📌 Több bírósági vezetői pozíciót betöltött Magyar Péter anyja az Orbán kormányok alatt

⚠️ A miniszterelnök hajszája a az elmúlt 16 évben kinevezett bírósági vezetők és bírák ellen nem csupán a nemzetközi és a hazai jog, de a moralitás szempontjából is aggályosnak tűnik.

📍Miért támadja a Kúria és az OBH elnökét a kormányfő?

Senyei Györgyöt, az Országos Bírósági Hivatal első emberét azzal vádolta korábban Magyar Péter, hogy az OBH elnökeként „úgy irányítja az ügyeket, hogy a politikailag kényes esetek a megfelelő bírókhoz kerüljenek”. Varga Zs. András kúriai elnököt pedig többek között azzal támadja, hogy Orbán Viktor „törvényt módosított” azért, hogy a Kúria élére helyezhesse, illetve Kúria elnöke „rendszeresen fenyegeti kollégáit”, ahelyett, hogy kiállna a listázott, fenyegetett bírák mellett. Előbbi kapcsán tudni kell, hogy Darák Pétert – akinek Magyar Péter anyja a főtitkára volt – ugyanezzel, azaz illegitimitással vádolta elődje Baka András, utóbbi kapcsán pedig Varga Zs. valójában a bírák védelme és a bíróságok integritása miatt lépett fel. Ez utóbbit bizonyítja, hogy az ügyben a Kúria vezetése szerint nem éppen független álláspontot képviselő Országos Bírói Tanács időközben törölte annak a jegyzőkönyvek a linkjét, amely Darák Péter érvelését rögzítette a bírák listázása kapcsán.

Mindez különösen annak fényében furcsa, hogy Dr. Erőss Mónika, ahogy már említettük, a közelmúltig és azt megelőzően mindkét bírósági szervezetben igazgatási- vezetői pozícióban volt. A miniszterelnök anyja 2012 januárjától kúriai bíróként szolgált, majd 2012 július 15-től a Kúria főtitkárává nevezték ki – ez a bírósági hivatás egyik legmagasabb igazgatási pozíciója. 2020.  április 7-én Áder János köztársasági elnök az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettesévé nevezte ki. Az OBH a bíróságok központi igazgatási szerve, amelynek vezetése széles hatáskörrel rendelkezik a bírák kinevezése, áthelyezése, javadalmazása és fegyelmi ügyei terén. Az elnökhelyettesi pozíció így stratégiai jelentőségű a bírósági karrierpályák, a költségvetés és a szervezeti reformok szempontjából.  Erőss 2024. július 10-ig töltötte be a tisztséget (a bírói felső korhatár miatt felmentették), de már 2024. január 11-től szabadságon/felmentési időn volt.

📍Az Igazságügyi Palota és Magyar Péter családi kapcsolatai

Ami a Magyar Péter által vitatott Igazságügyi Palotát illeti, az Orbán-kormány 2012-ben hozta meg a stratégiai döntést arról, hogy a Kúria visszaköltözzön eredeti, Hauszmann Alajos által 1893–1896 között tervezett székhelyére, a Kossuth Lajos téri Igazságügyi Palotába – korábban Néprajzi Múzeum épülete – és minden fontos poltikai és adminisztratív döntés, amelyet a kormány az igazságszolgáltatás vezetőivel egyetértésben hozott, abban az időintervallumban született, amíg dr. Erőss Mónika bírósági-igazgatási vezető volt.

Emelett a jelenlegi miniszterelnök akkori házastársa, a korábbi igazságügyi miniszter, Varga Judit minisztersége alatt zajlott az Igazságügyi Palota tervezésének és a kivitelezésének az előkészítése, a 1002/2021. (I. 7.) Korm. határozatban az Igazságügyi Palota és az Agrárminisztérium rekonstrukciója kapcsán Varga Judit, mint egyik aláíró szerepel.

📍2010 után kirúghatták volna az alkotmánybírákat

Magyar Péter nem csupán az OBH és Kúria elnökét, de az Alkotmánybíróság elnökét, sőt időnként az alkotmánybírókat is támadja, sőt lemondásra szólítja fel. Ehhez a forradalmi jogi lépéshez minden bizonnyal az Egyesült Nemzetek Szervezetéből, az Europa Tanácsból, az Európai Uniónól is ki kellene lépnünk. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény alapján az Emberi Jogok Európai Bírósága az alkotmánybíró és a rendes bíró védelmét egyaránt garantálja Az Európa Tanács CM/Rec /2010/ 12 számú ajánlása kimondja, hogy a bírák / alkotmánybírák/ hivatali idejét, függetlenségét és elmozdíthatatlanságát a tagállamoknak garantálniuk kell.

Az ENSZ alapelvek szerint a bírák elmozdíthatatlanok és tisztségüktől csak rendkívüli körülmények esetén foszthatók meg. Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy tilos a bírák jogellenes elmozdítása, a tisztségből való eltávolítás csak szigorú, előre meghatározott eljárási és anyagi jogi feltételek mellett lehetséges. A Velencei Bizottság rögzítette, hogy az alkotmánybírák elmozdíthatatlanok és ezt a tagállamoknak a megbízatási idő végéig garantálni kell. Tegyük hozzá, hogy a magyar alkotmánybírák 95 százalékban bírósági ügyek alkotmányossági felülvizsgálatát végzik, szemben a Sólyom László vezette testülettel, amely lényegében felsőházként működött. Így a jelenlegi alkotmánybírák eltávolítása nem indokolt és jogszerű keretek között nem lehetséges.

Fontos azt is megjegyezni, hogy 2010-ben a korábban a baloldali pártok által jelölt alkotmánybírák Bragyova András, Holló András, Kiss László, Lévay Miklós még jelentős súlyban voltak jelen a taláros testületben, elbocsátások ugyanakkor fel sem merült, sőt Holló András 2011. július 11-ig elnökhelyettesi pozíciót töltött be.