Tűzfalcsoport

⚠️Mint arról korábban az Index hírt adott, a lap birtokába került egy dokumentum, ami nem más, mint a Tisza Párt eddigi legfontosabb gazdasági anyaga: a „Magyarország 2027–2035 konvergenciaprogram” című tervezete. A cikk szerint párt nyilvánosan eddig csak vázlatokat mutatott a gazdaságpolitikai elképzeléseiről, a birtokunkba jutott dokumentum azonban már egészen más súlycsoport. Több száz oldalnyi anyagról van szó, amelynek fejezeteit rendre több aláírás hitelesíti, bár több forrásunk is megerősítette a szerzők kilétét, akiket elértünk, de érintettségüket tagadták, köztük Lengyel László is. Ugyanakkor, ahogy arról beszámoltunk, Lengyel László egy 2025. május 20-i podcastben elismerte: csapatával együtt már „írja a kormányprogramot”, hogy a párt felkészülten mehessen kormányzásba. A műsorban arról is beszélt Lengyel, hogy a jogállami, gazdasági, monetáris és külpolitikai terveket előre ki kell dolgozni, nem pedig „egy éjszaka alatt” összerakni.

Ezt követően a Tisza Párt volt egyházügyi szakértője az Indexnek adott videós interjújában részletesen beszélt arról, miért döntött a pártból történő kilépés mellett és ennek okaként jelölte meg, hogy a a párton belül valóban létezett egy konvergenciaprogram, amely lényegében megegyezik az Index által korábban kiszivárogtatott, megszorításokat tartalmazó gazdasági csomagtervezettel. Tanács Zoltán a Tiszához, kifejezetten azzal a céllal, hogy egy új, kampányban jól használható programot dolgozzon ki. Csercsa Balázs elmondása alapján ennek oka egyértelmű volt. A pártvezetés felismerte, hogy a konvergencia program a választási kampányban nem lenne sikeres. Úgy fogalmazott:

„Ezért egy olyan kommunikációs és programelemekből álló csomagot kellett létrehozni, amely népszerű, megnyerhető vele a választás, és alkalmas arra, hogy elfedje a valódi gazdaságpolitikai szándékokat.”

A volt tiszás szakértő állítása szerint a stratégia lényege az volt, hogy a választók felé egy elfogadhatóbb, „barátságosabb” választási program jelenjen meg, miközben a háttérben változatlanul ott marad a konvergencia program, amelyet a győzelem után hajtanának végre. Mint mondta:  Megnyerjük a választást, és aztán végrehajtjuk a konvergencia programot”.

A napokban a Bánó és Bolgár – 40 perc közélet című műsorban volt vendég Lengyel László. A beszélgetés egy pontján Bolgár György arra mutatott rá, hogy a programokba nyilvánvalóan alapvetően mindenki, minden országban csak a jó dolgokat teszi be, vagy a programokat abban foglalja össze, és nem azzal ijesztgeti a kedves olvasót, főleg a választót, hogy na, de ennek meg ez is ez lehet a hátulütője, ez ilyen és ilyen veszéllyel jár, úgyhogy még nem vagyunk benne. Ezek után Bolgár azt kérdezte, hogy a választási program fogalmat jól töltötte be ez a 240 oldal? Megfelel a célnak? Igen – válaszolt Lengyel László, Azt kell mondanom, mint választási program, újra mondom.

⚠️A SPAR egy hollandiai székhelyű, nemzetközi élelmiszer-kereskedelmi lánc, amely világszerte jelen van: több mint 13 800 bolt 48 országban működik Európában, Ausztráliában, Afrikában és Ázsiában.

Az élelmiszerbiztonság a modern Európában sokak számára adottságnak tűnik, bízunk a boltban kapható termékekben. A nagy áruházláncok azt kommunikálják, hogy szigorú ellenőrzési rendszereik vannak, a fogyasztó pedig joggal hiszi: ami a polcokon van, az biztonságos. A valóság azonban árnyaltabb. A globális ipari és élelmiszertermelési rendszerek kockázatai egyre gyakrabban kerülnek a közéleti viták fókuszába. Miközben sokszor lokális ipari beruházások kerülnek reflektorfénybe, ritkábban beszélünk arról, hogy a mindennapi fogyasztásban is jelen lehetnek egészségügyi kockázatok.

