Uncategorized

⚠️Viktor Jagun szerint Orbán Viktor a politikai túlélésért küzd.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU)Ukrajna fő nemzetbiztonsági szerve, amelynek tavalyig elnökhelyettese volt az a Viktor Jagun, aki néhány órája nyíltan bírálta a közösségi médiában a magyar kormányfőt és a Fideszt.

Szerinte magyar kormányfő ma nem külpolitikát folytat, hanem a túlélésért folytatott választási kampányt vezet.

Jagun szerint a közvélemény-kutatások Magyarországon sok év után először mutatják a Fidesz hatalomvesztésének valós kockázatát. “Az ellenzéki Tisza növeli a támogatottságát a korrupció, a gazdasági stagnálás, a befagyasztott EU-pénzek és az Orbán 15 éves kormányzásával szembeni fáradtság témáira építve” – nyomatékosította a magas rangú ukrán tiszt.

A Kyiv24 televízió csatornának pedig arról beszélt, hogy Moszkva számára a magyar kormányzat kritikus fontosságú: nemcsak politikai eszköz az Ukrajnának nyújtott segélyek szabotálására, hanem egy erőteljes mechanizmus a közép-európai olaj- és gázpiac ellenőrzésére is – véli Viktor Jagun, az SZBU nyugalmazott vezérőrnagya.

Viktor Mikolajovics Jagun az Ukrán Biztonsági Szolgálat vezérőrnagya, az SZBU korábbi elnökhelyettese (2014 márciusától 2015 júniusáig).

⚠️ A Tisza igazságügyi programfelelőse egy hajmeresztő példával demonstrálja, mi várhat ránk, ha Tisza Párt kerülne hatalomra.

A kiugrott bíró, Laczó Adrienn neve nem ismeretlen a honi közvélemény előtt, nemrég kiderült, hogy ügyvédként ő védi az ukrán aranykonvojt, illetve, hogy az ukrán Takarékbank képviseletét ellátó Horváth Ügyvédi Iroda irodánál dolgozik. Az irodavezető ügyvéd az a Horváth Lóránt, aki Gyurcsány-féle AMŐBA egykori főkurátora. Horváth Lóránt az Alapítvány a Modern Baloldalért nevű szervezet kuratóriumi elnöki tisztjéről az után távozott, miután a megfogalmazása szerint „nem kapott segítséget ahhoz, hogy az alapítvány tartozásait rendezni tudja”. A korabeli sajtóhírek szerint a szervezet százmilliós adósságot halmozhatott fel.

A baljós hangzású Felforgatókönyv egyik szerzőjeként Laczó – Fleck Zoltán hírhedt jogszociológus mellett – a jogállami igazságszolgáltatás fejezetet jegyzi. Az ehhez kapcsolódó videós bejegyzésében arról beszél, hogy ahhoz, hogy helyreállítható legyen a bírói függetlenség, ahhoz, hogy leválasztható legyen az igazgatásról, ahhoz, hogy ne érhesse politikai befolyás a bírói döntéseket, alapvető változásra van szükség. A Felforgatókönyv szerinte ehhez ad „ötleteket”.

Ahhoz, hogy megismerjük a jogállami igazságszolgáltatás tiszás programírójának gondolkodásmódját, segítségünkre van egy másik videóban elhangzott nyilatkozata, amely sokat elárul Laczó jogszemléletéről. Az, hogy ez a jogfelfogás a Tisza párt programjának vagy a jövőbeli bírói gyakorlatra vonatkozó ajánlásoknak a része lesz-e, nem tudjuk, de az alábbi Laczó-doktrína meglehetősen drámai képet fest a a tiszás főjogász jogi ismereteiről és jogbiztonsághoz való viszonyáról.

„Egyébként nem elképzelhetetlen – fejtegeti Laczó Adrienn – hogyha a tulajdonhoz való jogot megelőzi a gyereknek az egészséges testi fejlődéshez való joga, akkor ha valaki becsönget hozzám, hogy

éhes a gyerek, akkor elviheti, amit a hűtőben talál.

