📌Az EU-s saját titkosszolgálat tervei egyre konkrétabbak – magyar főpróba?

⚠️Hogy az EU egyre több hatáskört akar magához vonni, az nem újdonság. Most azonban az önálló EU-titkosszolgálat tervei is fokozatosan konkretizálódnak. Ez a szolgálat állítólag közvetlenül az ellentmondásos EU-bizottsági elnök, Ursula von der Leyen alá fog tartozni. A hatalmi ágak szétválasztásáról vagy akár demokratikus ellenőrzésről szó sincs.

Az információt közlő Journalistenwatch német online lap szerint az indoklás olyan egyszerű, mint amennyire más esetekben is ismételhető. Az EU-bizottság számára a „komplex geopolitikai és geoökonómiai környezet” miatt fontos, hogy „erősítse az Európai Unió ellenálló képességét a biztonsági fenyegetésekkel szemben”, ezért vizsgálják, hogyan lehet a „belső struktúrákat a legjobban megerősíteni”, hogy „még hatékonyabban tudjanak reagálni a változó kihívásokra”. Legalábbis ez a lényege Piotr Serafin EU-költségvetési biztos nyilatkozatainak, amelyekkel az EU-titkosszolgálat létrehozását próbálja indokolni.

📍Több hatalom, kevesebb demokrácia

Ez az új egység az információgyűjtés és -kiértékelés terén a Handelsblatt szerint az EU új biztonsági stratégiájának része lesz, amelyet a Bizottság nyáron akar bemutatni. Serafin válaszai – aki a költségvetés, a csalás elleni küzdelem és a közigazgatás biztosa – a BSW-képviselő, Fabio De Masi kérdésére adott válaszai a sablonos megfogalmazásokkal együtt kétségeket ébresztenek afelől, hogy az EU-főnökök valójában kinek a biztonsági helyzetét tartják szem előtt.

Mert az új EU-titkosszolgálat a meglévő Intelligence Analysis Centre mellett jönne létre – amely az EU-külügyi megbízottnál van elhelyezve –, és közvetlenül magának az EU-bizottsági elnöknek lenne alárendelve. Von der Leyen számára ez nem csupán jelentős hatalomnövekedést jelentene, hanem egy ilyen szolgálat valószínűleg – hasonlóan magához az EU-bizottsághoz – szinte minden demokratikus ellenőrzés alól kivonná magát.

📍Összpontosítás és centralizáció

Az Intelligence Analysis Centre ugyanis már néhány éve létezik, és összefogja a tagállamok titkosszolgálati felderítéseit. Hogy ez már nem lenne elég, többek között azzal indokolják, hogy nagyobb függetlenséget akarnak az amerikai titkosszolgálati információktól. Az új szolgálat állítólag újabb jogosítványokat is kapna, amelyek egy valódi titkosszolgálat irányába mutatnak, és nem csupán a már beszerzett információk kiértékelésére és elemzésére szolgálnának.

Brüsszel újabb kísérlete, hogy magához vegye a nemzetállamok hatásköreit, és tovább építse a párhuzamos struktúrákat. Az EU-ban uralkodó lobbigazdag környezet miatt nemcsak az érzékeny titkosszolgálati információk biztonsága kérdőjeleződik meg, hanem az is, hogy az új szolgálat milyen irányba fog dolgozni. Csak kifelé, vagy ezzel a Bizottság egy eszközt teremt magának a tagállamokban történő rendszerváltásokhoz, ha a kormányok nem tetszenek neki?

Minden jel szerint most ennek a főpróbája zajlik Magyarországon.

Mindenestre a választási beavatkozások egy EU-titkosszolgálaton keresztül – az EU-finanszírozású NGO-k helyett – új dimenziója lenne a brüsszeli hatalomgyakorlásnak – írja a lap.