Tűzfalcsoport

⚠️Úgy tűnik a Soros-szervezetek, NGO-k aktívan érzékenyítették a magyar rendőrséget, aminek bizonyos következményei jól láthatóak. Bár a BV intézetekből ki lettek tiltva, úgy tűnik a bírák mellett sikerült a rendvédelmi szervekhez, alacsony, de magasabb rangú rendőrökhöz is közel férkőzniük a politikai nyomásgyakorló szervezeteknek

⚠️ Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport

Minden jel szerint gyűlölet-bűncselekmények (hate crimes) rendőrségi kezelése volt az a téma Magyarországon 2010 után, elsősorban a 2008–2009-es romagyilkosságok hatására, amely lehetővé tette a nemzetközi (EBESZ/OSCE, EU) és hazai civil szervezetek (Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport – GYEM, Magyar Helsinki Bizottság, Háttér Társaság), hogy érzékenyíteni kezdjek a magyar rendőröket is. A képzések kezdetben ad hoc, projektalapú civil kezdeményezések voltak, később az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rendszeresebb keretet adott nekik. Az alapképzésben hosszú ideig hiányzott vagy csak felületesen jelent meg a téma; a hangsúly a továbbképzéseken és a szakvonali oktatáson volt.

📍2010–2012: Civil kezdeményezések és alapképzési hiányosságok

2010-ben a külföldről finanszírozott civil szervezetek első ízben tartottak célzott képzéseket a rendőrségnek a gyűlölet-bűncselekmények témájában (gyakran EU-támogatással). Az alapképzésben ekkor még szinte egyáltalán nem vagy csak nagyon felületesen foglalkoztak a gyűlölet-motivált cselekmények felismerésével, az előítélet-indikátorokkal, az áldozatvédelemmel és a büntetőjogi minősítéssel.

Az országos gyűlölet-bűncselekmény szakvonal a Magyar Rendőrségen(Országos Rendőr-főkapitányság, ORFK) belül működő specializált hálózat, amelyet 2012-ben hoztak létre. Feladata hivatalosan a gyűlölet-bűncselekmények (pl. közösség tagja elleni erőszak, Btk. 216. §, vagy előítéletes indítékkal elkövetett egyéb bűncselekmények) felderítése, nyomozása, koordinálása és megfelelő kezelése. Országos koordinátora van, minden megyében kijelölt szakvonaltagok (nyomozók) dolgoznak benne, és egy 2019-es ORFK-utasítás részletesen szabályozza a működését (pl. indikátorok használata, áldozatbarát kommunikáció, képzések, jelentési kötelezettségek) Az alapítók között volt több külföldről finanszírozott civil szervezet (pl. Háttér Társaság, Magyar Helsinki Bizottság, Társaság a Szabadságjogokért – TASZ, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda – NEKI, Amnesty International Magyarország) alapította meg a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoportot (GYEM). Céljuk az volt, hogy összefogják az erőfeszítéseket a gyűlölet-bűncselekmények jobb felismerése és kezelése érdekében. A rendőrség az ő kezdeményezésük és nemzetközi nyomás (pl. EBESZ/ODIHR ajánlások) hatására hozta létre a szakvonalat. E

⚠️A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe

Az NKE gyűlölet-bűncselekmény kurzusai így alakultak.

📍2012/2013 óta folyamatosan jelen van a téma az NKE Rendészettudományi Karán.

•  Alapszakos (BA) szinten: szabadon választható tantárgy (pl. „Gyűlölet-bűncselekmények: bűnüldözés és bűnmegelőzés az Európai Unióban” – kód: RARTB16). Oktatója évekig Dr. habil. Kozáry Andrea volt.

•  Később mesterszakos és 2017-től doktori szintű kurzusok is indultak.

•  A tantárgy tematikája tartalmazza: előítéletek, sztereotípiák, áldozatok (roma, LMBTQI, vallási kisebbségek stb.), rendőri szerep, civil szervezetek szerepe, konkrét esetek, filmek megbeszélése.

•  Továbbképzések: 2018–2019-ben például 550 rendőr vett részt online továbbképzésen a Belügyminisztériummal együttműködésben („Nézzünk szembe a tényekkel!” / Facing Facts projekt keretében). Ez nemzetközi partnerséggel (pl. CEJI – Brüsszeli  civil szervezet, Open Society Foundation támogatással) készült.

📍A civilek konkrét szerepe az NKE kurzusokban

A civil szervezetek (főleg a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport – GYEM tagjai) nem csak kívülről kritizálják vagy javasolják a képzést, hanem aktívan részt vesznek benne:

•  Előadók, szakértők: GYEM-tagok (pl. Háttér Társaság – Dombos Tamás, Magyar Helsinki Bizottság, NEKI, Tett és Védelem Alapítvány) tartanak előadásokat, tréningeket az NKE-n. Már 2013-ban részt vettek a ComPHEE projekt keretében tartott kéthetes modul oktatásában (magyar és külföldi rendőrhallgatók).

• Közös szervezésben:

•  Indikátorlista (előítéletes indíték felismerésére) és adatvédelmi útmutatók kidolgozása – ezeket beépítették az NKE képzéseibe és a szakvonal gyakorlatába.