Szakmailag ennél is meghökkentőbb, hogy Laczó összekeveri a gyermekelhelyezési vagy lakáshasználati perekben a tulajdonos jogát korlátozó gyermekvédelmi intézkedéseket, azzal, ha teljesen idegenekkel szemben kívánja valaki a saját gyereke jogát – nem egészségügyi vészhelyzetben – mások tulajdonjoga fölé helyezni.

 

Ez olyan veszélyes irány, amely a modern jogállamisági elvekkel teljesen összeegyeztethetetlen, de azért nem lepődünk meg, mert korábban Fleck Zoltán is arról beszélt, hogy egy esetleges ellenzéki győzelem esetén „időlegesen le kell mondani a jogállam tiszta érvényesüléséről.”

⚠️ Christian Veber oknyomozó újságíró szerint diszkrét korrupciós és visszacsorgatási üzletek folyhatnak a háttérben.

Veber, kapcsolódó videósorozata harmadik részeként – az előzőben például az osztrák Neos kormánypárt túlzottan ukránbarát hozzáállását kritizálva az aranykonvoj ügyében –  a videó elején Ukrajna aranyáról, beszél, annak méreteiről. Elmondasa szerint a magyar kormány tájékoztatása szerint itt egyedül Magyarországon keresztül Ausztriából másfél milliárdot szállítottak Ukrajnába csak az első két hónapban 2026-ban euro-bankjegyekben, dollár-bankjegyekben és aranyrudakban. Két hónap alatt másfél milliárdot egyedül Ausztriából Magyarországon keresztül, másfél milliárdot készpénzben.

Az újságíró szerint, hogy  ezt arányosan lássuk, az osztrák Nemzeti Bank, amely a legtöbb devizát tartja Ausztriában, öt milliót tart valódi bankjegyekben külföldi valutákban, minden valutát beleértve, öt milliót titokban tart az osztrák Nemzeti Bank, amely a legtöbb devizát tartja egész Ausztriában.

És egy ukrajnai magánbanknak szüksége van két hónap alatt másfél milliárdra,

hasonlítsátok össze az arányt – hangsúlyozza Weber, és hozzá jön még az szerinte, hogy egy ukrajnai újságírónő most publikálta az interjút egy ukrajnai szállítócég munkatársával, aki azt mondja, hogy 2022 óta minden hónapban milliárdokat szállítanak Ukrajnába.

Tehát mi Ausztria vagyunk, ez most csak a jéghegy csúcsa volt, Romániából is most derül ki, minden hónapban teherautók mennek Ukrajnába és milliárdokat szállítanak, mit csinálnak velük az egész pénzzel? – teszi fel a kérdést az osztrák ujságíró.

Tehát normális üzletekhez nem kell ilyen mennyiség, ahogy már mondtam, az osztrák Nemzeti Bank öt millióval megvan, és Ukrajnának szüksége van évente tucatnyi milliárdra milliárdokra mire, hacsak nem diszkrét korrupciós és visszacsorgatási üzletek folynak, ami aztán megmagyarázná, miért olyan fanatikusak a politikusaink mind Ukrajnával szemben – zárja gondolatait Chrisitan Veber.

Christian Veber, innsbrucki szabadúszó osztrák újságíró, legutóbb például a Tichys Einblick konzervatív német újságban publikált egy véleménycikket “Islamisten in Europa gegen Israel: Schluss mit dem Schweigen” címmel, bírálva az Unió Izraellel szembeni hibás politikáját.

