â ïžMiközben Ursula von der Leyen az EurĂłpai BizottsĂĄg elnökekĂ©nt BrĂŒsszelben pozicionĂĄlja magĂĄt EurĂłpa âvĂ©delmi anyjakĂ©ntâ, a mĂșltja sötĂ©t ĂĄrnyĂ©kot vet rĂĄ. A 2013â2019 közötti nĂ©met vĂ©delmi minisztersĂ©ge alatt kitört BerateraffĂ€re (tanĂĄcsadĂłi botrĂĄny) ma is az egyik legsĂșlyosabb vĂĄd ellene: a Bundeswehr modernizĂĄlĂĄsĂĄra szĂĄnt szĂĄzmilliĂłk egy rĂ©szĂ©t kĂŒlsĆ tanĂĄcsadĂłkra, elsĆsorban a McKinsey & Company-ra költöttĂ©k, gyakran szabĂĄlytalan közbeszerzĂ©ssel Ă©s âismeretsĂ©gi kapcsolatokâ (KennverhĂ€ltnisse) rĂ©vĂ©n. A botrĂĄny kĂŒlönösen kĂ©nyes, mert von der Leyen csalĂĄdjĂĄnak több tagja is dolgozott a McKinsey-nĂ©l pontosan ebben az idĆszakban. Ehhez kĂ©pest nem meglepĆ, hogy hadiipari beszerzĂ©sek kapcsĂĄn Ășjabb perrel nĂ©zhet szembe a BizottsĂĄg elnöke.Â
đA csalĂĄdi szĂĄlak: Von der Leyen fiĂș Ă©s lĂĄny a McKinsey-nĂ©l
âąÂ David von der Leyen (legidĆsebb fiĂș): 2016â2019 között dolgozott a McKinsey-nĂ©l Jr. Engagement Manager, majd Senior Associate pozĂciĂłban. Ez pontosan egybeesik anyja vĂ©delmi minisztersĂ©gĂ©vel, amikor a tĂĄrca hatalmas összegeket fizetett a cĂ©gnek a hadsereg digitalizĂĄciĂłjĂĄra, beszerzĂ©si folyamatainak optimalizĂĄlĂĄsĂĄra Ă©s modernizĂĄciĂłjĂĄra.
âąÂ Johanna von der Leyen (egyik lĂĄnya): A McKinsey berlini irodĂĄjĂĄban dolgozott, elsĆsorban a cĂ©g Sustainability Practice-Ă©ben (fenntarthatĂłsĂĄgi gyakorlat), ahol vĂĄllalati ĂŒgyfeleket tanĂĄcsolt fenntarthatĂłsĂĄgi stratĂ©giĂĄkban. Több forrĂĄs is emlĂti a csalĂĄd több tagjĂĄnak McKinsey-kapcsolatĂĄt a BerateraffĂ€re idejĂ©n.
âą Â Von der Leyen 2014-ben Katrin Sudert, a McKinsey korĂĄbbi partnerĂ©t (14 Ă©vig dolgozott ott, köztĂŒk a berlini iroda vezetĆjekĂ©nt) nevezte ki ĂĄllamtitkĂĄrnak a vĂ©delmi minisztĂ©riumba, kifejezetten azzal a feladattal, hogy âcĂ©gszerƱenâ vezesse a fegyverbeszerzĂ©seket Ă©s a modernizĂĄciĂłt. Suder McKinsey-hĂĄlĂłzata rĂ©vĂ©n tovĂĄbbi szerzĆdĂ©sek szĂŒlettek, köztĂŒk az Accenture-nek is, ahol Suder egykori kollĂ©gĂĄja, Timo Noetzel dolgozott â szemĂ©lyes kapcsolatban ĂĄlltak (pl. keresztapa-keresztgyerek viszony).
A SzövetsĂ©gi SzĂĄmvevĆszĂ©k jelentĂ©se Ă©s a Bundestag vizsgĂĄlĂłbizottsĂĄga sĂșlyos szabĂĄlytalansĂĄgokat tĂĄrt fel: hiĂĄnyos dokumentĂĄciĂł, megkerĂŒlt közbeszerzĂ©sek, âbarĂĄtiâ szerzĆdĂ©sek. Von der Leyen elismerte a âhibĂĄkatâ, de tagadta a szemĂ©lyes felelĆssĂ©get. A vizsgĂĄlat idejĂ©n hivatalos telefonjĂĄnak adatait âbiztonsĂĄgi okokbĂłlâ töröltĂ©k â amit az ellenzĂ©k szĂĄndĂ©kos bizonyĂtĂ©k-eltĂŒntetĂ©snek minĆsĂtett.
