Tűzfalcsoport

A törvénytelen módon eltávolított Sulyok Tamás utódjául a köztársasági elnöki posztra az elmúlt időszakban több meglepő név is felmerült. Ezek között volt Rost Andrea operaénekesnő is, akinek korábban komoly gondot okozott a Himnusz és a Szózat szabályos eléneklése egy nyilvános szereplésen – ami akkoriban nagy felháborodást váltott ki. Forrásaink szerint most pedig Romsics Ignác neve került az egyik legesélyesebb jelölt pozíciójába.

Érdekes módon Romsics neve 2026 tavaszán került komolyabban szóba, mint lehetséges államfőjelölt. Bár akadémikusként és történészként korábban is emlegették őt magasabb tisztségekre, a köztársasági elnöki pozícióra vonatkozó konkrét javaslatok és nyilvános viták idén áprilisban és májusban jelentek meg először.

A Telexen Veiszer Alinda műsorában elhangzott Romsich interjú ugyanakkor tökéletesen megmutatta, milyen habitusú emberről van szó. A történész ebben azt fejtegette, hogy „az a jó köztársasági elnök, akinek van önsúlya”. Aki nem a szavazatoktól kap tekintélyt, hanem „anélkül is valaki”. Ez a mondat már önmagában is arrogáns. De aztán jött a lényeg. Amikor a korábbi elnökökről – Sulyok Tamásról és Novák Katalinról – kérdezték, így válaszolt: „Ki tudott Sulyok Tamásról vagy Novák Katalinról előtte?” Majd gunyorosan hozzátette, hogy Schmitt Pálról azért tudtak az emberek, mert „reggel ő tornászott a családjával a televízióban”. Amikor Veiszer „kicsit gonosznak” nevezte a megjegyzést, Romsics ezt válaszolta: „Lehet, hogy van benne gonoszság.”

Romsics szerint ha a parlament „a saját hívei közül” választ valakit, az „nem lehet más, mint egy dísz”. Vagyis a demokratikus folyamatok szerinte csak díszleteket gyártanak – kivéve azokat, akik az ő intellektuális és morális színvonalán állnak. Ez nem önsúly. Ez puszta elitizmus és lenézés.

Meglepő módon Romsics saját maga sorolta fel, miért lenne rossz elnök: lobbanékony, indulatos, és „egy köztársasági elnöknek mérsékletre kell inteni”. Nem neki való a szerep. Ezt ő maga mondta az interjúban. Eközben, miközben a 70 évet betöltött alkotmánybírákat kényszernyugdíjazták, most egy 75 éves történészt tartják alkalmasnak a legmagasabb közjogi tisztségre. Ez a képmutatás és a szabályok szelektív alkalmazásának tökéletes példája.

Romsics Ignác egy másik interjúban arról beszélt, hogy szerinte vissza kell térni a 1989-90-es alapokhoz – ami egyben éles kritika a jelenlegi Tisza-kormányra, amelyet a rendszerváltás eredeti demokratikus szellemiségétől való eltávolodással vádol. Ugyanakkor éppen ez a történész az, aki a Telex-interjúban gunyorosan lenézte a korábbi elnököket, „gonoszságot” ismert el a megjegyzéseiben, és saját bevallása szerint lobbanékony, mérsékletre képtelen habitusú.

Romsics történészként vitathatatlanul jelentős. De éppen a történelmi nézetei miatt már 2020-ban is éles kritikát kapott egy publicistától, aki a Trianon-értelmezését és „mítoszromboló” hozzáállását támadta. Romsics Horthy Miklóssal kapcsolatban is markáns kritikát fogalmazott meg, amiért sokan szélsőségesnek vagy a nemzeti emlékezetet rombolónak tartják az álláspontját. Azok, akik a nemzeti emlékezetet másként gondolják, régóta veszélyesen relativizálónak tekintik a nézeteit. Egy ilyen figura nem hogy nem állítaná helyre a nemzet egységét – hanem garantáltan tovább mélyítené a szakadékokat.