•  Közös konferenciák, műhelybeszélgetések (pl. 2017-ben adatvédelmi konferencia a GYEM-mel, NKE-vel és a szakvonallal).

•  Kétnapos képzések rendőröknek (szakvonal tagjai, kerületi kapitányok is részt vettek).

•  Facilitáló szerep: Az NKE Rendészettudományi Kar kifejezetten „szoros kapcsolatot tart fenn a civil szervezetekkel, különösen a GYEM-mel”, és segíti a rendőrség–civil párbeszédet.

📍2013–2016: Gyakorlati kétnapos képzések és NKE-kurzusok

•  2013 november: A Háttér Társaság két kétnapos képzést szervezett a rendőrség gyűlölet-bűncselekmény szakvonala tagjainak és budapesti kerületi rendőrkapitányoknak. Témák: a gyűlölet-bűncselekmények felismerése és nyomozása.

•  2013: Az NKE Rendészettudományi Karán (együttműködésben a Tett és Védelem Alapítvánnyal) indul gyűlölet-bűncselekményekkel foglalkozó kurzus az alapképzésben (szabadon választható). Később mester- és doktori szintű kurzusok is indultak. Az NKE 2012 óta folyamatosan fejleszti a tananyagot.

•  2016 március: A Magyar Helsinki Bizottság (Dombos Tamás, Háttér Társaság) kétnapos képzéseket tartott:

•  Borsod-Abaúj-Zemplén megye (Miskolc, március 9–10.): kiemelt nyomozók, szolgálatparancsnokok, bűnmegelőzési szakemberek, áldozatvédelmi referensek, járőrök, panaszfelvevők is részt vettek a képzésen.

•  Csongrád megye (Szeged, március 23–24. Tartalom: büntetendő gyűlölet-bűncselekmények vs. nem büntetendő gyűlölet-motivált incidensek elhatárolása; előítélet-indikátorok felismerése (elkövető/áldozat megjelenése, megnyilvánulásai, hovatartozás, helyszín); dokumentálás és a vádemelési indítványban való szerepeltetés; interaktív gyakorlatok, szerepjátékok. EU-projekt keretében („Gyakorlati szakemberek kapacitásfejlesztése…”).

•  2016 június: ORFK-képzés nyomozóknak Csopakon, ahol a GYEM előadást tartott az áldozatokkal való hatékony kommunikációról.

📍2017–2019: Megyei képzések és az ORFK-utasítás

•  2017 február: A Háttér Társaság kétnapos képzéseket tartott Baranya, Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar megyében a homofób és transzfób gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak szükségleteiről.

•  2019 július: Az ORFK kiadja a 30/2019. (VII. 18.) ORFK utasítást a gyűlölet-bűncselekmények kezeléséről (hatályba lépés augusztus 1.). Ez kötelezővé teszi:

•  minden bűncselekménynél az előítélet-indikátorok (EBESZ-alapú lista) vizsgálatát;

•  mentorkijelölést minden rendőrkapitányságon;

•  a közrendvédelmi és bűnügyi állomány oktatását az indikátorok használatáról és a gyűlölet-bűncselekmények jellemzőiről;

•  évente legalább egy szakmai továbbképzést a szakvonaltartóknak.

Ugyanebben az évben, ahogy említettük az NKE-n 550 rendőr kapott továbbképzést a témában (főkapitányi engedéllyel).

⚠️2020-as évek: Rendszeresítés, kézikönyvek és kötelező oktatás

Az NKE tananyagában folyamatosan jelen van a gyűlölet-bűncselekmények témája (alap-, mester-, doktori szinten), valamint a rendőrségi vizsgatananyagokban (tiszthelyettesi, főtiszti) is szerepel az ORFK-utasítás, az indikátorok és a kezelésük.

2025-ben jelent meg Pap András László szerkesztésében A gyűlölet-bűncselekmények rendőrségi kezelése című gyakorlati kézikönyv (GYEM-tagok közreműködésével), amely az ORFK-utasítás alkalmazását segíti (indikátorok, áldozatkommunikáció, adatkezelés, civil együttműködés).

2024-ben az ORFK minden rendőrnek (kb. 20 ezer fő) kötelező e-learning képzést rendelt el a gyűlölet-bűncselekményekről, emellett további belső továbbképzések zajlottak (pl. 25 mentor speciális képzése romaellenes esetekre).

⚠️Nem nyilvános adatok

2010–2018 között a képzések elsősorban civil projektekben zajlottak. 2019 után a 30/2019. ORFK-utasításnak köszönhetően a rendszeressé és kötelezővé vált oktatás révén az állomány jelentős része elérte az alapvető ismereteket. A tartalom az ad hoc érzékenyítésről áttért a gyakorlatorientált, indikátor-alapú, áldozatbarát protokollokra.

Pontos, országos összesített statisztika a résztvevők számáról 2010–2026 között nem nyilvános; a civil projektek kisebb létszámúak voltak, míg 2019 után a kötelező képzések már szélesebb kört értek el. A kihívások (fluktuáció, egyenletes elterjedés, hatásvizsgálat hiánya) továbbra is fennállnak, de a civil–rendőri együttműködés (GYEM) jelentősen hozzájárult a fejlődéshez.

