📌Számos külföldről finanszírozott rendőrképzés zajlott 2010 óta

⚠️Úgy tűnik a Soros-szervezetek, NGO-k aktívan érzékenyítették a magyar rendőrséget, aminek bizonyos következményei jól láthatóak. Bár a BV intézetekből ki lettek tiltva, úgy tűnik a bírák mellett sikerült a rendvédelmi szervekhez, alacsony, de magasabb rangú rendőrökhöz is közel férkőzniük a politikai nyomásgyakorló szervezeteknek

⚠️ Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport

Minden jel szerint gyűlölet-bűncselekmények (hate crimes) rendőrségi kezelése volt az a téma Magyarországon 2010 után, elsősorban a 2008–2009-es romagyilkosságok hatására, amely lehetővé tette a nemzetközi (EBESZ/OSCE, EU) és hazai civil szervezetek (Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport – GYEM, Magyar Helsinki Bizottság, Háttér Társaság), hogy érzékenyíteni kezdjek a magyar rendőröket is. A képzések kezdetben ad hoc, projektalapú civil kezdeményezések voltak, később az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rendszeresebb keretet adott nekik. Az alapképzésben hosszú ideig hiányzott vagy csak felületesen jelent meg a téma; a hangsúly a továbbképzéseken és a szakvonali oktatáson volt.

📍2010–2012: Civil kezdeményezések és alapképzési hiányosságok

2010-ben a külföldről finanszírozott civil szervezetek első ízben tartottak célzott képzéseket a rendőrségnek a gyűlölet-bűncselekmények témájában (gyakran EU-támogatással). Az alapképzésben ekkor még szinte egyáltalán nem vagy csak nagyon felületesen foglalkoztak a gyűlölet-motivált cselekmények felismerésével, az előítélet-indikátorokkal, az áldozatvédelemmel és a büntetőjogi minősítéssel.

Az országos gyűlölet-bűncselekmény szakvonal a Magyar Rendőrségen(Országos Rendőr-főkapitányság, ORFK) belül működő specializált hálózat, amelyet 2012-ben hoztak létre. Feladata hivatalosan a gyűlölet-bűncselekmények (pl. közösség tagja elleni erőszak, Btk. 216. §, vagy előítéletes indítékkal elkövetett egyéb bűncselekmények) felderítése, nyomozása, koordinálása és megfelelő kezelése. Országos koordinátora van, minden megyében kijelölt szakvonaltagok (nyomozók) dolgoznak benne, és egy 2019-es ORFK-utasítás részletesen szabályozza a működését (pl. indikátorok használata, áldozatbarát kommunikáció, képzések, jelentési kötelezettségek) Az alapítók között volt több külföldről finanszírozott civil szervezet (pl. Háttér Társaság, Magyar Helsinki Bizottság, Társaság a Szabadságjogokért – TASZ, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda – NEKI, Amnesty International Magyarország) alapította meg a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoportot (GYEM). Céljuk az volt, hogy összefogják az erőfeszítéseket a gyűlölet-bűncselekmények jobb felismerése és kezelése érdekében. A rendőrség az ő kezdeményezésük és nemzetközi nyomás (pl. EBESZ/ODIHR ajánlások) hatására hozta létre a szakvonalat. E

⚠️A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe

Az NKE gyűlölet-bűncselekmény kurzusai így alakultak.

📍2012/2013 óta folyamatosan jelen van a téma az NKE Rendészettudományi Karán.

•  Alapszakos (BA) szinten: szabadon választható tantárgy (pl. „Gyűlölet-bűncselekmények: bűnüldözés és bűnmegelőzés az Európai Unióban” – kód: RARTB16). Oktatója évekig Dr. habil. Kozáry Andrea volt.

•  Később mesterszakos és 2017-től doktori szintű kurzusok is indultak.

