Tűzfalcsoport

⚠️Az amerikai mintát követő álcivil hálózatok és a baloldali, tiszás média szerepe Magyarországon a rendőrség közbizalmának szisztematikus erodálását szolgálta

A rendőrség alapvető rendvédelmi feladata – a bűncselekmények megelőzése és felderítése, a közrend, közbiztonság és államhatár védelme – csak akkor teljesíthető hatékonyan, ha a társadalom bizalma és megbecsülése övezi a hivatást. Ez nem csupán morális, hanem gyakorlati szükséglet: a közbizalom hiánya közvetlenül rontja a megelőző munkát, a tanúvallomások hajlandóságát és a rendőri intézkedések társadalmi elfogadását. Magyarországon azonban évek óta megfigyelhető egy koordinált, külföldi finanszírozású kampány, amely ezt a bizalmat igyekszik aláásni. Az amerikai „defund the police” modell nyomdokain haladó álcivil szervezetek (Magyar Helsinki Bizottság, Társaság a Szabadságjogokért – TASZ, Amnesty International) és a velük szimbiózisban működő baloldali média (444.hu, Telex, HVG, 24.hu) rendszeresen hergelő narratívát épít, amely a rendőrséget rutinból erőszakos, jogsértő intézményként ábrázolja. Ez nem csupán a rendőrök morálját és toborzási lehetőségeit veszélyezteti, hanem a magyar állampolgárok biztonságát is. 

A jelenség nem új, de 2025-ben különösen intenzívvé vált. A Soros Györgyhöz köthető Open Society Foundations (OSF) és más amerikai alapok (NED, USAID, German Marshall Fund) által támogatott szervezetek – amelyek 2018–2024 között csak a Helsinki Bizottságnak közel 119 millió forintot, a TASZ-nak pedig jelentős USAID-forrásokat juttattak – továbbra is a rendőrség tekintélyének lebontására fókuszálnak.   Ezek az NGO-k nem elszigetelt kritikusok, hanem egy jól szervezett hálózat részei, amely stratégiailag használja a sajtót és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát (EJEB) a narratíva erősítésére.

⚠️A Magyar Helsinki Bizottság: a rendőri „engedékenység” narratívájának fő építőköve

A Helsinki Bizottság 2025 decemberében kiadott elemzésében azt állította, hogy az állam „engedékeny a rendőri bántalmazásokkal szemben”, alacsony a vádemelési arány (100 feljelentésből átlagosan csak 5-ben emelnek vádat), és a bíróságok enyhe büntetésekkel (legtöbbször pénzbírsággal) reagálnak. A szervezet szerint hiányoznak a független orvosi vizsgálatok, a testkamerák és a zéró tolerancia.  Ugyanebben az évben a PRinCE-projekt keretében is a rendőrségi eljárások „hiányosságait” vizsgálta sérülékeny csoportoknál, miközben közérdekű adatigénylésekkel és panaszmintákkal aktívan ösztönzi a rendőrség elleni eljárásokat. Ezeket az állításokat a 444.hu-n keresztül (Helsinki Figyelő blog) terjesztik, így közvetlenül a szélesebb közönséghez jutnak el.

⚠️A másik irány a TASZ és az Amnesty részéről: útmutatók, tiltások és „gyermekkínzás” narratíva

A TASZ – amely ugyancsak jelentős külföldi támogatásban részesül – rendszeresen ad ki „mit tegyünk rendőri túlkapás esetén” jellegű anyagokat, miközben a rendőrséget eleve ellenségként kezeli (pl. 2025-ös javítóintézeti botrányok kapcsán, ahol a rendészeti fegyelmezést „kegyetlenségnek” nevezte, és terápiát követelt a rendőri jelenlét helyett).  A szervezet blogja a 444.hu-n jelenik meg, így a média és az NGO egy platformon erősíti egymást. Az Amnesty International 2025-ben a Pride-tiltásoknál lépett fel: a rendőrség által a gyermekvédelmi törvény alapján megtiltott transz- és homofóbia-ellenes vonulást „diszkriminatívnak” minősítette, és nemzetközi petícióval támadta a döntést – a Telex részletesen, kritikus hangnemben számolt be róla. 

⚠️A baloldali média amplifikáló szerepe

A Telex, 444.hu, HVG és 24.hu nem csupán tudósít, hanem aktívan terjeszti és kontextus nélkül tálalja az NGO-k állításait. Például a 2025-ös Pride-tiltásnál a Telex kiemelte a „rendőrségi önkényt”, a HVG és a 24.hu pedig a TASZ/Helsinki/Amnesty közös nyilatkozatait idézte kritikusan. Ugyanezek a portálok rendszeresen foglalkoznak rendőri intézkedés közbeni halálesetekkel (pl. Szeged, Zagyvarékas) vagy tüntetésekkel, miközben a rendőrség eredményeit (bűncselekmények csökkenése, magas közbizalom) ritkán vagy negatív kontextusban említik. Ez a válogatott figyelem pontosan az amerikai mintát követi: a média és az NGO-k együtt építik a „rendőrség mint probléma” képet.

⚠️A strasbourgi „fegyver” és az amerikai előzmények

A kritikák rutinszerűen hivatkoznak EJEB-ítéletekre. Érdemes azonban felidézni az European Centre for Law and Justice jelentését: 2009 óta az EJEB bírái közül többen közvetlen kapcsolatban álltak Soros szervezeteivel. Ez magyarázhatja, miért „nem nyer” gyakran Magyarország az ilyen ügyekben.