Források:

Rendőrképzés a gyűlölet-bűncselekményekről, Magyar Helsinki Bizottság (2016. május 9.). https://helsinki.hu/rendorkepzes-a-gyulolet-buncselekmenyekrol/

30/2019. (VII. 18.) ORFK utasítás a gyűlölet-bűncselekmények kezelésével összefüggő rendőrségi feladatok végrehajtásáról. https://njt.hu/jogszabaly/2019-30-B0-8E

A gyűlölet-bűncselekmények rendőrségi kezelése, Pap András László (szerk.), ELTE (2025). https://elte.hu/a-gyulolet-buncselekmenyek-rendorsegi-kezelese

Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport honlapja. https://gyuloletellen.hu/

Elmélet és gyakorlat találkozása a gyűlölet-bűncselekmények szakértői kézikönyvével, ELTE Jogtudományi Kar (2025. december 30.). https://jog.tk.elte.hu/blog/2025/12/elmelet-gyakorlat-gybcs-szakmai-kezikonyv

Gyűlölet-bűncselekmények Magyarországon, Bárd Petra – Tóth Zsanett, Ügyészségi Szemle (2016). https://ugyeszsegiszemle.hu/pdf/2016-03.pdf

⚠️A tiszás politikusok elvesztették a türelmüket, nyíltan lázító, a miniszterelnököt létében fenyegető kifejezéseket használnak a kampányfinisben

Tegnap az egyik tiszás csoportban megjelent egy bejegyzés, amely ismét a román diktátorhoz próbálta hasonlítani a magyar kormányfőt. Ez nem az első eset, korábban a miniszterelnök és felesége kivégzését a Ceausescu házaspár mintájára vizionálja egy volt bíró, Szepesházi Péter. Ahogy akkor a dermesztő párhuzam ízléstelen és felháborító egy volt bírótól, jelenleg gyakorló ügyvédtől, ennél még elfogadhatatlanabb egy országgyűlési képviselőjelölttől.

Tanács Zoltán, a Tisza “kancellárja” Budapest 01-es OEVK országgyűlési képviselő-jelöltje ugyanis ugyancsak egyik friss bejegyzésében Ceausescu-bukás párhuzamot állított fel a magyar kormányfő és a román diktátor között. Bár a kommenteket folyamatosan moderálják, a bejegyzések alatt még látható néhány tiszás kommentelő “gyilkos gondolata”. Ezekben az “azt kívánom, hogy ugyanúgy végezze” mellett a “fekete zsák” és a kevés diktátor halt meg ágyban, párnák közt” megjegyzések is olvashatóak.

Ebbe a képbe szorosan illeszkedik Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke minapi nyilatkozata, amelyben azt “üzeni” a miniszterelnöknek, hogy “vége van” és ennek kapcsán “lassú halálról” beszél.

⚠️A Tisza Párt árnyék gazdasági minisztere ugyanakkor 100 ezer forintot venne ki a magyar családok zsebéből

“Sokkal kevesebb különadóra van szükség, sokkal kedvesebb árstopra, árrésstopra [van szükség]”  – fogalmazott Kapitány István, aki három tételt említett: különadó, ástop, árrésstop. A felsorolt tételek – különösen a különadók – kivezetésével a külföldi cégeknek kedvezne a Tisza párt és a nemzetközi nagyvállalatok helyett az emberekkel fizettetné meg a költségeket, amelyek éves szinten százmilliárd forintnál is többet jelentenének, sőt Kapitány István azt sem titkolja, ha jön a Tisza, jön az ezerforintos benzin.

Ehhez képest megdöbbentő cinizmus, hogy magát még időnként egyszerű emberként is eladni próbáló Kapitány Veiszer Alinda balliberális riporternek az egyik Podcast műsorban arról beszélt, hogy mennyire oda van a luxusért.

Csak egy pillanatra engedjen beletekinteni, hogy felül a gépre, nyilván, nem tudom, business classon utazik, első osztályon, ha leszáll valahol, akkor szállodában lakik? – tette fel a kérdést Veiszer.

Ugye vagy vagy business classon vagy első osztályon utazunk, ötcsillagos szállodában, erre mindig azt szoktam mondani, hogy hát nem ez a legnagyobb kihívás az életben – válaszolt Kapitány, aztán a “de nem unja?” kérdésre lakonikus egyértelműséggel kijelentette, hogy “én nem unom, tehát én ezt a részét is szeretem, én a szállodákat is szeretem.”

⚠️Hogy az EU egyre több hatáskört akar magához vonni, az nem újdonság. Most azonban az önálló EU-titkosszolgálat tervei is fokozatosan konkretizálódnak. Ez a szolgálat állítólag közvetlenül az ellentmondásos EU-bizottsági elnök, Ursula von der Leyen alá fog tartozni. A hatalmi ágak szétválasztásáról vagy akár demokratikus ellenőrzésről szó sincs.