Bár az interjúban határozottan visszautasította a jelöltséget, forrásaink szerint ez nem vette ki a számításból. Éppen ellenkezőleg: a politikai elit egy része továbbra is őt tartja a legalkalmasabbnak.

Romsics Ignác személye és megnyilvánulásai ellentmondanak a köztársasági elnöktől elvárt mérsékletnek és egységesítő szerepnek. Egy 75 éves történész, aki korábbi államfőket lenéz, saját lobbanékonyságát elismeri, és elitista attitűdöt képvisel, alkalmatlan lenne a poszt betöltésére. Jelölése súlyosan aláásná a köztársasági elnökség intézményének hitelét és legitimációját.

⚠️Petra Steger, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai parlamenti képviselője élesen bírálta az uniós intézményeket a magyarországi fejleményekkel kapcsolatban. A politikus szerint miközben az elmúlt években minden Orbán-kormányzati lépést „jogállamisági válságként” tálaltak Brüsszelben, addig most, amikor a Péter Magyar vezette Tisza-kormány alkotmánymódosításokkal távolítja el a köztársasági elnököt, visszamenőlegesen korlátozza a képviselők mandátumát és leállítja a közszolgálati média hírszolgáltatását, az „önjelölt demokrácia-védők” hirtelen elhallgattak.

„Ha az FPÖ lenne kormányon Ausztriában, és első intézkedésként leállítanánk az ORF-et, Brüsszelben azonnal rendkívüli ülést tartanának, szerződésszegési eljárást indítanának, a 7. cikkelyt emlegetnék, és befagyasztanák a forrásokat. Magyarországon viszont a közszolgálati rádió és televízió hírszolgálatát gyakorlatilag leállították – és azoknál, akik évekig minden Orbán-lépést a demokrácia végét jelentették be, most teljes a csend” – fogalmazott Steger.

📍„Lex Fidesz” és a visszamenőleges mandátumkorlát

A képviselő különösen élesen kritizálta a július 13-án elfogadott 17. alkotmánymódosítást, amely azonnali hatállyal megszünteti Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátumát, 12 éves (három ciklusos) korlátot vezet be a parlamenti képviselőkre, valamint 70 éves korhatárt állít a Alkotmánybíróság tagjainak.

„Ez nem demokratikus megújulás, hanem Lex Fidesz. Tapasztalt, a választók által többször is megerősített fideszes képviselőket akarnak egy visszamenőleges trükkel kizárni a parlamentből és a jövőbeli választásokból. Ugyanezt a logikát alkalmazva az Európai Parlamentben 164 képviselőnek kellene lemondania a következő választás előtt. Ennél jobban nem is lehetne bizonyítani, mennyire abszurd és veszélyes ez a lépés” – hangsúlyozta Steger.

📍„Politikai tisztogatás a jogállamiság leple alatt”

Steger szerint nem egyszerű reformról van szó:

„Amikor egy megválasztott államfőt idő előtt eltávolítanak, alkotmánybírókat cserélnek le, tapasztalt ellenzéki képviselőket visszamenőlegesen kiszorítanak, és a média struktúráit politikailag leállítják, az nem demokratikus újrakezdés. Ez politikai tisztogatás a jogállamiság leple alatt.”

Külön problémásnak nevezte az új „Állami Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt”, amely szerinte „inkább politikai boszorkányüldözésre emlékeztet, mintsem jogállami ellenőrzésre”.

📍Brüsszel hallgatása = képmutatás

A szabadságpárti politikus szerint a mostani hallgatás egyértelműen bizonyítja az uniós kettős mércét:

„Évekig tucatnyi vitát tartottak az Európai Parlamentben Magyarországról. Minden Orbán-lépést démonizáltak. Most azonban egy közszolgálati médiumot kapcsolnak le, központi állami szerveket alakítanak át, és egy demokratikusan megválasztott államfőt akarnak eltávolítani – és ugyanazok a demokrácia őrei hirtelen máshová néznek.”

