📌Ursula von der Leyen Ă©s a hadiipari McKinsey-hĂĄlĂłzat gyanĂșs kapcsolatai

⚠Miközben Ursula von der Leyen az EurĂłpai BizottsĂĄg elnökekĂ©nt BrĂŒsszelben pozicionĂĄlja magĂĄt EurĂłpa „vĂ©delmi anyjakĂ©nt”, a mĂșltja sötĂ©t ĂĄrnyĂ©kot vet rĂĄ. A 2013–2019 közötti nĂ©met vĂ©delmi minisztersĂ©ge alatt kitört BerateraffĂ€re (tanĂĄcsadĂłi botrĂĄny) ma is az egyik legsĂșlyosabb vĂĄd ellene: a Bundeswehr modernizĂĄlĂĄsĂĄra szĂĄnt szĂĄzmilliĂłk egy rĂ©szĂ©t kĂŒlsƑ tanĂĄcsadĂłkra, elsƑsorban a McKinsey & Company-ra költöttĂ©k, gyakran szabĂĄlytalan közbeszerzĂ©ssel Ă©s „ismeretsĂ©gi kapcsolatok” (KennverhĂ€ltnisse) rĂ©vĂ©n. A botrĂĄny kĂŒlönösen kĂ©nyes, mert von der Leyen csalĂĄdjĂĄnak több tagja is dolgozott a McKinsey-nĂ©l pontosan ebben az idƑszakban. Ehhez kĂ©pest nem meglepƑ, hogy hadiipari beszerzĂ©sek kapcsĂĄn Ășjabb perrel nĂ©zhet szembe a BizottsĂĄg elnöke. 

📍A csalĂĄdi szĂĄlak: Von der Leyen fiĂș Ă©s lĂĄny a McKinsey-nĂ©l

‱  David von der Leyen (legidƑsebb fiĂș): 2016–2019 között dolgozott a McKinsey-nĂ©l Jr. Engagement Manager, majd Senior Associate pozĂ­ciĂłban. Ez pontosan egybeesik anyja vĂ©delmi minisztersĂ©gĂ©vel, amikor a tĂĄrca hatalmas összegeket fizetett a cĂ©gnek a hadsereg digitalizĂĄciĂłjĂĄra, beszerzĂ©si folyamatainak optimalizĂĄlĂĄsĂĄra Ă©s modernizĂĄciĂłjĂĄra.

‱  Johanna von der Leyen (egyik lĂĄnya): A McKinsey berlini irodĂĄjĂĄban dolgozott, elsƑsorban a cĂ©g Sustainability Practice-Ă©ben (fenntarthatĂłsĂĄgi gyakorlat), ahol vĂĄllalati ĂŒgyfeleket tanĂĄcsolt fenntarthatĂłsĂĄgi stratĂ©giĂĄkban. Több forrĂĄs is emlĂ­ti a csalĂĄd több tagjĂĄnak McKinsey-kapcsolatĂĄt a BerateraffĂ€re idejĂ©n.

‱  Von der Leyen 2014-ben Katrin Sudert, a McKinsey korĂĄbbi partnerĂ©t (14 Ă©vig dolgozott ott, köztĂŒk a berlini iroda vezetƑjekĂ©nt) nevezte ki ĂĄllamtitkĂĄrnak a vĂ©delmi minisztĂ©riumba, kifejezetten azzal a feladattal, hogy „cĂ©gszerƱen” vezesse a fegyverbeszerzĂ©seket Ă©s a modernizĂĄciĂłt. Suder McKinsey-hĂĄlĂłzata rĂ©vĂ©n tovĂĄbbi szerzƑdĂ©sek szĂŒlettek, köztĂŒk az Accenture-nek is, ahol Suder egykori kollĂ©gĂĄja, Timo Noetzel dolgozott – szemĂ©lyes kapcsolatban ĂĄlltak (pl. keresztapa-keresztgyerek viszony).

A SzövetsĂ©gi SzĂĄmvevƑszĂ©k jelentĂ©se Ă©s a Bundestag vizsgĂĄlĂłbizottsĂĄga sĂșlyos szabĂĄlytalansĂĄgokat tĂĄrt fel: hiĂĄnyos dokumentĂĄciĂł, megkerĂŒlt közbeszerzĂ©sek, „barĂĄti” szerzƑdĂ©sek. Von der Leyen elismerte a „hibĂĄkat”, de tagadta a szemĂ©lyes felelƑssĂ©get. A vizsgĂĄlat idejĂ©n hivatalos telefonjĂĄnak adatait „biztonsĂĄgi okokbĂłl” töröltĂ©k – amit az ellenzĂ©k szĂĄndĂ©kos bizonyĂ­tĂ©k-eltĂŒntetĂ©snek minƑsĂ­tett.