Az információt közlő Journalistenwatch német online lap szerint az indoklás olyan egyszerű, mint amennyire más esetekben is ismételhető. Az EU-bizottság számára a „komplex geopolitikai és geoökonómiai környezet” miatt fontos, hogy „erősítse az Európai Unió ellenálló képességét a biztonsági fenyegetésekkel szemben”, ezért vizsgálják, hogyan lehet a „belső struktúrákat a legjobban megerősíteni”, hogy „még hatékonyabban tudjanak reagálni a változó kihívásokra”. Legalábbis ez a lényege Piotr Serafin EU-költségvetési biztos nyilatkozatainak, amelyekkel az EU-titkosszolgálat létrehozását próbálja indokolni.

📍Több hatalom, kevesebb demokrácia

Ez az új egység az információgyűjtés és -kiértékelés terén a Handelsblatt szerint az EU új biztonsági stratégiájának része lesz, amelyet a Bizottság nyáron akar bemutatni. Serafin válaszai – aki a költségvetés, a csalás elleni küzdelem és a közigazgatás biztosa – a BSW-képviselő, Fabio De Masi kérdésére adott válaszai a sablonos megfogalmazásokkal együtt kétségeket ébresztenek afelől, hogy az EU-főnökök valójában kinek a biztonsági helyzetét tartják szem előtt.

Mert az új EU-titkosszolgálat a meglévő Intelligence Analysis Centre mellett jönne létre – amely az EU-külügyi megbízottnál van elhelyezve –, és közvetlenül magának az EU-bizottsági elnöknek lenne alárendelve. Von der Leyen számára ez nem csupán jelentős hatalomnövekedést jelentene, hanem egy ilyen szolgálat valószínűleg – hasonlóan magához az EU-bizottsághoz – szinte minden demokratikus ellenőrzés alól kivonná magát.

📍Összpontosítás és centralizáció

Az Intelligence Analysis Centre ugyanis már néhány éve létezik, és összefogja a tagállamok titkosszolgálati felderítéseit. Hogy ez már nem lenne elég, többek között azzal indokolják, hogy nagyobb függetlenséget akarnak az amerikai titkosszolgálati információktól. Az új szolgálat állítólag újabb jogosítványokat is kapna, amelyek egy valódi titkosszolgálat irányába mutatnak, és nem csupán a már beszerzett információk kiértékelésére és elemzésére szolgálnának.

Brüsszel újabb kísérlete, hogy magához vegye a nemzetállamok hatásköreit, és tovább építse a párhuzamos struktúrákat. Az EU-ban uralkodó lobbigazdag környezet miatt nemcsak az érzékeny titkosszolgálati információk biztonsága kérdőjeleződik meg, hanem az is, hogy az új szolgálat milyen irányba fog dolgozni. Csak kifelé, vagy ezzel a Bizottság egy eszközt teremt magának a tagállamokban történő rendszerváltásokhoz, ha a kormányok nem tetszenek neki?

Minden jel szerint most ennek a főpróbája zajlik Magyarországon.

Mindenestre a választási beavatkozások egy EU-titkosszolgálaton keresztül – az EU-finanszírozású NGO-k helyett – új dimenziója lenne a brüsszeli hatalomgyakorlásnak – írja a lap.

⚠️Bővül az aranykonvoj? Az Ukrán Nemzeti Bank közel 1 milliárd forintnyi értékben rendelt páncélos pénzszállító járműveket.

Az epravda.com.ua cikke szerint Ukrán Nemzeti Bank (NBU) március 19-én és 23-án két tender eredményeként 8 db páncélos inkasszátori járműveket rendelt összesen 98,9 millió hrivnya, közel 1 milliárd forint értékben. Ezek alapján a “Реформ” cég 60 millió hrivnyáért szállít 3 darab nagy teherbírású páncélos inkasszátori autót a saját Reformmárkanevű modellen, Mercedes-Benz Actros 5 S/M FHS 2636 L 6×4 alvázra építve, továbbá “ВіДі Юнікомерс” cég  szállít 5 darab közép teherbírású páncélos inkasszátori autót Iveco Daily 70C16H 4×2 alvázra építve.

Az úgynevezett páncélozott pénzszállító járművek (Cash-in-Transit, CIT) speciálisan kialakított szállítóeszközök, amelyek:

• készpénzt, értékpapírokat, aranyat vagy más értékeket szállítanak

• ballisztikai védelemmel rendelkeznek (lövedékálló karosszéria és üveg)

• gyakran robbanás- és betörésbiztos kialakításúak

• belül több rekeszre osztott, biztonsági zárakkal ellátott tér található

A cikk megemlíti továbbá, hogy a közepes kategóriában a Реформ és az Інкас ЮА cégek 1%-kal olcsóbb ajánlatot adtak, de technikai okok miatt (pl. nem megfelelő rakodótér-méret) kizárták őket.

Beszámoltak továbbá arról is, hogy március 12-én Magyarország visszaadta a két páncélos autót az Oschadbanknak (az ukrán jegybank mellett működő állami takarékbank, 100%-os állami tulajdonban) az autók azonban ukrán sajtóértesülések szerint sérüléseket szenvedtek (pl. belső megfigyelőrendszer kábelei elvágták, merevlemezek eltávolítva), bár erre vonatkozóan semmilyen érdemi bizonyítékot nem mutatnak be.

Mint ismert, a márciusi botrányt követően az NBU és az Oschadbank közösen követelte vissza a járműveket és az értékeket – ez mutatja a szoros állam-bank koordinációt.