Az Egyesült Államokban ugyanez a stratégia vezetett tragédiához. A George Floyd-ügy után a Soros által is támogatott Black Lives Matter „defund the police” jelszavával több város (Minneapolis, Portland, Austin) megvonta a rendőrség forrásait. Az eredmény: robbanásszerű bűnözés-növekedés (gyilkosságok, rablások), majd kényszerű visszalépés. Austinban Soros Open Society Policy Centerje 500 ezer dollárral támadta a polgári tiltakozást a leépítés ellen – világos anyagi és hatalmi érdek. 2025-re ugyan több városban csökkent a bűnözés a visszafordítás után, de a bizalomvesztés hosszú távú károkat okozott.

⚠️Mi a valódi cél?

Az NGO-k és a szimpatizáns média célja nem a rendőrség „jobbítása”, hanem a tekintélyének lebontása – pontosan úgy, ahogy az USA-ban történt. Ez gyengíti a közbiztonságot, növeli a bűnözők mozgásterét, és végül a társadalom védtelenségét szolgálja. A rendőri hivatás képviselői – akik nap mint nap kockáztatják az életüket – megérdemlik a megbecsülést és a támogatást, nem a folyamatos hergelést.

Magyarország nem engedheti meg magának az amerikai hibát. A közbizalom erodálása helyett a rendőrség eredményeinek elismerése, a valódi problémák célzott kezelése (pl. képzések, technológia) és a külföldi politikai befolyás elleni védelem a felelős út. Nincs az a vagyoni vagy ideológiai érdek, amely felülírhatná a magyar állampolgárok biztonságát.

Források:

1.  Magyar Helsinki Bizottság: „Az állam engedékeny a rendőri bántalmazásokkal szemben” (444.hu, 2025. dec. 15.) – https://helsinkifigyelo.444.hu/2025/12/15/az-allam-engedekeny-a-rendori-bantalmazasokkal-szemben

2.  TASZ: „A rendészek által bántalmazott gyermekeknek terápiára… van szüksége” (444.hu, 2025. dec. 10.) – https://ataszjelenti.444.hu/2025/12/10/a-rendeszek-altal-bantalmazott-gyermekeknek-terapiara-es-segitsegre-nem-meg-tobb-rendor-fegyelmezesere-van-szuksege

3.  Telex: Rendőrség tiltja a Pride-vonulást (2025. máj. 26.) – https://telex.hu/belfold/2025/05/26/tiltas-rendorseg-amnesty-international-hatter-tarsasag-magyar-helsinki-bizottsag-pride

4.  Kormányzati jelentés külföldi támogatásokról (Helsinki és TASZ finanszírozása) – lásd 2025-ös összefoglalók.

5.  PRinCE-jelentés (Helsinki, 2025) – https://helsinki.hu/wp-content/uploads/2025/12/MHB_PRinCE_report_FIN_281125.pdf

⚠️A szakmailag a másodfokú döntésben keményen helyre tett Laczó Adrien, immár ügyvédként részt vesz az aranykonvoj ukrán pénzszállítóinak bírósági képviseletében

Biztos forrásból értesültünk, hogy 2020 februárjában, a Prisztás József 1996-os meggyilkolásával kapcsolatos perújítási eljárásban Laczó Adrienn, a Fővárosi Törvényszék bírája drámai döntést hozott: felmentette Hatvani István II. rendű terheltet, aki korábban 15 év fegyházbüntetést kapott mint a bűncselekmény elkövetője. A bíró azonnal félbeszakította a büntetés végrehajtását, és Hatvani István szabadon távozhatott a börtönből. A döntés alapja egy szlovák állampolgár, Jozef Rohac vallomása volt, aki önmagát jelölte meg a tettesként, és egy szlovák–ukrán bűnözői hálózatra hivatkozott.

A Fővárosi Ítélőtábla Lassó Gábor, Cserni János és Fatalin Judit bírókból álló tanácsa 2021. február 9–16. között megtartott másodfokú tárgyalásán azonban ezt a felmentést hatályon kívül helyezte. A bíróság elutasította a perújítást Hatvani István esetében, helybenhagyta a korábbi ítéletet, és megállapította, hogy Rohac vallomása tele van ellentmondásokkal, iratellenes állításokkal és objektív bizonyítékokkal összeegyeztethetetlen részletekkel. A másodfokú ítélet szerint a tanú vallomása „mennyiségi és minőségi szempontból is olyan fokú ellentmondásokat tartalmaz, amelyek vallomása egészének hitelességét megingatják”.

A Prisztás-ügy Magyarország egyik leghírhedtebb alvilági leszámolása volt. Prisztás Józsefet, az éjszakai életben és uzsorakölcsönökben utazó vállalkozót 1996. november 1-jén lőtték le Budapest III. kerületében, a Ladik utcában, miközben Fazekas Ferenc III. rendű terhelttel üzleti ügyet intéztek. Az alapeljárásban a bíróságok Portik Tamás I. rendű terheltet felbujtóként, Hatvani Istvánt elkövetőként, Fazekas Ferencet pedig bűnsegédként ítélték el. A perújítást Rohac 2017-es televíziós nyilatkozata és későbbi részletes vallomása indokolta, amelyben azt állította, hogy ő maga lőtte le Prisztást Jozef Hamala közvetítésével, aki egy dunaszerdahelyi bűnözői csoporton keresztül ukrán megbízókat képviselt.