Steger bejelentette: az FPÖ EP-képviselői írásbeli nyilatkozatot támogatnak a Bizottsághoz, amelyben elszámoltatást követelnek. Ha Brüsszel eddig „minden porszemcsét” megvizsgált a patriotikus kormányoknál, akkor most „még inkább” magyarázatot kell adnia a magyarországi fejleményekre.

📍Zárógondolat

„A demokrácia nem azt jelenti, hogy kormányváltás után az egész állam a győztesek martaléka lesz. A demokrácia szabad médiát, tisztességes ellenzéket, független intézményeket és a megválasztott mandátumok tiszteletét jelenti. Aki mindezt csak akkor védi, amikor az a patriotikus erők ellen irányul, az nem demokrata – hanem képmutató. Brüsszelnek végre abba kell hagynia, hogy a jogállamiságot fegyverként használja a nemkívánatos kormányok ellen” – zárja a gondolatait az osztrák EP-képviselő.

⚠️Az Europion piackutató HVG számára készített reprezentatív felmérése szerint a Fidesz szavazók többsége 64 százaléka szerint önkényuralmat épít Magyar Péter

A Tisza-kormány 2026 áprilisi hatalomra kerülése óta eltelt rövid idő alatt több olyan alkotmányos lépést tett, amely éles vitát váltott ki a magyar közéletben. Az Alaptörvény 17. módosításának parlamenti elfogadása – amely Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának azonnali megszüntetését, a országgyűlési képviselők 12 éves mandátumkorlátjának bevezetését és további intézményi változásokat tartalmaz – különösen heves reakciókat váltott ki. A Fidesz „Stop önkény!” kampányt indított, tüntetést szervezett a Sándor-palota előtt, és azt állítja, hogy ezek az intézkedések a demokratikus normák megsértését, sőt önkényuralmi törekvéseket jeleznek.

Az Europion piackutató által a HVG számára 2026. július 14-én készített reprezentatív felmérés (1900 fős minta, MrP-módszerrel korrigálva) azonban más képet mutat. A válaszadók 47%-a egyáltalán nem, további 9%-a inkább nem ért egyet azzal, hogy a Tisza Párt önkényuralmat építene Magyarországon.

Ez azt jelenti, hogy egyértelműen csupán a válaszadók 56 százaléka nem ért azzal egyet, hogy a Tisza kormány önkényuralmat épít.

Ugyanakkor a Fidesz szavazók 64 százaléka gondolja ennek az ellenkezőjét, 46 százalékuk teljes mértékben, 18 százalékuk inkább egyetért azzal, hogy Magyar Péter önkényuralmat épít ki Magyarországon.

Az Europion-adatok szerint egyelőre nem „sokan” gondolják a magyar társadalomban, hogy a Tisza önkényt építene, és a jogkorlátozás percepciója is alacsonyabb, mint a korábbi kormányzás idején. A Fidesz hitelessége ezen a téren erősen megkérdőjelezett a kutatás alapján.

Ugyanakkor a legutóbbi intézkedések mögött hiányzik az a kétharmados jellegű társadalmi és politikai támogatás, amely hosszú távon stabillá és vitathatatlanná tehetné ezeket a változásokat. Ha a Tisza valóban a demokratikus jogállam megerősítését és nem pusztán a hatalom újraelosztását célozza, akkor a parlamenti többség birtokában is érdemes lenne több figyelmet fordítani az egyeztetésre, a transzparenciára és az intézményi stabilitás megőrzésére. Ellenkező esetben a „Stop önkény!” vádak – még ha most kisebbségben is vannak – idővel nagyobb teret nyerhetnek.