⚠️Stanislav Bronevytskyi büntetőeljárást kezdeményezett pénzmosás alapos gyanúja miatt a pénzszállító akció kapcsán 

Ahogy arról az ukrán sajtó is beszámolt, a magyar hatóságok március 5-én őrizetbe vettek hét ukrán állampolgárt, akik az osztrák Raiffeisen Banktól szállítottak készpénzt és aranyat az ukrán állami Oschadbanknak. A szállítmány értéke mintegy 40 millió amerikai dollár, 35 millió euró és 9 kilogramm arany volt, amit az ukrán fél rutinszerű banki műveletként jellemzett, míg a magyar oldal pénzmosás gyanújával indított büntetőeljárást.

Az eset a budapesti MO körgyűrűn történt, ahol a magyar terrorelhárítási központ (TEK) páncélozott járművekkel, géppisztolyokkal és gránátvetőkkel állította meg a két páncélozott szállítójárművet. Az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha “állami terrorizmusnak és zsarolásnak” nevezte az incidenst, azt állítva, hogy a magyar hatóságok túszul ejtették az Oschadbank alkalmazottait és ellopták a szállítmányt.

Stanislav Bronevytskyi, az ukrán Speciális Antikorrupciós Ügyészség volt ügyésze friss nyilatkozatában azt állítja, hogy az eset egy nagyszabású pénzmosási rendszer része lehet, amely az ukrán Büntető Törvénykönyv 209. cikke szerinti bűncselekmény jeleit mutatja. Szerinte a pénzt ukrán bankból osztrák bankba utalták, ott feldolgozták, majd készpénzként titokban szállították vissza Ukrajnába vagy harmadik országokba Magyarország területén keresztül. Bronevytskyi felszólította az ukrán Speciális Korrupcióellenes Ügyészséget (SAPO) és az Állami Nyomozó Irodát (SBI), hogy indítsanak eljárást, mivel az összeg elegendő a büntetőeljárás megkezdéséhez.

Szerinte a rendelkezésre álló információk szerint a pénzt az ukrán bankból az osztrák bankba utalták át, ahol feldolgozták, majd a készpénzt titokban Magyarország területén keresztül szállították vissza Ukrajnába vagy harmadik országokba. A rendszer klasszikus: készpénzmentes átutalás egy puha banki ellenőrzéssel rendelkező joghatóságon keresztül, a készpénz fizikai eltávolítása futárok segítségével, a nyomok törlése a tranzitországon keresztül.

Bronevytskyi közvetlenül a SAPO és az SBI vezetőihez, Olekszandr Klimenkóhoz és Olekszij Krivonoszhoz fordult: két nap telt el az őrizetbe vétel óta, és hivatalos reakció nem érkezett. Az átutalt összeg szerinte elegendő a büntetőeljárás megindításához és az információk beviteléhez az ERDR-be.

Az ERDR (vagy ukránul ЄРДР, teljes nevén Єдиний реєстр досудових розслідувань) Ukrajnában a Egységes Dossziós Nyomozások Nyilvántartásavagy Egységes Előzetes Nyomozási Regiszter.

Ez egy központi elektronikus adatbázis és automatizált rendszer, amelyet az ukrán hatóságok (főként a prokuratúra, a Nemzeti Rendőrség, a Biztonsági Szolgálat – SBU, a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda – NABU stb.) használnak a kriminális eljárásoknyilvántartására.

Stanislav Bronevytskyi (ukránul: Станіслав Броневицький) egy ukrán jogász, volt Speciális Antikorrupciós Ügyészség (Спеціалізована антикорупційна прокуратура, röviden SAPO) ügyésze, aki 2020 és 2024 között dolgozott ebben a pozícióban.

⚠️A szuverenitásvédelmi törvénnyel kapcsolatos EUB határozat időzítése a választás eredményét kívánhatja befolyásolni, ráadásul uniós jogot is sérthet.

Ahogy arról a Szuverenitásvédelmi Hivatal tanulmánya rámutatott, korábban a Transparency International Magyarország a szuverenitásvédelmi törvény megsemmisítése céljából az Alkotmánybírósághoz fordult.

A Transparency International Magyarország panaszát az Alkotmánybíróság elutasította, az

Európai Bizottság pedig az általa finanszírozott szervezetek védelmében kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, amelynek részeként keresetet nyújtott be hazánkkal szemben az Európai Unió Bíróságánál.