Laczó Adrienn elsőfokú ítélete (1.B.1376/2018/81-II.) részletesen elfogadta Rohac vallomásának azt a részét, amely szerint ő volt a tettes, és ezért Hatvani Istvánt felmentette. A bíróság ugyanakkor Portik Tamás és Fazekas Ferenc perújítási indítványát elutasította.

Az ügyész fellebbezésében élesen bírálta ezt a döntést. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szerint Rohac vallomása nem döntötte meg az alapügyben megállapított tényállást: a helyszín megközelítése, a terepszemle, a felbujtás körülményei és a tanú saját előadásának belső ellentmondásai (például a Ford Transit, a kerékpár, a telefonos követés) kizárták, hogy a vallomás hiteles legyen. Az ítélőtábla másodfokú ítélete (2.Bf.109/2020/26.) ezeket az érveket részletesen átvette és kiegészítette: Rohac vallomása „nem bizonyult hitelesnek sem a felbujtó személye, sem Jozef Hamala szerepe, sem a konkrét helyszín megközelítése, kiválasztása, az ölési cselekményt megelőzően történtek, sem az azt követő történések tekintetében”.

A másodfokú bíróság kiemelte, hogy Rohac szavahihetőségét további körülmények is cáfolják: a Hír TV-ben tett nyilatkozatában már eleve „ártatlan emberek”-ről beszélt többes számban, mégis csak Hatvani István felmentését eredményezte a vallomása; a nyomozati iratokban pedig tanúbefolyásolási kísérletekről is szó esett. Az ítélőtábla hangsúlyozta: az elkövető és a felbujtó személye „elválaszthatatlanul kapcsolódik”, ezért nem lehet szelektíven elfogadni a vallomás egyes részeit.

A Fővárosi Ítélőtábla ítélete egyértelműen kimondta: Rohac vallomása nem volt elégséges alap a felmentéshez. Laczó Adrienn elsőfokú döntése azonban – a dokumentumok szerint – ezt az alapot mégis megteremtette. A különbség a hitelesség megítélésében rejlik. És ez a különbség egy gyilkos szabadságát jelentette – legalábbis egy ideig.

Érdekes adalék Laczó Adrienn később lemondott tisztségéről, és nyíltan bírálta a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét már ügyvédként. Azt is tudjuk, hogy részt vesz a Magyarországon lekapcsolt ukrán pénzszállítók bírósági képviseletében a Tisza Párt igazságügyi programfelelőse. A Magyar Péter párját támogató egykori bíró az ATV műsorában azt állította, nem volt kirívó az ukrán aranykonvojban lefoglalt összeg.

⚠️Válogatás az ukrán közösségi médiás gyalázkodások közül a magyarokat érintően. Spoiler: nem mutatnak sok tiszteletet.

“Miért van egyáltalán szükség magyarokra ott? Ők csak Európa patkányai.”

“Persze, ezek a magyar patkányok minden EU-s döntést blokkolnak.”

“Aztán még valaki azt mondja, hogy a magyarok nem patkányok.”

“El tudom képzelni, milyen szépen fognak mutatni a leégett magyar oszlopok Kárpátalja hegyvonulatain. Egyébként mi a magyar szó a férgekre?”

”Átkozott Orbán, átkozott Szijjártó, átkozott magyarok.”

“Falvak és buta emberek szavaztak Orbánra. A magyarok határozottan nem követendő ország. Vademberek csordája az örökölt európai templomokban. Még normális egyetemeik sincsenek…”

Ezt az utóbbi bejegyzést érdekességképpen Vlad Ordekha, a Kijevi Műszaki Egyetem mellett működő vagyonkereső és vagyonkezelő ügynökségmenedzsment- és elemző részlegének munkatársa írta.

⚠️Ennek aztán meg is lett a következménye: “L.szophatja az összes g.ci rendőr” és a “büdös k.rva anyátok .. az összes f.szsz.pó rendőrnek üzenem” – zúgott az egyik koncerten.

Az elmúlt éveiben általános gyakorlattá vált Magyarországon a tiszás és ellenzéki médiumokban a rendőrökkel szembeni hangulatkeltés, tekintélyük és megítélésük csorbítása, a hivatásrend besározása. Ennek egyik következménye volt egy konkrét szegedi ügyben az egyik a 444 és a Telex által is futtatott “előadóművész” nyomdafestéket nem tűrő kirohanása a rendőrséggel szemben.

Sorozatunk első részében, egyfajta felvezetésként az ellenzéki, tiszás médiumokban hősként kezelt Pogány Induló nevű zenekar egyik konkrét, a rendőrséget ért gyalázkodást.

Az eset előzménye, hogy 2025. május 13-án a 444 arról számolt be, hogy bár a parancsnoki vizsgálat szerint jogszerű rendőri intézkedés követően halt meg az a férfi, akit a családja szerint úgy összevertek a rendőrök Szegeden, hogy egy hónappal később meghalt a kórházban, a. 444 szerint a kunszentmártoni férfit a rokonai elmondása alapján pár gramm fűvel fogták el március 26-án, a “kamerafelvételen azt látni, hogy az eszméletlennek tűnő férfit a rendőrök egy ponton a rendőrségi kisbusz mögé viszik – noha a család szerint ekkor már sérült lehetett a gerince, így nem lett volna szabad megmozdítani.”