đMcKinsey a hadiipar szĂvĂ©ben â Ă©rdekkonfliktus globĂĄlis szinten
A McKinsey nem csupĂĄn ĂŒzleti tanĂĄcsadĂł: kĂŒlön Aerospace & Defense gyakorlata van, ahol több szĂĄz szakember dolgozik, köztĂŒk sokan katonai vagy hadiipari hĂĄttĂ©rrel. SegĂtenek vĂ©delmi minisztĂ©riumoknak (logisztika, beszerzĂ©s, digitalizĂĄciĂł) Ă©s nagy hadiipari cĂ©geknek (fegyverrendszerek, ellĂĄtĂĄsi lĂĄnc, M&A).
Az amerikai VĂ©delmi MinisztĂ©riumnak (Pentagon – azĂłta HadĂŒgyminisztĂ©rium) 2008 Ăłta több szĂĄzmilliĂł dollĂĄrĂ©rtĂ©kben dolgozott (becslĂ©sek szerint közel 875 milliĂł dollĂĄr), többek között az F-35 vadĂĄszgĂ©p program menedzsmentjĂ©n, haditengerĂ©szeti hajĂłgyĂĄrak modernizĂĄlĂĄsĂĄn, Space Force Ă©s Air Force projekteken.
NĂ©metorszĂĄgban a von der Leyen-minisztĂ©rium idejĂ©n a McKinsey Ă©ppen a hadsereg âhatĂ©konysĂĄgĂĄtâ javĂtotta â miközben a csalĂĄd tagjai a cĂ©gnĂ©l dolgoztak. Hivatalos vizsgĂĄlatok nem talĂĄltak közvetlen bizonyĂtĂ©kot szĂĄndĂ©kos korrupciĂłra, de a cronyism (kapcsolati alapĂș döntĂ©sek) Ă©s a nepotizmus gyanĂșja mĂĄig ott lebeg a levegĆben.
đĂjabb per Ursula von der Leyen ellen: Fabio De Masi bepereli a BizottsĂĄgot a fegyverlobbi titkolĂłzĂĄsa miatt
Miközben a McKinsey-BerateraffĂ€re Ă©s a csalĂĄdi Ă©rdekkonfliktusok miatt mĂĄr Ă©vek Ăłta kritizĂĄljĂĄk Ursula von der Leyent, 2026 januĂĄrjĂĄban Ășjabb jogi front nyĂlt ellene. Fabio De Masi, a nĂ©met BĂŒndnis Sahra Wagenknecht (BSW) pĂĄrt eurĂłpai parlamenti kĂ©pviselĆje 2026. januĂĄr 7-Ă©n pert indĂtott az EurĂłpai BizottsĂĄg ellen az EU ĂltalĂĄnos BĂrĂłsĂĄgĂĄn (General Court).
De Masi azzal vĂĄdolja a BizottsĂĄgot â Ă©s közvetetten von der Leyent â, hogy sĂșlyosan megsĂ©rtette az ĂĄtlĂĄthatĂłsĂĄgi szabĂĄlyokat Ă©s az EurĂłpai Parlament felĂŒgyeleti jogĂĄt a vĂ©delmi iparral (fegyver- Ă©s hadiipari lobbi) folytatott kapcsolatai tekintetĂ©ben. 2025 mĂĄrciusĂĄban De Masi ĂrĂĄsbeli kĂ©rdĂ©st nyĂșjtott be: rĂ©szletes tĂĄjĂ©koztatĂĄst kĂ©rt arrĂłl, hogy Ursula von der Leyen Ă©s közvetlen munkatĂĄrsai milyen talĂĄlkozĂłkat, telefonbeszĂ©lgetĂ©seket, e-maileket vagy egyĂ©b kommunikĂĄciĂłkat folytattak fegyvergyĂĄrtĂł cĂ©gekkel Ă©s vĂ©delmi ipari lobbistĂĄkkal a 2024-es eurĂłpai parlamenti vĂĄlasztĂĄsok Ăłta. A BizottsĂĄg csak hĂ©t hĂłnappal kĂ©sĆbb, 2025 oktĂłberĂ©ben vĂĄlaszolt. A vĂĄlasz azonban De Masi szerint hiĂĄnyos Ă©s kĂ©sedelmes volt: mindössze nĂ©hĂĄny nyilvĂĄnos talĂĄlkozĂłt emlĂtett (pl. egy âstratĂ©giai pĂĄrbeszĂ©detâ a vĂ©delmi iparral 2025 mĂĄjusĂĄban Ă©s egy munkareggelit), majd ĂĄltalĂĄnos hivatkozĂĄsokat tett a lobbiregiszterre, sajtĂłközlemĂ©nyekre Ă©s közössĂ©gi mĂ©diĂĄra. A konkrĂ©tan kĂ©rt rĂ©szleteket (telefonhĂvĂĄsok, e-mailek, informĂĄlis talĂĄlkozĂłk) nem adtĂĄk ki.
