📌Súlyosan csúsztat a berlini kormány amerikai alelnöknek címzett kritikája

⚠️Sajtóhírek szerint a tegnapi napon élesen visszautasította a német kormány JD Vance amerikai alelnök azon egyébént tényszerű állítását, miszerint Brüsszel beavatkozna a magyar választásokba. Visszautasítjuk az amerikai alelnök vádját az EU állítólagos beavatkozásáról – jelentette ki Sebastian Hille, a német kormány helyettes szóvivője, ugyanakkor csupán a közelmúlt eseményei azt mutatják, hogy a német kormány vagy tudatlan e téren, vagy esetleg szándékosan állít valótlanságot.

Jelen kutatásunk arra az egyértelmű eredményre jutott, hogy az elmúlt időszakban az Európai Unió vezető politikusai és kormánytagjai példátlanul éles, a magyar választásokra is szándékoltan hatást gyakoroló kritikával illették Magyarország miniszterelnökét, Orbán Viktort, valamint Magyarországot.

📍A március 19-i EU-csúcs: Orbán vétója az ukrajnai 90 milliárd eurós támogatás ellen – kritikák és fenyegetések

A legjelentősebb hullám március 19-én, az Európai Tanács brüsszeli ülésén csapott fel, amikor Magyarország ismét legitim érvek mentén blokkolta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hosszú távú hitel kifizetését. Az EU-vezetők ritkán tapasztalható agresszív hangnemben reagáltak: „zsarolásnak”, „árulásnak”, „hűtlenségnek” és „választási kampányeszköznek” minősítették a lépést.

•  António Costa, az Európai Tanács elnöke (Portugália) vezette a bírálatot: „Senki sem zsarolhatja az Európai Unió intézményeit” – hangsúlyozta, és „teljesen elfogadhatatlannak” nevezte Magyarország magatartását. Costa szerint a 26 másik tagállam vezetője egyenként felszólalt, hogy emlékeztessék: „egy megállapodás az megállapodás”.

•  Friedrich Merz, német kancellár „durva hűtlenségnek” (gross act of disloyalty) minősítette Orbán lépését, és hozzátette: „Szilárdan meggyőződésem, hogy ez mély nyomot hagy” a magyar–EU-viszonyban.

•  Emmanuel Macron, francia elnök „példátlannak” (unprecedented) nevezte a helyzetet, és sürgette a hitel „haladéktalan” folyósítását.

•  Petteri Orpo, finn miniszterelnök egyenesen azt mondta: „Ukrajnát fegyverként használja a választási kampányában, és ez nem jó. Megállapodtunk, és szerintem elárult minket.”

•  Rob Jetten, holland miniszterelnök „elfogadhatatlannak” minősítette a vétót: „Nem adhatjuk meg magunkat Orbán zsarolásának”. Hozzátette, hogy az EU-nak el kell mozdulnia az egyhangúság elvétől a fontos geopolitikai döntésekben.

•  Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke többször is kijelentette: „We will deliver [the loan] one way or the other.” – azaz az EU mindenképpen teljesíteni fogja a támogatást, akár a magyar vétó ellenére is. Von der Leyen felajánlotta, hogy az EU fedezné a Barátság-kőolajvezeték javítási költségeit, és alternatív finanszírozási megoldásokat ígért (pl. az orosz befagyasztott vagyonok felhasználását vagy egyéb jogi mechanizmusokat), ha Orbán a választás után is fenntartaná az akadályozást.

•  Johann Wadephul, német külügyminiszter „megdöbbentőnek” nevezte Magyarország viselkedését, rámutatva, hogy Orbán korábban maga is egyetértett a csomaggal. Wadephul szerint a vétó „saját szabadságharcukat árulja el”, és nyíltan sürgette az EU kül- és biztonságpolitikai döntéseiben az egyhangúság elvének eltörlését, hogy ilyen blokádok ne ismétlődhessenek. Szerinte „Magyarország magatartása ellentmondásos és elfogadhatatlan”.

A lengyel kormány részéről is rendkívül éles bírálatok érkeztek a vétóval kapcsolatban. Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter március 21–28. között többször nyilatkozott – sajtótájékoztatókon Varsóban, valamint az X-en –, és Orbánt „Európa legkorruptabb és leginkább „pro-Putyin” politikusának” nevezte. Kritizálta, hogy Orbán blokkolja az Oroszország elleni 20. szankciós csomagot, késlelteti az Ukrajnának szánt támogatást (beleértve a lengyel katonai eszközök kifizetését), valamint hangsúlyozta: „Aki ma Orbánt támogatja, az Moszkvát segíti”. Sikorski különösen élesen bírálta a lengyel elnök, Karol Nawrocki budapesti látogatását (március vége), amelyet Orbán választási kampányának támogatásaként értelmezett, és kijelentette, hogy ez károsítja Lengyelország külpolitikáját. A két fő témán túl jelentős kritikák érkeztek a lengyel oldalról, amelyek szorosan kapcsolódtak a vétóhoz és a magyar választási kampányhoz. Sikorski mellett Anne Applebaum, a lengyel külügyminiszter felesége, neves történész-újságíró (The Atlantic munkatársa) is élesen bírálta Orbánt. Március 27-én megjelent „In Hungary, The First Post-Reality Political Campaign” című cikkében a The Atlanticben Applebaum Orbán kampányát „poszt-reálisnak” (post-reality) nevezte: szerinte a miniszterelnök nem létező ukrán fenyegetéseket (szabotázs, támadás) kreál félelemkeltés céljából, AI-generált tartalmakat használ, miközben Magyarországot a legkorruptabbá, egyik legszegényebbé és legkevésbé szabad EU-tagállammá tette 16 éves uralma alatt. Applebaum április eleji közösségi média-posztjaiban (Facebook, X) tovább erősítette ezeket a kritikákat, hangsúlyozva a korrupciót és a gazdasági hanyatlást a választások előtt.