A 444 egy május 19-i cikkben tovább erőltette a témát, akkor már azt is beleírta Hercegh Márk az anyagba, hogy a férfi “családja még bent is készített vele egy videót, amin a nyakmerevítős férfi fején kiterjedt zúzódások látszanak, ő pedig azt mondja, a rendőrök súlyosan megverték, az összes, 7-8 rendőr bántalmazta.”

Bár az intézkedés jogszerűségét próbálta a 444 is korrektül cikkeiben kihangsúlyozni, a HVG egy nappal később tovább görgetette a sztorit, azzal a címmel, hogy a “rendőrség kitart amellett, hogy jogszerűen intézkedtek a később sérüléseibe belehaló férfival szemben, viszont a bizonyítékokat nem hozhatják nyilvánosságra.” A HVG beszámolt arról is, hogy a “rendőrség közleménye megemlíti, hogy több demonstrációt is bejelentettek a vélt rendőri túlkapás ellen.“

Az egyik ilyen, a Belügyminisztérium előtt tartott tüntetésről a 444 címlapon számolt be, “amit eredetileg amiatt hívtak össze, mert áprilisban meghalt egy szegedi férfi, akinek pár héttel korábban rendőri intézkedés közben tört el a csigolyája.”

Ennek minden bizonnyal egyik következménye az a gyalázatos mocsokáradat, ami a Pogány Induló nevű “zenekar” koncertjén, az előadó, Szirmai Marcell szájából elhangzott a tömeg ovációja mellett a “l.szophatja az összes g.ci rendőr” és a “büdös k.rva anyátok .. az összes f.szsz.pó rendőrnek üzenem.”

⚠️Holoda Attila a “bukhat a védett üzemanyagár” alcímet viselő TV műsorban megerősítette, hogy Tisza Pártban komoly téma az olajvállalat átszervezésének kérdése

A TV13 műsorában részletesen foglalkoztak Holoda Attila, a Tisza Párt„energiaszakértője” és a műsorvezetők Bolgár György, illetve Bánó András a magyar olajvállalat jövőjével, feltűnően hosszan fejtegetve a MOL értéket és belső strukturális és vagyoni viszonyait, előtte pedig lényegében hosszasan azt boncolgatva, hogy az olcsó orosz olajról való leválás hogyan valósulhatna meg.

Bolgár a beszélgetés egy pontján  felvetette, hogy például Tarr Zoltán alelnök (aki szerinte nem ért hozzá), de inkább a Shell globális alelnöki székből a Tisza Pártba ejtőernyőzött Kapitány István azon gondolkozik, hogyan lehetne a MOL-hoz érdemben hozzányúlni. Erre Holoda megerősítette, hogy amikor van egy kormányváltás nem véletlenül vetítik előre a Tisza említett politikusai, hogy gondolkodnak ezen.

⚠️ Stump András beismerése még Tóta W. Árpádot is megdöbbentette

A baloldali médiatérfél egyik meghatározó szereplője bevallotta: náluk „teljesen normális” a külföldi titkosszolgálatokkal való együttműködés. Ráadásul az sincs ellenére, hogy a titkosszolgálatoktól kapott információk elterjesztésén az idegen hatalmak nyernek. Nagyon úgy tűnik tehát, hogy Panyi Szabolcs története közel sem egyedi, elszigetelt eset a baloldalon, hanem az ellenzéki sajtó rendszerszintű működése.

A Direkt36 újságírójáról, Panyi Szabolcsról március 23-án kikerült hangfelvétel két súlyos felismerést is tartalmazott. A normális újságírói működéstől ugyanis egyfelől radikálisan eltér az a hatáskör, amiről Panyi beszél, hogy egy leendő Tisza-kormányban majd ő döntheti el, kiket kell kirúgni a külügyminisztériumból. Merthogy ennyire jó viszonyt ápol a Tisza Párt külügyekért felelős politikusával, Orbán Anitával. Másfelől pedig Panyi azt is elárulta, hogy egy európai uniós tagállam titkosszolgálatának megadta Szijjártó Péter telefonszámát – lehetőség nyitva ezzel a magyar külügyminiszter telefonbeszélgetéseinek megfigyelésére.

⚠️Panyi munkamódszere teljesen bevett a tiszás újságíróknál?

Panyi Szabolcs külföldi titkosszolgálatokkal ápolt szoros viszonya egyáltalán nem számít egyedi, elszigetelt esetnek a baloldalon. Legalábbis erről árulkodnak a Válasz Online újságírójának, Stumpf Andrásnak – Magyar Péter testvérének médiumában elmondott – szavai.

Stumpf a Kontroll YouTube-csatornáján ugyanis a következőket mondta:

„Teljesen normális, hogyha újságíróként találkozunk diplomatákkal, titkosszolgákkal, akiből információt lehet kinyerni, abból kinyerjük. Hogyha neki is jó, mert win-win szitu van (…).”

Az ellenzéki Válasz Online újságírója tehát nyíltan beismerte, hogy a baloldali újságírók között „teljesen normális” – azaz bevett – munkamódszernek tekinthető a külföldi titkosszolgálatokkal történő együttműködés.

⚠️Idegen érdekek szolgálatában?

Stumpf András szavaiból ráadásul egy végtelenül naiv, ugyanakkor rendkívül veszélyes szerepfelfogás is kibomlik. Az újságíró ugyanis arról beszél, hogy ők „nyernek ki” információkat az idegen hatalmak titkosszolgáiból. És még csak elméleti szinten sem veti fel annak lehetőségét, hogy a szerepek akár fordítottak is lehetnek. Azaz a külföldi titkosszolgák használják fel – mintegy szócsőként – a baloldal újságíróit arra, hogy a saját, tehát idegen érdekeiknek megfelelő információkat terítsék a magyar nyilvánosságban.