⚠️Magyar Péter alkotmánymódosítása: „példátlan támadás a demokrácia ellen egy uniós országban” Herman Tertsch szerint

A magyar Országgyűlés július 13-án, 139 igen és 6 nem szavazattal elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A jogszabály az Európai Unió történetében példátlan módon, érdemi indoklás nélkül azonnali hatállyal megszünteti Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátumát, korlátozza a képviselők mandátumát 12 évben, szintén visszamenőlegesen 70 éves korhatárt vezet be az Alkotmánybíróság tagjai számára, és új vagyon-visszaszerzési hivatalt hoz létre. A lépés a Tisza Párt kétharmados többségére támaszkodva valósult meg, Magyar Péter miniszterelnök irányításával.

A fejleményt Hermann Tertsch, a spanyol VOX párt európai parlamenti képviselője és a Patriots for Europe csoport alelnöke élesen elítélte az X-en közzétett bejegyzésében. Tertsch Magyar Pétert „a brüsszeli bábnak” nevezte, és azzal vádolta, hogy lebontja a demokráciát és inhabilitálja az összes ellenzéket – példátlan módon az Európai Unióban, még a korábban sokat bírált Viktor Orbán sem tett volna ilyet. A bejegyzés szó szerint így szól:

„Lo que está haciendo el títere de Bruselas Peter Magyar es desmontar la democracia e inhabilitar a toda la oposición, Es un hecho sin precedentes en un país de la Unión Europea, algo que jamás habría hecho el denostado Viktor Orban, y un brutal atropello a las instituciones y a la oposición que se hace con la complicidad de Von der Leyen y la alianza del Partido Popular, el partido del aprendiz de tiranuelo, con la izquierda de toda Europa.”

Magyarul „Amit a brüsszeli báb, Peter Magyar tesz, az a demokrácia lebontása és az összes ellenzék inhabilitálása. Ez példátlan tény az Európai Unió egyik országában, olyasmi, amit a megvetett Viktor Orbán soha nem tett volna meg, és brutális támadás az intézmények és az ellenzék ellen, amit Von der Leyen és a Néppárt – a kis zsarnok tanonc pártja – szövetségének az egész európai baloldallal való cinkossága tesz lehetővé.”

A spanyol képviselő szerint Magyar lépései brutális támadást jelentenek az intézmények és az ellenzék ellen. Míg Orbán 16 éve alatt – a kétharmados többségek ellenére – nem szüntette meg egy hivatalban lévő köztársasági elnök mandátumát ilyen módon, és nem hajtott végre ilyen gyors és átfogó intézményi tisztogatást, addig az új kormány most ezt teszi.

Az „inhabilitar a toda la oposición” vádja konkrétan arra utal, hogy az új szabályok és az azonnali hatályú változások hatékonyan marginalizálják a Fideszhez kötődő személyeket a kulcspozíciókból (köztársasági elnök, Alkotmánybíróság elnöke), és hosszú távon korlátozzák az ellenzéki politikusok mozgásterét a mandátum- és korhatár-szabályokkal.

Magyar Péter felemelkedése során gyakran hivatkozott a „diktatúra” és az „autokrácia” veszélyeire. Most, hogy kétharmados többséggel rendelkezik, ugyanazokat az eszközöket használja, amelyekkel korábban másokat vádolt: az Alaptörvény gyors módosítását, az intézmények átalakítását és az ellenzék pozícióinak gyengítését. Ez a fordulat sokak szemében hipokrita és egyúttal veszélyes precedenst teremthet.

📍Az EU és a kettős mérce árnyéka

Tertsch különösen élesen bírálja Ursula von der Leyen és az Európai Néppárt (EPP) szerepét. Amíg Orbán kormánya alatt az EU évekig kritizálta a jogállamisági hiányosságokat, forrásokat fagyasztott be és eljárásokat indított, addig a Magyar-kormány hasonló lépései – legalábbis egyelőre – jóval kevesebb ellenállásba ütköznek. A „brüsszeli báb” vádja erre a kettős mércére utal: amikor a pro-európai, bal-közép szövetségesek által támogatott magyar kormány cselekszik, a brüsszeli és strasbourgi reakciók visszafogottabbak vagy kifejezetten támogatóak.

