📌Az Európai Számvevőszék jelentése alapján elherdálták az európai adófizetői pénzeket

⚠️Újabb átláthatósági válság az EU-ban: milliárdok sorsa bizonytalan a Covid utáni helyreállítási alapból

Az Európai Unió Ellenőrző Számvevőszéke (European Court of Auditors, ECA) friss jelentésében súlyos hiányosságokra hívta fel a figyelmet a Recovery and Resilience Facility (RRF) – azaz a Covid-19 utáni helyreállítási és rezilienciaeszköz – átláthatóságával és nyomon követhetőségével kapcsolatban.

A több mint 577 milliárd eurós alapból kifizetett összegek egy részének végső felhasználói és tényleges költségei nehezen vagy egyáltalán nem követhetők nyomon, ami szakértők szerint jelentős kockázatot jelent az uniós adófizetők pénzének biztonsága szempontjából.

A lengyel konzervatív-liberális politikus, Ewa Zajączkowska-Hernik európai parlamenti képviselő május 9-i X-bejegyzésében „új von der Leyen-ügynek” minősítette a jelenséget, és arra figyelmeztetett, hogy ez „az Európai Bizottság egyik legnagyobb pénzügyi botránya” lehet. Zajączkowska-Hernik szerint a mainstream lengyel média sem foglalkozik kellőképpen az üggyel, holott az uniós polgárok pénzéről van szó. „577 milliárd euróról beszélünk, és nem tudjuk, hová tűnt a pénz” – írta a posztban.

Az ECA különjelentése (Special Report 14/2026: „RRF traceability and transparency”) szerint a probléma gyökere az RRF egyedi finanszírozási modelljében rejlik: a „financing not linked to costs” (költségektől független finanszírozás) mechanizmusában. Ellentétben a hagyományos uniós támogatásokkal, itt a kifizetések nem a ténylegesen felmerült költségek utólagos elszámolásához kötődnek, hanem előre meghatározott „mérföldkövek” és célok teljesítéséhez. Az uniós tagállamoknak így elegendő csupán ezeket a mutatókat jelenteniük, a teljes kiadási láncot és a végső kedvezményezetteket nem kell részletesen feltárniuk. 

Az Ellenőrző Számvevőszék tíz tagállamban (Ausztria, Bulgária, Észtország, Franciaország, Németország, Lettország, Málta, Hollandia, Románia és Spanyolország) végzett mintavizsgálata alapján megállapította, hogy ez a rendszer „jelentős hiányosságokat” okoz a nyomon követhetőségben és az átláthatóságban. Ivana Maletić, a jelentésért felelős ECA-tag egyenesen úgy fogalmazott: „Az uniós polgároknak joguk van tudni, hogy ki kapja a közpénzeket, és mire fordítják azokat valójában.” Maletić szerint a jelenlegi gyakorlat alááshatja a közpénzekbe vetett bizalmat. 

Zajączkowska-Hernik bejegyzése kiemeli, hogy a lengyel Nemzeti Helyreállítási Terv (KPO) egyelőre nem szerepel a vizsgálatban, ám „félelmetes belegondolni”, mit mutatna egy hasonló ellenőrzés a jelenlegi lengyel kormány (Donald Tusk) alatt. A politikus szerint a mechanizmus „nyilvánvalóan teret ad a hatalmas csalásoknak és visszaéléseknek”, és ezt követően von der Leyen korábbi ügyeire (Pfizergate, választási beavatkozások, Mercosur-szerződés) utalva követelte a Bizottság elnökének és teljes testületének lemondását. „Ez a bizottság már régóta a botrányok, a szerződések megsértésének és a jogállamiság megsértésének fészke” – írta. 

Az ügy nem előzmények nélküli. Az ECA korábban több jelentésben is kritizálta az RRF teljesítményalapú modelljét, a kettős finanszírozás kockázatát és az ellenőrzési hiányosságokat. A mostani jelentés éppen akkor látott napvilágot, amikor az EU a következő hétéves költségvetésről tárgyal, és több intézmény is az RRF-modellt kívánná alapul venni a jövőbeli eszközöknél. 

Brüsszeli források szerint a Bizottság vitatja az ECA egyes megállapításait, és hangsúlyozza, hogy a mérföldkő-alapú rendszer gyorsította a források kifizetését, és hozzájárult a gazdasági helyreállításhoz. Ugyanakkor elismerik, hogy a nyomon követhetőség javítása szükséges.

Zajączkowska-Hernik posztja azonban rámutat egy mélyebb, politikai problémára: miközben az uniós intézmények folyamatosan a jogállamiságról és átláthatóságról prédikálnak, saját legnagyobb pénzügyi programjukban éppen ezek a szempontok szenvednek csorbát. Az ügy várhatóan tovább élezheti a feszültségeket az Európai Parlamentben, különösen a konzervatív és euroszkeptikus frakciók és a néppárti-liberális-baloldali nagykoalíció között.

Lábjegyzetek:

¹ Ewa Zajączkowska-Hernik (@EwaZajaczkowska), X-bejegyzés, 2026. május 9. A posztban hivatkozott adatok és idézetek közvetlenül az ECA jelentéséből származnak.

² European Court of Auditors, Special Report 14/2026: „RRF traceability and transparency – Gaps remain regarding the traceability and transparency of RRF funds” (2026. május 6.).

³ Idézet Ivana Maletić ECA-tag nyilatkozatából, lásd Le Monde, Agence Europe és az ECA sajtóközleménye, 2026. május 6–10.

⁴ Az RRF teljes kerete eredetileg 724 milliárd euró volt, a kifizetett összeg 2026 elejére elérte a 577 milliárdot.