Tűzfalcsoport

⚠️ Volodimir Zelenszkij elnök szeret történelmi tényeket a saját szempontjai szerint a magyarok szemére vetni – íme egy kis histográfiai visszatekintés egy olyan tragédiáról, amely Magyarországnak is súlyos károkat okozott

A csernobili atomerőmű (ChNPP) 1986. április 26-i balesete a történelem legsúlyosabb nukleáris katasztrófája volt, amely az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság (Ukrán SZSZK) területén, Pripyat város közelében történt.[1]

Az erőmű üzemeltetése során a személyzet túlnyomórészt helyi, ukrán állampolgárokból (vagy ukrán SSR-ben élő szovjet állampolgárokból) állt, mivel a létesítmény Ukrajna ipari régiójában helyezkedett el, és a szovjet rendszerben a regionális munkaerő-toborzás volt jellemző.[2] Ez a tény gyakran hangsúlyozódik az ukrán narratívákban, kiemelve, hogy a baleset elsősorban ukrán területet és embereket érintett, miközben a szovjet központi tervezési hibák (az RBMK-reaktorok gyengeségei) játszották a fő szerepet.[3]

A személyzet összetétele a baleset idején

Az 1986-os robbanáskor az erőműben dolgozó mintegy 600 fős éjszakai műszakban és a közvetlen balesetkezelésben részt vevő személyzetben ugyanakkor jelentős arányban voltak ukránok. Pripyat túlnyomórészt ukrán lakosokkal telt meg, akik a környező területekről származtak.[1]

A baleset utáni azonnali mentésben ukrán tűzoltók játszottak kulcsszerepet, akik Kijevből és a közeli régiókból érkeztek. Az első áldozat, Valery Khodemchuk mérnök ukrán volt.[1]

Az IAEA és UNSCEAR jelentései szerint a baleset helyszínén lévő személyzet és a korai likvidátorok között ukrán, orosz és belarusz állampolgárok is voltak, de a helyi üzemeltető személyzetben az ukránok domináltak.[4] A likvidátorok összlétszáma meghaladta az 500 000 főt 1986–1987-ben, közülük több mint 300 000 ukrán volt.[5]

Az ukrán likvidátorok átlagos dózisa magasabb volt a helyi kitettség miatt.[6] Kulcsfigurák közül Anatoly Dyatlov helyettes főmérnök orosz gyökerű volt, de Ukrajnában dolgozott és élt, később ukrán állampolgárságot szerzett.[7] A balesetkezelésben részt vevő tűzoltók és NPP-dolgozók többsége ukrán volt; 28-an haltak meg akut sugárbetegségben.[1] Serhii Plokhy „Chernobyl” című könyve hangsúlyozza, hogy a katasztrófa ukrán áldozatai és dolgozói aránya magas volt, ami később hozzájárult az ukrán függetlenségi törekvésekhez.[8]

Viktor Bryukhanov: Az erőmű igazgatója és sorsa

Viktor Petrovich Bryukhanov (1935–2021) az erőmű igazgatója volt, akit a baleset fő felelőseként ítéltek el. Orosz származású (Tashkentben született), de 1970-től Ukrajnában dolgozott, Pripyatban élt feleségével.[9]

A baleset után 1987-ben a Szovjetunió Legfelsőbb Bírósága 10 év börtönre ítélte biztonsági szabályok durva megsértése miatt.[10] Jó magaviselet miatt 1991-ben szabadult. 1994-ben ukrán állampolgárságot szerzett, Kijevben telepedett le, és az Ukrinterenergo-nál dolgozott a következmények felszámolásán.[11] 2021-ben halt meg Kijevben, ukrán állampolgárként.[12]

A katasztrófa hatásai Magyarországon

A baleset radioaktív felhője 1986. április 29-én érte el Magyarországot két hullámban, elsősorban a ¹³⁴Cs és ¹³⁷Cs izotópok lerakódása miatt.[13] Az ország északnyugati része és Budapest környéke közel ötször nagyobb mértékben érintett, mint a középső régiók.[14]

A lakosság sugárzási expozíciója viszonylag alacsony maradt: a felnőttek átlagos effektív dózisa a balesetet követő 15 évben 0,30 mSv volt (belső: 0,10 mSv, külső: 0,19 mSv), a természetes háttérsugárzáshoz képest (évi 2,5–3 mSv).[15] Budapesten az első évben a medián effektív dózis 105 μSv volt a felnőttek körében.[16]

Egészségügyi hatások tekintetében nem észleltek jelentős növekedést a leukémia, pajzsmirigy-rák vagy gyermekkori születési rendellenességek számában.[17] Egy tanulmány szerint a baleset nem befolyásolta számottevően az anyai és magzati egészséget Magyarországon.[18] Közegészségügyi aggodalmak azonban keletkeztek (pletykák rákos esetekről, tej- és zöldségfogyasztás csökkenése), de ezek nem bizonyítottan kapcsolódtak a sugárzáshoz.[19]

A kormány és média kezdetben késlekedett az információkkal; a tájékoztatás később javult, és a katasztrófa erősítette a sugárvédelmi rendszereket.[20]

Összegzés

A baleset nem csak technikai hiba volt, hanem emberi tényezők eredménye, ahol az ukrán dolgozók többsége viselte a közvetlen terheket.[21] Bryukhanov esete példázza a szovjet rendszer felelősség-áthárítását.[9] A hosszú távú hatások elsősorban Ukrajnát sújtották, erősítve a nemzeti identitást.