⚠️ Hollandiában, Németországban és Nagy Britanniában is több, mint gyanús a tiszás aktivizmus – alapjaiban megkérdőjeleződik a tiszás külföldi szavazatok legalitása

A 2026-os országgyűlési választás közeledtével újabb súlyos választási jogsértés gyanúja merült fel a külföldön élő magyar állampolgárok körében. Több tiszás Facebook csoportban olyan posztok jelentek meg, amelyek nyíltan arra buzdítják a tagokat, hogy szervezzék meg egymás szavazóhelyiségekhez történő szállítását, telekocsi-koordinációval segítsék egymást, illetve településenként szerveződjenek a választási nap logisztikájának összehangolására.

A magyar választási törvény azonban egyértelműen kimondja, hogy mozgóurna igénylésére és a szavazóhelyiséghez való eljuttatásra „nyilvános felhívás nem tehető közzé”, és tiltja azt is, hogy bárki szervezetten, akár buszos, akár más formában történő személyszállítással segítsen választókat a szavazóhelyiséghez jutni. A Ve. 143/A. § (3) bekezdése még világosabban fogalmaz: nyilvános felhívásnak minősül minden olyan közlés, amely a szavazóhelyiséghez történő szállítás megszervezésére, összehangolására vagy elősegítésére hív fel, és a törvény tiltja az ehhez készített vagy erre szolgáló informatikai alkalmazások, platformok közzétételét is. Ami a németországi csoportban történik, pontosan kimeríti a tiltott kategóriát.

A csoportban megjelent bejegyzések nem egyszerű informális beszélgetések, hanem tényleges, településekre lebontott logisztikai hálózat kiépítését dokumentálják: sofőrkeresés, indulási időpontok megbeszélése és tematikus posztok jelennek meg, amelyek célja a választók összegyűjtése és eljuttatása a szavazóhelyiségekhez. A bizonyítékok alapján egyértelmű, hogy rendszerszintű szervezés zajlik hónapok óta.

Még nagyobb súlyt ad az ügynek, hogy a csoport kommunikációja és hangulata alapján a szerveződés most már egyértelműen a TISZA Párt szimpatizánsainak közege: a tagok rendszeresen osztanak meg TISZA-párti tartalmakat, és a választási plakátok is visszaköszönnek, mint ahogyan a szavazásra utaztatásról posztoló tag profilján is.

Azonban érdekes adalék, hogy a csoport korábbi neve az URL cím alapján „Szavazz Németországból”, és a leírás szerint: „A csoport célja, hogy egy platformra hívja a Németországban élő, politika iránt érdeklődő, de az otthoni politikai rendszerrel kritikus magyarokat. A csoport nyílt, de moderált a posztok és a hozzászólások tekintetében. Nem megengedett: gyűlöletbeszéd, kereskedelmi célú reklám, tisztán érzékelhető politikai propaganda. A csoport a Momentum Németország Facebook oldal hozta létre, adminisztrátorai a párt rendes tagjai.” A csoport egyik adminisztrátora valóban a mai napig a Momentum Németország.

Fontos hangsúlyozni, hogy a jogsértés szempontjából teljesen irreleváns, melyik pártnak kedvez a szervezkedés: a törvény tiltása abszolút és egyértelmű. Ennek ellenére a politikai környezet miatt az ügy jelentősége túlmutat az egyes posztokon, hiszen a TISZA környezetében az elmúlt hónapokban több alkalommal merült fel etikai, nemzetbiztonsági vagy választási integritással kapcsolatos probléma gyanúja.

A mostani eset azért is különösen súlyos, mert a választási rendszer egyik alapelve a választás tisztasága, vagyis annak biztosítása, hogy a választópolgár szabadon, befolyásmentesen hozhassa meg döntését. A szervezett szállítás – még ha látszólag „segítségnyújtásnak” is álcázzák – alkalmas arra, hogy befolyásolja a választói akaratot, illetve, hogy egy politikai erő számára aránytalan előnyt biztosítson tömeges mozgósítással. A törvény éppen ezért tiltja nemcsak a buszoztatást, hanem már a szállítás megszervezésére irányuló nyilvános felhívást is, függetlenül annak formájától.

A jelenlegi ügyben a rendelkezésre álló bizonyítékok – képernyőfotók, posztok, kommentek – azt mutatják, hogy a csoportban aktív szervezők tudatosan és széles körben igyekeznek összehangolni a szavazók eljuttatását, ami megfelel a törvényben rögzített tiltott tevékenységnek. A jogsértés több szinten járhat következményekkel: a szervezők akár a választás rendje elleni bűncselekmény tényállását is megvalósíthatják, a választási bizottság bírságot szabhat ki, elrendelheti a tiltott tevékenység megszüntetését, és akár a választási eredmény megtámadására is alapot adhat egy rendszerszintű, súlyos jogsértés.

⚠️A “közvélemény-kutató” cég bevételi közben évről évre szignifikáns növekedést mutatnak 

A pup.in.ua ukrán nyelvű online hírportál arról tudósít, hogy az ellenzéki Tiszapárt jelentősen megelőzi Viktor Orbán miniszterelnök kormánypártját, a Fideszt a magyarországi parlamenti választások előtt. A cikk kitér arra is Median ügynökség legújabb felmérése szerint, amelyet a HVG számára készítettek.

