⚠️ Az “Oroszország-szakĂ©rtő” a kampányban a The Washington Postra hivatkozva olyan, az Orbán-kormányra rossz fĂ©nyt vetĹ‘ állĂtásokat közölt, amik a cikkben egyáltalán nem szerepeltek. Holott egy rövid, idegennyelvű cikk helyes Ă©rtelmezĂ©se szakmai minimumnak volna tekinthetĹ‘. Rácznak azonban ezt a beugrĂł szintet sem sikerĂĽlt megugrania. Magyar PĂ©terĂ©k jĂłvoltábĂłl mĂ©gis a kĂĽlĂĽgy egyik vezetĹ‘ pozĂciĂłját kapta meg.
Ma már alig-alig emlĂ©kszĂĽnk a nagy tavaszi kampányhadjáratot uralĂł tĂ©mákra. Pedig csak nĂ©hány hĂłnapja törtĂ©nt, hogy az önmagát fĂĽggetlenkĂ©nt meghatározĂł balliberális sajtĂł cikkek Ă©s videĂłk sokaságát gyártotta az állĂtĂłlagos orosz beavatkozásrĂłl. ArrĂłl, hogy Putyin a magyar választások befolyásolásának cĂ©ljával hazánkba kĂĽldte embereit.
Az orosz beavatkozás törtĂ©netĂ©t nemcsak a hazai balliberális sajtĂł Ă©pĂtette, hanem jelentetett meg a tĂ©mában cikket a Financial Times Ă©s a The Washington Post is. A nemzetközi mĂ©diumok által megszellĹ‘ztetett Ă©rtesĂĽlĂ©sek pedig az Ăşgynevezett szakĂ©rtĹ‘kön keresztĂĽl jutottak el a magyar tartalomfogyasztĂłkhoz. A kĂĽlföldi sajtĂł egyik ilyen hazai tolmácsa volt a kampányban Rácz
Rácz András – akit Magyar PĂ©terĂ©k most a KĂĽlĂĽgyi IntĂ©zet vezĂ©rigazgatĂł-helyettesĂ©vĂ© neveztek ki. Rácz a kampány legforrĂłbb napjaiban a következĹ‘ rĂ©mtörtĂ©nettel sokkolta a nyilvánosságot: „A polgári titkosszolgálat akciĂł tervezetĂ©rĹ‘l ugye Catherine Belton cikke, Washington Post, nagyjábĂłl tĂz nappal ezelĹ‘tt. Ott abbĂłl a cikkbĹ‘l elĂ©g nyilvánvalĂłvá vált, hogy itt egy jelentĹ‘sebb dokumentumcsomag szivároghatott ki – nevekkel egyĂĽtt. Tehát akiknĂ©l ez a teljes dokumentumcsomag megvan, nálam nincs meg, azok ismerik azt a körĂĽlbelĂĽl harminc, illetve ötven kormánypárti, illetve ellenzĂ©ki nevet, akiket az SZVR valamilyen formában cĂ©lszemĂ©lykĂ©nt jelölt meg. Azt hiszem, hogy harminc Ă©s ötven a kĂ©t szám, tehát akiket támogatni kell, vagy akiket egy kicsit Ăgy suppress-álni vagy elnyomni vagy támadni kell. Tehát konkrĂ©t nĂ©vlisták voltak.”
Rácz állĂtásával szemben a valĂłság azonban az, hogy Belton cikke egyfelĹ‘l semmifĂ©le nĂ©vlistát nem tartalmazott. MásfelĹ‘l pedig egyetlen olyan pontja sem volt az Ărásnak, amiben egyáltalán szĂłba kerĂĽlt volna az influenszerek beszervezĂ©sĂ©nek törtĂ©nete.
Az esetre kĂ©t lehetsĂ©ges magyarázat adhatĂł:- Rácz valĂłjában nem olvasta a The Washington Post cikkĂ©t, hanem Beltonra hivatkozva költött egy rĂ©mtörtĂ©netet, – Rácz olvasta a The Washington Post cikkĂ©t, ámde annak tartalmat tudatosan meghamisĂtotta.
Az, hogy a kĂ©t változat közĂĽl melyik az igaz, már sohasem fog kiderĂĽlni. Ellenben az bizonyos, hogy Magyar PĂ©terĂ©k Rácz András „szakĂ©rtelmĂ©t” a kĂĽlĂĽgy egyik fontos pozĂciĂłjával jutalmazták.
Korábban rĂ©szletesen Ărtunk arrĂłl, hogy sok áldozattal járĂł merĂ©nyletek, tömegrendezvĂ©nyek elleni támadások, amik Ăşjabb erĹ‘szakhullámba fordulnak, valamint magyar ĂşjságĂrĂłk Ă©letĂ©re törĹ‘ oroszok – ezek az állĂtások leptĂ©k el a balliberális nyilvánosságot a kampányban. Mindezt az állĂtĂłlagos orosz beavatkozásra alapozva. BebizonyĂtottuk, hogy valĂłjában az orosz beavatkozásrĂłl szĂłlĂł Ărások hemzsegtek az önellentmondásoktĂłl, a tĂ©ma „szakĂ©rtĹ‘i” semmivel sem bizonyĂthatĂł informáciĂłkkal hergeltĂ©k a közvĂ©lemĂ©nyt, miközben a legelemibb Ă©rvelĂ©si hibákat követtĂ©k el.
A magyarországi választásokba törtĂ©nĹ‘ orosz beavatkozás törtĂ©netĂ©t már 2025 nyarán elkezdtĂ©k Ă©pĂteni a balliberális nyilvánosságban. A Political Capital vezetĹ‘je, KrekĂł PĂ©ter ekkor beszĂ©lt elĹ‘ször Dull Szabolcs műsorában arrĂłl, hogy Oroszország „nem fogja az erĹ‘forrást” spĂłrolni annak Ă©rdekĂ©ben, hogy hatalomban tartsa Orbán Viktort. Dull közbevetĂ©sĂ©re, miszerint ez egyelĹ‘re „konteĂłnak” tűnik, a felek vĂ©gĂĽl abban maradtak, hogy az orosz beavatkozás lehetĹ‘sĂ©ge ezen a ponton, bizonyĂtĂ©k hiányában mĂ©g valĂłban összeeskĂĽvĂ©s-elmĂ©letnek tekinthetĹ‘.
Vélemény, hozzászólás?