[1]: Wikipedia – Chernobyl disaster (https://en.wikipedia.org/wiki/Chernobyl_disaster)

[2]: IAEA jelentések a személyzetről (https://www.iaea.org/topics/chernobyl)

[3]: Serhii Plokhy: Chernobyl – History of a Tragedy (2018)

[4]: UNSCEAR – Chernobyl assessments (https://www.unscear.org/unscear/en/chernobyl.html)

[5]: Nemzeti Sugárvédelmi Tanács (NCRP) adatok

[6]: UNSCEAR dózis-rekonstrukciók

[7]: Wikipedia – Anatoly Dyatlov

[8]: Plokhy (2018), ukrán narratíva elemzése

[9]: Wikipedia – Viktor Bryukhanov (https://en.wikipedia.org/wiki/Viktor_Bryukhanov)

[10]: Szovjet Legfelsőbb Bíróság ítélete (1987)

[11]: Ukrán állampolgárság 1994-ben, Ukrinterenergo karrier

[12]: Halálozási hírek (2021)

[13]: NNK – Csernobil hatása Magyarországon (https://nnk.gov.hu)

[14]: Kanyár B. et al. (2002) – Radiation effects on Hungarian population

[15]: PubMed – Radiation Effects of the Chernobyl Accident on the Hungarian Population (2002)

[16]: Budapest medián dózis (első év)

[17]: Origo – Csernobili baleset egészségügyi hatásai Európában és Magyarországon (2011)

[18]: Taylor & Francis – Assessment of potential impacts on maternal and fetal health in Hungary (2022)

[19]: Társadalmi hatások, fogyasztás csökkenése

[20]: Magyar Rádió tájékoztatás (1986)

[21]: Összefoglaló ukrán dolgozók szerepéről

⚠️Magyar Péterék ukránbarátsága új szintet lép, ha győznek az alelnök szerint

Manfred Weber az EPP-frakció elnöke tavaly júniusban teátrális módon egy levélben bizonygatta, hogy a Tisza messze nem olyan ukránbarát, mint ahogyan ezt Magyaroszágon a nemzeti oldal állítja és a párt szerint ezzel „végleg megdőlt Orbánék állítása, amely szerint a TISZA megszavazta volna Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását.” A szövegben az is szerepel, hogy az „Európai Néppárt szilárdan támogatja Európa szolidaritását Ukrajnával a brutális orosz agresszióval szemben. Ukrajna Európa része.”

Tarr Zoltán ehhez képest interjút adott az Európai Parlamentben, ahol szóba került a párt Ukrajnához való viszonyulása is.

Mi is pontosan a Tisza álláspontja az ukrajnai, orosz konfliktusban? Úgy gondolja, hogy ez összhangban van az Európai Unió egyértelműen ukránbarát álláspontjával? – tette fel a kérdést a riporter.

Tarr Zoltán reakciója kapcsán egy új dolgot fektetünk fel, ekkor jól láthatóan bólogatni kezdett  a Tisza Párt alelnöke. Majd így folytatja:

Mi határozottan szeretnénk eltávolodni a kormány, a jelenlegi magyar kormány megközelítésétől. De tiszteletben szeretnénk tartani azt is, hogy Magyarországon ez a kérdés, mint mondtam, meglehetősen megosztó, és az emberek sok szempontból félrevezetettek a helyzet valós mivoltát illetően.

Többen cáfolták az elmúlt hónapokban, hogy a Tisza Párt ukránbarát lenne, vagy ilyen politikát folytatna. A HVG szokásos megbízhatósággal még egy külön oldalt is szentelt ennek tavaly októberben.

⚠️Országos akcióra buzdítanak, hogy az összes fideszes jelölt arcképe legyen bekenve kutyaürülékkel. A tiszás förtelem közegészségügyi aggályokat is felvet.

🟥 A kutyaürülék parazitákat és baktériumokat tartalmazhat (például Toxocara canis vagy Echinococcus granulosus), amelyek fertőzéseket és akár súlyos egészségkárosodást is okozhatnak az emberben, ezért fontos az ürülék azonnali eltávolítása.

Szombaton hivatalosan kezdetét vette a 2026-os kampányidőszak, így kikerültek a jelölő szervezetek és a képviselőjelöltek plakátjai. Néhány karton csak rövid ideig maradt újdonsült helyén Baján, több plakátot még aznap leszakítottak és összetéptek, más hirdetményeket pedig az utcai szemetesekből szedtek ki. Dr. Bari Bernadett, Baja Megyei Jogú Város polgármestere a közösségi oldalon kérte a lakosságot és az aktivistákat a felelős magatartásra. Baján és környékén mintegy 70 helyszínen tették tönkre a hirdetményeket. A BAON beszámolója szerint a kartonokat összefirkálták, azokat a nyilvános mosdókba helyezték át, sőt egy esetben fekáliával is összekenték Zsigó Róbert plakátját.

Ugyanez történt Becsó Zsolt, Stiener Attila és Radics Béla köztéri kampány-plakátjaival is, utóbbiak kapcsán az egyik tiszás támogatói oldal további rongálásokra buzdítja az aktivistákat is.

“Oszd meg, hogy minden plakát ki legyen dekorálva az országban kutyaszarral!”

A helyi rongálások miatt egyébként a Fidesz bajai szervezete megtette a feljelentést a rendőrségen, a nyomozás folyamatban van – tette közzé Facebook-oldalán Vedelek Norbert, a párt választókerületi elnöke.

Arról pedig az Origo számolt be, hogy Takács Árpád Békéscsaba és térsége fideszes országgyűlési képviselőjelöltjeként a közösségi oldalán egy olyan videós bejegyzést tett közzé, amely a magyar belpolitikában szokatlan módon humorral válaszol a választási plakátjait a baloldali ellenzék részéről ért fizikai rongálásra.

⚠️A TISZA Párt politikusai az elmúlt időszakban többször is utaltak arra, hogy nem beszélhetnek nyíltan minden tervükről, mert azzal veszélyeztetnék a választási esélyeiket. Előbb győzni kell – a részletek ráérnek utána. Ez önmagában is elgondolkodtató.

Ha azonban egy párt nem hajlandó részletesen és őszintén beszélni arról, mit tenne kormányon, akkor más kapaszkodót kell találni. Elsőként érdemes megnézni, hova és kikhez csatlakozott, milyen politikai közösséghez kötötte magát, és az a közösség mit tekint prioritásnak.

A TISZA Párt az Európai Parlamentben az Európai Néppárt frakciójához csatlakozott. A hivatalos kommunikáció szerint „csak” a frakció tagjai, nem az egész pártcsaládé. Csakhogy a frakció is egy politikai közösség: közös állásfoglalásokkal, közös szavazási mandátumokkal, közös stratégiai célokkal. Aki belép, az tudja, hova csatlakozik, és vállalja az értékközösséget. És itt jön a lényeg: az EPP-frakció három kulcsfontosságú állásfoglalása már a TISZA csatlakozása előtt nyilvános volt. Annak tudatában léptek be a frakcióba, hogy az EPP prioritásai között van a migráció menedzselése és legális migrációs utak kialakítása, Ukrajna NATO-csatlakozásának támogatása és az ukránok győzelme a háborúban.