•  A tantárgy tematikája tartalmazza: előítéletek, sztereotípiák, áldozatok (roma, LMBTQI, vallási kisebbségek stb.), rendőri szerep, civil szervezetek szerepe, konkrét esetek, filmek megbeszélése.

•  Továbbképzések: 2018–2019-ben például 550 rendőr vett részt online továbbképzésen a Belügyminisztériummal együttműködésben („Nézzünk szembe a tényekkel!” / Facing Facts projekt keretében). Ez nemzetközi partnerséggel (pl. CEJI – Brüsszeli  civil szervezet, Open Society Foundation támogatással) készült.

📍A civilek konkrét szerepe az NKE kurzusokban

A civil szervezetek (főleg a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport – GYEM tagjai) nem csak kívülről kritizálják vagy javasolják a képzést, hanem aktívan részt vesznek benne:

•  Előadók, szakértők: GYEM-tagok (pl. Háttér Társaság – Dombos Tamás, Magyar Helsinki Bizottság, NEKI, Tett és Védelem Alapítvány) tartanak előadásokat, tréningeket az NKE-n. Már 2013-ban részt vettek a ComPHEE projekt keretében tartott kéthetes modul oktatásában (magyar és külföldi rendőrhallgatók).

• Közös szervezésben:

•  Indikátorlista (előítéletes indíték felismerésére) és adatvédelmi útmutatók kidolgozása – ezeket beépítették az NKE képzéseibe és a szakvonal gyakorlatába.

•  Közös konferenciák, műhelybeszélgetések (pl. 2017-ben adatvédelmi konferencia a GYEM-mel, NKE-vel és a szakvonallal).

•  Kétnapos képzések rendőröknek (szakvonal tagjai, kerületi kapitányok is részt vettek).

•  Facilitáló szerep: Az NKE Rendészettudományi Kar kifejezetten „szoros kapcsolatot tart fenn a civil szervezetekkel, különösen a GYEM-mel”, és segíti a rendőrség–civil párbeszédet.

📍2013–2016: Gyakorlati kétnapos képzések és NKE-kurzusok

•  2013 november: A Háttér Társaság két kétnapos képzést szervezett a rendőrség gyűlölet-bűncselekmény szakvonala tagjainak és budapesti kerületi rendőrkapitányoknak. Témák: a gyűlölet-bűncselekmények felismerése és nyomozása.

•  2013: Az NKE Rendészettudományi Karán (együttműködésben a Tett és Védelem Alapítvánnyal) indul gyűlölet-bűncselekményekkel foglalkozó kurzus az alapképzésben (szabadon választható). Később mester- és doktori szintű kurzusok is indultak. Az NKE 2012 óta folyamatosan fejleszti a tananyagot.

•  2016 március: A Magyar Helsinki Bizottság (Dombos Tamás, Háttér Társaság) kétnapos képzéseket tartott:

•  Borsod-Abaúj-Zemplén megye (Miskolc, március 9–10.): kiemelt nyomozók, szolgálatparancsnokok, bűnmegelőzési szakemberek, áldozatvédelmi referensek, járőrök, panaszfelvevők is részt vettek a képzésen.

•  Csongrád megye (Szeged, március 23–24. Tartalom: büntetendő gyűlölet-bűncselekmények vs. nem büntetendő gyűlölet-motivált incidensek elhatárolása; előítélet-indikátorok felismerése (elkövető/áldozat megjelenése, megnyilvánulásai, hovatartozás, helyszín); dokumentálás és a vádemelési indítványban való szerepeltetés; interaktív gyakorlatok, szerepjátékok. EU-projekt keretében („Gyakorlati szakemberek kapacitásfejlesztése…”).

•  2016 június: ORFK-képzés nyomozóknak Csopakon, ahol a GYEM előadást tartott az áldozatokkal való hatékony kommunikációról.

📍2017–2019: Megyei képzések és az ORFK-utasítás

•  2017 február: A Háttér Társaság kétnapos képzéseket tartott Baranya, Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar megyében a homofób és transzfób gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak szükségleteiről.

