📌Jön a dinamikus tiszás energiaár?

⚠️ „A gazdasági és energiaügyi miniszter hiába fordult a lakossághoz azzal a kéréssel, hogy csökkentsék 18.00-21.00 között az áram fogyasztást. Hétfőn este megnőtt a fogyasztási rekord, miközben 500 Ft. volt egy kWh ára!” – írta dörgedelmes hangú, június 30-i Facebook-bejegyzésben a Tisza-támogató Keresztes Attila energiavállalkozó, majd azzal folytatta: „A jelen helyzetben egyszerűen nincsen más műszaki lehetőség, mint a piaci árakhoz igazodó dinamikus árazás bevezetése.”

Keresztes a posztban nem is titkolta, mit eredményezne ez: azt, hogy azoknak, akik nem tudják a fogyasztásukat az olcsó időszakokra átütemezni, emelkedni fog a költségük.

Az is lehet, hogy véletlen egybeesés, de a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztató szerint szerdán döntött arról, hogy azon háztartások és kisvállalkozások esetében, amelyek rendelkeznek „okosmérővel”, engedélyezi a dinamikus árazás bevezetését – egyelőre önkéntes alapon. Érdemes hozzátenni viszont, hogy a pénzügyminiszter, Kármán András szerint az uniós források (RRF keret) révén megnyíló, több mint 500 milliárd forintos energetikai program egyik kiemelt célja az okosmérők elterjesztése. Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a Tisza-kormány nem egyszerűen a rezsicsökkentés eltörlésére, hanem a dinamikus árazás bevezetésére készül.

Ebben az új rendszerben más lenne a villany ára reggel, délben, és különösen este, amikor a legtöbben hazaérnek, főznek, mosnak, fűtenek, hűtenek, tévét néznek, töltik a telefonjukat, esetleg az autójukat.

Ma az A1 lakossági áramár a kedvezményes mennyiségen belül nagyjából bruttó 35–36 Ft/kWh, a kedvezményes keret felett pedig 70,104 Ft/kWh. Ez kiszámíthatóvá teszi a családok életét.

Ez pedig nem egyformán érintené az embereket.

A jómódú háztartás vesz egy okosbojlert, akkumulátort, napelemet, programozható hőszivattyút, elektromos autótöltőt, és eltolja a fogyasztását az olcsó órákra. A kisember viszont nem biztos, hogy tud alkalmazkodni. A panellakó nem rak fel akkumulátort. A háromgyerekes család nem mondhatja este nyolckor, hogy majd holnap délben főzünk vacsorát. Az idős ember nem fogja applikációból figyelni a másnapi HUPX-árat. A beteg ember nem kapcsolja ki a létfontosságú készüléket, mert éppen drága az áram. A műszakból hazaérő dolgozó pedig akkor mos, főz és fürdet, amikor hazaért, nem akkor, amikor a rendszernek kényelmes.

Vagyis könnyen kialakulhatna az a helyzet, hogy a rugalmas, tehetősebb fogyasztó spórol, a rugalmatlan, szegényebb fogyasztó pedig megfizeti az esti csúcsot. Ez nem energiapolitikai reform lenne, hanem szociális szőnyegbombázás.

Ahogy már említettük, ma, a rezsivédett rendszerben nagyjából a kedvezményes keret határáig 35–36 Ft/kWh, a kedvezményes keret felett pedig 70,104 Ft/kWh az áram ára. Dinamikus árazásnál viszont a képlet nagyjából ez lenne: minden nap más órás tőzsdei energiaár + rendszerhasználati díj + kereskedői díj/árrés + áfa.

Ezzel rosszabbul járnának azok, akiknek nincs mozgásterük: a többgyerekes családok, azidősek, a panellakók, a régi építésű házakban,lakásokban élők, az otthon dolgozók, abetegek és a kisgyermekes háztartások, illetve azok, akiknek este kell főzni, mosni, hűteni, fűteni. Ez nem csak a mi véleményünk. Az európai fogyasztóvédelmi szövetség, a BEUC is arra figyelmeztet, hogy a dinamikus szerződés komoly pénzügyi kockázatot jelenthet, és nem minden fogyasztónak kedvező; a nagyobb előny inkább a tehetőseknél érvényesül, miközben a szegényebb családok, az alsó-középosztály ráfizet.

Ebből is látszik, hogy a Tisza valójában a multik, a nemzetközi nagytőke és a gazdagok pártján áll.