De Masi szerint ez sĂ©rti az EU mƱködĂ©sĂ©rĆl szĂłlĂł szerzĆdĂ©s vonatkozĂł cikkelyeit, amelyek elĆĂrjĂĄk, hogy a BizottsĂĄgnak teljes körƱen Ă©s idĆben kell vĂĄlaszolnia a Parlament kĂ©pviselĆinek kĂ©rdĂ©seire, lehetĆvĂ© tĂ©ve a demokratikus ellenĆrzĂ©st. Az ĂŒgyet sokan a Pfizergate folytatĂĄsakĂ©nt emlegetik: ismĂ©t titkos kommunikĂĄciĂł, ismĂ©t a nyilvĂĄnossĂĄg kizĂĄrĂĄsa, ismĂ©t a fegyver- Ă©s vĂ©delmi iparral kapcsolatos döntĂ©sek ĂĄtlĂĄthatatlansĂĄga. Ez a per rĂĄadĂĄsul közvetlenĂŒl kapcsolĂłdik a cikk korĂĄbbi rĂ©szĂ©hez: von der Leyen vĂ©delmi minisztersĂ©ge alatt mĂĄr a McKinsey-n keresztĂŒl is jelentĆs kapcsolatok alakultak ki a hadiiparral, miközben csalĂĄdja tagjai (David Ă©s Johanna) a cĂ©gnĂ©l dolgoztak. Most, BizottsĂĄg-elnökkĂ©nt, az EU ĂșjrafegyverkezĂ©si tervei (Readiness 2030, milliĂĄrdos vĂ©delmi alapok) közepette ismĂ©t felmerĂŒl a kĂ©rdĂ©s: mennyire ĂĄtlĂĄthatĂłak ezek a döntĂ©sek, Ă©s mennyire befolyĂĄsoljĂĄk Ćket a fegyverlobbi Ă©rdekei?
A nĂ©met EP kĂ©pviselĆ az X-en (korĂĄbbi Twitter) Ăgy fogalmazott: âVon der Leyen Ășgy viselkedik, mint XIV. Lajos, Ă©s nem hajlandĂł teljes mĂ©rtĂ©kben feltĂĄrni a fegyveripari kapcsolatait. EzĂ©rt most beperlem.â
Ich weiĂ nicht auf welchem Planeten unsere Berliner und BrĂŒssler Machtzirkel gerade campen, aber Ludwig XIV wĂ€re neidisch wie gemĂŒtlich es 2025 zu Hofe zugeht. Wieviel Filz, BerateraffĂ€ren und höchstrichterliche Klatschen vor Gericht braucht es fĂŒr eine solche Auszeichnung?⊠pic.twitter.com/hYpFLsjR3X
â Fabio De Masi đŠ© (@FabioDeMasi) June 3, 2025
LĂĄbjegyzetek:
1. Politico: The scandal hanging over Ursula von der Leyen (2019)
2. The Times: Merkel ally Ursula von der Leyen is investigated⊠(2018)
3. DW: Bundestag to probe defense minister over contracts (2018)
4. Managerism.org: McKinsey â Too Clever, Too Greedy, Too Dangerous
5. Euractiv / New Europe: Von der Leyen admits mistakes⊠(2020)
6. Europe Unfiltered: Von der Leyen, the Queen of Opacity (2025)
7. NBC News: McKinsey & Co. advised state-owned Russian defense firm Rostec (2022)
8. CNBC / NBC News: McKinsey worked with Russian weapons maker⊠(2022)
9. Politico: Von der Leyen admits âmistakesâ in contracting scandal (2020)
10. TovĂĄbbi hĂĄttĂ©r: Wikipedia (Katrin Suder), Stanford FSI (Johanna von der Leyen profil), USA Spending.gov (Pentagon szerzĆdĂ©sek).