A bírósági eljárásban Juliane Kokott 2026. február 12-én ismertette főtanácsnoki indítványát. Az uniós nyomásgyakorlás logikájának és mechanizmusainak megfelelően

Magyarország elmarasztalására tett javaslatot, illetve a hazai végrehajtó szervezetek pedig – Magyar Helsinki Bizottság, Amnesty International Magyarország – a nyilvánosság előtt próbálták legitimálni annak hamis, jogilag sok esetben téves állításait.

Juliane Kokott egészen pontosan azt javasolta, hogy a luxembourgi testület állapítsa meg, hogy Magyarország, mivel elfogadta a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényt, több szempontból megsértette az uniós jogból eredő kötelezettségeit.

Információink szerint az Európai Bíróság rövid időn belül – még mindenképpen a választási kampány idején – ítélet hirdethet az ügyben. A tartalma – ismervén a főtanácsnoki, teljes mértékben megalapozatlan és téves álláspontot – nem meglepő, hogy elmarasztalható lehet hazánk tekintetében.

Ami azonban súlyosabb, hogy az uniós Alapjogi Charta 47. cikke kifejezetten „független és pártatlan bíróságot” követel az EUB eljárása kapcsán, amely szabályt a Unió bírósága azzal, hogy a kampány finisében hirdet ki egy ilyen súlyú kérdésben várhatóan elmarasztaló döntést, megsértheti az Alapjogi Charta vonatkozó rendelkezését.

⚠️Kapitány István (Shell), Orbán Anita (LNG-lobbista) és Kármán András (Erste Bank) után most Porcher Áron Sommerville-ről, budapesti fővárosi képviselőről derült ki, hogy ő is erstés volt. De ha alaposabban megnézzük a Tisza párt jelöltjének az önéletrajzát és vagyoni helyzetét, akkor több érdekességet is találunk.

A Tisza Párt oldalán a hivatalos bemutatkozóban egy szót sem ejtenek Porcher erstés múltjáról, nagyvonalúan csak a következőket írják:

„Porcher Áron fővárosi képviselő, közgazdász és egy kisfiú édesapja. Félig angol származású, budapesti családban nőtt fel, majd befektetési szakemberként és CFA-minősítésű szakértőként dolgozott. 2024 áprilisa óta erősíti a TISZA csapatát, tavaly október óta pedig a Fővárosi Közgyűlésben képviseli a budapestieket. Pontosan érti, hogyan hat a mindennapokra a fejlesztések leállása, a közvilágítás gyengesége vagy a reptéri forgalom romló hatásai.”

Jelen pillanatban Porcher a Pest megyei 15. választókerületben képviselőjelölt, de nem is ez az igazán érdekes, hanem az, hogy ő egy újabb amolyan bankárjelölt, aki az utóbbi időben feltűnik Magyar Péter környékén.

⚠️Porcher Áron Sommerville vagyonnyilatkozata alapján jelentős ingatlanvagyonnal rendelkezik. Összesen öt ingatlanban van tulajdonrésze, két budapesti lakásban, valamint három vidéki területben. A becsült piaci árak alapján ezek együttes értéke nagyságrendileg százmillió forint feletti.

A Budapest VII. kerületében található, 94 négyzetméteres lakás teljes piaci értéke a jelenlegi négyzetméterárak alapján körülbelül 110-140 millió forint lehet. Mivel azonban ebből az ingatlanból csak fele tulajdonrésszel rendelkezik, az ő része nagyjából 55-70 millió forintot érhet. Emellett teljes tulajdonában van egy 48 négyzetméteres lakás Budapest XIII. kerületében, amelynek piaci értéke a környék árai alapján körülbelül 70-80 millió forintos nagyságrendbe tehető.

