📌 Görög Márta elárulta, hogy kik is szorgalmazzák az állami szervek lefejezését

⚠️ Az igazságügyi miniszter ugyanakkor hiába hivatkozik külső kényszerre, kívülről érkezhet a n várt támadás a Tisza kormány irányába.

„Magyarország szuverén európai államként és az Európai Unió tagjaként, a nemzetközi közösség részeként e követelmények érvényesítésére alkotmányos és politikai értelemben egyaránt kötelezett. A jogállami helyreállítás, mint belső közjogi feladat Magyarország európai közösségen belüli helyzetének, hitelességének és cselekvő képességének helyreállítását is szolgálja. Fontos cél, hogy Magyarország ne az európai jogállamisági viták tárgyaként, hanem az Európai Együttműködés aktív, megbízható, meghatározó szereplőjeként vegyen részt az Európai Unió működésében. Az alaptörvény 17. módosítása szervesen illeszkedik azokhoz a jogalkotási intézkedésekhez, amelyeket az országgyűlés és a kormány a demokratikus jogállam intézményi feltételeinek helyreállítása érdekében elfogadott.”

Ez virágnyelven azt jelenti, hogy az alaptörvény 17. módosítása a része annak a számos törvényt érintő jogalkotási folyamatnak, amelynek a célja az uniós pénzek hazahozatala. Az alaptörvény módosítására azért van szükség, hogy megfeleljünk Brüsszel elvárásainak, és lekerüljünk a szégyenpadról.

Túl vagyunk az első megmozduláson, ahol 9-12 ezer tüntető fejezte ki nemtetszését a közjogi méltóságok “lemészárlása” miatt. Ezt nyilván főpróbának tekinthetjük, a kivégzés után még jelentősebb tiltakozás várható.

Ezúttal egy olyan ügyvédet kérdeztünk, aki jelentős nemzetközi jogi tapasztalatokkal rendelkezik és azt tudakoltuk, hogy melyik érintett közjogi méltóság képviseletét vállalná nemzetközi jogi fórumok előtt.

Jogi szakértőnk szerint, bár ez nem valószínű, eredményes jogi eljárást kezdeményezhetne az államfő az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, mivel az elmozdítás nem felel meg a tisztességes eljárás követelményeinek. Az Alaptörvény, amelyre Magyar Péter is esküt tett, rögzíti az államfő törvényes elmozdításának szabályait, ezt azonban az új kormány nem vállalja. Fleck Zoltán kreatív jogszociológus tanácsát követi és szembefordul a jogállami alapvető elvekkel is. Borítékolható, hogy az államfő elmozdítását jogsértőnek minősítené a strasbourgi bíróság.

A négy alkotmánybíró azonnali kényszernyugdíjazása valódi csemege egy ügyvéd számára, annyi nemzetközi egyezményben biztosított jogot sért és az Európai Unió Bírósága esetjogával is szembe megy. Szerinte az ügy oda fog kerülni, de az emberi jogi bíróságra is beadná a panaszt. Az Európai Bizottság egyenlőre hallgat, de megkerülhetetlen a kötelezettségszegési eljárás és ezt legalábbis Görög Márta már tudja.

Az érintett országgyűlési képviselő felkérését is vállalná, az Ember Jogok Európai Bírósága mellett az európai ombudsman megkeresése is szóba kerülhetne. Az aktív és a passzív választójog korlátozása emberi és “ állampolgári” jogok megsértését is jelenti.

Szakértőnk szerint az alkotmánymódosítás a nemzetközi és a hazai jogszabályokkal, így az alaptörvénnyel is ellentétben áll, így a felkészült ügyvédek eredményes és politikai következményekkel járó eljárásokat indíthatnak tulajdonképpen a biztos győzelem reményében.