📌Szakmailag összeférhetetlen az új alkotmánybíró megválasztása?

⚠️Egyre több jel utal arra, hogy a kormányt szakmailag minimum inspirálta Sonnewend Pál alkotmánybíró-jelölt, aki egy, a Tisza közjogi terveit kísértetiesen pontosan előre vetítő cikket írt a hírhedt német szélsőségesen liberális alkotmányjogi blogon.

Hétfőn minden valószínűség szerint Sonnevend Pált választja alkotmánybíróvá a Tisza kétharmados parlamenti többsége. A jogászprofesszor néhány nappal a kormány megalakulása előtt, május 9-én, a Verfassungsblogon Constitutional Repair! címmel jelentetett meg egy figyelemreméltó programírását.

Ebben részletes menetrendet adott arra, hogyan kellene „megjavítani” az Alaptörvényt, eltávolítani belőle az állítólagosan elfogadhatatlan alapjogi korlátozásokat és visszavágni annak „ideológiai tartalmát”. Azóta pedig Magyar Péter és „kólásdobozai” feltűnő pontossággal haladnak a kijelölt úton.

Kezdjük azzal, ami a szerzőt a személyében is érinti: Sonnevend azt javasolta, hogy visszamenőleges hatállyal állítsák vissza az alkotmánybírák hetvenéves korhatárát. Azt is előre kiszámolta, hogy ennek eredményeként négy helyet tölthetne be az új kétharmados többség. A Tisza választási programja erről a konkrét megoldásról egyetlen szót sem írt: általánosságban beszélt ugyan a közjogi tisztségek időbeli korlátozásáról és az Alkotmánybíróság függetlenségéről, de a hetvenéves korhatár nem szerepelt benne. Sonnevend cikkében viszont igen, tehát van okunk feltételezni, hogy ő az (egyik) ötletgazda.

A receptből pedig törvény lett. Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása kimondta, hogy az alkotmánybírók megbízatása hetvenéves korukban megszűnik, a már hetven év feletti bíráké pedig szeptember 1-jén ér véget. Így távozik Polt Péter és három másik alkotmánybíró.

Sonnevend mondjuk ennél tovább ment volna. Ő az írásában felvetette a testület tizenöt főről tizenegyre csökkentését és valamennyi hivatalban lévő alkotmánybíró mandátumának átmeneti idő utáni megszüntetését. Ami késik, nem múlik, erre a Magyar Péter által meghirdetett alkotmányozás remek alkalmat ad majd.

Szóval, Sonnevend megírta, milyen módszerrel lehet egyszerre több alkotmánybíró mandátumát megszüntetni, a Tisza megalkotta a szabályt, most pedig professzor beül az egyik a felszabadított székbe.

Ahogy mondani szokták véletlennek ez egy kicsit erős, főleg, ha tovább megyünk. Az említett cikkében Sonnevend kifejezetten javasolta az Alaptörvény 37. cikkének (4)–(5) bekezdéseinek eltörlést, és ez azóta meg is történt.

A professzor a sarkalatos törvények körét is „radikálisan” csökkentette volna. Ez is megtörtént, és csak a közfelháborodásnak köszönhető, hogy a földtörvény és a nemzeti vagyon védelméről szóló szabályozás kétharmados védelme végül bent maradt az Alaptörvényben. Egyelőre.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy Sonnevend útitervének vannak olyan pontjai is, amelyeket a Tisza-kormány egyelőre nem hajtott végre, de sokat elárulnak a leendő alkotmánybíró gondolkodásáról.

Sonnevend törölné az Alaptörvényből azokat az alkotmányos önazonossági és szuverenitási fenntartásokat, amelyeket szerinte nem lehet összeegyeztetni az uniós tagságból eredő kötelezettségekkel. Magyar Péter korábban még csak egy „kis szuverenitás” feladásáról beszélt. Sonnevend ennél világosabb, ha választani kell a magyar alkotmányos önazonosság és a brüsszeli jogértelmezés között, akkor nála az utóbbi a befutó.

Ugyancsak eltávolítaná vagy alapvetően átírná az Alaptörvény jelenlegi családfogalmát. Vagyis lebontaná az azonos neműek házasságának és az egynemű párok örökbefogadásának legalizálását alkotmányos gátját. Hogy a Tiszának is lehetnek ilyen szándékai, azt a parlamenti parázsvitákban Magyar Péter elég egyértelművé tette.

Sonnevend problémásnak tartja a Nemzeti Hitvallást is, különösen azt, hogy az Alaptörvény értelmezési keretének része. Csak találgatni tudunk, mi zavarja benne. Talán a keresztény gyökerekre való hivatkozás? Vagy ez a mondat:

„Valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége.”

A leendő alkotmánybíró emellett támadja a XVI. cikk gyermekvédelmi rendelkezését is, amely elsőbbséget biztosít a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemnek, valamint kimondja a születési nemnek megfelelő önazonossághoz és a keresztény kultúrán alapuló neveléshez való jogot. Sonnevend ezt olyan túl széles szabálynak tekinti, amelyet szerinte az európai alkotmányos demokráciák nem fogadhatnak el.

A Tisza első alkotmánybírója tehát nem árul zsákba macskát: ízig-vérig föderalista, aki a haladás jegyében bármikor kész lenne kiengedni a palackból a szivárványszínű szellemet. Szóval, igazi, európai értelemben vett független-obejtív, pártokon és ideológiákon felül álló jelöltet találtak maguknak Magyar Péterék.

Ha Sonnevend a kiszivárgott információknak megfelelően részt vehetett a Tisza párt alkotmánysértő és uniós joggal ellentétes jogszabályainak kidolgozásában, akkor nem vehet részt a Fidesz által benyújtott utólagos normakontroll eljárásban, ki kell záratni a magát.