📌A 75 éves Majtènyi László szerint az “idős emberek” a közjogi intézményekben csak a levegőt rontják

⚠️ A Nyílt Társadalom Alapítványokhoz köthető egyik szervezet által pénzügyileg átláthatatlannak minősített Eötvös Károly Intézet igazgatója, a a balliberális ellenzék korábbi  államfőjelöltje szerint “mindent is” megtehet alkotmányosan a felálló Tisza-kormány

A Klikk TV-ben adott ezúttal interjút a rendkívül meditatív Majtènyi László. Az interjúban arról beszélt – miután örömét fejezet ki Magyar Péter győzelme kapcsán (“eredményváró bulit” csaptak otthon) – hogy a Tisza Párt “mindent is” megtehet alkotmányosan, szerinte (kint volt médiahatósági vezető, akkor ORTT-nek hívták) egy új médiatörvény nagyon gyorsan tető alá hozható és a közjogi intézményekbe kinevezettek kapcsán elmondta, hogy “van oly-olyan, amelyik hát gyakorlatilag idős emberek is ülnek ott, az emberi élet végső határáig rontják a levegőt.”

Kerestük, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök (74 évesen köszönt le), vagy Göncz Árpád államfő (78 évesen távozott) kapcsán fogalmazott-e meg hasonló kritikát Majtényi, de ennek nyomára nem leltünk.

Ennek egyik oka az lehet, hogy Majtényi Lászlót 1995-ben Göncz Árpád köztársasági elnök adatvédelmi biztosnak jelölte, az Országgyűlés annak megválasztotta. Tisztségét 2001-ig töltötte be. (Később, 2007 nyara előtt Sólyom László köztársasági elnök az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelölte, de a parlamenti pártok nem választották meg – a Fidesz-KDNP frakciószövetség tagjai akkori ülésükön azért nem támogatták Majtényi jelölését, „mert Majtényi a képviselők álláspontja szerint nem felel meg a tisztség betöltéséhez szükséges egyik legfontosabb feltételnek: a pártatlanság követelményének”.)

Noha Majtényi László a 2010-es kormányváltás óta különösen érzékeny a kormányzati korrupció témakörében, elévülhetetlen bűnének számít, hogy az első Orbán-kormány idején a korrupció visszaszorítását célzó adórendőrség felállítását támadta. Az adórendőrséggel kapcsolatos elutasító álláspontja miatt 1999 tavaszán addig példa nélkülien, először fordult elő, hogy az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottsága nem fogadta el egy ombudsman éves jelentését (Majtényinek az 1998-as évről szóló beszámolóját). Durva jogkör-túllépési kísérletei és pártossága nyomán még az adatvédelmi ombudsman intézményének megszüntetésének gondolata is felmerült, végül pedig 2001-ben nem választották újra tisztségében.

Majtényi jogszemléletét tükrözi egy 2017-ben az EKINT által szervezett Konferencia a polgári engedetlenségről és a civil bojkottról című eseményen elmondott véleménye, miszerint rájuk nem vonatkozott az akkori civiltörvény hiszen az csak egyesületekre és alapítványokra ró kötelezettségeket, az Ekint pedig egy nonprofit közhasznú kft. Majtényi szájából hangzott el az is a konferencián, hogy

“Ha az állam helyében lennék, kétszer is meggondolnám, kivel húzok ujjat, pláne, ha az okosabb nálam.”

Említésre méltó továbbá, hogy 2015 elején a tbiliszi székhelyű, Transparify nevű grúzszervezet kutatása – melyet elsőként az EUObserver nevű hírportál közölt – 37 civil szervezetet átvilágítva, felállította az Európai Unió „átláthatatlansági” ranglistáját. A kimutatás arra jutott, hogy a legkevésbé átlátható gazdálkodású agytrösztökközül több Angliában és Magyarországon működik. A felméréshez egy ötös skálát használtak: öt csillagot azok a szervezetek kaptak, amelyek honlapjukon feltüntetik nemcsak a támogatóik nevét, hanem azt is, mekkora összegekhez jutottak, illetve a különböző programjaikra pontosan milyen forrásokból szereztek pénzt.

A vizsgált európai szervezetek közé kerülő magyar Political Capital nulla csillagot kapott, lévén, hogy honlapján semmilyen lényegi információt nem tüntetett fel, míg a Soros Alapítvány által életre hívott Eötvös Károly Intézet (a lehetséges ötből) mindössze egy csillagot kapott. A dolog pikantériája, hogy a Transparify saját donorját, az Open Society Foundationst (OSF) sem kímélte egy másik – összesen 47 ország 169 agytrösztjét megvizsgáló – éves jelentésében: így annak ellenére, hogy a Soros György által életre hívott alapítványtól a grúz szervezet 2015 előtt majdnem 40 ezer dollárt kapott, értékelésükben nem kímélték – az OSF ugyanis nem kapott egyetlen csillagot sem.