A budapesti lakásokon kívül mezőgazdasági és zártkerti ingatlanokkal is rendelkezik. Albertirsán egy 2755 négyzetméteres szántó tulajdonosa, amelynek értéke becslések szerint körülbelül 2-5 millió forint lehet. Zámolyon pedig két különálló zártkerti, legelő művelési ágú telek szerepel a vagyonnyilatkozatban, az egyik 1190, a másik 1179 négyzetméteres. Ezek egyenként nagyjából 1-3 millió forintot érhetnek, vagyis együtt körülbelül 2-6 millió forintos nagyságrendet képviselhetnek.

Összességében tehát Porcher Áron Sommervilleingatlanvagyona a piaci becslések alapján nagyjából 135-160 millió forint közé tehető, bár ebből a VII. kerületi lakás esetében csak részleges tulajdonnal rendelkezik.

A jövedelmi adatok szerint szakpolitikai vezetőként dolgozik a Tisztelet és Szabadság Pártnál, és ebből a foglalkozásból havi bruttó 1 000 000 forint jövedelme származik. Ezen kívül lakáskiadásból havonta 182 000 forint bevétele van, továbbá befektetési portfóliója után évente 605 000 forint osztalékjövedelmet vallott be

⚠️A tőzsdei portfólió több magyar és külföldi részvényből, valamint egy amerikai kötvény-ETF-ből áll. A magyar részvények közül 26 darab OTP-részvény található a portfólióban, amely mai árfolyamok mellett körülbelül 400-450 ezer forintot érhet. A 190 darab MOL-részvény értéke hozzávetőlegesen 550-650 ezer forint körül alakulhat. A 40 darab Richter-részvény nagyjából 350-420 ezer forintos értéket képviselhet. A 44 darab Graphisoft Park-részvény nagyságrendileg 400-500 ezer forint körül lehet. A portfólióban a legnagyobb darabszámú magyar papír az AutoWallis, amelyből 5100 darabot tart, ennek értéke körülbelül 700-900 ezer forintra becsülhető.

A külföldi részvények közül 22 darab Bayer-részvény szerepel, amely körülbelül 200-250 ezer forintot érhet. A 100 darab VF Corporation-részvény értéke hozzávetőlegesen 300-350 ezer forint körül lehet. A 100 darab Pfizer-részvény piaci értéke körülbelül 900 ezer és 1 millió forint között alakulhat. A 100 darab Walgreens Boots Alliance-részvény nagyjából 400-500 ezer forintos nagyságrendet képviselhet.

A portfólió legnagyobb eleme az amerikai államkötvényekbe fektető iShares 20+ Year Treasury Bond ETF (TLT), amelyből 300 darab szerepel a nyilatkozatban. Ennek piaci értéke nagyságrendileg 10-11 millió forint körül lehet.

Összességében a részvényekből és az ETF-ből álló tőzsdei portfólió becslések szerint körülbelül 14-16 millió forint értékű lehet. Ehhez hozzáadva a 4,3 millió forintos állampapírt, a pénzügyi befektetések teljes értéke nagyjából 18-20 millió forintos nagyságrendbe tehető.

A tartozások között egy jelentős banki hitel szerepel, amelynek teljes összege 98 330 000 forint. A nyilatkozatban külön feltüntetik, hogy ebből 23 046 290 forint esetében ő az adós, a fennmaradó részben pedig adóstársként szerepel.

⚠️Az mindenképpen figyelemreméltó, hogy öt ingatlanban van tulajdonrésze, mégis mindössze havi 182 000 forint bevétele származik lakáskiadásból.

A Porcher család azonban ingatlanfronton nagyon jól áll. Porcher David Somerville, ugyanis jelenleg tulajdonosa –korábban Porcher Áron volt az ügyvezetője – az alábbi impozáns turisztikai központnak, illetve szállodának.

Öt ingatlan, turisztikai központ, részvények, befektetések, Erste-s múlt. Úgy tűnik Magyar Péter képviselő-jelöltjei az elmúlt években alaposan megszedték magukat.