📍McKinsey a hadiipar szĂ­vĂ©ben – Ă©rdekkonfliktus globĂĄlis szinten

A McKinsey nem csupĂĄn ĂŒzleti tanĂĄcsadĂł: kĂŒlön Aerospace & Defense gyakorlata van, ahol több szĂĄz szakember dolgozik, köztĂŒk sokan katonai vagy hadiipari hĂĄttĂ©rrel. SegĂ­tenek vĂ©delmi minisztĂ©riumoknak (logisztika, beszerzĂ©s, digitalizĂĄciĂł) Ă©s nagy hadiipari cĂ©geknek (fegyverrendszerek, ellĂĄtĂĄsi lĂĄnc, M&A).

Az amerikai VĂ©delmi MinisztĂ©riumnak (Pentagon – azĂłta HadĂŒgyminisztĂ©rium) 2008 Ăłta több szĂĄzmilliĂł dollĂĄrĂ©rtĂ©kben dolgozott (becslĂ©sek szerint közel 875 milliĂł dollĂĄr), többek között az F-35 vadĂĄszgĂ©p program menedzsmentjĂ©n, haditengerĂ©szeti hajĂłgyĂĄrak modernizĂĄlĂĄsĂĄn, Space Force Ă©s Air Force projekteken.

NĂ©metorszĂĄgban a von der Leyen-minisztĂ©rium idejĂ©n a McKinsey Ă©ppen a hadsereg „hatĂ©konysĂĄgĂĄt” javĂ­totta – miközben a csalĂĄd tagjai a cĂ©gnĂ©l dolgoztak. Hivatalos vizsgĂĄlatok nem talĂĄltak közvetlen bizonyĂ­tĂ©kot szĂĄndĂ©kos korrupciĂłra, de a cronyism (kapcsolati alapĂș döntĂ©sek) Ă©s a nepotizmus gyanĂșja mĂĄig ott lebeg a levegƑben.

📍Újabb per Ursula von der Leyen ellen: Fabio De Masi bepereli a Bizottságot a fegyverlobbi titkolózása miatt

Miközben a McKinsey-BerateraffĂ€re Ă©s a csalĂĄdi Ă©rdekkonfliktusok miatt mĂĄr Ă©vek Ăłta kritizĂĄljĂĄk Ursula von der Leyent, 2026 januĂĄrjĂĄban Ășjabb jogi front nyĂ­lt ellene. Fabio De Masi, a nĂ©met BĂŒndnis Sahra Wagenknecht (BSW) pĂĄrt eurĂłpai parlamenti kĂ©pviselƑje 2026. januĂĄr 7-Ă©n pert indĂ­tott az EurĂłpai BizottsĂĄg ellen az EU ÁltalĂĄnos BĂ­rĂłsĂĄgĂĄn (General Court).

De Masi azzal vĂĄdolja a BizottsĂĄgot – Ă©s közvetetten von der Leyent –, hogy sĂșlyosan megsĂ©rtette az ĂĄtlĂĄthatĂłsĂĄgi szabĂĄlyokat Ă©s az EurĂłpai Parlament felĂŒgyeleti jogĂĄt a vĂ©delmi iparral (fegyver- Ă©s hadiipari lobbi) folytatott kapcsolatai tekintetĂ©ben. 2025 mĂĄrciusĂĄban De Masi Ă­rĂĄsbeli kĂ©rdĂ©st nyĂșjtott be: rĂ©szletes tĂĄjĂ©koztatĂĄst kĂ©rt arrĂłl, hogy Ursula von der Leyen Ă©s közvetlen munkatĂĄrsai milyen talĂĄlkozĂłkat, telefonbeszĂ©lgetĂ©seket, e-maileket vagy egyĂ©b kommunikĂĄciĂłkat folytattak fegyvergyĂĄrtĂł cĂ©gekkel Ă©s vĂ©delmi ipari lobbistĂĄkkal a 2024-es eurĂłpai parlamenti vĂĄlasztĂĄsok Ăłta. A BizottsĂĄg csak hĂ©t hĂłnappal kĂ©sƑbb, 2025 oktĂłberĂ©ben vĂĄlaszolt. A vĂĄlasz azonban De Masi szerint hiĂĄnyos Ă©s kĂ©sedelmes volt: mindössze nĂ©hĂĄny nyilvĂĄnos talĂĄlkozĂłt emlĂ­tett (pl. egy „stratĂ©giai pĂĄrbeszĂ©det” a vĂ©delmi iparral 2025 mĂĄjusĂĄban Ă©s egy munkareggelit), majd ĂĄltalĂĄnos hivatkozĂĄsokat tett a lobbiregiszterre, sajtĂłközlemĂ©nyekre Ă©s közössĂ©gi mĂ©diĂĄra. A konkrĂ©tan kĂ©rt rĂ©szleteket (telefonhĂ­vĂĄsok, e-mailek, informĂĄlis talĂĄlkozĂłk) nem adtĂĄk ki.

