⚠️A Magyar Péter vezette kormány módosítani szeretné az alaptörvényt az államfő és az Alkotmánybíróság elnökének eltávolítása érdekében. A Tűzfalcsoport által megkérdezett szakértők szerint ez nem a történet vége, hanem egy jelentős nemzetközi következményekkel járó jogsértő eljárás kezdete.
Az Alkotmánybíróság elnökét úgy kívánják eltávolítani, hogy bevezetik a hetven éves korhatárt és így az elnöki és bírói mandátumát is megszakítják. Ha ezt a módosítást elfogadják, akkor ugyanazt a hibát követik el, mint az előző kormány és visszakozni kényszerülnek.
Emlékezetes, hogy a korábbi kormány váratlanul leszállította a bírák nyugdíjkorhatárát és nem biztosított kellő átmeneti időt. Az Európai Unió Bírósága a C-286/12. számú ügyben (European Commission v. Hungary, 2012. november 6-i ítélet, ECLI:EU:C:2012:687) kimondta, hogy a bírákra vonatkozó nyugdíjkorhatár radikális leszállítása – 70 évről 62 évre, kellő átmeneti időszak nélkül – az életkoron alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül, amely sérti a foglalkoztatás és munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló 2000/78/EK tanácsi irányelvet. A Bíróság rámutatott: a tagállamnak bizonyítania kell a legitim célt és az arányosságot; Magyarország ezt nem tudta megfelelően alátámasztani, a szabályozás nem volt következetes és szisztematikus, így az uniós jogot megsértette. Hasonlóan foglalt állást a magyar Alkotmánybíróság a 33/2012. (VII. 17.) AB határozatában: alkotmányellenesnek nyilvánította a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény azon rendelkezéseit, amelyek a nyugdíjkorhatár elérésével ex lege, kellő átmenet nélkül szüntették meg a bírói szolgálati viszonyt. Az AB megállapította, hogy ez sérti az Alaptörvény bírói függetlenségre vonatkozó 26. cikkét, a jogállamiságot és a jogbiztonságot, mert a hirtelen változás önkényes beavatkozás, a bírák nem kaptak felkészülési időt, és a törvény már hatálybalépésekor (2012. január 1.) alkotmányellenes volt.
A döntések nyomán a bírák megkapták az illetményüket arra az időre, amíg nem ítélkezhettek, és visszatérve még több éven át ítélkezhettek. Ilyen változást csak fokozatosan, kellő átmeneti idő alatt szabad bevezetni. A nyugdíjkorhatár tehát a szakértők szerint sem a bíráknál, sem a meghatározott időre, védett mandátummal megválasztott alkotmánybíró, így annak elnöke esetén is csak fokozatosan vezethető be, és legalább öt év biztosítása szükséges az érintettek esetében.
A világ számos országában az alkotmánybírák esetén nincs nyugdíjkorhatár. A példának tekintett Egyesült Államok Szövetségi Legfelsőbb Bíróságán, mely egyben alkotmánybíróság is, Ruth Bader Ginsburg 87 éves koráig ítélkezett. Hazánkban az elvi felső határ 82 év és ezt szeretnék egyik napról a másikra leszállítani hetven évre.
Az igazi gondot az okozza, hogy a Velencei Bizottság sürgős eljárás keretében vizsgálja az új kormány terveit és feltehetőleg kifogást emel. A Velencei Bizottság korábbi, magyarországi igazságügyi reformokkal kapcsolatos véleményeiben (pl. a 2011–2012-es bírósági változásokról) következetesen hangsúlyozta: a bírói és alkotmánybírói mandátumok érintő változtatásoknak fokozatosnak kell lenniük, tiszteletben kell tartaniuk az eltávolíthatatlanság (irremovability) elvét, kerülniük kell az ad hominem vagy politikailag motivált intézkedéseket, és összhangban kell állniuk az Európa Tanács ajánlásaival (különösen a CM/Rec(2010)12 sz. ajánlással a bírói függetlenségről). Az uniós jog és a strasbourgi gyakorlat alapján egy sürgős vélemény várhatóan hasonló kifogásokat fogalmaz meg a jelenlegi tervekkel szemben.
Az Európai Unió Bírósága már állást foglalt, tehát nem kétséges, hogy milyen döntést fog hozni. Ezen túl figyelembe kell venni az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Baka kontra Magyarország ügyben (Application no. 20261/12) hozott határozatát. Az EJEB (a 2014. május 27-i kamarai ítéletében, majd a Nagykamara 2016. június 23-i megerősítő döntésében) megállapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének (Baka András) mandátumát az új Alaptörvény átmeneti rendelkezései útján, alkotmányos szinten, ex lege, 3,5 évvel a mandátum lejárta előtt megszüntették anélkül, hogy a döntés ellen hatékony jogorvoslat lett volna. Ez sérti az Egyezmény 6. cikkét (a bírósághoz fordulás joga, mert az alkotmányos átmeneti rendelkezések nem voltak bírósági felülvizsgálat tárgyai) és 10. cikkét (a véleménynyilvánítás szabadsága). Az EJEB hangsúlyozta: a megszüntetés valójában Baka hivatali kötelezettségéből fakadó, a bírói reformokkal kapcsolatos kritikái miatt történt, nem pedig valódi, semleges átszervezés miatt. A Bíróság egyértelműen kimondta, hogy a bírói függetlenség sarokköve az eltávolíthatatlanság, és hogy még az alkotmány módosítása vagy átmeneti rendelkezései sem használhatók fel arra, hogy egy védett mandátumot félbeszakítsanak anélkül, hogy az ellen hatékony jogorvoslat állna rendelkezésre. Így a mandátum az alkotmány módosításával sem szakítható félbe a strasbourgi standardok szerint.
A Tűzfalcsoport által megkérdezett szakértők szerint a tervezett szöveg elfogadása jogi és politikai szempontból is hatalmas baklövés lenne és beláthatatlan következményekkel járna. Az uniós és strasbourgi gyakorlat, valamint a Velencei Bizottság eddigi állásfoglalásai alapján a tervezett hirtelen, átmenet nélküli korhatár-bevezetés nemcsak az uniós jogot és az Emberi Jogok Európai Egyezményét sértené, hanem további kötelezettségszegési eljárásokat, kártérítési pereket és a magyar jogrendszerbe vetett bizalom további erózióját eredményezné.