket tudok motiválni.” Az EU-s forrásokból működő médium tipikusan olyan személyiségeket emel ki, akik „európai értékeket” képviselnek.

•  Netflix-dokumentumfilm „A sakk királynője” (Rory Kennedy rendezésében): A film 2026-ban debütált a Sundance Filmfesztiválon, majd világszerte a Netflixen jelent meg. A nyugati kritika (New York Times) szinte kizárólag a gender- és szexizmus-narratívára fókuszál: Polgár Judit mint aki „megküzdött a patriarchális sakkvilággal” és „áttörte az üvegplafont”. Ez a klasszikus globális progresszív keretezés – nem magyar nemzeti büszkeség, hanem kozmopolita egyenlőségi diskurzus.

•  Kapcsolat Garry Kaszparovval: Polgár Judit rendszeresen együttműködik Kaszparovval sakkoktatási programokban. Kaszparov ismert globális liberális aktivista, aki élesen kritizálja a nemzeti szuverenitást hangsúlyozó kormányokat. Ez a kapcsolat nem véletlen – mindketten a nemzetközi sakkestablishment részei.

•  Cambridge-i elismerések és nemzetközi díjak: Nyugati akadémiai központok (Cambridge) is elismerésekkel halmozták el – tipikus módja annak, ahogy a globális elit emeli ki a „saját” sikertörténeteit.

•  Kapcsolat Soros Györggyel: Polgár Juditnak közvetlen és nyilvános kapcsolata van Soros Györgyhöz. Több fotó is tanúsítja, hogy sakkeventeken együtt jelentek meg, köztük olyan pillanatban, amikor sakktábla mellett kezet fogtak (lásd a fenti képet). Soros György a globális „nyitott társadalom” ideológiájának egyik fő támogatója és finanszírozója, aki jelentős forrásokat fordít olyan kulturális és oktatási kezdeményezésekre, amelyek a nemzeti kereteket gyengítik és a kozmopolita narratívákat erősítik. Hogy Polgár Judit ilyen körökben is otthonosan mozog és láthatóan együtt szerepel Soros Györggyel, egyértelműen mutatja, hogy nem egy hazai gyökerű, szuverenitást védő figura, hanem a nemzetközi globális elit által kedvelt és favorizált személyiség.

📍Miért éppen ő?

Mert Polgár Judit biztonságos a globális elit számára. Nem fog szembemenni brüsszeli elvárásokkal. Nem fog keményen kiállni a magyar szuverenitásért. Nem fogja megkérdőjelezni azokat a narratívákat, amelyeket a Netflix, az Euronews és a Soros-körökhöz köthető platformok már évekkel ezelőtt ráépítettek. Pontosan ezért tökéletes választás egy olyan kormány számára, amely a nemzetközi elismerést és a globális imázst fontosabbnak tartja, mint a magyar nép valódi akaratát vagy a társadalmi egyeztetést.

Ez nem Polgár Judit személyes kudarca – hanem a rendszeré, amely ilyen figurákat termel ki és emel fel. Aki azonban most a magyar köztársasági elnököt akarja belőle csinálni a társadalmi párbeszéd teljes mellőzésével, az világosan megmutatja: nem a magyar szuverenitást és a magyar emberek akaratát szolgálja, hanem a globális és brüsszeli favorizálás logikáját követi.

Egy szuverén országban a legfontosabb pozíciókat nem hollywoodi filmek, brüsszeli médiumok és Soros-körök által felépített imázs alapján töltik be. Hanem azok kapják, akik a magyar valóságban edződtek meg és hajlandók megvédeni a nemzeti érdeket – nem azok, akiket a nemzetközi globális elit „biztonságosnak” és „használhatónak” ítél.

Polgár Judit sztorija ma erről szól. És ez a sztorija nagyon is árulkodó.

A törvénytelen módon eltávolított Sulyok Tamás utódjául a köztársasági elnöki posztra az elmúlt időszakban több meglepő név is felmerült. Ezek között volt Rost Andrea operaénekesnő is, akinek korábban komoly gondot okozott a Himnusz és a Szózat szabályos eléneklése egy nyilvános szereplésen – ami akkoriban nagy felháborodást váltott ki. Forrásaink szerint most pedig Romsics Ignác neve került az egyik legesélyesebb jelölt pozíciójába.