Az antikor.ua friss írásában arról számol be, hogy magyar ellenzék vezetője, Péter Magyar bejelentette szándékát, hogy büntetőeljárást indítson Viktor Orbán miniszterelnök ellen a Kremllel való feltételezett kapcsolatai miatt. A nyilatkozat a magyarországi választási kampány közepette hangzott el, néhány héttel a 2026. április 12-re kitűzött szavazás előtt. Mindezt az ukrán lap a Tisza jelentős előnyével indulja a közvélemény-kutatások alapján. Szinten beszámolt a Medián számairól az ukrán OBOZ.UA, amely szerint új közvélemény-kutatás a „Tisza” támogatottságának növekedését mutatta ki az előző hónaphoz képest, Az ukrán “Figyelő” kiemeli, hogy a Median közvélemény-kutatás eredménye, amelyet a HVG megrendelésére készítettek, több mint három héttel a magyarországi parlamenti választások előtt. A felmérés március 17. és 20. közöttzajlott telefonos interjú formájában.

📍Gyanús mérések már a Tisza Párt megalakulását követően

A Medián Közvélemény-kutató cégnél Magyar Péter napról-napra csúcsokat dönt. A cég legútóbb is szinte elsőként igyekezett megállapítani azt, hogy Magyar Péter népszerű, de mostanra már továbbmentek. Nem érték be azzal, hogy „második”, hanem egyenesen azt hozták ki, hogy már megelőzte a Fideszt. Korábban megnéztük, hogy mennyire is pontos a Medián, illetve megnéztük a cég hátterét is. És bizony ez sok mindenre választ is adott.

 A céget olyan személyek alapították, mint Hann Endre, aki 2020-ban, a „30 éves a rendszerváltás” című rádióbeszélgetésben elmondta, hogy baráti kapcsolatai révén részt vett a Szabad Kezdeményezések Hálózatának munkájában, valamint alapítóként közreműködött a Szabad Demokraták Szövetségében a rendszerváltás idején. Önmagát liberális–demokrata nézetekkel szimpatizáló személyként jellemezte. A Medián szorosan együttműködik a HVG-vel, gyakran a lap megrendelésére végez kutatásokat, és a múltban tulajdonosi összefonódás is fennállt közöttük.

📍Mennyire pontos a Medián?

 A Medián volt az a kutatócég, ahol Karácsony Gergely is a karrierjét kezdte. Nem meglepő módon Hann Endre rendre hatalmas Karácsony előnyt mért. Többek között azt állították, hogy fölényesen vezet a főpolgármesteri versenyben.

De voltak ennél sokkal meredekebb állításai is a Mediánnak. Márki-Zay Péter megjelenése idején egyenesen azt prognosztizálták, hogy Márki-Zay előnyhöz juttathatja az ellenzéket.

Alább látható egy kutatás még 2021-ből, amely jól megmutatja, hogy a Medián vagy nem ért a közvélemény-kutatásokhoz, vagy politikai megrendelésre dolgozik, úgyanisa baloldal történelmi bukása előtt ők azt mérték, hogy a Fidesz és a baloldali összefogás fej-fej mellett van:

Ha megnézzük a múltat, akkor azt látjuk, hogy a Medián minden alkalommal igyekezett alátámasztani adatokkal, „közvéleménykutatásokkal” az éppen aktuális baloldali messiást, a jobboldal aktuális baloldali kihívóját.

⚠️Amikor feltűnt Botka László, akkor ezt kutatták ki: Medián: Botka László a legnépszerűbb MSZP-s.

De a Medián továbbment, és képesek voltak 2018-ban még olyan címmel kiadni közleményt az MSZP támogatottságát is magában foglaló mérésről, hogy: „Egészpályás feltámadás”.

Hann Endréék viszont a legkitartóbbak Bajnai Gordonnal voltak. Bajnait és pártját is vizionálták már vezető pozícióba.

2013-környékén a Medián összes kutatása arról szólt, hogy Bajnai Gordon már csak pár centire van attól, hogy leváltsa Orbánt, sőt Hann még az MSZP-t is beáldozta egy pillanatnyi Bajnai rajongásért.

Természetesen ezek a kutatások nem jöttek be. Szinte egyik sem vált valóra. Vágyvezérelt közvélemény-kutatásoknak is szokták nevezni őket. A szakmában Hann Endrééket pedig úgy tartják számon, mint, akik a kampányban tolják az éppen aktuális baloldali jelölt szekerét, de a hírnevüket úgy mentik meg, hogy a választások előtti napokban mérnek egy utolsót, amely a valós eredményeket szokták tükrözni, és ahol rendre az jön ki, hogy a Fidesz kétharmaddal elverni a Medián favoritjait.

📍Megéri a Mediánnak az ellenzék szekerét tolni?

A Mediánnak alapvetően 3 tulajdonosa van. Hann Endre, Beck László és egy bizonyos Cd Press Médiaképviseleti Reklám És Kiadó Korlátolt Felelősségű Társaság. Ez a CD Press izgalmas társaság, mert rajta keresztül van összefonódás a HVG tulajdonosi szerkezete és a Medián között.

