📌A jogvédő korlátozná Magyar Péter túlhatalmát

⚠️Tényi István szerint a demokrácia védelmében vissza kell térni a 4/5-ös alkotmányozáshoz

Magyarország alkotmányos rendjének egyik legérzékenyebb pontja kerül újra napirendre: elegendő-e a kétharmad ahhoz, hogy egy ország alaptörvényét átírják?Egy közérdekű bejelentés, amelyet Tényi István címzett a kormányfőnek a magyar demokrácia egyik alapkérdését veti fel újra: milyen széles társadalmi és politikai konszenzus szükséges ahhoz, hogy az ország alkotmányát megváltoztassák.

A bejelentő – a 2023. évi XXV. törvény 1. § (3) bekezdése alapján – arra kéri a kormányt, hogy kezdeményezze Magyarország Alaptörvényének módosítását. A javaslat lényege egyszerű, de messzire ható: az Alaptörvény S) cikk (2) bekezdése szerint ma az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata elegendő az alkotmány elfogadásához vagy módosításához. A bejelentő szerint ezt a küszöböt négyötödre kellene emelni.

📍A kétharmad története és a 2010-es fordulat

A magyar közjogban a minősített többség nem új találmány. A sarkalatos törvények – amelyek elfogadásához és módosításához a jelen lévő képviselők kétharmada kell – évtizedek óta azt a célt szolgálták, hogy bizonyos alapvető kérdésekben a mindenkori kormánytöbbség ne dönthessen egyedül. 2010 előtt, amikor a kormányok ritkán rendelkeztek kétharmados többséggel, ez a szabály ténylegesen kényszerítette ki a kompromisszumot.

Volt azonban egy még szigorúbb szabály is. Az 1995. évi XLIV. törvény – az akkori alkotmányba iktatva – kimondta: az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozathoz a képviselők négyötödének szavazata szükséges. Ez a rendelkezés 1998-ban automatikusan hatályát vesztette, de 2010 júniusában, a Fidesz–KDNP kétharmados győzelme után az Országgyűlés végleg eltörölte. Egy évvel később megszületett az Alaptörvény.

Azóta a kormánypártok tizenhét alkalommal módosították az Alaptörvényt – a legtöbb esetben az ellenzék ellenében. A bejelentés szerint ez a gyakorlat megkérdőjelezi, hogy a kétharmados többség önmagában elegendő-e ahhoz, hogy az alkotmányos rend stabilitását és legitimációját biztosítsa.

📍A láthatatlan alkotmány és a jogbiztonság

A dokumentum nem csupán a többségi arányról beszél. Hosszasan idézi az Alkotmánybíróság korábbi elnökének, Sólyom Lászlónak a nézeteit a „láthatatlan alkotmányról” – arról a fogalmi rendszerről, amely a testület döntéseiből rajzolódik ki, és amely a mindenkori szöveges alkotmány fölött áll. Sólyom szerint az alkotmányosságnak van egy olyan lényegi magja, amelyet még alkotmánymódosítással sem lehet sérteni.

Ehhez kapcsolódik a jogállamiság és a jogbiztonság követelménye, amelyet az Alkotmánybíróság hosszú gyakorlatában többször is megerősített: a jogszabályoknak világosnak, kiszámíthatónak és előreláthatónak kell lenniük. A bejelentés szerint a gyakori, kétharmados többséggel végrehajtott alkotmánymódosítások éppen ezt a kiszámíthatóságot gyengítik.

📍A beadvány lényege

A bejelentő nem az Alaptörvény tartalmát támadja, hanem a módosításának eljárási küszöbét. Azt javasolja, hogy térjenek vissza a 4/5-ös szabályhoz: az Alaptörvény elfogadásához vagy módosításához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata legyen szükséges.

Az indoklás szerint a demokratikus politika nem indulhat ki abból, hogy a választási győzelem – még ha jelentős társadalmi támogatottsággal is bír – minden korlátot felülír. A nép hatalma felett a jog uralma áll. A szélesebb konszenzus kényszere – érvel a dokumentum – nem a többség ellen, hanem a politikai közösség stabilitása mellett szól.

A bejelentést a kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló rendelet alapján az Igazságügyi Minisztériumhoz is továbbították.

A kérdés most a politikai szereplők előtt áll: elegendő-e a kétharmad ahhoz, hogy egy ország alaptörvényét átírják – vagy a magyar alkotmányos hagyomány éppen azt kívánja, hogy ennél szélesebb egyetértés szülessen?