⚠️ Migráció: közös uniós rendszer, közös felelősség

Az „EPP Group Position Paper on Asylum and Migration” (az EPP képviselőcsoport állásfoglalása a menedékjogról és a migrációról) 2023. február 1-jén jelent meg. A dokumentum világosan a közös európai menekültügyi rendszer megerősítését szorgalmazza, reformok végrehajtását és a tagállamok közötti „szolidaritási mechanizmusokat”.

„A migráció kezelése Európa egyik meghatározó, nemzedékek közötti kihívása és lehetősége volt és marad.”

Ez nem a határvédelemről szól. A szöveg a migráció „stratégiai és folyamatos kezelését” hangsúlyozza uniós szinten, a felelősség megosztásával. Van benne szó a „jogszerű migrációs útvonalak” bővítéséről (magyarul az illegális migráció legálissá tételéről), integrációs politikákról és a munkaerőpiaci szempontokról is (tehát az európai demográfiai válság születésösztönzés helyett migrációval való kezeléséről).Arról nem is beszélve, hogy a fent látható idézetben is szerepel, hogy lehetőségként tekintenek a migrációra.

Ez élesen eltér attól az állásponttól, amelyet a Fidesz-KDNP képvisel, miszerint a migráció elsősorban szuverenitási és biztonsági kérdés, amelyben a döntés joga a tagállamé. Az EPP-dokumentum ezzel szemben uniós szintű koordinációt és kötelező együttműködési mechanizmusokat tart kívánatosnak.

Amikor tehát a TISZA az EPP-frakcióhoz csatlakozott, egy olyan politikai közösségbe lépett be, amely a migráció kezelését nemzeti hatáskörből részben közösségi szintre emelné, és nem kevesebb, hanem több migránst szeretne Európában látni.

⚠️Ukrajna NATO-perspektívája: politikai célként megfogalmazva

„Az EPP képviselőcsoport a háború kezdete óta vezető szerepet vállalt Ukrajna támogatásában. Most egy lépéssel tovább kell mennünk, és élére kell állnunk Ukrajna jövőbeli NATO-tagsága támogatásának.”

A második dokumentum, az „EPP Group Position Paper onUkraine’s NATO Perspective” (az EPP képviselőcsoport állásfoglalása Ukrajna NATO-perspektívájáról) 2023. május 9-én jelent meg. A szöveg kifejezetten felszólítja a NATO-tagállamokat, hogy támogassák Ukrajna NATO-tagsági perspektíváját, és sürgeti őket, hogy a folyamatot a háború lezárását követően a lehető leggyorsabban indítsák el.Legalább a háború végét megvárnák vele – azonban mindig fennállhatna a veszély, hogy egy újabb konfliktus tör ki, és akkor mind nyakig benne leszünk. Ez nem egy óvatosmegközelítés. A dokumentum politikai célként kezeli az integrációt, és Ukrajna NATO-tagságát az európai biztonsági rendszer megerősítésének eszközeként írja le.

A magyar kormány ezzel szemben következetesen az eszkaláció elkerülését és a béketárgyalások elsődlegességét hangsúlyozza, valamint a nemzeti érdekeket – ideértve a jövőbeli kockázatok minimalizálását is. Az EPP frakció állásfoglalásában ez a szempont nem jelenik meg.

Aki a TISZA Párthoz hasonlóan egy ilyen frakcióhoz csatlakozik, az vállalja azt a politikai nézőpontot is, amely Ukrajna gyorsított euroatlanti integrációját stratégiai célnak tekinti.

⚠️„Győzelmi terv Ukrajnának”

A harmadik dokumentum, a 2024. április 17-én közzétett „EPP Group Position Paper on the EU Plan for the Victory of Ukraine” (az EPP képviselőcsoport állásfoglalása az Ukrajna győzelmére vonatkozó uniós tervről) még tovább megy. Itt már nem pusztán támogatásról van szó, hanem az Európai Unió hosszú távú, strukturált szerepvállalásáról Ukrajna „győzelme” érdekében. Sőt, a NATO mellett itt már az ukrán EU-tagság is vállalt cél.

Azt írják:

„Jelenleg az EU és a nyugati világ legnagyobb aggodalma és kihívása a hosszú távú katonai támogatás biztosítása, amely elegendő Ukrajna számára a győzelemhez és Oroszország legyőzéséhez.”

Teljes háborús pszichózisban van az EPP frakciója, de ez a TISZA Pártot nem zavarja. A dokumentum zárásában ezt írják:
„Ha nem győzik le, Oroszország Ukrajna területét és erőforrásait fogja felhasználni az európai államok fenyegetésére, és Oroszország továbbra is állandó fenyegetést jelent majd Európa biztonságára. Az európai kontinensen a fenntartható béke elérésének egyetlen módja az agresszív Oroszország legyőzése Ukrajnában, ezáltal megnyitva a lehetőséget Oroszország normális, nem agresszív európai országgá való átalakulására.”

A „győzelem” kifejezés politikai állásfoglalás. A dokumentum abból indul ki, hogy az EU-nak tartós pénzügyi, gazdasági és biztonságpolitikai kötelezettségvállalást kell tennie Ukrajna mellett. Magyarország számára nem lehet kérdés, hogy elfogadhatatlan ez a hozzáállás. Az uniós döntések költségvetési és politikai következményekkel járnak. Ha az EU állást foglal egy háborús konfliktus „győzelmének” érdekében, az a tagállamokra is kötelezettségeket ró. Előbb-utóbb pedig belerántják az egész kontinenst egy harmadik világháborúba.

⚠️A frakcióhoz való csatlakozás politikai jelentősége

Fontos ismételten hangsúlyozni: mindhárom dokumentum a TISZA Párt EPP frakcióhoz való csatlakozása előtt született. Ezek nem utólagos fejlemények. Nem arról van szó, hogy a frakció időközben változtatta volna meg az irányvonalát. Az álláspontok nyilvánosak voltak, a prioritások ismertek voltak. Aki ebbe a közösségbe belépett, az ezek tudatában tette.