Ez a jelenség nem újdonság a szuverenista jobboldal számára, de most konkrét magyar példával illusztrálódik: egy uniós tagállamban egy kétharmados többségű kormány alkotmányos eszközökkel távolít el egy hivatalban lévő államfőt és alakítja át az intézményrendszert – miközben az EU vezetői hallgatnak vagy éppen helyeselnek.

⚠️Az ismert jogvédő 2026. július 13-án részletes büntetőfeljelentést nyújtott be a Központi Nyomozó Főügyészségre. A beadvány hivatali visszaélés bűntettének gyanúját veti fel Magyar Péter miniszterelnökkel szemben. A dokumentum szerint a kormányfő az Alaptörvény 17. módosításával kapcsolatban olyan üzenetet fogalmazott meg Sulyok Tamás köztársasági elnök felé, amely korlátozhatja az államfő alkotmányos jogait.

📍A július 13-i események

Ugyanezen a napon fogadta el az Országgyűlés az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely többek között a köztársasági elnök mandátumának rövidítését is tartalmazza. Az ellenzék „alkotmányos puccsnak” nevezte a lépést. Ugyancsak ezen a napon jelent meg Pokol Béla volt alkotmánybíró interjúja, amelyben élesen bírálta a miniszterelnök azon üzenetét, miszerint Sulyok Tamásnak öt napon belül alá kell írnia a módosítást, különben megfosztási eljárás indul ellene. Pokol szerint ez a megfogalmazás veszélyes, mert az Alaptörvény az elnöknek két utat enged: vagy aláírja a törvényt, vagy előzetes normakontrollra küldi az Alkotmánybírósághoz. A miniszterelnöki üzenetből hiányzott annak tisztázása, mi történik az utóbbi esetben.

Sulyok Tamás köztársasági elnök ugyanezen a napon közleményben utasította vissza a kijelentéseket, és szerintük a közvélemény manipulálását, valamint nyomásgyakorlást szolgálják az elnök autonóm döntésével szemben.

📍A feljelentés központi állítása

Tényi István beadványa szerint a miniszterelnök – hivatalos személyként – olyan üzenetet küldött az államfőnek, amely alkalmas lehet az elnök alkotmányos jogának korlátozására. Az Alaptörvény ugyanis az államfőnek jogot ad arra, hogy egy törvényt ne írjon alá azonnal, hanem elküldje az Alkotmánybírósághoz előzetes vizsgálatra. Ha valaki azt üzeni, hogy „írja alá öt napon belül, különben eljárás indul”, az a feljelentés szerint jogtalan hátrányt okozhat az államfőnek azáltal, hogy elvonja tőle ezt a választási lehetőséget.

A beadvány az Alaptörvény több alapvető rendelkezésére hivatkozik: a jogállamiság elvére, a hatalommegosztás szabályára, az államfő sérthetetlenségére és a megfosztási eljárás szigorú garanciáira. Ezek a szabályok azt szolgálják, hogy senki ne használhassa pozícióját arra, hogy az államfőt a saját jogának gyakorlásában akadályozza.

📍Sólyom László „láthatatlan alkotmány” elmélete

A feljelentés kiemelten hivatkozik Sólyom László korábbi alkotmánybíró, az Alkotmánybíróság első elnökének gondolataira. Sólyom László vezette be a magyar alkotmányjogba a „láthatatlan alkotmány” fogalmát. Eszerint az írott alkotmányszöveg mögött létezik egy mélyebb, elvi réteg – olyan alapelvek és értékek rendszere, amelyeket az Alkotmánybíróság ítéletei során folyamatosan pontosít és véd. Ez a „láthatatlan alkotmány” az alkotmányosság végső mércéje, és Sólyom szerint még a parlament által elfogadott alkotmánymódosítások is ütközhetnek vele, ha sértik a jogállamiság, a hatalommegosztás vagy az alapvető jogok lényegi magját.

