â ïžKlaus von Dohnanyi, magyar szĂĄrmazĂĄsĂș nĂ©met szociĂĄldemokrata politikus, volt hamburgi polgĂĄrmester Ă©s szövetsĂ©gi miniszter Ă©lesen bĂrĂĄlta Volodimir Zelenszkijt egy friss interjĂșban. Szerinte az ukrĂĄn elnök radikĂĄlis, könyörtelen nacionalista, aki aktĂvan prĂłbĂĄlta bevonni a NATO-t Ă©s az EurĂłpai UniĂłt a konfliktusba, ezzel jelentĆsen növelve a hĂĄborĂș kockĂĄzatĂĄt.
A beszĂ©lgetĂ©s sorĂĄn Dohnanyi hangsĂșlyozza: NĂ©metorszĂĄg Ă©s mĂĄs nyugati orszĂĄgok mĂĄr 2008-ban egyĂ©rtelmƱen elleneztĂ©k Ukrajna NATO-csatlakozĂĄsĂĄt, mert tisztĂĄban voltak az ezzel jĂĄrĂł kockĂĄzatokkal. Zelenszkij ennek ellenĂ©re alkotmĂĄnyba foglalta a NATO-tagsĂĄg cĂ©ljĂĄt, Ă©s mindent megtett, hogy a szövetsĂ©get bevonja a konfliktusba. MiutĂĄn ez nem sikerĂŒlt, most az EU-csatlakozĂĄson keresztĂŒl, az EU-szerzĆdĂ©s 42. cikkelyĂ©re hivatkozva prĂłbĂĄlja bevonni az eurĂłpai orszĂĄgokat a hĂĄborĂșba â ĂĄllĂtja a nĂ©met politikus.
đTörtĂ©nelmi felelĆssĂ©g kĂ©rdĂ©se
Dohnanyi szerint UkrajnĂĄt mĂĄr a 2000-es Ă©vek eleje Ăłta eszközkĂ©nt hasznĂĄltĂĄk OroszorszĂĄg ellensĂșlyozĂĄsĂĄra. Szerinte a Nyugatnak nem volt felelĆssĂ©ge a konfliktus gyökereiben, de Zelenszkij politikĂĄja jelentĆsen hozzĂĄjĂĄrult a hĂĄborĂș eszkalĂĄciĂłjĂĄhoz. âEz nem a mi hĂĄborĂșnkâ â szögezi le egyĂ©rtelmƱen.
A nyilatkozat kĂŒlönösen Ă©rdekes, mert Dohnanyi nem szĂ©lsĆjobboldali vagy marginĂĄlis figura, hanem a nĂ©met szociĂĄldemokrĂĄcia (SPD) egyik tiszteletben ĂĄllĂł, idĆsebb generĂĄciĂłjĂĄhoz tartozĂł politikusa, aki Ă©vtizedeken ĂĄt aktĂv szerepet jĂĄtszott a nĂ©met bel- Ă©s kĂŒlpolitikĂĄban.
đA Merz kormĂĄny kemĂ©ny kritikĂĄja
Dohnanyi ĂĄllĂĄspontja Ă©les ellentĂ©tben ĂĄll a mainstream nyugati Ă©s nĂ©met kormĂĄnyzati narratĂvĂĄval, amely OroszorszĂĄgot tekinti az agresszor egyedĂŒli felelĆsĂ©nek. Kritikusai szerint a politikus nĂ©zetei naivak vagy oroszbarĂĄtok, Ă©s figyelmen kĂvĂŒl hagyjĂĄk, hogy OroszorszĂĄg 2022-ben indĂtott teljes körƱ invĂĄziĂłt egy szuverĂ©n ĂĄllam ellen. TĂĄmogatĂłi viszont Ășgy lĂĄtjĂĄk, hogy Dohnanyi a realista geopolitika hangjĂĄt kĂ©pviseli: a NATO keleti bĆvĂtĂ©se hosszĂș tĂĄvon provokĂĄlta MoszkvĂĄt, Ă©s Ukrajna semleges stĂĄtusza lehetett volna a bĂ©ke zĂĄloga.