•  2019 július: Az ORFK kiadja a 30/2019. (VII. 18.) ORFK utasítást a gyűlölet-bűncselekmények kezeléséről (hatályba lépés augusztus 1.). Ez kötelezővé teszi:

•  minden bűncselekménynél az előítélet-indikátorok (EBESZ-alapú lista) vizsgálatát;

•  mentorkijelölést minden rendőrkapitányságon;

•  a közrendvédelmi és bűnügyi állomány oktatását az indikátorok használatáról és a gyűlölet-bűncselekmények jellemzőiről;

•  évente legalább egy szakmai továbbképzést a szakvonaltartóknak.

Ugyanebben az évben, ahogy említettük az NKE-n 550 rendőr kapott továbbképzést a témában (főkapitányi engedéllyel).

⚠️2020-as évek: Rendszeresítés, kézikönyvek és kötelező oktatás

Az NKE tananyagában folyamatosan jelen van a gyűlölet-bűncselekmények témája (alap-, mester-, doktori szinten), valamint a rendőrségi vizsgatananyagokban (tiszthelyettesi, főtiszti) is szerepel az ORFK-utasítás, az indikátorok és a kezelésük.

2025-ben jelent meg Pap András László szerkesztésében A gyűlölet-bűncselekmények rendőrségi kezelése című gyakorlati kézikönyv (GYEM-tagok közreműködésével), amely az ORFK-utasítás alkalmazását segíti (indikátorok, áldozatkommunikáció, adatkezelés, civil együttműködés).

2024-ben az ORFK minden rendőrnek (kb. 20 ezer fő) kötelező e-learning képzést rendelt el a gyűlölet-bűncselekményekről, emellett további belső továbbképzések zajlottak (pl. 25 mentor speciális képzése romaellenes esetekre).

⚠️Nem nyilvános adatok

2010–2018 között a képzések elsősorban civil projektekben zajlottak. 2019 után a 30/2019. ORFK-utasításnak köszönhetően a rendszeressé és kötelezővé vált oktatás révén az állomány jelentős része elérte az alapvető ismereteket. A tartalom az ad hoc érzékenyítésről áttért a gyakorlatorientált, indikátor-alapú, áldozatbarát protokollokra.

Pontos, országos összesített statisztika a résztvevők számáról 2010–2026 között nem nyilvános; a civil projektek kisebb létszámúak voltak, míg 2019 után a kötelező képzések már szélesebb kört értek el. A kihívások (fluktuáció, egyenletes elterjedés, hatásvizsgálat hiánya) továbbra is fennállnak, de a civil–rendőri együttműködés (GYEM) jelentősen hozzájárult a fejlődéshez.

Források:

Rendőrképzés a gyűlölet-bűncselekményekről, Magyar Helsinki Bizottság (2016. május 9.). https://helsinki.hu/rendorkepzes-a-gyulolet-buncselekmenyekrol/

30/2019. (VII. 18.) ORFK utasítás a gyűlölet-bűncselekmények kezelésével összefüggő rendőrségi feladatok végrehajtásáról. https://njt.hu/jogszabaly/2019-30-B0-8E

A gyűlölet-bűncselekmények rendőrségi kezelése, Pap András László (szerk.), ELTE (2025). https://elte.hu/a-gyulolet-buncselekmenyek-rendorsegi-kezelese

Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport honlapja. https://gyuloletellen.hu/

Elmélet és gyakorlat találkozása a gyűlölet-bűncselekmények szakértői kézikönyvével, ELTE Jogtudományi Kar (2025. december 30.). https://jog.tk.elte.hu/blog/2025/12/elmelet-gyakorlat-gybcs-szakmai-kezikonyv

Gyűlölet-bűncselekmények Magyarországon, Bárd Petra – Tóth Zsanett, Ügyészségi Szemle (2016). https://ugyeszsegiszemle.hu/pdf/2016-03.pdf