A feljelentés szerint ez a megközelítés különösen fontos a jelenlegi helyzetben. Ha az Alkotmánybíróság Sólyom László által kidolgozott elvek alapján vizsgálhatja az alkotmánymódosítások tartalmi alkotmányosságát is, akkor az államfőnek különösen fontos joga, hogy előzetes normakontrollra küldje a törvényt. A miniszterelnök állítólagos üzenete – az öt napos határidő és a megfosztási eljárás kilátásba helyezése – éppen ezt a jogot vonhatja el vagy teheti kockázatossá. Tényi István beadványa ezért arra is utal, hogy egy ilyen nyomásgyakorlás nemcsak az államfő személyes jogát sértheti, hanem az Alkotmánybíróság Sólyom László által képviselt alkotmányvédelmi szerepét is gyengítheti.

A beadvány hangsúlyozza, hogy az ügyben magas rangú közjogi tisztségviselők érintettek, ezért kizárólag a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozhat. Tényi István ezért kérte az ügyészséget, hogy szükség szerint rendeljen el feljelentés-kiegészítést, tisztázza a tényállást, és szükség esetén indítsa meg a nyomozást.

⚠️A most benyújtott alaptörvény-módosítás egyik célja, hogy kevesebb sarkalatos törvény legyen. Magyar Péter szerint ezzel a leendő kormányoknak nő majd a mozgásterük, ami igaz is, de mégsem áll össze a kép.

A Tisza-párti javaslat alapján kikerülne a kétharmados védelem alól több olyan jogszabály is, amelyek nemzetstratégiai területeket védenek. Ilyen többek a termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzéséről és hasznosításáról szóló, valamint a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit rendező törvény.

Ennek önmagában is rossz üzenete van. De még rosszabbá teszi az időzítés. A Tisza Párt április 12-én szerzett elsöprő, kétharmados többséget az országgyűlési választáson. A kormány saját indoklása szerint új alkotmányra van szükség, de annak „alapos előkészítésen, széles körű egyeztetésen, inkluzív alkotmányozási folyamaton” kell alapulnia.

Adja magát a kérdés: ha valóban új alkotmányozási folyamat kezdődik, akkor miért kell most, sietve hozzányúlni éppen a magyar föld és a nemzeti vagyon kétharmados védelméhez? A társadalmi egyeztetés június 27-ig tartott, az összegzés július 2-ig zárult le, a javaslatot július 4-én már be is nyújtották, és már a július 6–7-i parlamenti ülésen tárgyalhatják.

A tét óriási: 2010 után az Orbán-kormányok egyik markáns jellemzője volt, hogy korábban privatizált stratégiai vagyonelemeket szerzett vissza állami vagy önkormányzati kontroll alá. Mihályi Péter 2015-ös, A privatizált vagyon visszaállamosítása Magyarországon 2010–2014című tanulmánya szerint ebben csak ebben az időszakban több mint 200 cég, összesen nagyjából 1600 milliárd forintnyi vagyon került vissza valamilyen állami vagy önkormányzati befolyás alá.

A legismertebb példa a Liszt Ferenc repülőtéré. A Budapest Airport 75 százalék mínusz egy szavazatnyi részesedését és a 75 éves üzemeltetési jogot 2005-ben privatizálták, 464,5 milliárd forintért. 2024-ben a magyar állam a francia Vincivel közösen vásárolta vissza a repülőtér-üzemeltetőt.

De nem ez volt az egyetlen ilyen ügy. Az állam 2011-ben megvette az orosz Szurgutnyeftyegaztól a MOL jelentős részvénycsomagját. Az MVM 2013-ban 870 millió euróért vásárolta meg az E.ON földgáz-nagykereskedelmi és földgáztárolói üzletágát, majd az algyői tároló megvásárlásával gyakorlatilag a teljes hazai gáztárolói kapacitás állami kézbe került.