Márpedig amikor a második Trump-adminisztráció szakított azzal az amerikai hagyománnyal, amely bőkezű anyagi támogatásban részesített külföldi újságírói projekteket, akkor a jobboldali elfogultsággal aligha vádolható Political Capital vezetője, Krekó Péter bírálta ezt a lépést. Mondván, ezek az amerikai pénzből működő, külföldi újságírói projektek az Egyesült Államok politikai céljait szolgálták. „Mert igenis az a puha hatalmi eszköztár, amit kiépített Amerika a II. világháború után, az nagyon sokban segítette a céljai elérését” – nyilatkozta Krekó.

Krekó meglepően realista értelmezésében tehát – szemben Stumpf álnaiv felfogásával – az idegen hatalmak használják fel céljaik elérésére az újságírókat. Nem pedig fordítva. Ráadásul a gyakorlat is tökéletesen cáfolja Stumpfot. A Panyi Szabolcsról kikerülő hangfelvétel – amin Panyi azt meséli, miként adta meg a magyar külügyminiszter telefonszámát, hogy a külföldi titkosszolgálat ráláthasson Szijjártó Péter telefonhívásaira – ugyanis szintén nem azt mutatja, hogy ezekben a „kémjátszmákban” a magyar újságírók csalnak ki információkat a titkosszolgákból.

⚠️Win-win szituáció, de kinek?

Stumpf a gondolatmenete végén aztán maga is eljut oda, hogy a hazai baloldal újságíróinak külföldi titkosszolgákkal való együttműködése igazi win-win szituációt eredményez. Magyarán azon mindkét fél nyer.

Panyi példája – a hangfelvétel kikerülése óta – világosan mutatja, hogy a magyarországi balos újságírók mit nyernek a külföldi titkosszolgáktól kapott információk terítésén. A Tisza Párt győzelmi esélyeit mindenek fölé rendelő nyilvánosságban ugyanis hősként ünneplik Panyit, mivel működése egybeesik Magyar Péter politikai érdekeivel. A külföldi titkosszolgálatok pedig anélkül avatkozhatnak be Magyarország belügyeibe, hogy felfednék magukat. Vagy azt, hogy a célba juttatott információk idegen érdekeket szolgálnak.

A kérdés csak az, milyen károkat okoz a háborúból kimaradni akaró, szuverén Magyarországnak a balos újságírók külföldi titkosszolgálatokkal történő együttműködése?

Békeidőben sem lenne tét nélküli, hogy a baloldali médiumok cikkeiben terjedő információk idegen hatalmak érdekeit szolgálják. Csakhogy amint azt Stumpf András és Panyi Szabolcs elvbarátja, Puzsér Róbert is világosan kimondta, „jelenleg Magyarország áll a legközelebb ahhoz, hogy katonai konfliktusba sodródjon”. A veszély ilyen szintű közelségében pedig beláthatatlan pusztítást okozhat, ha egyes újságírói körök idegen hatalmak céljai szerint alakítják (át) a hazai politikát.

⚠️Úgy tűnik a Soros-szervezetek, NGO-k aktívan érzékenyítették a magyar rendőrséget, aminek bizonyos következményei jól láthatóak. Bár a BV intézetekből ki lettek tiltva, úgy tűnik a bírák mellett sikerült a rendvédelmi szervekhez, alacsony, de magasabb rangú rendőrökhöz is közel férkőzniük a politikai nyomásgyakorló szervezeteknek

⚠️ Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport

Minden jel szerint gyűlölet-bűncselekmények (hate crimes) rendőrségi kezelése volt az a téma Magyarországon 2010 után, elsősorban a 2008–2009-es romagyilkosságok hatására, amely lehetővé tette a nemzetközi (EBESZ/OSCE, EU) és hazai civil szervezetek (Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport – GYEM, Magyar Helsinki Bizottság, Háttér Társaság), hogy érzékenyíteni kezdjek a magyar rendőröket is. A képzések kezdetben ad hoc, projektalapú civil kezdeményezések voltak, később az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rendszeresebb keretet adott nekik. Az alapképzésben hosszú ideig hiányzott vagy csak felületesen jelent meg a téma; a hangsúly a továbbképzéseken és a szakvonali oktatáson volt.

📍2010–2012: Civil kezdeményezések és alapképzési hiányosságok

2010-ben a külföldről finanszírozott civil szervezetek első ízben tartottak célzott képzéseket a rendőrségnek a gyűlölet-bűncselekmények témájában (gyakran EU-támogatással). Az alapképzésben ekkor még szinte egyáltalán nem vagy csak nagyon felületesen foglalkoztak a gyűlölet-motivált cselekmények felismerésével, az előítélet-indikátorokkal, az áldozatvédelemmel és a büntetőjogi minősítéssel.