 

⚠️Ihor Kolomojszkij új taktikáról és a magyar választási rendszerről is beszél egy birtokunkba került felvételen

📍Kolomojszkij: oligarcha, politikai befolyás és rekordösszegű bankper

Ihor Kolomojszkij az egyik legismertebb ukrán oligarcha, aki a Szovjetunió felbomlása utáni privatizációs hullámban építette fel üzleti birodalmát. Vállalkozásai az ipartól és az energetikától kezdve a pénzügyi szektoron át a médiáig számos területre kiterjednek, és hosszú ideig Ukrajna egyik legbefolyásosabb üzletembereként tartották számon.  A róla szóló portrék szerint Kolomojszkij vagyona milliárdokra rúg: egyes becslések szerint 1,8 és 6,4 milliárd dollár között lehet, bár a tényleges vagyon nagyságát nehéz pontosan meghatározni. Az elmúlt években ebben változás állt be korrupciós botrányai miatt, de még így is a 9–10. hely körül szerepel a leggazdagabb ukránok között.

📍Ki valójában Ihor Kolomojszkij? 

Az Origo többször foglalkozott azzal, hogy Kolomojszkij nemcsak bankár és médiatulajdonos, hanem politikai szereplő is volt. Egy ideig Dnyipropetrovszk megye kormányzója is lett, különösen ismertté a 2014-es orosz agresszió idején vált, amikor saját pénzből finanszírozott önkéntes zászlóaljakat a keleti fronton. Ez a nacionalista, katonás imázs sokak szemében patriotává tette, miközben ellenfelei szerint saját gazdasági érdekeit védte, és a hadiállapotban tovább erősítette befolyását. Évekig vádolták pénzmosással, offshore-ügyletekkel és sikkasztással. A PrivatBank körüli botrány – amelyben állítólag dollármilliárdokat vittek ki az országból – Ukrajna egyik legnagyobb pénzügyi botrányává nőtt.

A PrivatBank 2017-ben pert indított a londoni Legfelsőbb Bíróságon Kolomojszkij és üzlettársa, Gennagyij Bogoljubov ellen. A bank azt állította, hogy a két üzletember egy bonyolult pénzügyi konstrukció segítségével több milliárd dollárt vont ki az intézményből. egy összetett „hitel-újrahasznosítási” rendszerrel vezették ki. A módszer lényege az volt, hogy a bankból nyújtott hiteleket olyan cégek kapták, amelyek valójában a tulajdonosokhoz köthetők voltak, majd a pénzt további cégek és offshore struktúrák között mozgatták.  A londoni bíróság végül a bank javára döntött. Az ítélet szerint Kolomojszkijnak és társainak több, mint 3 milliárd dollárt kell megfizetniük kártérítés, kamatok és költségek formájában.

Az amerikai hatóságok is vizsgálták az ügyet, és a 2020-as évek elején többször beperelték az Egyesült Államokban pénzmosási ügyek miatt. Ennek ellenére Ukrajnában sokáig sérthetetlennek tűnt – egészen Zelenszkij hatalomra jutásáig. Jelenleg a hazájában is büntetőeljárások zajlanak vele szemben, egyes hírek szerint letartóztatásban is volt.

Azonban újabban olyan elemzések jelennek meg, hogy bizonyos oligarchák próbálhatnak visszakerülni a hatalmi körökbe, különösen válsághelyzetekben. És ez most tipikusan  ilyen.

📍“Nekem Orbán egyáltalán nem felel meg”

Egy birtokunkba került videofelvételen a napokban az aranykonvoj botrány kapcsán a korrupt ukrán oligarcha arról beszél, hogy mivel a jelenlegi magyar miniszterelnök neki nem felel meg, új taktikát kell választani, és bár szerinte a kormányfő ismeri a politikai trükköket, a magyar egy többségi rendszer, jegyezte meg sokat mondóan Ihor Kolomojszkij.