A migráció közös uniós kezelése, a jogszerű migrációs csatornák bővítése, Ukrajna NATO-integrációjának támogatása és az Európai Unió strukturális elköteleződése Ukrajna „győzelme” mellett: ezek az EPP frakció deklarált céljai. Ezek nem szerencsétlen, félreértelmezhető félmondatok, hanem hivatalos politikai állásfoglalások.

Kampányidőszakban lehet hallgatni, lehet kerülni a kényes kérdéseket, lehet azt mondani, hogy majd a választás után felfedik a szándékaikat – igaz, hogy finoman szólva nem korrekt megvezetni a választókat. De ezek a dokumentumok léteznek, és a TISZA Párt számára nem okozott gondot elfogadni ezeket a prioritásokat.

Az a politikai közösség, amelyhez a TISZA Párt csatlakozott,nem a tárgyalásos rendezést, nem a tűzszünetet, nem a konfliktus gyors lezárását tartja elsődleges célnak. A dokumentumok világosan kimondják: Ukrajna katonai győzelmét kell elősegíteni, az EU teljes elköteleződésével és hosszú távú katonai (és pénzügyi) támogatással. Ha a TISZA hatalomra kerülne, nem a békepárti, szuverenitásra épülő magyar megközelítés lenne mérvadó, hanem a brüsszeli elit „győzelmi tervéhez” való alkalmazkodás.

A választópolgároknak joguk van tudni, hogy egy esetleges kormányváltás után Magyarország a békeközpontú, szuverenitásra épülő megközelítést képviseli-e tovább, vagy egy olyan európai stratégia részesévé válik, amely a migráció közös menedzselését és egy háborús konfliktus győzelmi logikáját tekinti irányadónak.

⚠️ A Tisza Párt környékén rendszeresen felbukkanó közgazdász két különösen fájó ponton cáfolja Magyar Péterék terveit

A tiszás Kármán András, aki 2011 decemberétől az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatóságában a Magyarországnak járó helyettes igazgatói posztot töltötte be és később az Erste Banknál volt vezető pozícióban, a HVG-nek arról beszélt, hogy A Tisza Párt „az egészséges élelmiszerek áfáját csökkenti 5 százalékra”, itt szerinte a kereskedők azért nem fogják „lenyelni” a különbözetet, mert a verseny miatt már nem tudják megtartani az adócsökkenés hatását, hanem az meg fog jelenni az alacsonyabb árakban. A másik vezető tiszás, Bódis Kriszta, aki a baloldali LMBTQ-lobbi elindítója Magyarországon, pedig a családpolitikai felelőse a pártnak és a programjuk szerint a családi pótlék és anyasági támogatás duplázása, újszülött-támogatás, iskolakezdési támogatás rászorulóknak című ígéretek is szerepelnek a portfóliójában.

Bokros Lajos, baloldali, Tisza–közeli közgazdász interjút adott a napokban Juszt Lászlónak a Magánbeszélgetés című műsorban. A beszélgetés során megvédte a nevét viselő, a magyar családokra katasztrofális hatással bíró Bokros-csomagot, szerinte „semmilyen törést a népszaporulatban annak idején a pénzügyi stabilizáció nem okozott”. Aztán beszélt arról is, hogy „azoknak a gyermekvállalási kedve pedig, akiket ők agyontámogatnak, különösen most ezzel a két- és háromgyerekes anyáknak a teljes személyijövedelem-adó mentességével, ezek nem fognak azért több gyereket vállalni, mert kapnak még egy halom pénzt,

hiszen a gyermekvállalás alapvetően és végső soron nem jövedelemkérdés.”

Ezzel tehát a tiszás közgazdász alapjaiban cáfolja a családi pótlékkal kapcsolatos tiszás politikai terveket, mint ahogy a riport további részében pedig Kármán területén húzza le a Tisza Párt áfacsökkentésre vonatkozó programját. „Az ÁFA határkulcsát, ami egy világbajnok 67… 27 százalék jelen pillanatban, azt le kell csökkenteni 22 százalékra” -fejtegeti Bokros, ahogy egy a Tisza Párt programjában részlegesen szerepel is. Az „5 százalékpontos csökkentés az már érzékelhető. Hogyha ezt nem tudják úgymond nyereség formájában lenyelni a kereskedők meg az áruk forgalmazói, mert nem megy ki olyan többletkereslet a gazdaságba, ami lehetővé teszi az áremeléseket,

akkor kénytelenek lesznek ezt az 5 százalékpontos csökkentést az árakban érvényesíteni.”

– oszlatja el a tiszás illúziókat Bokros Lajos.

⚠️Választási beavatkozás? Újabb százmilliók landoltak a balos médiumoknál Brüsszelből.

Több mint fél milliárd forintot utal Brüsszel a Magyar Pétert is támogató balos propagandalapoknak és háttérszervezeteknek. Egyre több jel mutat arra, hogy a magyarországi választási beavatkozás most már nem Amerika, hanem Brüsszel részéről várható.

Emlékezhetünk, hogy a 2022-es kampányban a teljes magyar baloldal korrumpálódott. Kiderült, hogy az Egyesült Államokból, egy bizonyos demokrata körből 4 millió dollárnyi pénz érkezett a magyar választások befolyásolására. Amerikában azonban vezércsere történt, Trump elzárta a balos médiaelit pénzcsapjait, illetve az Amerikából érkező pénz útját, az átjátszásban kulcsszerepet vállaló Bajnai-kör figuráit leleplezték, így feltételezhető volt, hogy a külföldi pénzek új csatornákat keresnek majd a magyarországi baloldalhoz. Amerika szerepét és helyét Brüsszel vette át.

Csak a 2025-2028-as időszakban több százmillió forintnyi összeget kapnak Brüsszelből bizonyos baloldali médiaprojektek. Sokszor pont ugyanazok, amelyeket az amerikaiak is pénzeltek.

Brüsszel nem sajnálja a pénzt, ugyanis 5, a magyar baloldalhoz köthető projektet támogat összesen 1,3 millió eurónyi összegben, ami forintban több mint félmilliárdra rúg (518 640 020).