Az országos gyűlölet-bűncselekmény szakvonal a Magyar Rendőrségen(Országos Rendőr-főkapitányság, ORFK) belül működő specializált hálózat, amelyet 2012-ben hoztak létre. Feladata hivatalosan a gyűlölet-bűncselekmények (pl. közösség tagja elleni erőszak, Btk. 216. §, vagy előítéletes indítékkal elkövetett egyéb bűncselekmények) felderítése, nyomozása, koordinálása és megfelelő kezelése. Országos koordinátora van, minden megyében kijelölt szakvonaltagok (nyomozók) dolgoznak benne, és egy 2019-es ORFK-utasítás részletesen szabályozza a működését (pl. indikátorok használata, áldozatbarát kommunikáció, képzések, jelentési kötelezettségek) Az alapítók között volt több külföldről finanszírozott civil szervezet (pl. Háttér Társaság, Magyar Helsinki Bizottság, Társaság a Szabadságjogokért – TASZ, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda – NEKI, Amnesty International Magyarország) alapította meg a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoportot (GYEM). Céljuk az volt, hogy összefogják az erőfeszítéseket a gyűlölet-bűncselekmények jobb felismerése és kezelése érdekében. A rendőrség az ő kezdeményezésük és nemzetközi nyomás (pl. EBESZ/ODIHR ajánlások) hatására hozta létre a szakvonalat. E

⚠️A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe

Az NKE gyűlölet-bűncselekmény kurzusai így alakultak.

📍2012/2013 óta folyamatosan jelen van a téma az NKE Rendészettudományi Karán.

•  Alapszakos (BA) szinten: szabadon választható tantárgy (pl. „Gyűlölet-bűncselekmények: bűnüldözés és bűnmegelőzés az Európai Unióban” – kód: RARTB16). Oktatója évekig Dr. habil. Kozáry Andrea volt.

•  Később mesterszakos és 2017-től doktori szintű kurzusok is indultak.

•  A tantárgy tematikája tartalmazza: előítéletek, sztereotípiák, áldozatok (roma, LMBTQI, vallási kisebbségek stb.), rendőri szerep, civil szervezetek szerepe, konkrét esetek, filmek megbeszélése.

•  Továbbképzések: 2018–2019-ben például 550 rendőr vett részt online továbbképzésen a Belügyminisztériummal együttműködésben („Nézzünk szembe a tényekkel!” / Facing Facts projekt keretében). Ez nemzetközi partnerséggel (pl. CEJI – Brüsszeli  civil szervezet, Open Society Foundation támogatással) készült.

📍A civilek konkrét szerepe az NKE kurzusokban

A civil szervezetek (főleg a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport – GYEM tagjai) nem csak kívülről kritizálják vagy javasolják a képzést, hanem aktívan részt vesznek benne:

•  Előadók, szakértők: GYEM-tagok (pl. Háttér Társaság – Dombos Tamás, Magyar Helsinki Bizottság, NEKI, Tett és Védelem Alapítvány) tartanak előadásokat, tréningeket az NKE-n. Már 2013-ban részt vettek a ComPHEE projekt keretében tartott kéthetes modul oktatásában (magyar és külföldi rendőrhallgatók).

• Közös szervezésben:

•  Indikátorlista (előítéletes indíték felismerésére) és adatvédelmi útmutatók kidolgozása – ezeket beépítették az NKE képzéseibe és a szakvonal gyakorlatába.

•  Közös konferenciák, műhelybeszélgetések (pl. 2017-ben adatvédelmi konferencia a GYEM-mel, NKE-vel és a szakvonallal).

•  Kétnapos képzések rendőröknek (szakvonal tagjai, kerületi kapitányok is részt vettek).

•  Facilitáló szerep: Az NKE Rendészettudományi Kar kifejezetten „szoros kapcsolatot tart fenn a civil szervezetekkel, különösen a GYEM-mel”, és segíti a rendőrség–civil párbeszédet.

📍2013–2016: Gyakorlati kétnapos képzések és NKE-kurzusok

•  2013 november: A Háttér Társaság két kétnapos képzést szervezett a rendőrség gyűlölet-bűncselekmény szakvonala tagjainak és budapesti kerületi rendőrkapitányoknak. Témák: a gyűlölet-bűncselekmények felismerése és nyomozása.

•  2013: Az NKE Rendészettudományi Karán (együttműködésben a Tett és Védelem Alapítvánnyal) indul gyűlölet-bűncselekményekkel foglalkozó kurzus az alapképzésben (szabadon választható). Később mester- és doktori szintű kurzusok is indultak. Az NKE 2012 óta folyamatosan fejleszti a tananyagot.

•  2016 március: A Magyar Helsinki Bizottság (Dombos Tamás, Háttér Társaság) kétnapos képzéseket tartott:

•  Borsod-Abaúj-Zemplén megye (Miskolc, március 9–10.): kiemelt nyomozók, szolgálatparancsnokok, bűnmegelőzési szakemberek, áldozatvédelmi referensek, járőrök, panaszfelvevők is részt vettek a képzésen.

•  Csongrád megye (Szeged, március 23–24. Tartalom: büntetendő gyűlölet-bűncselekmények vs. nem büntetendő gyűlölet-motivált incidensek elhatárolása; előítélet-indikátorok felismerése (elkövető/áldozat megjelenése, megnyilvánulásai, hovatartozás, helyszín); dokumentálás és a vádemelési indítványban való szerepeltetés; interaktív gyakorlatok, szerepjátékok. EU-projekt keretében („Gyakorlati szakemberek kapacitásfejlesztése…”).

•  2016 június: ORFK-képzés nyomozóknak Csopakon, ahol a GYEM előadást tartott az áldozatokkal való hatékony kommunikációról.