Érdekes módon Romsics neve 2026 tavaszán került komolyabban szóba, mint lehetséges államfőjelölt. Bár akadémikusként és történészként korábban is emlegették őt magasabb tisztségekre, a köztársasági elnöki pozícióra vonatkozó konkrét javaslatok és nyilvános viták idén áprilisban és májusban jelentek meg először.

A Telexen Veiszer Alinda műsorában elhangzott Romsich interjú ugyanakkor tökéletesen megmutatta, milyen habitusú emberről van szó. A történész ebben azt fejtegette, hogy „az a jó köztársasági elnök, akinek van önsúlya”. Aki nem a szavazatoktól kap tekintélyt, hanem „anélkül is valaki”. Ez a mondat már önmagában is arrogáns. De aztán jött a lényeg. Amikor a korábbi elnökökről – Sulyok Tamásról és Novák Katalinról – kérdezték, így válaszolt: „Ki tudott Sulyok Tamásról vagy Novák Katalinról előtte?” Majd gunyorosan hozzátette, hogy Schmitt Pálról azért tudtak az emberek, mert „reggel ő tornászott a családjával a televízióban”. Amikor Veiszer „kicsit gonosznak” nevezte a megjegyzést, Romsics ezt válaszolta: „Lehet, hogy van benne gonoszság.”

Romsics szerint ha a parlament „a saját hívei közül” választ valakit, az „nem lehet más, mint egy dísz”. Vagyis a demokratikus folyamatok szerinte csak díszleteket gyártanak – kivéve azokat, akik az ő intellektuális és morális színvonalán állnak. Ez nem önsúly. Ez puszta elitizmus és lenézés.

Meglepő módon Romsics saját maga sorolta fel, miért lenne rossz elnök: lobbanékony, indulatos, és „egy köztársasági elnöknek mérsékletre kell inteni”. Nem neki való a szerep. Ezt ő maga mondta az interjúban. Eközben, miközben a 70 évet betöltött alkotmánybírákat kényszernyugdíjazták, most egy 75 éves történészt tartják alkalmasnak a legmagasabb közjogi tisztségre. Ez a képmutatás és a szabályok szelektív alkalmazásának tökéletes példája.

Romsics Ignác egy másik interjúban arról beszélt, hogy szerinte vissza kell térni a 1989-90-es alapokhoz – ami egyben éles kritika a jelenlegi Tisza-kormányra, amelyet a rendszerváltás eredeti demokratikus szellemiségétől való eltávolodással vádol. Ugyanakkor éppen ez a történész az, aki a Telex-interjúban gunyorosan lenézte a korábbi elnököket, „gonoszságot” ismert el a megjegyzéseiben, és saját bevallása szerint lobbanékony, mérsékletre képtelen habitusú.

Romsics történészként vitathatatlanul jelentős. De éppen a történelmi nézetei miatt már 2020-ban is éles kritikát kapott egy publicistától, aki a Trianon-értelmezését és „mítoszromboló” hozzáállását támadta. Romsics Horthy Miklóssal kapcsolatban is markáns kritikát fogalmazott meg, amiért sokan szélsőségesnek vagy a nemzeti emlékezetet rombolónak tartják az álláspontját. Azok, akik a nemzeti emlékezetet másként gondolják, régóta veszélyesen relativizálónak tekintik a nézeteit. Egy ilyen figura nem hogy nem állítaná helyre a nemzet egységét – hanem garantáltan tovább mélyítené a szakadékokat.

Bár az interjúban határozottan visszautasította a jelöltséget, forrásaink szerint ez nem vette ki a számításból. Éppen ellenkezőleg: a politikai elit egy része továbbra is őt tartja a legalkalmasabbnak.

Romsics Ignác személye és megnyilvánulásai ellentmondanak a köztársasági elnöktől elvárt mérsékletnek és egységesítő szerepnek. Egy 75 éves történész, aki korábbi államfőket lenéz, saját lobbanékonyságát elismeri, és elitista attitűdöt képvisel, alkalmatlan lenne a poszt betöltésére. Jelölése súlyosan aláásná a köztársasági elnökség intézményének hitelét és legitimációját.