Brüsszel már a pályázat leírásában sem titkolja, hogy mire adja a pénzt. Habár nem írják le, hogy „politikai beavatkozásra”, de nehéz nem politikai motivációként értelmezni a brüsszeli pénzosztást, hiszen így fogalmaznak:

„Magyarország egyedi dezinformációs kihívásokkal néz szembe, az államilag támogatott propaganda aláássa a közbizalmat. A kormányközeli médiumok dominálnak, hamis állításokat terjesztenek, és az EU-t, civil szervezeteket, valamint az ellenzéket veszik célba. A független média nehézségekkel küzd, miközben az ország egyfajta »posztigazság-laboratóriummá« vált más EU-tagállamok számára, amelyeket hasonló fejlemények fenyegetnek. HDMO projektünk következő szakasza arra törekszik, hogy kulcsfontosságú hozzájárulást nyújtson ezeknek a kihívásoknak a kezeléséhez. Ennek érdekében konzorciumunkat egy új magyar médiapartnerrel bővítjük, aki erősíti páneurópai dimenziónkat.”

📍Pontosan kik is kaptak pénzt Brüsszeltől?

🟥A támogatás legnagyobb kedvezményezettje a Magyar Jeti Zrt., a 444.hu kiadója, amely 447 650,55 euró, vagyis mintegy 179 060 220 forint uniós forráshoz jutott. Őt követi a PoliticalCapital Kft., amely 324 756,50 eurót, azaz körülbelül 129 902 600 forintot kapott.

🟥Az Agence France Presse 268 837,50 euró támogatásban részesült, ami megközelítőleg 107 535 000 forintnak felel meg. A Mérték Médiaelemző Műhely 115 078,50 eurót, vagyis mintegy 46 031 400 forintot kapott.

🟥Az IDEA Alapítvány 110 183,25 euró támogatásban részesült, ami körülbelül 44 073 300 forintnak felel meg. Az Alhambra Press Kft., a Magyar Hang kiadója 30 093,75 eurót, azaz mintegy 12 037 500 forintot kapott. Tehát az egyik legnagyobb kedvezményezett a Mérték Médiaelemző Műhely, amelyet Polyák Gábor vezet.

Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője még a David Pressman-féle, guruló dolláros időkben csak úgy hivatkozott magára, mint az amerikai nagykövetség “pénzosztó embere”. Valamint ugyanez a Polyák az ellenzék 2022-es kampányában is aktív szerepet vállalt, hiszen ő voltMárki-Zay Péter médiapolitikai kabinetjének vezetője.

A Mérték Médiaelemző Műhely udvarát figyelve pedig hamar meg is jelent Brüsszel. Polyákék ugyanis a dezinformáció elleni harc jegyében elnyertek 115 ezer eurót.

A dezinformáció elleni harc jegyében Brüsszel nemcsak a 444.hu-t kiadó Magyar Jeti Zrt. kapott jelentős pénzt (447 ezer eurót), hanem a Magyar Hang is.

Igen Brüsszel tehát azzal a Magyar Hanggal képzeli el az álhírgyártás ellen vívott keresztes hadjáratát, amely orgánum legyártotta a menekülő szír elnök, Aszad gépének budapesti landolásáról szóló álhírt. Ezt az információt aztán villámgyorsan átvette Magyar Péter is, hogy a Magyar Hangeredeti hazugsága teljesen szétterülhessen a hazai nyilvánosságban.

Brüsszel képmutatásán – álhírgyárossal harcolni a dezinformáció ellen – túl beszédes, hogy Pressman korábbi “pénzosztó embere” eggyel hátrébb került a rangsorban, a közel 2 millió eurós projekt koordinálásával ugyanis Krekó Péter Political Capitaljét bízták meg.

📍Krekó bevallja: a külföldi pénz nyomásgyakorlásra szolgál

A Polyák korábbi kitüntetett, pénzosztó szerepébe előléptetett Krekó Péter Dull Szabolcs podcast műsorában az amerikai pénzek elmaradása felett búsongva azonban elszólta magát. Mondván, a külföldről fizetett újságírói projektek bizony a nagyhatalmak “puha hatalmi” eszköztárának részei, és végeredményben mindig az adott nagyhatalom céljait segítik.

“A jelenlegi amerikai vezetés az olyannyira nem hisz nagyon másban, mint a nyílt katonai-gazdasági erőben, hogy az Egyesült Államok leépíti a teljes soft power, puha hatalmi arzenálját. És azt látjuk, hogy korábban az amerikai állam által finanszírozott mondjuk oknyomozó újságírói projektek, vagy éppen, nem tudom, médiafelületek satöbbi, ezektől vonják meg a támogatást – bedöntve ezeket. Én ezt egy nagyon elhibázott döntésnek tartom egyébként az Amerikai Egyesült Államok érdekei szempontjából. Mert igenis az a puha hatalmi eszköztár, amit kiépített Amerika a II. világháború után, az nagyon sokban segítette a céljai elérését.”

🟥 Főleg ha ehhez hozzávesszük pénzosztó elődje, Polyák Gábor szavait is, aki egyenesen ezeknek a külföldről finanszírozott újságíróknak tulajdonította Magyar Péter politikai sikerességét is:

“De egyébként az, hogy az újságírók végzik a dolgukat, hát azt a leginkább az bizonyítja, hogy Magyar Péter egy potens politikai kihívó lehet ma ebben az országban.”

A két pénzosztó ember nyilatkozatainak darabkáit egymás mellé illesztve összeáll tehát a nagy kép: Brüsszel a saját célja elérése érdekében finanszírozza a magyarországi baloldal egyes szereplőit, ez a cél pedig nem más, mint Magyar Péter sikerre juttatása.

📍Guruló eurómilliók

Magyar Péter ügyének sikerre juttatására ráadásul Brüsszel nem sajnálja a pénzt. A jelenleg futó uniós projekteket összeadva ugyanis megközelítőleg kijön az a 4 millió dollár, ami Márki-Zay Péter kampányába gurult 2022-ben.