📍2017–2019: Megyei képzések és az ORFK-utasítás

•  2017 február: A Háttér Társaság kétnapos képzéseket tartott Baranya, Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar megyében a homofób és transzfób gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak szükségleteiről.

•  2019 július: Az ORFK kiadja a 30/2019. (VII. 18.) ORFK utasítást a gyűlölet-bűncselekmények kezeléséről (hatályba lépés augusztus 1.). Ez kötelezővé teszi:

•  minden bűncselekménynél az előítélet-indikátorok (EBESZ-alapú lista) vizsgálatát;

•  mentorkijelölést minden rendőrkapitányságon;

•  a közrendvédelmi és bűnügyi állomány oktatását az indikátorok használatáról és a gyűlölet-bűncselekmények jellemzőiről;

•  évente legalább egy szakmai továbbképzést a szakvonaltartóknak.

Ugyanebben az évben, ahogy említettük az NKE-n 550 rendőr kapott továbbképzést a témában (főkapitányi engedéllyel).

⚠️2020-as évek: Rendszeresítés, kézikönyvek és kötelező oktatás

Az NKE tananyagában folyamatosan jelen van a gyűlölet-bűncselekmények témája (alap-, mester-, doktori szinten), valamint a rendőrségi vizsgatananyagokban (tiszthelyettesi, főtiszti) is szerepel az ORFK-utasítás, az indikátorok és a kezelésük.

2025-ben jelent meg Pap András László szerkesztésében A gyűlölet-bűncselekmények rendőrségi kezelése című gyakorlati kézikönyv (GYEM-tagok közreműködésével), amely az ORFK-utasítás alkalmazását segíti (indikátorok, áldozatkommunikáció, adatkezelés, civil együttműködés).

2024-ben az ORFK minden rendőrnek (kb. 20 ezer fő) kötelező e-learning képzést rendelt el a gyűlölet-bűncselekményekről, emellett további belső továbbképzések zajlottak (pl. 25 mentor speciális képzése romaellenes esetekre).

⚠️Nem nyilvános adatok

2010–2018 között a képzések elsősorban civil projektekben zajlottak. 2019 után a 30/2019. ORFK-utasításnak köszönhetően a rendszeressé és kötelezővé vált oktatás révén az állomány jelentős része elérte az alapvető ismereteket. A tartalom az ad hoc érzékenyítésről áttért a gyakorlatorientált, indikátor-alapú, áldozatbarát protokollokra.

Pontos, országos összesített statisztika a résztvevők számáról 2010–2026 között nem nyilvános; a civil projektek kisebb létszámúak voltak, míg 2019 után a kötelező képzések már szélesebb kört értek el. A kihívások (fluktuáció, egyenletes elterjedés, hatásvizsgálat hiánya) továbbra is fennállnak, de a civil–rendőri együttműködés (GYEM) jelentősen hozzájárult a fejlődéshez.

Források:

Rendőrképzés a gyűlölet-bűncselekményekről, Magyar Helsinki Bizottság (2016. május 9.). https://helsinki.hu/rendorkepzes-a-gyulolet-buncselekmenyekrol/

30/2019. (VII. 18.) ORFK utasítás a gyűlölet-bűncselekmények kezelésével összefüggő rendőrségi feladatok végrehajtásáról. https://njt.hu/jogszabaly/2019-30-B0-8E

A gyűlölet-bűncselekmények rendőrségi kezelése, Pap András László (szerk.), ELTE (2025). https://elte.hu/a-gyulolet-buncselekmenyek-rendorsegi-kezelese

Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport honlapja. https://gyuloletellen.hu/

Elmélet és gyakorlat találkozása a gyűlölet-bűncselekmények szakértői kézikönyvével, ELTE Jogtudományi Kar (2025. december 30.). https://jog.tk.elte.hu/blog/2025/12/elmelet-gyakorlat-gybcs-szakmai-kezikonyv

Gyűlölet-bűncselekmények Magyarországon, Bárd Petra – Tóth Zsanett, Ügyészségi Szemle (2016). https://ugyeszsegiszemle.hu/pdf/2016-03.pdf

⚠️A tiszás politikusok elvesztették a türelmüket, nyíltan lázító, a miniszterelnököt létében fenyegető kifejezéseket használnak a kampányfinisben

Tegnap az egyik tiszás csoportban megjelent egy bejegyzés, amely ismét a román diktátorhoz próbálta hasonlítani a magyar kormányfőt. Ez nem az első eset, korábban a miniszterelnök és felesége kivégzését a Ceausescu házaspár mintájára vizionálja egy volt bíró, Szepesházi Péter. Ahogy akkor a dermesztő párhuzam ízléstelen és felháborító egy volt bírótól, jelenleg gyakorló ügyvédtől, ennél még elfogadhatatlanabb egy országgyűlési képviselőjelölttől.

Tanács Zoltán, a Tisza “kancellárja” Budapest 01-es OEVK országgyűlési képviselő-jelöltje ugyanis ugyancsak egyik friss bejegyzésében Ceausescu-bukás párhuzamot állított fel a magyar kormányfő és a román diktátor között. Bár a kommenteket folyamatosan moderálják, a bejegyzések alatt még látható néhány tiszás kommentelő “gyilkos gondolata”. Ezekben az “azt kívánom, hogy ugyanúgy végezze” mellett a “fekete zsák” és a kevés diktátor halt meg ágyban, párnák közt” megjegyzések is olvashatóak.

