📌Miért hallgat a Legfőbb Ügyészség Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztéséről?

⚠️ A társadalomnak joga van tudni: vajon a legfőbb ügyészi hivatal képes-e a politikai befolyástól függetlenül érvényre juttatni a jogot, vagy a mentelmi jog továbbra is menlevelet jelent a köztörvényes felelősség alól. Tényi István jogvédő ismételt, indokolt kérelme a legfőbb ügyészi hivatalhoz rámutat arra a súlyos ellentmondásra, amely a magyar jogállamiság és a politikai mentelmi jog gyakorlata között feszül. Tényi István, a telefonlopási ügy egyik feljelentője, az Alaptörvény XXI. cikke alapján ismételten indítványozza, hogy a Legfőbb Ügyészség terjeszzen elő indítványt Magyar Péter országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére. A kérelem középpontjában egy köztörvényes bűncselekmény – egy szórakozóhelyen elkövetett telefonlopás, majd a készülék Dunába dobása – áll, amelynek gyanúsítottja maga a képviselő. A Legfőbb Ügyészség azonban 2026. április 29. óta semmilyen érdemi választ nem adott az azonos tartalmú első beadványra, ezzel súlyosan megsértve a jogállamiság, a jogbiztonság és a jó igazgatáshoz való jog alapelveit.

📍A feljelentő közvetlen érdeke és a mulasztás tényállása

Tényi István mint a telefonlopási ügy egyik feljelentője közvetlen jogi és erkölcsi érdekeltséggel rendelkezik abban, hogy a büntetőeljárás akadálytalanul folytatódhasson. Az Alaptörvény XXI. cikke biztosítja számára a kérelmezési jogot, amelyet 2026. április 29-én már egyszer gyakorolt. Azóta – a törvényes határidők többszöri, kirívó túllépése ellenére – a Legfőbb Ügyészség teljes hallgatásba burkolózott. Ez nem csupán adminisztratív késedelem, hanem mulasztásos jogsértés.

Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerint Magyarország független, demokratikus jogállam. A jogállamiság és a belőle fakadó jogbiztonság megköveteli, hogy a közhatalmat gyakorló szervek a hozzájuk intézett megkeresésekre érdemi választ adjanak. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, a Polgári Törvénykönyv közhatalmi felelősségi szabályai, valamint a közérdekű bejelentésekről, panaszokról és kérelmekről szóló 2023. évi XXV. törvény egyaránt azt írja elő, hogy a közfeladatot ellátó szervek legfeljebb 30 napon belül elbírálják a hozzájuk érkező panaszokat és kérelmeket, és erről írásban tájékoztatást adjanak. A több mint három hónapos hallgatás ezt a kötelezettséget többszörösen megsérti.

📍A jó igazgatáshoz való jog és a törvény előtti egyenlőség sérelme

Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése kimondja: mindenkinek joga van ahhoz, hogy hatóságai ügyeit tisztességesen, ésszerű határidőn belül intézzék. Bár a Legfőbb Ügyészség a büntetőeljárásban nem klasszikus közigazgatási hatóság, közhatalmi szervként rá is irányadó ez a kötelezettség. A válaszadás teljes elmulasztása aláássa az állami intézményekbe vetett bizalmat, és a hatóság önkényes hallgatásával a jogállamiság elvének sérelmét valósítja meg.

A kérdés azonban túlmutat a eljárási mulasztáson. A gyanú szerint Magyarország miniszterelnöke – közhatalmi pozíciójánál fogva a törvénytisztelet legfőbb példaképének kellene lennie – egy szórakozóhelyen elvette egy állampolgár telefonját, majd a Dunába dobta. Egy ilyen erőszakos, magántulajdont sértő cselekmény nem válhat társadalmi mintává. Ha egy ország vezetője büntetlenül megúszhat egy köztörvényes bűncselekményt pusztán pozíciója vagy politikai befolyása miatt, az sárba tiporja a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elvét (Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdés), és morális válságba taszítja a társadalmat. A jogszabályoknak mindenkire egyformán kell vonatkozniuk, kivételek nélkül.

📍Nemzetközi standardok: a mentelmi jog nem menlevél

A demokratikus gyakorlatban a mentelmi jog nem szolgálhat arra, hogy a politikusok elkerüljék a felelősségre vonást köztörvényes ügyekben. Az Európai Parlament gyakorlata szerint, ha egy képviselőt lopással vagy hasonló bűncselekménnyel gyanúsítanak, a Jogi Bizottság szinte kivétel nélkül támogatja a mentelmi jog felfüggesztését. Németországban és az Egyesült Királyságban bevett standard, hogy a köztörvényes gyanúba keveredett politikusok maguk mondanak le a mentelmi jogukról, vagy a parlament azonnal megszavazza a felfüggesztést, hogy a hatóságok akadálytalanul dolgozhassanak.

📍A jogi út egyértelmű

Az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdése és az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 2012. évi XXXVI. törvény 75. § (1) bekezdése értelmében Magyar Pétert mentelmi jog illeti meg. A büntetőeljárásról szóló törvény 782. § (1) bekezdése szerint a terheltként való eljárás lefolytatásához a mentelmi jog felfüggesztése szükséges. A felfüggesztést kizárólag a legfőbb ügyész indítványozhatja az Országgyűlés elnökénél.

Tényi István ezért ismételten kéri: a Legfőbb Ügyészség orvosolja a 2026. április 29. óta tartó mulasztást, adjon érdemi választ, és a telefonlopási ügyben fennálló adatok alapján indítványozza Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését. A kérelem nem politikai támadás, hanem a büntető igazságszolgáltatás és a törvényesség elvének érvényesítésére irányuló állampolgári aktus.