A már említett szereplők közül a Political Capital négybrüsszeli projekten keresztül kap több mint 600 ezer eurót. Ezek között szerepel például a szélsőjobboldaligendernarratívák elleni fellépés, aminek önmagában már a célkitűzése is komoly fejtörést okoz. És akkor még fel sem tettük azt a kérdést, amit magyar viszonyok közt a 444.hu sem mulasztana el: az ezer sebből vérző Európai Unióban tényleg ilyenekre kell költeni az európai polgárok pénzét?

Polyák Gábor médiaműhelye két projektből 243 ezer eurót kap. De jut Brüsszelből pénz többek között az olyan jólbejáratott szervezeteknek is, mint a TASZ, az Amnesty International, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület, a Helsinki Bizottságnál pedig négy projekten keresztül 177 ezer euró landolt. És a sort még hosszan lehetne folytatni. Ezeket a projekteket egyvalami azonban mégis összeköti: mégpedig az, hogy témamegjelölésükben olyan területeket érintenek, mint a migráció, az LMBTQ és egyéb kisebbségvédelmi ügyek.

Mindez egybecseng azzal, amiről Orbán Viktor is beszélt, és amit az egyik nemrégiben napvilágot látott kongresszusi jelentés is alátámasztott.

Az amerikai képviselőház igazságügyi bizottságának februári, 159 oldalas jelentése szerint az Európai Bizottság és egyes tagállami szereplők olyan digitális cenzúra- és beavatkozási mechanizmusokat építettek ki, amelyek közvetlen hatással lehetnek az európai választásokra, és a globális szólásszabadságot is érinthetik.

A dokumentum példaként a 2024-es román elnökválasztás első fordulójának megsemmisítését hozta fel.

A jelentés szerint Brüsszel az elmúlt évtizedben tudatosan épített ki egy „gyorsreagálási” rendszert, amelyben „megbízható jelentők” kezdeményezhetik tartalmak korlátozását a közösségi platformokon. A román választás idején ez a modell már működésbe lépett, és politikai tartalmak széles körű eltávolítását is szorgalmazták.

Az amerikai bizottság szerint az EU nyomásgyakorlása oda vezetett, hogy a globális platformok moderációs szabályai világszerte az uniós elvárásokhoz igazodtak, ami az amerikai online szólásszabadságra is hatással lehet.

A jelentés azt is állítja, hogy a „gyűlöletbeszéd” és „dezinformáció” elleni fellépés gyakran politikailag kényelmetlen, de jogszerű véleményeket is korlátozott, például a Covid, migráció vagy genderkérdések kapcsán.

Több EP-képviselő és tagállami politikus aggályosnak tartja az Európai Bizottság megerősödött szerepét, mert a rendszer elvileg lehetőséget adhat arra, hogy a Bizottság befolyásolja a közelgő tagállami választásokat, köztük a szlovén és a magyar választást is.

⚠️ Az Országos Bírói Tanács az önkormányzatok jogvédelmét szerintük megtiltó kormányzati normák megsemmisítése miatt az Alkotmánybírósághoz fordul

Az utóbbi hetekben egyre élesebb vita bontakozott ki a magyar igazságszolgáltatás függetlensége körül, amelynek középpontjában az Országos Bírói Tanács (OBT) súlyos aggályokat felvető tevékenysége áll.

A Kúria elnöke, Varga Zs. András által kiadott közlemény és az OBT legutóbbi lépéseirávilágítanak arra, hogy a tanács – amelynek elsődleges feladata a bíróságok önigazgatásának biztosítása – egyre inkább politikai színezetű ügyekbe keveredik. Ez nem csupán szakmaiatlan, de jogszerűtlen is, hiszen ellentmond az igazságszolgáltatás alkotmányos semlegességének elvével. A következőkben áttekintjük a tényeket, amelyek alátámasztják ezeket az aggályokat.

📍A Kúria elnökének kritikája: Politikai befolyás és kiszivárogtatás

Varga Zs. András, a Kúria elnöke február 16-i  közleményében élesen bírálta az OBT működését, kiemelve, hogy a tanács többsége már nem is törekszik a pártatlanság látszatának fenntartására. A közlemény szerint az OBT belső anyagai – amelyek az igazságszolgáltatás rendszerének átalakítását célozzák, akár az Alaptörvény módosításával is – feltűnő egyezéseket mutatnak politikai szervezetek és civil csoportok állásfoglalásaival.

Például január végén nyolc “civil” szervezet – köztük az Amnesty International Hungary, a TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International Hungary – angol nyelvű jelentést tett közzé, amely szinte szó szerint átvette az OBT még el nem fogadott tervezetének elemeit.

Ez a dokumentum az Európai Bizottság 2026-os jogállamisági jelentéséhez készült, és az Európai Bizottság magyarországi képviselete már érdeklődött is a Kúria elnöke iránt. Varga kiemeli, hogy az OBT anyagának kialakulását “politikai befolyás érte”, amit alátámaszt a szöveg egyezése a politikai pártokhoz köthető személyek nyilatkozataival, valamint a frissen megjelent Felforgatókönyv – a rendszerváltozás forgatókönyve című kötet igazságügyi fejezetével.

További aggályt kelt, hogy az OBT nem találta problémásnak a saját tagjai által jegyzett szöveg “nemzetközi anyagba” való átvételét, miközben bírák adatai szerepelnek a Tisza-párt listáján – ezt az OBT üléseinek jegyzőkönyvei (2025. december 3., 2026. január 14. és február 4.) is rögzítik. A Kúria elnöke ellen indított “integritás-vizsgálat” pedig, amely az OBT február 4-i ülésén elhangzott véleménye miatt indult, szerinte hozzá nem értésre vagy szándékos provokációra utal. Varga hivatkozik az Emberi Jogok Európai Bíróságának Baka v. Hungary ügyben hozott ítéletére, amely szerint a bírósági vezetőknek is joguk van a szabad véleménynyilvánításhoz az igazságszolgáltatást érintő ügyekben.

A Res Iudicata Egyesület kérésére kiegészített közlemény február 17-én további bizonyítékokat sorol fel: képernyőfotók és könyvfejezetek mutatják Laczó Adrienn, az egyesület tagjának kapcsolatait a Tisza-párttal és az OBT anyagával, ami tovább erősíti a politikai összefonódás gyanúját.