A fővárosi közművek körében is látványos visszavételek történtek. A Főgázban az MVM 41 milliárd forintért vette vissza az RWE-nek korábban eladott 49,83 százalékos csomagot, amivel a társaság ténylegesen kormányzati-fővárosi kontroll alá került. A Fővárosi Vízművek 1997-ben eladott 25 százalékos részvénycsomagját a főváros 2012-ben vásárolta vissza a külföldi befektetőktől. A Pécsi Vízmű esetében konfliktusosabb, jogvitákkal terhelt, de ugyancsak sikeres visszavétel történt.

A sort hosszan lehet folytatni: az Antenna Hungária 2014-ben került vissza állami tulajdonba, 55 milliárd forintra értékelt tranzakcióval; a visszavásárlás eredményeként újra állami kézbe került az országos földfelszíni és műholdas televízió- és rádióműsor-szórás, illetve -szétosztás. A Rába Holdingban az MNV 2011-ben szerzett 73,84 százalékos tulajdont. Az MKB Bankot az állam a BayernLB-től vásárolta vissza, a Budapest Bank esetében pedig a General Electric magyarországi pénzintézete került állami kézbe.

A folyamat 2014 után is folytatódott. A Nemzeti Közművek 2018-ban megvásárolta az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. 100 százalékos részvénycsomagját az ENGIE-től, így több mint 23 ezer kilométernyi földgázelosztó hálózat került az állami közműcsoporthoz. A Mátrai Erőmű 72,66 százalékos tulajdonrésze 2020-ban került az MVM közvetett tulajdonába; ez különösen fontos volt, mert az erőmű a hazai villamosenergia-ellátás egyik meghatározó alaperőműve volt.

Tehát 2010 után létezett egy következetes vagyonvisszaszerzési politika, amely óriási hasznot hozott az egész országnak. Ezért különösen furcsa, hogy most éppen a nemzeti vagyon védelmének kétharmados garanciáit gyengítenék néhány hét alatt.

Hasonló a helyzet a földtörvénnyel is. A régi, 1994-es termőföldtörvény még a rendszerváltás utáni piaci átalakulás logikájából indult ki: célja az volt, hogy a mezőgazdaságban „a magántulajdonon alapuló piaci viszonyok” váljanak meghatározóvá, a termőföld forgalma és hitelfedezeti szerepe pedig segítse az új üzemi szervezetek működését. Az eredmény meglehetősen ellentmondásos lett.

A 2013-as földforgalmi törvény éppen ezért már kifejezetten vidékpolitikai és birtokpolitikai szemléletű. Céljai között szerepel a falvak népességmegtartó képességének javítása, a helyi jövedelemtermelés erősítése, a közepes méretű agrárüzemek elterjesztése és a kis gazdaságok stabil működésének biztosítása. A törvény központi „főszereplője” a földműves: az a nyilvántartásba vett belföldi vagy uniós természetes személy, aki mezőgazdasági vagy erdészeti szakképzettséggel rendelkezik, vagy legalább három éve igazoltan mezőgazdasági tevékenységet végez.

A mai szabályozás tehát abból indul ki, hogy azé legyen a föld, aki valóban gazdálkodik. A nem földműves belföldi vagy uniós természetes személy főszabály szerint csak akkor szerezhet földet, ha a birtokában lévő és a megszerezni kívánt föld együtt nem haladja meg az 1 hektárt.

Vagyis a jelenlegi földtörvény világosan kimondja, hogy a termőföld nem egyszerű árucikk, hanem nemzeti erőforrás, s ahogy fentebb írtuk, a célja az, hogy a föld a gazdálkodóké legyen, ne a spekulánsoké.