📍Az Európai Parlament párhuzamos hőbörgése

Az Európai Parlamentben március–április folyamán különös intenzitással zajlottak a támadások Orbán és a magyar kormány ellen. Több EP-képviselő részletesen és nyilvánosan bírálta a vétót, és a magyar választási kampányt, gyakran összekötve azokat az EU értékek rendszerszintű megsértésével, személyeskedő támadásokkal, valamint a magyar gazdaság, az anti-LGBTQ és a migrációs/határvédelmi politika bírálatával. Különösen élesek voltak az LGBTQ-jogok és a migráció/határvédelem témái, amelyeket az EP-képviselők „gyűlöletkeltésnek”, „diszkriminációnak” és „emberi jogi visszaélésnek” minősítettek:

•  Daniel Freund (Zöldek/EFA, Németország) már régóta az egyik legélesebb kritikus. Nyíltan kijelentette, hogy az EU-tagállamok „túl hosszú ideje dugják homokba a fejüket” az „Orbán-probléma” miatt. Freund emellett hangsúlyozta a magyar gazdaság korrupcióját és hanyatlását, valamint az anti-LGBTQ politikát: „Orbán gyűlöletkampánya a LGBTQ közösség ellen – a Pride-tiltásokkal, a gyermekvédelmi törvénnyel és a gyűlöletkeltő retorikával – nem gyermekvédelem, hanem nyílt diszkrimináció és cenzúra, amely ellentétes az EU alapértékeivel.”

•  Gwendoline Delbos-Corfield (Zöldek/EFA, Franciaország), aki korábban már több jelentést készített Magyarország demokráciájáról, az egyik EP-vita során „rendszeres támadásnak az EU alapértékei ellen” minősítette Orbán vétóját és orosz kapcsolatait. Hangsúlyozta, hogy a 90 milliárdos támogatás blokkolása „autokratikus zsarolás”, amely bizonyítja: Magyarország „hibrid választási autokráciává” vált, és sürgette az EP-t, hogy új, szigorúbb eljárást indítson a magyar EU-tagság felülvizsgálatára. Delbos-Corfield részletesen bírálta az anti-LGBTQ törvényeket és a migrációs politikát: „A korábban elfogadott Pride-tiltó törvény és a határvédelmi intézkedések brutálisak és jogellenesek – ez nem határvédelem, hanem tömeges deportálás (pushback) és emberi jogi visszaélés, miközben az LGBTQ közösség ellen irányuló gyűlöletkeltés és a ‘gyermekvédelem’ álarca alatt folytatott diszkrimináció szégyenletes.”

•  Sophie in ’t Veld (Renew Europe, Hollandia) április elején követelte, hogy az Európai Bizottság vonja meg a maradék uniós forrásokat, valamint indítson új jogállamisági eljárást a magyar kormány ellen. In ’t Veld a migrációs és határvédelmi politikát is élesen bírálta: „Orbán gyűlöletbeszéde a migránsok ellen, a kerítés és az illegális kiutasítások nem védik Európát, hanem rasszista, embertelen és az EU közös migrációs politikájának nyílt megsértése – ez nem határvédelem, hanem jogellenes deportálás.”

•  Kati Piri (S&D, Hollandia) szerint a magyar választási kampányban az „ukrán fenyegetés” kreálása csak figyelemelterelés a korrupciótól és a demokrácia leépítésétől, és az EP-nek azonnal támogatnia kell a magyar ellenzéket (pl. Magyar Pétert) a április 12-i választásokon. Piri személyeskedve is támadta Orbánt: „Orbán autokratikus uralma alatt Magyarország a legszegényebb és legkorruptabb EU-tagállammá vált, miközben az anti-LGBTQ törvények (Pride-tiltás, gyűlöletkeltés) és a migránsellenes falak csak a félelemkeltés eszközei – ez nem védelem, hanem diszkrimináció és emberi jogi sérelem.”

•  Tineke Strik (Zöldek/EFA, Hollandia) az egyik EP-delegáció vezetése során „rendkívül ellenséges légkört” állapított meg az LGBTQ közösség számára Magyarországon, és sürgette az EU Bíróságát, hogy függessze fel a Pride-tiltó törvényt: „A gyermekvédelem álarca alatt folytatott diszkrimináció és a határnál történő tömeges kiutasítások bizonyítják, hogy Orbán kormánya szándékosan megsérti az EU Alapjogi Chartáját és az emberi jogokat.”

•  Az Európai Demokraták (PDE/EDP – European Democrats) nevű európai politikai párt hónapok óta aktív, magyar nyelvű Facebook-oldalán (europeandemocrats) rendszeresen bírálja Orbánt, posztokban és videókban hangsúlyozva a korrupciót, az oroszbarát politikát és a demokrácia visszaszorulását. Bár az EU-ban 2025 októberétől tilos a politikai hirdetések fizetett promóciója a Meta platformokon, az oldal organikusan és kampányszerűen jelenik meg a magyar felhasználók hírfolyamában, gyakran magyar nyelvű tartalmakkal (pl. „Ruszkik haza!” események szervezése, Orbán kampányának „poszt-reális” minősítése). Az oldal posztjai kritizálják Orbán vétóit, és pro-európai demonstrációkra hívnak fel Budapesten. Ezek a tevékenységek hozzájárulnak a nemzetközi és hazai ellenzéki diskurzushoz az április 12-i választások előtt.