Ezek a tények arra utalnak, hogy az OBT nem csupán passzívan engedi a politikai befolyást, hanem aktívan részt vesz benne, ami aláássa a bíróságok alkotmányos semlegességét. Az Alaptörvény és a bíróságokról szóló törvények egyértelműen tiltják az ilyen tevékenységet, hiszen a bírák kötelesek politikailag semlegesek maradni.

📍Az OBT alkotmánybírósági beadványa: Közvetlen politikai beavatkozás

Az OBT politikai szerepvállalásának újabb példája a február 18-i beadvány az Alkotmánybírósághoz, amelyben a tanács a kormány február 4-i veszélyhelyzeti rendeletének megsemmisítését kéri. A rendelet az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulásával kapcsolatos perek szabályait módosítja, lehetővé téve az inkasszót és megtiltva a jogorvoslatot.

Az OBT elnöke, Pecsenye Csaba által jegyzett kérelem szerint a rendelet megsérti a bíróságok véleményezési jogát, mivel előzetes konzultáció nélkül hozták meg. Bár ez formálisan a bíróságok eljárási jogaira hivatkozik, a lépés egyértelműen politikai kontextusban értelmezhető: a rendelet a Főváros és más önkormányzatok kormányzati elvonások elleni pereit érinti, amelyek ellenzéki vezetésű településeket sújtanak. Az OBT ezzel közvetlenül beleavatkozik a kormány és az önkormányzatok közötti konfliktusba, ami túlmutat a tanács önigazgatási hatáskörén.

A HVG említett cikke kiemeli, hogy a Fővárosi Törvényszék sem hajlandó törölni a folyamatban lévő pereket, csupán elnapolja őket, ami mutatja a rendelet jogi vitathatóságát. Az OBT beadványa azonban nem csupán jogi vélemény, hanem politikai állásfoglalás, hiszen egy háborús veszélyhelyzetre hivatkozó kormányzati döntést támad anélkül, hogy figyelembe venné az igazságszolgáltatás semlegességét.

Ez szakmaiatlan, mert a tanácsnak nem feladata a kormányzati politika közvetlen bírálata, és jogszerűtlen, mivel ellentmond a bíróságok szervezetéről szóló 2011. évi CLXI. törvénynek, amely szerint a Kúria elnöke sem tartozik a bírósági vezetők közé – ezzel is hangsúlyozva a hierarchia és semlegesség fontosságát.

📍A bírói semlegesség elvesztésének kockázatai

Az OBT tevékenysége – legyen szó belső anyagok politikai szervezetekkel való egyezéséről, kiszivárogtatásáról vagy kormányzati rendeletek elleni alkotmánybírósági beadványokról – egyértelműen mutatja, hogy a tanács túllépi szakmai kereteit. Ez nem csupán a bíróságok hitelességét rombolja, de Magyarország alkotmányos rendjével is ellentétes. Az igazságszolgáltatás politikai megosztása hosszú távon alááshatja a jogállamiságot, amit éppen az OBT-nek kellene védenie.

Ahogy Varga Zs. András fogalmaz: “Az OBT többsége már meg sem kísérel pártatlannak látszani.” A megoldás a tanács belső reformja és a politikai befolyástól való teljes elhatárolódás lehetne, különben további konfliktusok várhatók az igazságszolgáltatás szereplői között. A közvéleménynek érdemes figyelemmel kísérnie ezeket a fejleményeket, hiszen a bíróságok függetlensége minden magyar állampolgár érdeke.

⚠️A tegnapi debreceni akkumulátoralkatrész-gyárban történt incidens kapcsán bűncselekmény gyanúja is felmerül a tiszások részéről

A Semcorp Hungary Kft. üzeméhez riasztották a tűzoltókat szerda este Debrecenben. Fontos azonban, hogy az akkumulátoralkatrész-gyárban nem történt tűzeset, felhevült vízgőz okozta a riadalmat.

Tegnap este a helyszínre érkező tűzoltókról a közösségi médiában a tiszások is beszámoltak, több bejegyzés szerint rövid idő alatt nagy erőkkel jelentek meg a hatóságok az üzem területén.

„A Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tájékoztatása alapján – minden ezzel ellentétes híreszteléssel szemben – nem történt tűzeset a Semcorp Hungary Kft. debreceni üzemében. Egy technológiai vezeték sérült meg, amelyből gőz távozott, és ez okozta az oltórendszer működésbe lépését, ellátva azt a feladatot, amelyet egy esetleges tűz esetén el kellett volna látnia. Az eset során személyi sérülés nem történt, és veszélyes vagy vegyi anyag sem került a környezetbe” – írta Facebook-bejegyzésében Papp László, Debrecen polgármestere.

Ehhez képest a helyszínre érkező tiszás pártkommandó, élén Kovács Petra Judit a Tisza Berettyóújfalu képviselő jelöltével.

Egy tiszás aktivista az alábbi szöveggel tette ki a videót:

🟥”Együttérzésünket fejezzük ki a sérültekkel és családtagjaikkal a mai Mikepércs melletti baleset miatt, ami Semcorp üzemében történt. Elég a halálgyárakból!”

A képviselő-jelölt társaságában kivonuló tiszások pedig arról beszéltek drámai hangon, hogy:

🟥“Egyelőre semmilyen hivatalos tájékoztatással nem rendelkezünk. Harmadik éve próbáljuk

figyelmeztetni Debrecen lakosságát. Így van, és már itt a levegőben is érződik valami fémes szag. El tudom mondani mind a hármunk nevében, hogy nem akarunk több halálgyárat! Az

biztos, hogy valami hatalmas krízishelyzet. Egészen megdöbbentő és félelmetes”

⚠️Fontos hangsúlyozni, hogy az eset kapcsán felmerül a közveszéllyel fenyegetés gyanúja. A Büntető Törvénykönyv 338. § (1) bekezdés szerint aki a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta.

⚠️Az Epstein botrányban súlyosan érintett volt demokrata amerikai külügyminiszter a BBC-nek adott interjúban akart utat mutatni a magyaroknak.

„Ha egy átlag magyar lennék, a következő lenne a álláspontom: olyan embert szeretnék megválasztani, aki Magyarországért van, nem pedig olyat, aki Donald Trump bábja” – fogalmazott.