Éppen ezért a mostani alaptörvény-módosításnak nagyon rossz üzenete van. Nem világos, hogy Magyar Péter kétharmados felhatalmazással rendelkező kormánya miért most lépi ezt meg? Két lehetőség van: az egyik, hogy ez is Brüsszel elvárása volt, a másik, hogy olyan radikális változásokra készülnek – a nemzeti vagyon kiárusítására – amiről úgy gondolják, hogy a részletek ismeretében a Tisza-pártot is megosztaná a kérdés, ezért már most bebiztosítják magukat.

⚠️Magyar Péterék alaptörvény-módosítással kapcsolatos „társadalmi egyeztetését” látva az embernek a Tanú című film jut eszébe. Az a sokat idézett jelenet, amikor az ítélet valahogy már a bírósági tárgyalás előtt elkészült.

A történet ugyanis egészen sajátosan alakult. A kormány június 22. és 27. között várta a véleményeket az Alaptörvény 17. módosításáról. Ehhez képest Magyar Péter június 25-én, vagyis alig néhány napnyi adat után már azt mondta: 13 ezer ember küldött véleményt, és 95 százalék támogatja a javaslatot.

Másnap aztán a Facebookon már csak 10 ezer észrevételről írtak, de a támogatottság érdekes módon továbbra is 95 százalék volt.

Június 29-én az Országházban már 23 ezer emberről beszélt a miniszterelnök, és láss csodát: a támogatottság még mindig 95 százalék. Ekkor már azt is hozzátette, hogy a levelek közel fele konkrét javaslatokat tartalmazott, sokan pedig szigorítást kértek.

Július 2-án a kormányszóvivői tájékoztatón a szám valamivel több mint 23 ezer vélemény lett, a támogatottság pedig 90 százalék feletti. De a maradék 10 százalékról Magyar Péter azt mondta: megoszlott a további szigorítást, erősebb jogállami garanciákat kérők és az ellenzők között. Vagyis ha ezt nagyjából fele-fele arányban értjük, megint ott vagyunk a varázslatos 95 százalék környékén.

A kormány honlapján aznap megjelent összegzés szerint végül 22 844 beadvány érkezett. Ebből 10 029 támogató vélemény volt további javaslat nélkül, 1597 támogatta a tervezet egészét, de más ügyben tett észrevételt, 8517 pedig konkrét javaslatot tartalmazott. Elutasító álláspontot 1057 beadvány fogalmazott meg, 1643 hozzászólás pedig nem a módosítás tárgyát érintette.

És itt jön a matematika legszebb része. Ha a tárgyhoz nem kapcsolódó beadványokat kivesszük, majd a konkrét javaslatokat is a támogató oldalhoz soroljuk, akkor valóban kijön a nagyjából 95 százalék.

Maradjunk annyiban, hogy ez így elég valószínűtlen, hiszen ebből az derül ki, hogy mindegy mennyi vélemény érkezik – 10 ezer, 13 ezer vagy éppen 23 ezer -, az arányok nem változnak.

Elvileg egy társadalmi egyeztetésnek az lenne a lényege, hogy előbb meghallgatjuk az embereket, aztán levonjuk a következtetéseket. Itt viszont mintha fordítva történt volna: előbb bemondták a következtetést, aztán megvárták, hogy a számok utolérjék.

Vagy valami ennél is súlyosabb dolog történt.

Különösen érdekessé teszi ugyanis ezt a társadalmi egyeztetést, hogy egy korábbi cikk szerint 1570 Tisza-sziget működik az országban, összesen valamivel kevesebb mint 28 ezer taggal. Ez persze nem bizonyít semmit. De azért az embernek óhatatlanul eszébe jut: milyen érdekes, hogy az alaptörvény-módosításról beérkezett vélemények száma nagyjából megegyezik a Tisza-szigetek állítólagos tagságával, és elenyésző számú hozzászóló kivételével mindenki egyetért a Tisza-kormánnyal, vagy még szigorítana is a javaslatán.