Az elmúlt években több olyan élelmiszerbiztonsági ügy került nyilvánosságra Európában és Magyarországon is, amelyek ráirányították a figyelmet arra, hogy bizonyos szennyező anyagok – például aflatoxinok, etilén-oxid vagy lisztéria – hosszú távon komoly egészségügyi kockázatot jelenthetnek. Bár ezek többsége határérték feletti szennyeződés miatt kerül a hírekbe, a szakértők szerint a rendszeres, kis mennyiségű bevitel is kockázatot hordozhat.

Magyarországon is volt példa nagyszabású visszahívásra: többek között a SPAR Magyarország üzleteiből például több Abonett extrudált kenyér terméket kellett kivonni, miután az ellenőrzések során aflatoxin-szennyeződést mutattak ki. A hatósági intézkedést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) rendelte el. Az aflatoxinok penészgombák által termelt toxikus vegyületek, amelyek tartós expozíció esetén májkárosodást és májrákot okozhatnak, ezért az Európai Unióban rendkívül szigorú határértékek vonatkoznak rájuk. Az egyik legismertebb ilyen toxin az aflatoxin B1,amelyet a kutatások az egyik legerősebb természetes rákkeltő anyagként tartanak számon. Különösen veszélyestoxinok, mert hőkezeléssel sem semlegesíthetőek teljesen, kis mennyiségben is károsíthatják a DNS-t, hosszú távon növelika daganatos megbetegedések kockázatát. Nagy mennyiségben gyors lefolyású, akut mérgezést is okozhatnak, melynek során a kialakuló súlyos májelégtelenség akár halálhoz is vezethet.

Nem csak a penésztoxinos szennyeződések, vagy csak maga az étel lehet veszélyes és okozhat problémát. Az élelmiszerrel érintkező csomagolóanyagokból vagy eszközökből is kioldódhatnak vegyi anyagok. Hatósági figyelmeztetések több esetben szóltak olyan termékekről, amelyeknél fennállt a kémiai migráció veszélye – vagyis káros anyag juthatott az élelmiszerbe. Ilyen esetekben a kockázat típusa attól függ, milyen vegyület kerül az ételbe.

Szintén 2022 januárjában visszahívták a 200 grammos Primfett, az 500 grammos Karát és a 190 grammos Grandfett libazsír termékek egyes tételeit. Az érintett libazsírokat dioxin és dioxinszerű mérgező vegyületek – PCB-k – határérték feletti jelenléte miatt vették le a polcokról. A PCB-k (poliklórozott-bifenilek) mérgező vegyületek, ipari termékek, alkalmazásukat a legtöbb országban betiltották. A PCB-k kis mennyiségben megtalálhatók sok élelmiszerben, egyes élelmiszerek megengedett maximális PCB-tartalmát rendelet írja elő. A Nébih közlése szerint a visszahívott termékeket mások mellett a Spar is forgalmazta.

2023 novemberében a SPAR saját márkás B-minőségű rizsétkellett a Nébihnek visszahívnia a bolt polcairól határérték feletti kadmium-tartalom miatt. A kadmiumerősen mérgező, hosszú távon károsíthatja a vesét és csontokat, és bizonyítottan humán rákkeltő hatású. 

2025 májusában több főtt csirkehúst is visszahívtak az észak-írországi Spar üzletekből egy kórokozó baktérium jelenléte miatt. Listeria monocytogenes nyomait találták a szupermarket saját márkás, Enjoy Local termékcsaládjainak több tételében. 2025 augusztusában pedig a szintén az észak-írországi Spar üzletekben árusított kecskesajtokat hívtákvissza a lisztéria esetleges jelenléte miatt. 

A lisztéria egy baktériumfaj, amely az influenzához hasonló tüneteket okozhat. A fogyasztók magas lázat, hidegrázást és izomfájdalmakat tapasztalhatnak, valamint hányingert, hányást és hasmenést is. Ritka esetekben a fertőzés súlyosabb következményekkel járhat, súlyos szövődményeket, például agyhártyagyulladást okozhat. A terhes nők, a 65 év felettiek, az egy hónapnál fiatalabb csecsemők és a legyengült immunrendszerű emberek fogékonyabbak lehetnek a lisztériafertőzésekre.