Bill Clinton volt amerikai elnök és Hillary Clinton ellen republikánus képviselők részéről folyamatos nyomásgyakorlás történik, például azzal kapcsolatban, hogy a házaspárnak személyes vallomást kellene tennie az Epstein-ügyben, amelyet megtagadtak. A szoros kapcsolat vitathatatlan, Jeffrey Epstein élettársa, a 20 évre elítélt Ghislaine Maxwell jelen volt a volt elnök lánya, Chelsea Clinton esküvőjén.

A Clinton Global Initiative egy partnervállalkozás (#StartSmall – Jack Dorsey kezdeményezése) 750 000 dollárt fektetett 2025-ben a BBC Media Action nevű projektbe, amely a független újságírás erősítését célozza világszerte – ez a CGI közös hírekben szerepelt, de nem feltétlenül közvetlenül a CGI finanszírozásaként.

⚠️ A Közszolgálati Rendőr Szakszervezet (KRSZ) friss Facebook-posztja megfogalmazásának stílusa, a fegyveres testület kontextusa és a „felkészülés minden eshetőségre” mondat miatt jogosan riadóztathat sokakat: ez a retorika könnyen értelmezhető úgy, mint egy burkolt figyelmeztetés, fenyegetés. A képaláírás – „Két rendőr közt egy katona…” – további szimbolikát ad: mintha a rendőrség és a katonaság közötti összefogást sugallná a jövőbeli érdekérvényesítésben.

⚠️Ruszin-Szendi korábbi fenyegetései

„… én bízom abban, hogy demokratikus úton kapjuk meg a felhatalmazást és kapjuk meg a hatalmat. Azért kell így megkapnunk, mert annak lesz hosszú élete. Akkor tudunk valóban elkezdeni dolgozni, ha itt nem kényszerítenek bele minket olyanba, hogy magyar ember tényleg magyar emberre emelje a kezét.” A szó szerinti idézet Ruszin-Szendi Romulusztól, a TISZA Párt politikusától származik és egy kapuvári fórumon hangzott el.

Egy másik egy Komárom-Esztergom megyei eseményen a volt vezérkari főnök arról beszélt, hogy “a Tisza, főleg Péternek köszönhetően egy rendkívül gyors reagálású erő lett. Azonnal rá tudunk mozdulni mindenre. És nagyon sokszor mondjuk azt, hogy ha majd elérünk a hídhoz, majd akkor átkelünk a hídon. Hogy miért nincsenek forgatókönyvek? Mert akkor azért zárnak be minket.” Majd hozzátette – “hogyha ez a hatalom mégis annyira ragaszkodik, hogy extrém dolgokra képes, extrém kihívásra extrém válaszok vannak. És a Tiszának a közössége szintén gyorsreagálású.”

📍Lehetne szépíteni, de az összkép így néz ki: egy fegyverszerető, indulatos exkatona többször arról beszélt, hogy ha nem adják át nekik a hatalmat, abból erőszak is lehet.”

A Közszolgálati Rendőr Szakszervezet (KRSZ) friss Facebook-posztja – amelyben Ruszin-Szendi Romulusz tiszás katonai szakértő Tóth Zoltán r. alezredes társaságában látható, baljós képet festenek a TISZA Párt demokrácia-felfogásáról. A szöveg egyes mondatai, különösen a „Minden eshetőségre fel kell készülni…” kifejezés, sokak szerint túllépik a szakszervezeti érdekképviselet kereteit, és burkoltan alkotmányos rendet fenyegető jelzést sugallnak – mintha a rendőrség aktívan készülne egy esetleges hatalomváltásra, netán annak „kezelésére”.

⚠️ A poszt lényege és a leginkább vitatott rész

A KRSZ hivatalos állásfoglalása szerint Tóth Zoltán alezredes hivatalos képviseletben vett részt a TISZA (Magyar Péter vezette párt) 2026-os évértékelőjén. A szöveg hangsúlyozza, hogy nem politizálnak, nem kötnek paktumot, nem ideológiát követnek, hanem kizárólag a rendőrök érdekeit, a haza és az állampolgárok védelmét képviselik. Ugyanakkor kulcsmondatok így hangzanak:

•  „2026. április 12-én, választások lesznek… tény‼️”

•  „Tetszik vagy sem, a dolgok jelen állása alapján, két lehetőség van: Vagy a Kormányzópárt nyer, vagy a Tisza… tény‼️”

•  „Minden eshetőségre fel kell készülni… tény!”

•  „A választás kimenetelétől függetlenül, innentől kezdve a majdani Kormányzat nem hagyhatja figyelmen kívül a szakszervezeteket, a dolgozó embereket, a Ti hangotokat‼️ Innentől kezdve a látszatnál már többre van szükség… Jóval többre‼️”

A poszt végén pedig: „Ami nincs:

Pártpolitika…‼️ Mi nem kötünk paktumot…‼️ Nincs mutyi… Titkolózás…” – miközben határozott szakpolitikát, transzparenciát és érdekérvényesítést ígérnek.

⚠️Miért beszélnek egyesek „alkotmányos puccsról”?

•  A rendőrség alkotmányos szerepe szigorúan a törvények és a mindenkori törvényes kormány végrehajtása, nem az, hogy előre „felkészüljön” egy ellenzéki győzelemre, vagy nyomást gyakoroljon bármelyik oldalra.

•  A „minden eshetőségre felkészülés” kifejezés katonai/operatív kontextusban (riasztás, készültség, tervek kidolgozása) értelmezhető, ami egy civil szakszervezetnél szokatlan és riadalmat kelthet.

•  A poszt hangsúlyozza: a jövőbeli kormány „nem hagyhatja figyelmen kívül” a szakszervezeteket, és „jóval többre van szükség, mint látszat”. Ez sokak szerint implicit fenyegetés: ha nem tárgyalnak velük érdemben, akkor a rendőrök – mint fegyveres testület – más eszközöket is bevethetnek az érdekeik érvényesítésére.

•  További feszültséget kelt, hogy a KRSZ láthatóan nem vett részt hasonló módon a kormányoldali (Orbán Viktor-féle) évértékelőn, hiába volt „minden eshetőség”.