📌Tényi István az Alkotmánybírósághoz fordul, szerinte súlyos a helyzet

⚠️A jogállam kereteit védi a közérdekű bejelentés az államfő és a kormány közötti konfliktusban

Tényi István közérdekű bejelentést nyújtott be Magyar Péter miniszterelnökhöz, amelyben az Alaptörvény absztrakt értelmezését kéri az Alkotmánybíróságtól a köztársasági elnök és a kormány közötti feszültség feloldása érdekében.

A parlamenti választásokat követően a Tisza Párt győzelmével alakult kormány miniszterelnöke, Magyar Péter lemondásra szólította fel Sulyok Tamás köztársasági elnököt, valamint több más közjogi méltóságot, május 31-i határidővel. Sulyok Tamás ezt elutasította, és videóüzenetében hangsúlyozta, hogy esküje szerint az Alaptörvénynek megfelelően gyakorolja tisztségét.

Tényi István beadványa szerint ez a helyzet súlyosan ellentmondásos, és veszélyezteti a köztársasági elnöki intézmény alkotmányos működését. A dokumentum szerint a miniszterelnöki nyilatkozatok egyoldalú követeléseket fogalmaznak meg, amelyek nem egyeztethetők össze a hatalmi ágak együttműködésének alkotmányos követelményével.

📍A beadvány fő érvei

Tényi István a bejelentésben az alábbi kulcspontokra hívja fel a figyelmet:

•  Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök sérthetetlen (12. cikk), és feladata az államszervezet demokratikus működése felett való őrködés. Személye Magyarország államfőjeként a nemzet egységét fejezi ki.

•  A köztársasági elnök csak az Országgyűlés által, szigorú eljárásrendben fosztható meg tisztségétől – szándékos Alaptörvény-sértés vagy szándékos bűncselekmény esetén (13. cikk). Nyilvános lemondásra szólítások ezt az eljárást nem helyettesíthetik.

•  Az Alaptörvény a hatalom megosztásának elvén alapul (C. cikk). Ennek megfelelően a kormány és a köztársasági elnök együttműködésre köteles, még akkor is, ha különböző időszakban választották meg őket. A fékek és ellensúlyok rendszere szándékosan biztosítja, hogy az elnök mandátuma ne essen egybe automatikusan az országgyűlési ciklusokkal.

•  A kialakult konfliktus megoldására a legalkalmasabb eszköz az Alaptörvény absztrakt értelmezésének kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál. Ezt a Kormány, a köztársasági elnök, az Országgyűlés vagy az alapvető jogok biztosa teheti meg (Abtv. 38. §). Az eljárás lehetőséget adna arra, hogy az Alkotmánybíróság tisztázza a politikai szereplők mozgásterét és a hatalmi ágak viszonyát.

Tényi emlékeztet rá, hogy a hatalmi ágaknak kölcsönösen ellenőrizniük és ellensúlyozniuk kell egymást, ugyanakkor tiszteletben kell tartaniuk egymás autonómiáját és döntéseit. Szerinte a jelenlegi nyilvános nyomásgyakorlás sérti ezt az elvet.

A beadvány idézi Áder János korábbi köztársasági elnök szavait is: a demokrácia nem jelenti azt, hogy bárki a törvények fölé helyezheti magát. Hangsúlyozza továbbá, hogy a jogállamot nem lehet a jogállam szabályainak figyelmen kívül hagyásával megvalósítani.

📍Alkotmányos válsághelyzet küszöbén

A köztársasági elnök megválasztására és mandátumára vonatkozó szabályok 1990 óta alapvetően változatlanok. Az alkotmányozó szándék szerint az elnök intézménye éppen azért kapott eltérő ciklust, hogy a hatalmi ágak közötti egyensúlyt segítse.

Tényi István szerint a Kormánynak érdekében állna az Alkotmánybírósághoz fordulni, mert ez civilizált, jogállami keretek között maradó megoldást kínál a konfliktusra, szemben a nyilvános ultimátumokkal, amelyek súlyos alkotmányos válsághelyzetet is előidézhetnek.

A bejelentés egyelőre nem ismert, hogy a Kormány hogyan reagál rá. Magyar Péter eddigi nyilatkozataiban azt hangsúlyozta, hogy a jogállami keretek betartása mellett kívánja elérni a közjogi méltóságok cseréjét.