A kockázat nagysága természetesen függ az expozíció mértékétől. Egy-egy termék egyszeri elfogyasztása általában nem jelent akut veszélyt, ugyanakkor a szakmai álláspont szerint a rendszeres, alacsony dózisú bevitel is növelheti bizonyos betegségek kialakulásának valószínűségét. Emiatt alkalmazza az EU az úgynevezett elővigyázatossági elvet, amely szerint már a potenciálisan veszélyes anyagokat is igyekeznek kizárni az élelmiszerláncból.

📍Az egyik legutóbbi esetben a dél-afrikai National Consumer Commission (NCC)értesítést kapott a ButtaNutt (Pty) Ltd gyártótól, hogy bizonyos mogyoróvaj-termékekben aflatoxin szintje meghaladta a törvényben engedélyezett határértéket. Az érintett termékeket ezért visszahívták és kivonták a boltokból. A termékeket több dél-afrikai boltban árulták, köztük olyan láncoknál is, amelyek SPAR-üzletekhez tartoznak (pl. Sea Point SPAR, Stellenbosch SuperSpar, Sonstraal Spar, Wilderness Village Spar – megjegyzendő, hogy a SPAR South Africaengedélyt ad független kereskedőknek, hogy SPAR-ként működjenek, így ezeket a boltokat egyéni vállalkozók vagy helyi tulajdonosok üzemeltetik, nem közvetlenül a központi cég.)

Az élelmiszerbiztonsági szakemberek szerint a fogyasztók legfontosabb védelme a rendszeres hatósági ellenőrzés, a gyors visszahívási rendszer és a nyomon követhetőség. A vásárlók részéről pedig az segíthet, ha figyelik a hatósági visszahívásokat, és kerülik a sérült, penészes vagy bizonytalan eredetű termékeket.

Az élelmiszerbiztonság nem pusztán agrárkérdés, hanem globális ipari, gazdasági és geopolitikai összefüggések része. A modern ellátási láncokban egyetlen hiba, egyetlen rossz döntés vagy egyetlen ellenőrzési hiányosság több ország fogyasztóit érintheti. A fogyasztó pedig jellemzően a lánc végén áll: ő az, aki már nem lát rá a gyártási folyamatokra, nem ismeri az alapanyagok eredetét, és legtöbbször csak akkor szerez tudomást a kockázatokról, amikor már megtörtént a visszahívás. 2020–2022 között Európában tömeges visszahívásoktörténtek, mert több élelmiszerben (pl. szezámmag, fagylaltok, készételek) kimutatták az etilén-oxidot. Ez az anyag elsősorban fertőtlenítésre használt gáz, amely bizonyos import élelmiszerekben – például szezámmagban vagy fűszerekben – jelent meg. Az Európai Unió rákkeltő (limfóma, leukémia), mutagén és reprodukciót károsító anyagként tartja nyilván, ezért élelmiszerekben gyakorlatilag zéró tolerancia vonatkozik rá.

A rákkeltő anyagok veszélye ráadásul nem azonnali. Nem másnap leszünk tőle betegek. A modern fogyasztó ritkán találkozik azonnali veszéllyel – a valódi kockázat sokszor évek alatt, észrevétlenül épül fel a szervezetben.

⚠️ Az igazságszolgáltatás mára megszűnt létezni Laczó Adrienn volt bíró szerint alcímet viseli a korábban jogerősen elítélt Juszt László műsora, amelyben többek között a kisebb, helyi bíróságok megbélyegzése, a Kúria lejáratási kísérlete és az ügyészséggel szembeni elvárások is megfogalmazódnak.

