📌Bizonyítjuk: a rendőrség csak eszköz az ellenzék kezében

⚠️Laczó Adrienn, Tompos Márton, vagy  éppen a Direkt36 portállal sokszor együttműködő Átlátszó nem mindig voltak ennyire érzékenyek a rendőrség irányába

📍Szabó Bence ügyvédjeként Laczó Adrienn brüsszeli háttérrel roadshow-zik, miközben együttműködött az “Erőnek erejével” alkotóival

Mi történik a jogállammal egy politikai fordulat után? – címmel szervezett fórumot a kecsup.hu tegnap az egyik kecskeméti hotelben. A meghívón Laczó Adrienn volt bíró, ügyvéd és Szabó Bence exrendőr volt látható. A kép bal alsó sarkában nem véletlenül volt látható az Európai Bizottság logója, hiszen a portált a CERV, Polgárok, Egyenlőség, Jogok és Értékek programból támogatja Brüsszel.

A volt nyomozó ügyvédje, a tiszás Laczó Adrienn ugyanakkor nem biztos, hogy szóba hozta az este folyamán, hogy a rendőrséget rendkívül rossz színben feltüntető dokumentumfilmet jegyző Magyar Helsinki Bizottsággal kooperált a tavalyi Pride kapcsán. Laczó korábban Pankotai Lili ügyében jelentette ki, hogy feliratkozott a Helsinki listájára, egyébként az ismert baloldali aktivistát is a rendőrségi eljárással szemben képviselte

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, Erőnek erejével: Megtorlatlan rendőri erőszak 2006-ban és azóta címmel 50 perces dokumentumfilmet készített 2006 őszéről és a 2015-ös menekültválságról a Helsinki Bizottság. Sokan kritizálták ugyanakkor a rendőrség munkájáról lesújtó képest festő alkotást többek között azért, mert a Helsinki szerint a déli határkerítésnél 2015-ben ugyanolyan rendőri erőszak történt, mint 2006-ban.

A Helsinki Bizottság adatai szerint a rendőri bántalmazással kapcsolatos nyertes ítéletek száma összesen 11 (2003–2025 közötti időszakban). Ezek közül több 2010 utáni eset (pl. Csúcs kontra Magyarország 2021, Nagy kontra Magyarország 2020, R. B. kontra Magyarország 2023 stb.). Ezekben a szervezet képviselte az áldozatokat, és az ítéletek főleg a nyomozás hiányosságait rótták fel Magyarországnak.

📍Rendőri túlkapás miatt feljelentés

Nem ez az egyetlen durva képmutatás az ellenzéki oldalon.

A Szabó Bencét most hősként ünneplő Tompos Márton korábban börtönbe akart juttatni rendőröket, amikor jogtalan fogva tartás és rendőri túlkapás miatt is feljelentést tett.

Később az ügyészség elutasította Tompos feljelentését, ha azonban lefolytatták volna az eljárást, a rendőrök akár több évnyi szabadságvesztést is kaphattak volna.

📍Az Átlátszó sem kímélte a rendőrséget

A Szabó Bence interjút nyilvánosságra hozó Direkt36 rendszeresen együttműködik az atlatszo.hu-val nemzetközi oknyomozó projektekben, pl. OCCRP (Organized Crime and Corruption Reporting Project) hálózatában, a VSquare (visegrádi régiós tényfeltáró platform) keretében, vagy más közös kezdeményezésekben.

Egy öt évvel ezelőtt publikált hosszú tanulmányban azt írta a külföldről pénzelt “oknyomozó portál” 2010 és 2020 közötti időszakban a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt tett feljelentéseknek kevesebb mint 5 százaléka jutott el vádemelési szakaszba. 2010-ben ez az arány 4 százalék, 2020-ban pedig mindössze 3,6 százalék volt. A bejelentések éves átlaga eközben 765 eset körül mozgott – szinte ugyanannyi, mint a 2002–2010-es időszakban (716 eset/év). Vagyis két évtized alatt sem a probléma mérete, sem a felelősségre vonás hatékonysága nem változott érdemben.

Azt is megemlítették, hogy még ha ritkán el is ítélnek egy rendőrt, a büntetés rendszerint enyhe: a bíróságok jóval kisebb arányban szabnak ki szabadságvesztést, mint a civilek esetében. Azt is kritika tárgyává teszi az anyag, hogy 2012 és 2019 között 57 elítélt rendőr kérte, hogy tovább szolgálhasson – Pintér Sándor belügyminiszter pedig 59,6 százalékuknak (34 főnek) megadta az engedélyt, még felfüggesztett büntetés esetén is.