Ebbe a képbe szorosan illeszkedik Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke minapi nyilatkozata, amelyben azt “üzeni” a miniszterelnöknek, hogy “vége van” és ennek kapcsán “lassú halálról” beszél.

⚠️A Tisza Párt árnyék gazdasági minisztere ugyanakkor 100 ezer forintot venne ki a magyar családok zsebéből

“Sokkal kevesebb különadóra van szükség, sokkal kedvesebb árstopra, árrésstopra [van szükség]”  – fogalmazott Kapitány István, aki három tételt említett: különadó, ástop, árrésstop. A felsorolt tételek – különösen a különadók – kivezetésével a külföldi cégeknek kedvezne a Tisza párt és a nemzetközi nagyvállalatok helyett az emberekkel fizettetné meg a költségeket, amelyek éves szinten százmilliárd forintnál is többet jelentenének, sőt Kapitány István azt sem titkolja, ha jön a Tisza, jön az ezerforintos benzin.

Ehhez képest megdöbbentő cinizmus, hogy magát még időnként egyszerű emberként is eladni próbáló Kapitány Veiszer Alinda balliberális riporternek az egyik Podcast műsorban arról beszélt, hogy mennyire oda van a luxusért.

Csak egy pillanatra engedjen beletekinteni, hogy felül a gépre, nyilván, nem tudom, business classon utazik, első osztályon, ha leszáll valahol, akkor szállodában lakik? – tette fel a kérdést Veiszer.

Ugye vagy vagy business classon vagy első osztályon utazunk, ötcsillagos szállodában, erre mindig azt szoktam mondani, hogy hát nem ez a legnagyobb kihívás az életben – válaszolt Kapitány, aztán a “de nem unja?” kérdésre lakonikus egyértelműséggel kijelentette, hogy “én nem unom, tehát én ezt a részét is szeretem, én a szállodákat is szeretem.”

⚠️Hogy az EU egyre több hatáskört akar magához vonni, az nem újdonság. Most azonban az önálló EU-titkosszolgálat tervei is fokozatosan konkretizálódnak. Ez a szolgálat állítólag közvetlenül az ellentmondásos EU-bizottsági elnök, Ursula von der Leyen alá fog tartozni. A hatalmi ágak szétválasztásáról vagy akár demokratikus ellenőrzésről szó sincs.

Az információt közlő Journalistenwatch német online lap szerint az indoklás olyan egyszerű, mint amennyire más esetekben is ismételhető. Az EU-bizottság számára a „komplex geopolitikai és geoökonómiai környezet” miatt fontos, hogy „erősítse az Európai Unió ellenálló képességét a biztonsági fenyegetésekkel szemben”, ezért vizsgálják, hogyan lehet a „belső struktúrákat a legjobban megerősíteni”, hogy „még hatékonyabban tudjanak reagálni a változó kihívásokra”. Legalábbis ez a lényege Piotr Serafin EU-költségvetési biztos nyilatkozatainak, amelyekkel az EU-titkosszolgálat létrehozását próbálja indokolni.

📍Több hatalom, kevesebb demokrácia

Ez az új egység az információgyűjtés és -kiértékelés terén a Handelsblatt szerint az EU új biztonsági stratégiájának része lesz, amelyet a Bizottság nyáron akar bemutatni. Serafin válaszai – aki a költségvetés, a csalás elleni küzdelem és a közigazgatás biztosa – a BSW-képviselő, Fabio De Masi kérdésére adott válaszai a sablonos megfogalmazásokkal együtt kétségeket ébresztenek afelől, hogy az EU-főnökök valójában kinek a biztonsági helyzetét tartják szem előtt.

Mert az új EU-titkosszolgálat a meglévő Intelligence Analysis Centre mellett jönne létre – amely az EU-külügyi megbízottnál van elhelyezve –, és közvetlenül magának az EU-bizottsági elnöknek lenne alárendelve. Von der Leyen számára ez nem csupán jelentős hatalomnövekedést jelentene, hanem egy ilyen szolgálat valószínűleg – hasonlóan magához az EU-bizottsághoz – szinte minden demokratikus ellenőrzés alól kivonná magát.

📍Összpontosítás és centralizáció

Az Intelligence Analysis Centre ugyanis már néhány éve létezik, és összefogja a tagállamok titkosszolgálati felderítéseit. Hogy ez már nem lenne elég, többek között azzal indokolják, hogy nagyobb függetlenséget akarnak az amerikai titkosszolgálati információktól. Az új szolgálat állítólag újabb jogosítványokat is kapna, amelyek egy valódi titkosszolgálat irányába mutatnak, és nem csupán a már beszerzett információk kiértékelésére és elemzésére szolgálnának.

Brüsszel újabb kísérlete, hogy magához vegye a nemzetállamok hatásköreit, és tovább építse a párhuzamos struktúrákat. Az EU-ban uralkodó lobbigazdag környezet miatt nemcsak az érzékeny titkosszolgálati információk biztonsága kérdőjeleződik meg, hanem az is, hogy az új szolgálat milyen irányba fog dolgozni. Csak kifelé, vagy ezzel a Bizottság egy eszközt teremt magának a tagállamokban történő rendszerváltásokhoz, ha a kormányok nem tetszenek neki?

Minden jel szerint most ennek a főpróbája zajlik Magyarországon.

Mindenestre a választási beavatkozások egy EU-titkosszolgálaton keresztül – az EU-finanszírozású NGO-k helyett – új dimenziója lenne a brüsszeli hatalomgyakorlásnak – írja a lap.