De Masi szerint ez sĂ©rti az EU mƱködĂ©sĂ©rƑl szĂłlĂł szerzƑdĂ©s vonatkozĂł cikkelyeit, amelyek elƑírjĂĄk, hogy a BizottsĂĄgnak teljes körƱen Ă©s idƑben kell vĂĄlaszolnia a Parlament kĂ©pviselƑinek kĂ©rdĂ©seire, lehetƑvĂ© tĂ©ve a demokratikus ellenƑrzĂ©st. Az ĂŒgyet sokan a Pfizergate folytatĂĄsakĂ©nt emlegetik: ismĂ©t titkos kommunikĂĄciĂł, ismĂ©t a nyilvĂĄnossĂĄg kizĂĄrĂĄsa, ismĂ©t a fegyver- Ă©s vĂ©delmi iparral kapcsolatos döntĂ©sek ĂĄtlĂĄthatatlansĂĄga. Ez a per rĂĄadĂĄsul közvetlenĂŒl kapcsolĂłdik a cikk korĂĄbbi rĂ©szĂ©hez: von der Leyen vĂ©delmi minisztersĂ©ge alatt mĂĄr a McKinsey-n keresztĂŒl is jelentƑs kapcsolatok alakultak ki a hadiiparral, miközben csalĂĄdja tagjai (David Ă©s Johanna) a cĂ©gnĂ©l dolgoztak. Most, BizottsĂĄg-elnökkĂ©nt, az EU ĂșjrafegyverkezĂ©si tervei (Readiness 2030, milliĂĄrdos vĂ©delmi alapok) közepette ismĂ©t felmerĂŒl a kĂ©rdĂ©s: mennyire ĂĄtlĂĄthatĂłak ezek a döntĂ©sek, Ă©s mennyire befolyĂĄsoljĂĄk Ƒket a fegyverlobbi Ă©rdekei?

A nĂ©met EP kĂ©pviselƑ az X-en (korĂĄbbi Twitter) Ă­gy fogalmazott: „Von der Leyen Ășgy viselkedik, mint XIV. Lajos, Ă©s nem hajlandĂł teljes mĂ©rtĂ©kben feltĂĄrni a fegyveripari kapcsolatait. EzĂ©rt most beperlem.”

LĂĄbjegyzetek:

1.  Politico: The scandal hanging over Ursula von der Leyen (2019)

2.  The Times: Merkel ally Ursula von der Leyen is investigated
 (2018)

3.  DW: Bundestag to probe defense minister over contracts (2018)

4.  Managerism.org: McKinsey – Too Clever, Too Greedy, Too Dangerous

5.  Euractiv / New Europe: Von der Leyen admits mistakes
 (2020)

6.  Europe Unfiltered: Von der Leyen, the Queen of Opacity (2025)

7.  NBC News: McKinsey & Co. advised state-owned Russian defense firm Rostec (2022)

8.  CNBC / NBC News: McKinsey worked with Russian weapons maker
 (2022)

9.  Politico: Von der Leyen admits ‘mistakes’ in contracting scandal (2020)

10.  TovĂĄbbi hĂĄttĂ©r: Wikipedia (Katrin Suder), Stanford FSI (Johanna von der Leyen profil), USA Spending.gov (Pentagon szerzƑdĂ©sek).

SzĂłlj hozzĂĄ!