â ïž 2013 januĂĄrjĂĄban Ukrajna termelĂ©smegosztĂĄsi megĂĄllapodĂĄst Ărt alĂĄ a Royal Dutch Shell-lel a kelet-ukrajnai Juzivszkaja mezĆn törtĂ©nĆ palagĂĄz-kutatĂĄsra Ă©s – fejlesztĂ©sre. Kivonultak, de nem kizĂĄrt, hogy visszatĂ©rnek. Ăs itt lĂ©phet a kĂ©pbe KapitĂĄny IstvĂĄn.

TörtĂ©nt, ugyanis hogy 2013 elejĂ©n Mark Rutte, akkori holland miniszterelnök, jelenlegi NATO-fĆtitkĂĄr, lobbizott a ShellĂ©rt, hogy megĂĄllapodĂĄst kössön az ukrĂĄn, de a Nyugat ĂĄltal oroszbarĂĄnak minĆsĂtett Janukovics kormĂĄnnyal. A megĂĄllapodĂĄs Ă©rtelmĂ©ben a Shell engedĂ©lyt kapott palagĂĄz kitermelĂ©sĂ©re Harkiv Ă©s Donyeck között, egy hatalmas, 8000 nĂ©gyzetkilomĂ©teres szakaszon.
RĂĄadĂĄskĂ©nt UkrajnĂĄnak mĂĄr szĂĄmos gĂĄztĂĄrolĂłja Ă©s szĂĄllĂtĂłvezetĂ©ke van közvetlenĂŒl az EU-ba. Ha a megĂĄllapodĂĄst vĂ©grehajtottĂĄk volna, jelentĆs elĆnyökkel jĂĄrhatott volna Ukrajna szĂĄmĂĄra. A Juzivszkaja mezĆ becslĂ©sek szerint akĂĄr 4 billiĂł köbmĂ©ter földgĂĄzt is tartalmazhatott volna, ami az 50 Ă©ves megĂĄllapodĂĄs ideje alatt akĂĄr 8 billiĂł dollĂĄr bevĂ©telt is generĂĄlhatott volna. Ukrajna kevĂ©sbĂ© fĂŒggött volna az orosz gĂĄzimporttĂłl, Ă©s potenciĂĄlisan exportĂĄlhatott volna gĂĄzt mĂĄs eurĂłpai orszĂĄgokba, tovĂĄbb fellendĂtve gazdasĂĄgĂĄt.
De ez negatĂv kimenetellel jĂĄrt volna az orosz Gazprom szĂĄmĂĄra: teljesen elveszĂtheti a piacot. A projektet 2014-ben fĂŒggesztettĂ©k fel a kelet-ukrajnai konfliktus kitörĂ©se Ă©s a KrĂm OroszorszĂĄg ĂĄltali annektĂĄlĂĄsa utĂĄn. 2015-ben a Shell bejelentette, hogy gazdasĂĄgi Ă©s geopolitikai megfontolĂĄsok miatt kilĂ©p a projektbĆl.
Elvileg a Shell visszatĂ©rhetne az ukrajnai palagĂĄz-projekthez, mert több tĂ©nyezĆ is ezt indokolhatja. A Juzivszka gĂĄzmezĆ tovĂĄbbra is lĂ©tezik, Ă©s a geolĂłgiai becslĂ©sek szerint mintegy 2000 milliĂĄrd köbmĂ©ter földgĂĄzt tartalmazhat, ami EurĂłpa egyik jelentĆs feltĂĄratlan palagĂĄzkĂ©szlete. Ukrajna emellett folyamatosan igyekszik kĂŒlföldi befektetĆket bevonni az energiaszektorĂĄba, Ă©s a kitermelĂ©si jogok jelenleg az ĂĄllami Naftogazhoz kötĆdnek, amely partnercĂ©gekkel szeretnĂ© fejleszteni a mezĆt. A projektnek eurĂłpai szinten is stratĂ©giai jelentĆsĂ©ge lehetne, mivel egy ilyen mĂ©retƱ lelĆhely kitermelĂ©se hozzĂĄjĂĄrulhatna az orosz földgĂĄztĂłl valĂł fĂŒggĆsĂ©g csökkentĂ©sĂ©hez Ă©s az eurĂłpai energiabiztonsĂĄg erĆsĂtĂ©sĂ©hez. Ugyanakkor a visszatĂ©rĂ©s feltĂ©tele elsĆsorban a stabil biztonsĂĄgi helyzet Ă©s a kiszĂĄmĂthatĂł befektetĂ©si környezet lenne. Ăs itt jöhet a kĂ©pbe KapitĂĄny IstvĂĄn szerepe, a mediĂĄciĂłs folyamatokat illetĆen.

A Juzivszka (Yuzivska) gĂĄzmezĆ Kelet-UkrajnĂĄban talĂĄlhatĂł, Ă©s a terĂŒlete kĂ©t ukrĂĄn közigazgatĂĄsi egysĂ©gre terjed ki, ugyanakkor jelenleg a Donyecki terĂŒlet egyes rĂ©szei orosz katonai ellenĆrzĂ©s alatt ĂĄllnak, mĂg a Harkivi terĂŒlet nagy rĂ©sze ukrĂĄn ellenĆrzĂ©s alatt maradt. Ez azt jelenti, hogy a Juzivszka mezĆ teljes fejlesztĂ©se jelenleg nem lehetsĂ©ges, mert a lelĆhely rĂ©szben a front közelĂ©ben vagy vitatott terĂŒleten talĂĄlhatĂł.