⚠️Petra Steger, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai parlamenti képviselője élesen bírálta az uniós intézményeket a magyarországi fejleményekkel kapcsolatban. A politikus szerint miközben az elmúlt években minden Orbán-kormányzati lépést „jogállamisági válságként” tálaltak Brüsszelben, addig most, amikor a Péter Magyar vezette Tisza-kormány alkotmánymódosításokkal távolítja el a köztársasági elnököt, visszamenőlegesen korlátozza a képviselők mandátumát és leállítja a közszolgálati média hírszolgáltatását, az „önjelölt demokrácia-védők” hirtelen elhallgattak.

„Ha az FPÖ lenne kormányon Ausztriában, és első intézkedésként leállítanánk az ORF-et, Brüsszelben azonnal rendkívüli ülést tartanának, szerződésszegési eljárást indítanának, a 7. cikkelyt emlegetnék, és befagyasztanák a forrásokat. Magyarországon viszont a közszolgálati rádió és televízió hírszolgálatát gyakorlatilag leállították – és azoknál, akik évekig minden Orbán-lépést a demokrácia végét jelentették be, most teljes a csend” – fogalmazott Steger.

📍„Lex Fidesz” és a visszamenőleges mandátumkorlát

A képviselő különösen élesen kritizálta a július 13-án elfogadott 17. alkotmánymódosítást, amely azonnali hatállyal megszünteti Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátumát, 12 éves (három ciklusos) korlátot vezet be a parlamenti képviselőkre, valamint 70 éves korhatárt állít a Alkotmánybíróság tagjainak.

„Ez nem demokratikus megújulás, hanem Lex Fidesz. Tapasztalt, a választók által többször is megerősített fideszes képviselőket akarnak egy visszamenőleges trükkel kizárni a parlamentből és a jövőbeli választásokból. Ugyanezt a logikát alkalmazva az Európai Parlamentben 164 képviselőnek kellene lemondania a következő választás előtt. Ennél jobban nem is lehetne bizonyítani, mennyire abszurd és veszélyes ez a lépés” – hangsúlyozta Steger.

📍„Politikai tisztogatás a jogállamiság leple alatt”

Steger szerint nem egyszerű reformról van szó:

„Amikor egy megválasztott államfőt idő előtt eltávolítanak, alkotmánybírókat cserélnek le, tapasztalt ellenzéki képviselőket visszamenőlegesen kiszorítanak, és a média struktúráit politikailag leállítják, az nem demokratikus újrakezdés. Ez politikai tisztogatás a jogállamiság leple alatt.”

Külön problémásnak nevezte az új „Állami Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt”, amely szerinte „inkább politikai boszorkányüldözésre emlékeztet, mintsem jogállami ellenőrzésre”.

📍Brüsszel hallgatása = képmutatás

A szabadságpárti politikus szerint a mostani hallgatás egyértelműen bizonyítja az uniós kettős mércét:

„Évekig tucatnyi vitát tartottak az Európai Parlamentben Magyarországról. Minden Orbán-lépést démonizáltak. Most azonban egy közszolgálati médiumot kapcsolnak le, központi állami szerveket alakítanak át, és egy demokratikusan megválasztott államfőt akarnak eltávolítani – és ugyanazok a demokrácia őrei hirtelen máshová néznek.”

Steger bejelentette: az FPÖ EP-képviselői írásbeli nyilatkozatot támogatnak a Bizottsághoz, amelyben elszámoltatást követelnek. Ha Brüsszel eddig „minden porszemcsét” megvizsgált a patriotikus kormányoknál, akkor most „még inkább” magyarázatot kell adnia a magyarországi fejleményekre.

📍Zárógondolat

„A demokrácia nem azt jelenti, hogy kormányváltás után az egész állam a győztesek martaléka lesz. A demokrácia szabad médiát, tisztességes ellenzéket, független intézményeket és a megválasztott mandátumok tiszteletét jelenti. Aki mindezt csak akkor védi, amikor az a patriotikus erők ellen irányul, az nem demokrata – hanem képmutató. Brüsszelnek végre abba kell hagynia, hogy a jogállamiságot fegyverként használja a nemkívánatos kormányok ellen” – zárja a gondolatait az osztrák EP-képviselő.