📍A tiszás meló

Mint ismeretes, a Tisza Párt elnöke, Tarr Zoltán korábban egy fórumon arról beszélt, hogy Laczó Adrienn „kiugrott bíróval” dolgoznak egy „igazságügyi helyreállítási terven”. Azaz előre bejelentik, hogy ha hatalomra kerülnek, nekimennek a teljes igazságügyi rendszernek. Szó szerint azt mondta Tarr, hogy „Én elmondhatom, mert most már ez nem titok, én a héten találkoztam Laczó Adriennel, aki a kiugrott bíra, a neve talán ismerős, és van egy egyesületük, aminek a nevét most nem mondom, de abszolút nyilvános, és ők ebben az egyesületben foglalkoznak azzal, hogy hogyan lehetne az országot, az igazságszolgáltatást visszaállítani, visszavezetni ahhoz, amiről nagyon komoly munkával, nagyon sok okos ember sok energia befektetésével eltérítették az országot.”

📍Külső nyomásgyakorlás vagy elvárás a bírók felé?

A tavaly novemberi interjúban a jogerősen lopás miatt elítélt Juszt László többször terelte arra a beszélgetést, hogy mennyire tudnak Magyaroszágon a bírók befolyásmentesen ítélkezni. „Az biztosan tudom, hogy minél kisebb egy bíróság, annál nehezebb ellenállni egyfajta felülről jövő (…) elvárásnak” reagált egy ilyen felvetésre Laczó, a sértő kijelentést azonban konkrét bizonyítékkal nem támasztotta alá. Később tőle idézett Juszt, miszerint Laczó Adrienn egyszer azt nyilatkozta, hogy megbízott kollégiumvezetőként a Fővárosi Törvényszéke  „ismernie kell végül is a bírótársaknak a hovatartozását ahhoz, hogy a hatalomnak megfelelően tudjon kiosztani egy ügyet.” Ehelyütt Laczó ellentmondásba keveredett és cáfolni szerette volna a súlyos kijelentést, Juszt azonban ragaszkodott hozzá, hogy tőle idézett. Azt sem megnyugtató, hogy a témát Laczó – aki jelenleg ügyvédként praktizál – úgy próbálta lekeverni, hogy „mert én nem ismerem egyébként a bírót. Tehát van, akivel annyira jóban vagyok, hogy szoktunk ilyesmiről beszélni, és azt ismerem.”

📍Varga Zs. András, mint kuratóriumi, bocsánat kúriai elnök

Bár Jusztnak voltak bírósági ügyei, úgy tűnik nem állt rá a szája első körben a több, mint 15 éve lezajlott bírósági reform új vívmányaira, ettől függetlenül felváltva gyalázták a legfőbb bírói testületet és főleg annak hivatalban lévő vezetőjét és ehhez kapcsolódóan persze a kormányt. Laczó Adrienn odáig ment, hogy szerinte Varga Zs. Andrásnak „két nap bírói gyakorlata sem volt meg”, ami egy tételesen cáfolható, rosszindulatú valótlanság. E körben még az ügyészség is kapott Laczótól, a Tisza Párt igazságügyi programírója szerint, „Az ügyészségnél azért nagyobb elvárás lenne az, ha az egyes ügyész, amikor megkapja az ügyet, abban önállóan függetlenül dönthessen, hát tudjuk, hogy nem ez a helyzet. Ezt mindenki látja, hogy ez nem így zajlik. Sajnos.”

A beszélgetés vége felé egy drámai hangvételű „egyáltalán helyreállítható-e a a jogállam?” Juszt kérdés következett, amire Laczó Adrienn azt a „megnyugtató” választ adta, hogy „hát ha nem is kell meg erőszakolni, de okosan kell használni” megismételve a Tarr Zoltán által már használt jelzőt arra, hogy Laczó szerint „azért ennek megvan a módja”.

⚠️Korábban már a Kúria elnöke hivatalból büntetőeljárást kezdeményezett személyes adattal visszaélés vétsége miatt ismeretlen személlyel szemben, aki az adatokat jogosulatlanul rögzítette az adatbázisban. A Kúria közleményének fényében a Tisza párt vezetőinek választ kell adniuk a nyomozóhatóságnak arra, hogy ki és milyen célból tette a listára a kúriai és más bírák személyes adatait, ki felel az adatok kiszivárogtatásáért és ebben volt-e szerepe a párt elnökének.

