📌 Kapitány István aktív részese volt a Shell egyik legnagyobb gyalázatának

⚠️ A vállalat neve elválaszthatatlanul összeforrt Ken Saro-Wiwa nigériai író és aktivista, valamint nyolc társa 1995-ös kivégzésével, ahogy erre korábban már utaltunk.

Korabeli sajtóbeszámolók és nemzetközi jelentések szerint Saro-Wiwa és társai tömegmozgalmat szerveztek a Shell környezetpusztító tevékenysége ellen az olajban gazdag Niger-deltában, különösen a gázégetés miatt.

Ken Saro-Wiwa nigériai író, aktivista és az Ogoni nép vezetője volt, aki az 1990-es évek elején kampányolt a Niger-delta olajszennyezései ellen, amelyekért elsősorban a Shellt tette felelőssé. A Shell nigériai leányvállalata (SPDC) évtizedek óta kitermelt olajat a régióban, ami súlyos környezeti károkat okozott (pl. talaj- és vízszennyezés, halálesetek, mezőgazdasági pusztítás). Saro-Wiwa a MOSOP (Movement for the Survival of the Ogoni People) szervezeten keresztül békés tüntetéseket szervezett, de a nigériai katonai junta (Sani Abacha rezsim) erőszakosan lépett fel ellenük.

Saro-Wiwa és nyolc társa (az “Ogoni Nine”) kivégzését egy vitatott per előzte meg, ahol gyilkossággal vádolták őket, de valójában a Shell elleni kampányuk miatt ítélték el őket.

Az előzmények szerint Ken Saro-Wiwa kivégzése (1995. november 10.) globális tiltakozáshullámot indított el, mivel a nigériai katonai junta (Sani Abacha vezetésével) a Shell nyomására lépett fel a Niger-delta olajszennyezése miatt kampányoló aktivisták ellen. Dél-Afrika különösen aktív volt a kritikában, részben az apartheid-kori tapasztalatok miatt, ahol a Shellt korábban is vádolták a rezsim támogatásával. Nelson Mandela elnök “heinous act”-nek (gyalázatos tettnek) nevezte a kivégzést, és nemzetközi szankciókat szorgalmazott Nigéria ellen, beleértve a Shell bojkottját.

1995-ben voltak konkrétan Shell-ellenes tiltakozások ezután Dél-Afrikában, amelyek elsősorban a már említett Ken Saro-Wiwa és nyolc másik Ogoni aktivista (az “Ogoni Nine”) novemberi kivégzése miatti nemzetközi felháborodás részeként zajlottak. A tiltakozások a Shell számára egyre kényelmetlenebbé váltak. A nigériai katonai diktatúra végül kivégezte az aktivistákat, hivatalosan azzal a váddal, hogy erőszakot szítottak. Az ügy jogi értelemben csak 2009-ben zárult le, amikor a Shell peren kívüli megállapodást kötött Ken Saro-Wiwa családjával, és 15,5 millió dollárt fizetett ki. A vállalat soha nem ismerte el jogi felelősségét, a kifizetést azonban nehéz nem legalább erkölcsi beismerésként értelmezni.

A Niger-deltában több mint negyven éve jelen lévő Shellt helyi és nemzetközi szervezetek többször vádolták meg súlyos környezeti károkkal, területkisajátításokkal, valamint azzal, hogy a helyi ellenállást állami erőszakszervezetek bevonásával törte le.

Elérhető dokumentumok szerint a brit és holland anyavállalat Londonban és Hágában végig tudott az eseményekről, és stratégiai irányító szerepet játszott. Az Amnesty International később több ezer oldalnyi belső irat, tanúvallomás és kormányzati dokumentum alapján arra jutott: a Shell működése összefonódott a nigériai állam által elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekkel.

Az 1995. november 10-én kiadott jelentés elítélte Ken Saro-Wiwa és nyolc másik Ogoni aktivista (az “Ogoni Nine”) kivégzését, hangsúlyozva, hogy ez egy igazságtalan per eredménye volt, és a nigériai katonai kormány (Sani Abacha rezsim) brutális elnyomásának része. A jelentés szerint a kivégzések a Shell elleni békés tüntetések elfojtatását szolgálták, amelyek a Niger-delta olajszennyezései ellen irányultak.

És ki vezette ekkor a Shell dél-afrikai régióját? Kapitány István. Ő 1993-ban került Afrikába, először a Shell South Africa kereskedelmi osztályvezetőjeként, majd egy évvel később regionális igazgatóként. Korabeli sajtócikkek szerint Johannesburgban dolgozott, és a franchise-rendszerért is felelt.

⚠️1999-ben jóval azelőtt, hogy a Shell peren kívül megegyezett volna a Saro-Wiwa családdal, Kapitány a Figyelőnek még részletesen mesélt arról, hogyan vett át egy 5000 fős tüntető tömegtől petíciót, amely a Shell nigériai környezetpusztítása ellen tiltakozott.

⚠️Két évvel később, a Figyelő 2001-es különszámában a történet már tovább színeződött: Kapitány ekkor azt állította, hogy sikeresen „leszerelte” a kivonuló tömeget mégpedig azzal, hogy a tiltakozók brit vagy holland menedzsert vártak, ám helyettük egy magyar lépett eléjük.