A Medián elérhető pénzügyi beszámolói szerint az éves nettó árbevétele 110,9 millió forint volt 2022-ben, míg a 2021-es adat 110,8 millió forint volt. A cég adózott eredménye 2 274 000 forint volt 2022-ben és 3 686 000 forint 2021-ben. A társaság az adózott bevételét eredménytartalékba helyezte a jegyzőkönyv szerint. Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegében a társaság eszközei összesen 44 020 000 forintot tettek ki 2022-ben és 42 087 000 forintot 2021-ben.

2023-ban a nettó árbevételük 118 millió forintra rúgott. Azonban ez annak a fényében érdekes, hogy hivatalosan 4 fő dolgozik a cégnél. A bevétel 2024-re pedig 138 millió forintra emelkedett.

 

⚠️Ezzel a címmel közölt írást tegnap a Zamecsnik Péterrel készült interjú kapcsán az ATV

Az Egyenes Beszéd című műsorban az is szóba került, hogy a Direkt36-nak egy volt NNI-s nyomozó arról számolt be, hogy részt vett a Tiszás informatikusok ellen indított, általa gyanúsnak tartott nyomozásban. Az ATV szerint a nyomozót ezt követően hivatali visszaéléssel gyanúsították meg. A nyomozó megvádolásáról az Zamecsnik Péter ügyvéd vegyes véleményt alkotott: jogilag megalapozottnak tartja a gyanúsítást,de “emberileg sajnálja”.

A nyilatkozat ezért meglepő, mert teljesen szembe Magyar Péter védelmező narratívájával a volt nyomozó kapcsán, holott Zamecsnik korábban például a Tisza Párt vezetőjének  „Út a börtönbe” elszámoltatási programja kapcsán pozitívan nyilatkozott.

⚠️ Feltérképeztük, hogy miként működik az a hálózat Magyar Péterék mögött, amelynek a kilétére az elmúlt napokban derült fény. Bemutatjuk, hogy miképp próbálják meg külföldi titkosszolgálatok befolyásolni Magyar Péter érdekében a választásokat, és a politikai közbeszéd irányát. Bemutatjuk, hogyan lehet az, hogy egy magyarországi újságíró sztorija napok alatt végigmegy a világsajtón a Financial Times–on át egészen a Washington Post-ig.

Az elmúlt hetek eseményei alapján egyre világosabban kirajzolódik egy sajátos működési mechanizmus a magyar politikai térben. Egy olyan hálózaté, amelyben újságírók, nemzetközi médiumok, politikai szereplők és titkosszolgálati körök egymást erősítve építenek fel történeteket, majd ezek villámgyorsan végigfutnak a teljes nyilvánosságon. Ilyen történet volt az a kamu-sztori is, amely arról szólt, hogy oroszok beavatkoznak a magyarországi kampányba. Most bemutatjuk, hogyan építette fel Panyi ezt a történetet a nemzetközi média segítségével, és Magyar Péter miképp próbálta erre ráhúzni a kampányát.

📍Egy történet születése

A történet egy látszólag egyszerű cikkel indul. Panyi angol nyelvű írásában arról számolt be, hogy „európai nemzetbiztonsági források” szerint orosz szereplők próbálják befolyásolni a 2026-os magyar választásokat.

Első ránézésre semmi különös. Egy újságíró anonim forrásokra hivatkozik, bizonyítékot nem mutat. Ilyen cikkekből tucatnyi jelenik meg. Ami ezt az ügyet érdekessé teszi, az nem a tartalma, hanem az útja.

📍Hogyan lesz egy cikkből nemzetközi narratíva

Néhány nappal később a Financial Times is feldolgozza a témát. Innentől a történet már nem egy magyar újságíró állítása volt, hanem „a nemzetközi média állítása”. A Financial Times forrásként hivatkozik Panyi írására. Ráadásul a cikket két szerző írta, ebből az egyik egy magyar újságíró, egy bizonyos Dunai Márton.

A kör bezárul: egy anonim forrásokra épülő állítás bekerül egy nagy amerikai, liberális lapba, majd visszatér a magyar nyilvánosságba, immár „nemzetközi megerősítésként”.

Ez a dezinformációs lánc önmagában is erős, de a történet itt még nem ért véget, sőt csak ezek után kezd igazán érdekes lenni a sztori.

Március 21-én új szintre lépett az ügy: a The Washington Postis közölt egy terjedelmes cikket, amelyet Catherine Beltonjegyzett. A publikáció már jóval súlyosabb állításokat tartalmazott. A cikk szerint a magyar külügyminiszter bizalmas információkat osztott meg Lavrovval, sőt egy olyan feltételezett forgatókönyvet is felvázoltak, amely még egy megrendezett merénylet lehetőségét is felvetette.

A probléma csak az, hogy a súlyos állítások mögött itt sincs semmi kézzelfogható. Nincs megnevezett forrás, nincs bizonyíték. A teljes történet egy meg nem nevezett „európai titkosszolgálati forrásra” épül.

A történet egyik legérdekesebb eleme az időzítés. Catherine Belton ugyanis közvetlenül a cikk megjelenése előtt Budapesten járt.