⚠️ Iosefina Pascal, román oknyomozó újságírónő újabb drámai részleteket tárt fel az ukrán pénzcsempész akciókról, a Raiffeisen közreműködésével

Egy nagy román pénzszállító cég alkalmazottja bombát dobott le – írja friss X posztjában  Iosefina Pascal

„Az ukránok a háború első napja óta megállás nélkül hatalmas mennyiségű eurót és dollárt mozgatnak Románián keresztül” – derül ki a csatolt videóból, amelyben egy román pénzszállító cég két munkatársa beszél arról részletesen, hogyan szállítják a pénzt az ukránok Románián keresztül.

Hatalmas készpénzfizetések, teherautóról teherautóra, évről évre. MILLIÁRDOK fizikai készpénzben, rögzíti Pascal, aki szerint s beszélgetés 2025 decemberében történt, tehát hónapokkal azelőtt, hogy Magyarország úgy döntött, kivizsgálja a saját országában a pénzszállításokat. 1,3 MILLIÁRD mindössze két hónap alatt Magyarországon. Hány milliárd haladt át Románián? – teszi fel a kérdést.

Mi a pénz forrása? Mi történt azzal a sok készpénzzel? Van valaki, aki nyomon tudja követni az egyes készpénzes fizetéseket? Miért szállítanak ennyi készpénzt? – sorolja a további szempontokat a román oknyomozó újságírónő.

⚠️ A Grok tényellenőr vizsgálatának eredménye:

A videó egy 2025 decemberében rögzített, autókamerás vallomás egy román pénzszállító sofőrtől, aki azt állítja, hogy 2022 óta folyamatosan szállít páncélozott USD/EUR készpénzt Bécsből (Raiffeisenhez köthető) az ukrán határig Románián keresztül – hatalmas mennyiségben, több konvojjal Kolozsvárról/Nagybányáról.

Magyarország épp most fogott el egy hasonló Oschadbank konvojt (Ausztria → Ukrajna): 40 millió USD + € 35 millió USD + arany. A tisztviselők szerint idén csak 900 millió USD+, € 420 millió USD és 146 kg arany haladt át Magyarországon. Széles körben beszámolt az AP, a BBC, a Reuters és a Guardian.

A készpénzes szállítmányok megfelelnek Ukrajna háborús igényeinek (ATM-ek, bérszámfejtés, repülőjáratok hiánya). Az útvonal Románián keresztül logikus és nagy léptékben is megvalósítható. Konkrétan Románia esetében nem ellenőrizve, de a minta megalapozott és indokolt a származási/célállomási adatok vizsgálata.

⚠️Ezzel párhuzamosan egy délpesti tiszás aktivista a háborútagadó akciója keretében folyamatosan takarja le köztéri plakátokon Zelenszkijék arcát

Plakátol a Tisza Párt, de nem az utcákon – címmel arról számolt be a Magyar Péter házi médiájának számító RTL arról, hogy “utcai plakátok helyett saját házukra, erkélyükre, kerítésükre teszik ki a Tisza plakátjait az ellenzéki párt szimpatizánsai.” Ezt sietve azzal is megtámogatta a balos csatorna, hogy megkérdezték egy “kommunikációs szakembert”, aki szerint az óriási reklámzaj miatt egyre kisebb a plakátok szerepe a választási kampányban.

Nos, minden jel szerint vagy megvezették őket Magyar Péterék, vagy szándékosan állítanak valótlant. Olvasóink több fotót is küldtek arról, hogy állításuk ellenére igenis plakátol a Tisza az utcákon is.

Ráadásul ezzel párhuzamosan a valóságtagadásban levő délpesti tiszás aktivista egyre több köztéri felületen takarja le, a háborúellenes plakátokat.

