📌 Gyurcsány hálózatvezetője irányítja a miniszterelnököt?

⚠️Van valami egészen különös abban, hogy egy büntetőjoggal fővállalkozó ügyvéd “leszedné” a hivatalban levő legfőbb ügyészt, de az még különösebb, hogy erre a Tisza kormány látszólag a legmagasabb szinten rezonál. Az pedig egészen sajátos, amikor valaki – jelesül Magyar Péter – minden második mondatában a jogállam helyreállításáról beszél, majd úgy tesz, mintha a hatalmi ágak szétválasztása csak egy zavaró formaság lenne.

Magyar Péter július 20-án az Országgyűlésben ezt mondta: „Úgyhogy innen is tisztelettel szeretnénk ösztökélni házelnök urat… ő, házelnök asszonyt, mint a köztársasági elnöki jogköröket gyakorló házelnök, hogy terjessze a Ház elé a legfőbb ügyész mandátumának a lezárását, a mielőbbi visszahívását, és mi ezt készek leszünk megvitatni.” Az utolsó szavait egy sokatmondó félmosoly kísérte.

Mindezt egyébként az úgynevezett ukrán aranykonvoj ügyével indokolta. Előtte pedig azzal büszkélkedett, hogy ki mindenkit sikerült már eltávolítani a pozíciójából. Tehát „megvitatni” helyett nyugodtan mondhatott volna „megszavaznit.”

Ezzel legalább három komoly probléma van. Kezdjük a legegyszerűbbel.

Normális parlamentáris demokráciában a miniszterelnök nem osztogat feladatokat a köztársasági elnöknek. Akkor sem, ha éppen a párttársa ül a Sándor-palotában. És főleg nem akkor, ha az előző államfőt azért távolították el, mert a kormánypárt szerint az illető csak egy báb volt.

Szóval, a köztársasági elnök nem a kormány alkalmazottja, a legfőbb ügyész leváltása pedig nem politikai utasítás kérdése.

Ha valaki éppen a jogállam helyreállítását ígéri, akkor legalább a látszatra adhatna. Nem kellene úgy beszélni, mintha természetes lenne, hogy a végrehajtó hatalom megmondja az államfőnek, milyen alkotmányos jogkörét hogyan gyakorolja.

És van itt egy másik apróság is.

Magyar Péter azt is világossá tette, hogy ez esetben is már előbb megszületett az ítélet, minthogy a szóban forgó eljárást a legfőbb ügyész ellen lefolytatták volna. Mert félreértés ne essék: a képviselőket semmi nem kötelezi arra, hogy a köztársasági elnök indítványára Nagy Gábor Bálintot elmozdítsák. Az országgyűlés elvileg független a köztársasági elnöktől és a kormánytól is, tehát ha komolyan vesszük a hatalmi ágak elkülönülésének elvét, akkor bármi megtörténhet(ne)…

Kettő. Nem először látunk ilyet.

Amikor Sulyok Tamás aláírta a menesztését, Magyar Péter ünnepélyesen bejelentette, hogy „széles társadalmi egyeztetés” következik. Voltak, akik ezt komolyan is vették, így felmerült több név, köztük Polgár Judité is.

Kevesebb mint huszonnégy órával a társadalmi egyeztetés meghirdetése után, miközben a vd-döntőre alapozott, Magyar Péter a hírtől izgalomba jött, és bejelentette, hogy ennyi volt, eldőlt Polgár Judit lesz a jelölt, hétfőn egyeztet a pártokkal, és fel is kéri a sakklegendát.

Most mintha ugyanez ismétlődne meg.

Gyurcsány Ferenc AMŐBA egykori főkurátora Horváth Lóránt ügyvéd – aki az ukrán fél jogi képviseletét látja el az aranykonvoj ügyében – fél órával az ülés kezdete után közölte, hogy „hivatalos kérelmet nyújtottak be” Forsthoffer Ágneshez annak érdekében, hogy mérlegelje a legfőbb ügyész hivatalvesztésének kezdeményezését.

Nagyjából egy órával később Magyar Péter már a parlamentben már arról beszélt, hogy „ösztökélni” szeretné a volt a házelnököt, aki aktuális ideiglenes köztársasági elnök.

A felszólalásban azonban Horváth Lóránt neve már nem hangzott el. Egyszerűen vagy lenyúlta az ötletet, ahogy Polgár Judit jelölését is ki akarta sajátítani, vagy mélyebb okok húzódnak meg a háttérben, ahogy mondani szokás, esetleg  összehangoltan zajlott az akció.

És három. Az aranykonvoj ügye eleve tele van kérdőjelekkel. Az eljárás sokak számára váratlanul indult. Aztán a kormányváltás után szinte ugyanilyen váratlan gyorsasággal lezárult. Az egyik oldal ebből azt olvassa ki, hogy politikai megrendelésre ütöttek rajta a pénzszállítókon. A másik oldal pedig azt, hogy politikai megrendelésre engedték el az ügyet.

Éppen ezért különösen érdekes, hogy Magyar Péter ugyanebben a felszólalásában már azt is felvetette: a nemzetbiztonsági bizottságnak vizsgálnia kellene Szijjártó Péter tevékenységét a BYD-ügy miatt. Rendben. A nemzetbiztonsági bizottság valóban arra való, hogy kényes ügyeket vizsgáljon. Csakhogy akkor legyen következetes.

Ha valóban minden összefüggést fel akar tárni, akkor talán azt sem ördögtől való megvizsgálni, hogyvolt-e bármilyen kapcsolat a Tisza Párt és Ukrajna között, mert anélkül, hogy bárkit bármivel vádolnák, azt azért leszögezhetjük: április 12-én nemcsak Magyar Péter nyert nagyot, hanem Kijev is.