Egészen pontosan 2 héttel cikkének megírása előtt járt a magyar fővárosban. A beszámolók szerint Belton látogatása során magyar döntéshozókkal, újságírókkal és külpolitikai szakértőkkel találkozott, interjúkat adott magyar médiumoknak, valamint felszólalt egy nyilvános beszélgetésen.

Nagyinterjút adott például a Válasz Online–nak és a Telex-nekis, és a feltűnően gyanúsan mozgó, brüsszeli pénzeket balos médiumoknak osztó Political Capital rendezvényén is részt vett.

Mindenképp gyanúra ad okot, hogy az az újságíró hölgy, aki egyáltalán nem foglalkozott Magyarországgal pont azután ír egy nagy cikket a Washington Postba, miután idehívta őt a brit nagykövetség, futott egy kört az ellenzéki médiumoknál, és leült a Political Capitallel tárgyalni.

Na de ugyanilyen gyanús körülmény ennek az információnak a terítése is. Mert ha megnézzük, hogyan terjedt el a sztori, akkor azt látjuk, hogy pár órán belül végigment a teljes hálózaton. Teljesség igénye nélkül: Noár, Rácz András, Weiszer Alinda, a Telex, Lendvai Ildikó, Juszt László, Pálinkás József, a Political Capital, Ruszin-Szendi Romulusz, Vályi István, Orbán Anita, Káncz Csaba, és még sorolhatnánk. És persze nem maradhatott ki Magyar Péter sem, aki gyakorlatilag azonnal beépítette a narratívát a saját megszólalásaiba.

A történet közben azonban megjelent egy ezzel ellentétes értelmezés is. A Brussels Signal egy volt magas rangú lengyel tisztviselőre hivatkozva azt írta, hogy az információ akár lengyel forrásból is származhatott, sőt az sem kizárt, hogy maga a dokumentum nem is létezik, vagy éppen most gyártják. Ez már egy teljesen új szint: nem az a kérdés, hogy igaz-e a történet, hanem az, hogy ki gyártotta le.

A jelenlegi helyzetben ezért két dolgot kell különválasztani. Az egyik a narratíva, amely anonim forrásokra épül, bizonyítékok nélkül, mégis rekordidő alatt válik nemzetközi üggyé. A másik a konkrétumok szintje, amely egy kiszivárgott hangfelvétel körül alakult ki. Ebben az ügyben Panyi Szabolcs maga is megszólalt, elismerte a külföldi kapcsolatokat, ugyanakkor tagadta a jogsértést. Innen már egy másik vita indul: hol van a határ újságírás és nemzetbiztonsági kockázat között.

A történet tanulsága azonban ennél tágabb. Nem egyetlen szereplőről szól, hanem egy működési modellről. Arról, hogyan épülnek fel politikai narratívák, hogyan emelik be őket a nemzetközi médiába, majd hogyan csapódnak le a hazai politikában.

Egy dolog biztos: egy magyar újságíró cikkéből néhány nap alatt globális kampánytéma lett. A kérdés már csak az: ez még újságírás, vagy egy titkosszolgálati művelet?

⚠️Jurij Velikiy egy gyalázkodó “paródiába” burkolva, a magyar miniszterelnök két szemét két golyóhoz. Az ukránok a humorban sem ismerik a tréfát.

Volodimir Zelenszkij és a (másik) színész, Jurij Velikiy között régi a baráti és munkakapcsolat, amely még a Kvartal 95 Stúdióból származik, Jurij Velikiy korábban a Stúdió rezidense volt, ahol az ukrán elnök volt az egyik alapító és vezető, gyakorlatilag addig, amíg elnök lett. 2019 után, Zelenszkij elnökké választása után Jurij lett a Studió “hivatalos” parodistája.

Friss anyagában – amelyben magával beszélget tipikus odesszai stílusban („dядя Zorik”) – többször burkoltan később pedig nyíltan fenyegeti Orbán Viktor magyar kormányfőt, majd a videó egyik pontján hangnemet vált a “paródia” és egészen nyíltan fogalmaz: Vitja, nézz rám mind a két szemeddel…Csak hogy biztos legyen, elmagyarázom: a két szem az két golyó az orrod körül… Szóval ha március 25-én bemegyek a bankfiókba a nyugdíjadért, és azt mondják nekem: bocs, pénz nincs, mert valami kövér pöcs hirtelen úgy döntött, hogy kell neki…akkor tudd meg…Figyelj, van még egy csodálatos patológusom is, akire még senki sem panaszkodott…”

Jurij Velikiy bírálják a konzervatív oldalon is, az egyik legnagyobb “botránya” az volt, hogy többször és nagyon durván, obszcén módon sértegette Donald Trumpot – különösen 2024–2025 környékén, amikor Trump ismét elnök lett, és közeledett Oroszországhoz, az Orbán anyaghoz hasonló hasonló fenyegetést nem fogalmazott meg.

⚠️Néhány példa arra, hogyan sértegette Trumpot (ezek Velikiy videóiban elhangzó kifejezések, magyar fordításban): az amerikai elnököt rendszeresen “narancssárga s€ggfejnek” (оранжевый жопошник / orange жопа), “narancssárga kurv@pecérnek” vagy “narancssárga f@szfejnek” hívta.