📌Baka András nem képviselheti a nemzet egységét – pártos elfogultsága, politikai szerepvállalása és múltja egyértelmű bizonyíték

⚠️A hírek szerint a Tisza államfő-jelöltjeként is felmerülő Baka András, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke 2022 márciusában, alig néhány nappal az országgyűlési választások előtt interjút adott a francia AFP hírügynökségnek. A nyilatkozatban kijelentette: Magyarországon „olyan fajta jogállamiság alakul ki, mint a kommunista rendszerben”, és az elérhető adatok szerint a magyar állam „az egyik legkorruptabb az egész unióban”. Ha a korrupció mégsem jelenik meg a bírósági ítéletekben, annak szerinte politikai okai vannak. 

Ez a megszólalás nem szakmai, pártatlan bírói vélemény volt, hanem nyílt politikai beavatkozás az ellenzék kampányába. Az európai jogi kultúra alapelve, hogy az aktív és a volt főbírák tartózkodnak a pártpolitikai küzdelmektől. Baka ezt a határt tudatosan átlépte, ráadásul külföldi sajtóorgánumot választott, amely világossá teszi a hazához való viszonyát is.

Három évvel később, 2025 februárjában ismét politikai szerepet vállalt. A Magyar Bírói Egyesület demonstrációján felszólalt, és ismét a kormányt bírálta. A demonstráción a bírák szabad véleménynyilvánításáról beszélt, és kijelentette: „a kormányzat erőből viszi át az akaratát az Alkotmánybíróság segítségével”. Baka sértett ember, aki egykor pert indított a magyar állam ellen saját egykori munkahelyén, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, és bár megnyerte az ügyet, a követelt összegnek csak a töredékét kapta meg. A demonstráción elhangzott kritikái ezért nem pártatlan szakmai véleménynek, hanem személyes sérelmekből táplálkozó politikai állásfoglalásnak tekinthetők. Állásfoglalása méltatlan egy volt főbíróhoz. 

Egy olyan személy, aki a választások előtt külföldi hírügynökségnek nyilatkozva a kommunista rendszerhez hasonlítja a magyar jogállamiságot, majd évekkel később utcai demonstráción ismét a kormányt támadja, nem fejezheti ki a nemzet egységét. A nemzet egysége nem baloldali kampányszöveg és nem utcai politikai akció, hanem a közös történelmi sorskérdések, a szuverenitás és a nemzeti érdekek feletti konszenzus.

📍A kinevezés története: már a kezdetektől elfogadhatatlan jelölt

Baka főbíróvá választása is sokat elárul. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságáról hazatérő jogászt Sólyom László akkori köztársasági elnök nézte ki magának. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) azonban személyes alkalmasságát megkérdőjelezte, és nem támogatta a jelölését. Baka a sajtóhoz fordult, és ellenséges légkörről, valamint arról panaszkodott, hogy nem fejthette ki koncepcióját. Az OIT nyilvánosságra hozta a meghallgatás jegyzőkönyvét, amely egyértelműen cáfolta állítását. A korabeli Népszabadság is megírta: a tizenhét év strasbourgi bíráskodás után hazatért, korábban kizárólag jogelméleti munkával foglalkozó jelölt „igen keveset tud a hazai viszonyokról”.

Az Országgyűlés végül harmadik nekifutásra választotta meg. A magyar bírák soha nem fogadták el igazán. A HVG távozása után így fogalmazott: „Baka, akit a magyar bírák nem fogadtak el”. Rövid ténykedését a magyar igazságszolgáltatás ismeretének hiánya jellemezte. Később a magyar államot Strasbourgban beperelte elmozdítása miatt; a követelt összeg töredékét ítélték meg neki.

Baka korábban a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője volt, és ennek is szerepe lehetett abban, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírói tisztségére jelölték.

📍A baloldali kapcsolatok és a pártos szerepvállalás

Baka nem csupán egyszeri interjúval vagy egy demonstrációval lépett a politikai porondra. A Verfassungsblogon is szerzőként jelent meg, és balliberális portál alapítójával, főszerkesztőjével együtt vett részt igazságügyi reformokat tárgyaló podcast-adásban, ahol úgy mutatták be, mint akit a „magyarországi FIDESZ kormányzó többsége kikényszerített a hivatalából”.

A TASZ (Társaság a Szabadságjogokért)elvesztett per után levélben kérte számon a Kúria elnökét, amiért az ügyükben nem Baka járt el tanácselnökként. A Magyar Idők „A Soros-féle TASZ-nak kedvenc bírója is van a Kúrián” című írása ezt a kapcsolatot dokumentálta. Egy bíró, akit egy politikai-jogvédő szervezet ilyen módon „kedvencként” számon tart, aligha tekinthető pártatlannak.

A Korbély-ügyben elfoglalt jogi álláspontja pedig különösen sokatmondó a történelmi sorskérdésekhez való viszonyáról. Sajtóhírek szerint Baka volt az a strasbourgi előadó bíró, akinek közreműködésével a testület felülvizsgálta a tatai 1956-os sortűzért elítélt Korbély százados ügyét, és a magyar bíróság ítéletét felülírva járult hozzá a felmentéshez. Előzményként említhető, hogy 2001-ben a magyar Legfelsőbb Bíróság 5 év börtönre ítélte Korbély Jánost emberiség elleni bűncselekmény (a genfi egyezmények közös 3. cikke alapján) miatt. Az ítéletben jelentős szerepe volt Völgyesi Miklósnak, a Büntető Kollégium akkori vezetőjének.

📍A pártatlan bíró és a politikus közötti szakadék

A korábbi, kommunista gyökerű alkotmány is tilalmazta a bírák pártpolitikai állásfoglalását. Baka egykori kollégái előtt is büszkén vállalta, hogy nyíltan támadta a nagy többséggel megválasztott törvényes kormányt. A 2022-es AFP-interjú és a 2025-ös demonstrációs felszólalása nem elszigetelt esetek voltak, hanem egy hosszabb pálya logikus folytatása: a hazai viszonyok ismeretének hiánya, a külföldi fórumok preferálása, a baloldali-jogvédő szervezetekkel való összefonódás és a nyílt kampány- és utcai szereplés.

Állásfoglalása méltatlan egy volt főbíróhoz. A nemzetközi példák is azt mutatják, hogy nincs alapja annak a kijelentésnek, mintha a magyar Alkotmánybíróság a kormány politikai végrehajtó szerveként működne – különösen azért, mert ügyeinek 98 százaléka bírósági döntések alkotmányossági vizsgálatában merül ki.

Egy volt főbíró, aki a választások előtt külföldi hírügynökségnek nyilatkozva a kommunista rendszerhez hasonlítja a magyar jogállamiságot, aki utcai demonstráción ismét a kormányt támadja, és aki már kinevezésekor sem élvezte a bírák többségének bizalmát, nem fejezheti ki a nemzet egységét. A nemzet egysége nem baloldali narratíva és nem politikai demonstráció, hanem a történelmi igazság, a szuverenitás és a nemzeti érdekek feletti közös felelősség. Baka András pályája és nyilatkozatai ezt a felelősséget nem vállalták, hanem pártos oldalra álltak. Ezzel saját magára hozott szégyent – de méltatlanná nem vált, hiszen soha nem is volt méltó arra a magas posztra, ahová minden ellenkezés ellenére bekerült.