⚠️A tegnapi napon magát “nagy megoldóembernek” beállító kormányfő előző héten elszólta magát, hogyan is tekint az elmúlt évtized egyik legsikeresebb válságkezelésére
Magyar Péter múkt hétfőn ugyanis, a napirend előtti felszólalásában több mint 20 percen át dicsérte magukat, amiért olyan szenzációs ötletekkel álltak elő az elmúlt másfél hétben, minthogy az emberek ne locsoljanak, ne mossák le a kocsijukat, ne járassák a munkából hazaesve a klímát és a mosógépet, de jelentsék fel a szomszédot, ha ezt teszi, mert különben összeomlik az ország.
Ezt nevezte ő „új kormányzati filozófiának”, amelyet élesen szembe állított a korábbi válságkezelések „katonás rendjével.” Egy ponton úgy fogalmazott: „Az operatív törzsek anti és avitt világában a katonás rend az akkori miniszterelnök politikai akaratának kielégítését jelentette. Legyen az … lélegeztetőgépek megvásárlása csillagászati összegekért vagy éppen az egész ország lezárása.” Az üzenet világos. Magyar Péter, ahogy most sem kötöttek le előre energiát, úgy lélegeztetőgépeket sem vásárolt volna a legrosszabbra készülve, és biztosan nem zárta volna le az országot.
Utólag sok mindent lehet vitatni, de hogy 2020 tavaszán nem kellett volna korlátozni az emberi kontaktusokat? Ez mindent elárul Magyar Péter és a Facebook-kormányzás valóságtagadó, csak a pillanatnak élő természetéről. Hogy miért is?
Magyar kutatók már 2020-ban modellezték, mi történhet akkor, ha nincs központi járványügyi kontroll. Röst Gergely és munkatársai a Viruses folyóiratban megjelent tanulmányukban jószándékúan abból indultak ki, hogy az emberek hatósági intézkedések nélkül is valamivel óvatosabbá válnának. Ha így tennének, akkor mintegy 5,7 millió fertőzöttre, 21 624 halálesetre, a járvány csúcsán közel 21 ezer kórházi betegre és 7225 intenzív ellátásra szoruló emberre lehet számítani.
Ugyanakkor 50 százalékos terjedéscsökkentés mellett 4447 halálesetet és nagyjából 350 fős intenzív csúcsterhelést prognosztizáltak. Ez nem azt jelenti, hogy „a lezárás pontosan 17 177 magyar életét mentette meg”, de azt világosan megmutatja, hogy a szakértők szerint az önkorlátozás milyen kockázatokat jelentett volna.
És itt dől meg Magyar Péter bombasztikus propagandája. A magyar járványmatematikai csoport ugyanis konkrétan a kormányzati döntések előkészítésére készített modelleket. Oroszi Beatrix, Röst Gergely és munkatársaik későbbi tanulmánya szerint Orbán Viktor 2020. március 16-án kérte fel Röstöt a járvány magyarországi matematikai modellezésére, ezt követően pedig létrejött a Járványmatematikai és Epidemiológiai Projekt.
(Ez éles kontrasztban áll azzal, amit a hőhullám idején Magyar Péterék csináltak. Orbán Viktor nem magyarázkodott, pedig a Covid-járványt tényleg nem lehetett előre látni, hanem cselekedett.)
A második hullámból azt is tudjuk, hogyan működött ez a gyakorlatban. 2020. november 5-én a modell azt jelezte, hogy a november 11-i új korlátozások nélkül karácsony környékére 12 ezer fölé emelkedhet a kórházban kezelt Covid-betegek száma. Egy másik forgatókönyv 20 százalékos kontaktuscsökkenéssel számolt. Ezeket az anyagokat legfelső szintű kormányzati egyeztetésen is bemutatták, és a tanulmány szerint fontos támpontként szolgált a november 11-i döntéshez.
Érdemes megemlíteni azt is, hogy egy 2022-ben az Oxford University Press Virus Evolution folyóiratában megjelent genomikai-epidemiológiai vizsgálat utólag arra jutott: a 2020 márciusában gyorsan bevezetett magyar lezárás megakadályozta, hogy az első hullámban széles körű közösségi terjedés alakuljon ki Magyarországon.
A Nature-ben 2020-ban publikált, 11 európai országot vizsgáló elemzés úgy becsülte az akkori korlátozások hatását, hogy május elejéig mintegy 3,1 millió halálesetet előzhettek meg. A szerzők szerint a nagy nem gyógyszeres beavatkozások, különösen a lezárások, jelentősen visszafogták a vírus terjedését.
Egy másik, ugyancsak Nature-tanulmány már 1700 különböző intézkedést vizsgált Kínában, Dél-Koreában, Olaszországban, Iránban, Franciaországban és az Egyesült Államokban, és empirikus módszerekkel arra jutott, hogy a korlátozó intézkedéscsomagok jelentősen lefékezték a fertőzések exponenciális növekedését.
Az azóta összegyűlt szakirodalmat 2023-ban a brit Royal Society külön jelentésben értékelte. Következtetésük szerint a társadalmi távolságtartás volt a leghatékonyabb intézkedéscsoportok egyike: az otthonmaradási előírások, a fizikai távolságtartás és a gyülekezési korlátozások ismételten jelentős terjedéscsökkenéssel jártak együtt, és a szigorúbb intézkedések általában nagyobb hatással bírtak.
Tehát a katonás rend itthon ezrek, világszerte milliók életét mentette meg, így örülhetünk, hogy a pandémia alatt nem Magyar Péter volt a miniszterelnök, aki az „új kormányzati filozófia” jegyében csak végigposztolta volna az egészet.
Vélemény, hozzászólás?