📌A korrupcióellenes csodafegyver mítosza

⚠️A korrupció kétségtelenül az egyik legsúlyosabb közéleti probléma. Éppen ezért rendkívül csábító az elképzelés, hogy létezik egyetlen, határozott és látványos megoldás: mondjuk az, hogy felállítunk egy különleges jogosítványokkal felruházott, nagy hatalmú korrupcióellenes hatóságot, amely majd összegyűjti, és láncra veri a bűn útjára tévedt politikusokat és vállalkozókat. A valóság azonban nem ilyen egyszerű.

Románia sem tisztult meg egyik napról a másikra. A Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészséget – akkori nevén PNA-t – 2002-ben hozták létre, és szeptember 1-jén kezdte meg működését. Az intézményt később átszervezték, majd DNA néven vált nemzetközileg ismertté. Ha megnézzük a Világbank Control of Corruption, vagyis a korrupció ellenőrzését mérő mutatóit, azokból világosan kiderül, hogy a szervezet nem tudta beváltani azokat az elvárásokat, amelyekkel most a Tisza Párt a vagyonvisszaszerzési hivatal felállítását indokolja.

Év Világbank-pontszám, 0–100
2000 36,7
2002 36,4
2003 36,7
2004 41,2
2005 40,7

A magasabb érték jobb korrupciókontrollt jelent. Az intézmény felállítása előtti utolsó teljes mérési évben, 2000-ben Románia 36,7 pontot kapott. A PNA indulásának évében 36,4-et, az első teljes működési évében pedig ismét 36,7-et, 2004-ről 2005-re pedig ismét romlott a mutató 41,2-ről 40,7-re.

Vagyis a korrupcióellenes ügyészség megalapítása után lényegében semmi sem változott. Néhány látványos akció miatt a közhangulat átmenetileg javult valamelyest, de a probléma nem szűnt meg.

A Transparency International akkori, még tízpontos skálán közölt korrupcióérzékelési indexe hasonló képet mutatott: Románia 2000-ben 2,9, 2001-ben 2,8, 2002-ben 2,6, 2003-ban 2,8, 2004-ben 2,9, 2005-ben 3,0 pontot ért el. Érdemi javulás tehát itt sem látszik.

Még beszédesebb, hogy Románia napjainkban sem került a korrupciót sikeresen visszaszorító európai országok közé.

A Világbank legfrissebb, 2024-ig tartó adatsora szerint:

Év Világbank-pontszám, 0–100
2022 49,2
2023 48,5
2024 48,4

A Transparency International CPI-mutatója pedig így alakult:

Év CPI, 0–100
2023 46
2024 46
2025 45

Vagyis az utóbbi három évben mindkét felmérés romló tendenciát mutat. A 2025-ös 45 ponttal Románia a Transparency International 182 országot tartalmazó rangsorának 70. helyére került, amivel az Európai Unió legrosszabbul teljesítő államai közé tartozik.

Van azonban még egy tanulság is. Nevezetesen az, hogy a szuperhatóság sem feltétlenül mentes a befolyástól.

Ludovic Orbannak 2016-ban a DNA eljárása miatt kellett visszalépnie a bukaresti főpolgármester-jelöltségtől. Az ügyészség szerint kampánypénzt próbált szerezni egy üzletembertől. A legfelsőbb bíróság azonban 2018-ban jogerősen felmentette.

Victor Ponta volt miniszterelnököt 2015-ben állították bíróság elé hamis magánokirat kiállítása, adócsalásban való közreműködés és pénzmosás vádjával. Első fokon 2018-ban mentették fel, a jogerős felmentés pedig csak 2023 decemberében született meg. Az eljárás tehát több mint nyolc éven keresztül vetett árnyékot a román politika egyik legismertebb szereplőjére.

Toni Greblă alkotmánybíró szintén 2015-ben kényszerült lemondásra, miután a DNA többek között szervezett bűnözői csoport létrehozásával, befolyással üzérkedéssel és korrupcióval gyanúsította. A látványos ügy ugyancsak felmentéssel zárult.

A sort még lehetne folytatni, de fölösleges.

Ugyanakkor érdemes megemlíteni még egy botrányt: a DNA saját 2019-es beszámolója szerint abban az évben 422 vádlottat ítéltek el jogerősen, ugyanakkor 190 vádlottat felmentettek. Ez önmagában is elég rossz eredményességi mutató, és a kép még sötétebb lesz, ha mellé tesszük: 44 esetében azért szűnt meg az eljrás, mert kiderült, hogy a DNA összejátszott a titkosszolgálatokkal.

Az történt, hogy a korrupcióellenes ügyészség és a belbiztonság (SRI) kialakított egy „titkos protokollt” bármiféle törvényi és alkotmányos felhatalmazás nélkül. Ennek keretében az SRI nemcsak tömeges lehallgatásokat végzett, de az ügynökök esetenként maguk vittek feljelentőket a DNA-hoz, így közvetlen befolyásuk volt arra, hogy mikor és ki ellen induljon – nem egy esetben alaptalanul – eljárás.

Persze, hasonló botránytól a vagyonvisszaszerzési hivatalnak, avagy az új ÁVH-nak nem kell tartania, hiszen Magyar Péterék előrelátó módon a titkos adatszerzésre is felhatalmazták a szervezetet, miközben kizárták az érdemi kontrollt és a panasz lehetőségét az eljárásaiból.