📌Nem Magyar Péternek fúj a szél

⚠️Magyar Péter újabban azt ismételgeti, hogy éjszaka jobban fúj a szél, ezért a szélerőművek majd remekül kiegészítik a nappal termelő napelemeket. Ez jól hangzik, csak sajnos a meteorológia felett egyetlen miniszterelnöknek sincs hatalma.

A szárazföldek fölött általában nem éjszaka, hanem napközben a legerősebb a szél. Egy, az ERA5 adatbázisát és több száz meteorológiai állomás méréseit elemző kutatásszerint a felszínközeli szél maximuma jellemzően a déli órák környékére esik. Nappal a felmelegedő felszín turbulens keveredést idéz elő, amely a magasabban áramló, gyorsabb levegőt lehozza a talaj közelébe. Éjszaka a lehűlő felszín stabilizálja a légkört, ezért a talajközeli szél többnyire gyengül.

Igaz, a szélturbinák nem tíz méteren dolgoznak, és a HungaroMet saját összefoglalója szerint 65–70 méteres magasságban esetenként az éjszakai órákban lehet nagyobb az átlagos szélsebesség, de a hangsúly itt az esetenként szón van. Tehát ez a jelenség nem minden éjszakára, nem minden évszakra és nem minden területre igaz.

Szóval, abból, hogy a szélerőmű képes lehet éjszaka is termelni, még egyáltalán nem következik, hogy minden naplementével automatikusan megérkezik a napelemeket leváltó szél. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának európai vizsgálata órás felbontásban csupán gyenge negatív korrelációt talált a nap- és szélenergia között. Magyarul: a két forrás bizonyos mértékig kiegészíti egymást, de korántsem úgy működik, mint egy két műszakban dolgozó erőmű.

Ráadásul léteznek tartósan borult és szélcsendes időszakok is. Egy 38 időjárási évet feldolgozó európai kutatás szerint a legsúlyosabb, több országot érintő megújulóenergia-hiányos eseménysor 55 napig húzódott; még tökéletes európai hálózati összeköttetést feltételezve is csak a hosszú távú átlag 47 százalékát érte el a szél- és napenergia együttes rendelkezésre állása. Ez nem azt jelenti, hogy 55 napig semmi sem termelt, hanem azt, hogy a szél és a nap együtt sem szünteti meg a tárolás, a szabályozható erőművek és a hálózati tartalékok szükségességét.

A REKK és az osztrák AIT modellje 1995 és 2018 közötti órás széladatokat vizsgált 100 és 150 méteres magasságban, turbinák teljesítménygörbéjével, hálózati és területhasználati korlátokkal együtt. A modell szerint a szélenergia kevésbé ciklikus, mint a napenergia, ezért piaci értéke magasabb lehet, ugyanakkor a nagyobb szélerőművi kapacitás növelheti a szabályozási és tartalékkapacitási igényt.

A szélerőművek építését tehát lehet szakmai érvekkel támogatni. De az nem szakmai érv, hogy „éjszaka fúj a szél”. Különösen nem akkor, amikor magasabb tornyokról, a lakott területekhez közelebbi telepítésről és jelentős közpénzek elköltéséről kell dönteni.

Ilyenkor helyszínenkénti, többéves szélmérésekre, hálózati számításokra, zaj- és árnyékhatás-vizsgálatokra, tárolási és tartalékkapacitási tervre van szükség. A szélenergia lehet hasznos kiegészítő. De nem alaperőmű, nem energiatároló, és főleg nem egy esti műszakra automatikusan bejelentkező természeti szolgáltatás. Ellentétben a gáz- és atomerőművekkel, amelyek termelése skálázható, és sötét, szélcsendes időben is kiszámíthatóan képesek termelni.