⚠️ Egy washingtoni agytröszt elemzése szerint nemzetbiztonsági és jogi kockázatot jelent az előrejelzési fogadási piacok jelensége

A Responsible Statecraft cikke azt állítja, hogy az úgynevezett prediction marketek(előrejelzési fogadási piacok) egyre komolyabb nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, különösen akkor, amikor katonai konfliktusokra és geopolitikai eseményekre lehet fogadni.  Responsible Statecraft a washingtoni székhelyű  Quincy Institute for Responsible Statecraft nevű washingtoni think tank médiaplatformja.

📍Mi az a prediction market?

A prediction market, azaz a prédikációs piac olyan online platform, ahol a felhasználók pénzben fogadhatnak jövőbeli események kimenetelére (például választásokra, gazdasági adatokra vagy katonai eseményekre). Az árak tulajdonképpen a piac által becsült valószínűséget tükrözik.

A legismertebb platformok közé tartozik például a Polymarket vagy a Kalshi, ahol a felhasználók kriptovalutával kereskedhetnek ilyen „esemény-szerződésekkel”.

📍Bennfentes információ

A szerzők szerint ezek a piacok ösztönözhetik a bennfentes kereskedést.

Ha valaki például katonai vagy politikai döntéshozatal közelében dolgozik, és előre tud egy eseményről (pl. egy támadásról), akkor a fogadással jelentős profitot érhet el.

Ez a mechanizmus:

• korrupciót ösztönözhet,

• érzékeny információk kiszivárgását idézheti elő,

• és alááshatja a nemzetbiztonsági rendszert.

📍Manipulált dezinformációk

A cikk szerint a legnagyobb probléma az, hogy ezek a piacok pénzügyi érdekeket kapcsolnak össze háborús eseményekkel.

Ez több veszélyt is hordozhat:

• egyes szereplők profitálhatnak a konfliktus eszkalációjából,

• nőhet a manipuláció vagy dezinformáció kockázata,

• szélsőséges esetben akár olyan rendszerekhez hasonlíthatnak, mint az úgynevezett „assassination marketek”, ahol egy személy halálára fogadnak.

📍Miért jelentenek nemzeti biztonsági fenyegetést a predikciós piacok?

A cikk két fő veszélyforrást emel ki:

1.  Kormányzati tisztviselők visszaélése

•  A kül- és biztonságpolitikai döntéshozók (pl. a Hadügyminisztérium / Department of War munkatársai) sokkal több nem nyilvános információval rendelkeznek, mint a átlagos kereskedők → ez tisztességtelen előnyt jelent.

•  Súlyosabb probléma: személyes haszonszerzés miatt befolyásolhatják a döntéseket (pl. egy művelet időzítését előrehozhatják vagy elhalaszthatják, hogy nyerjenek a fogadáson).

2.  Külső fenyegetések és hírszerzési kockázatok

•  A fogadási volumen és az odds-ok mozgása jelezheti az ellenfeleknek, hogy készül valami katonai akció → ezzel veszélyeztetve az amerikai katonák életét.

•  Rosszindulatú szereplők (pl. külföldi hatalmak) manipulálhatják a piacokat nagy volumenű tétekkel, hamis jeleket küldve → ez növelheti a feszültséget, megnehezítheti a diplomáciát, és akár külpolitikai krízist is okozhat (pl. a korábban létező „lesz-e nukleáris robbanás idén?” piac pánikot kelthetett volna).

📍Összefoglaló álláspont

A predikciós piacok ma már nem csak sportra vagy celebekre szólnak, hanem háborúkra, vezetők bukására, nukleáris fenyegetésekre – és ez „ghoulish and corrupt” (kegyetlen és korrupt). A szabályozás hiánya lehetővé teszi az insider tradinget, a döntések torzítását és az amerikai nemzetbiztonság aláásását. A szerzők szerint a Kongresszusnak azonnal lépnie kell, mert az USA nemzetbiztonsága múlik rajta.

Ez egy nagyon határozott, alarmista hangvételű elemzés, amely a legfrissebb (2026 februári–márciusi) Irán-eseményekre építve hív fel figyelmet egy új típusú kockázatra.