📍Az előzmények

Cikksorozatunkból eddig kiderült, hogy a Tisza Világ adatainak nyilvánosságra kerülése folytán aktív magyarországi bírák személyes adatai is kerülhettek illetéktelenek kezébe.

Tavaly novemberben Peterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság hatóság elnöke a Kossuth Rádió műsorában sajtóhírek alapján többek között arra is kitért, hogy esetlegesen a Tisza Világ rendszerébe regisztrált bírók esetben a pártatlanság törvényi előírása is fontos szempont lehet. Peterfalvi azt is hangsúlyozta, hogy az adott lista eredetisége vagy módosulása informatikai eszközökkel meghatározható.

📍Lépett a Fővárosi Törvényszék

Tegnapi sajtóközleményében a Fővárosi Törvényszék ártól tájékoztatott, hogy közérdekű bejelentés és a médiában megjelent tartalmak alapján integritási vizsgálatot folytatott, melynek eredményeként a bírákat és a törvényszéket ért külső támadásokra figyelemmel feljelentést tett a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 219. § (1) bekezdés a) pontja szerinti személyes adattal visszaélés vétsége miatt ismeretlen tettes ellen. A Fővárosi Törvényszék megjegyezte, hogy határozottan visszautasít minden, a bíróit és a törvényszéket, mint intézményt ért támadást, melyek alkalmasak arra, hogy a bírók tisztességes és pártatlan ítélkezési tevékenységét megkérdőjelezzék, a bírók és a törvényszék tevékenységébe vetett bizalmat megrendítsék.

📍A HVG félrevezet

„Kormányoldalak szerint a felhasználókról jogtalanul kikerült adatbázisban aktív bírók nevei is szerepeltek, vezető fideszes politikusok erre hivatkozva kezdtek el „tiszás bírókról” beszélni. A törvényszék ezután indított vizsgálatot” felvezetéssel jelentetett meg egy cikket. Az írásban különösen aggályos az a rész, amely szerint „Tatár-Kis Péter, az FT elnöke ezután kezdett vizsgálatot, és tette meg feljelentését, hogy kiderüljön, hogyan kerülhetett ki az adatbázis”. Ez a kijelentés nem csupán szakmaitlan és alapvető jogismereti hiányosságokról tanúskodik, de egy olyan megfogalmazást használ, miszerint a Fővárosi Törvényszék elnöke „fideszes politikusokkal” lépett volna büntetőjogi értelemben.

A HVG felkészületlen propagandistája lehet, hogy azt kívánta sugallni, hogy a Fővárosi Törvényszék elnöke a belső vizsgálat nyomán a leleplező sajtót akarja felelősségre vonni. Ez rendkívül rossz fényt vetne Tatár-Kis Péterre és az egész bírói karra. A törvényszék elnökének feljelentése ehhez képest elsősorban a Tisza párt vezetésének felelősségét veti fel, mivel az ő gondatlanságuk miatt került nyilvánosságra több érintett bíró lakcíme és egyéb adatai.

A baloldali lap ezt követően korrektül rögzíti, hogy a törvényszéki közlemény részletekre ugyan nem tér ki, de úgy tudják, hogy annak alapját az adatbázis adja, mely még tavaly, teljesen jogszerűtlenül került nyilvánosságra a Tisza Világ applikáció felhasználóiról, köztük állítólag aktív bírókról. Majd úgy folytatja a cikk, hogy „Tatár-Kis Péter, az FT elnöke ezután kezdett vizsgálatot, és tette meg feljelentését, hogy kiderüljön, hogyan kerülhetett ki az adatbázis.”

A valóság teljes kibontása ebben a vonatkozásban akkor történik meg, ha rögzítjük, hogy egy a vizsgálat alapját képező közérdekű bejelentést az Országos Bírói Tanács (OBT) egy 2025. november 25-i keltezésű hivatalos dokumentumban – állítólagos hatásköri hiányában a a Fővárosi Törvényszék elnökének továbbította, melynek nyomán a Fővárosi Törvényszék arról adott tájékoztatást 2025. december 19-én, hogy az ügyintézésre vonatkozó 30 napos határidőt további harminc nappal meghosszabbítják.

⚫️ A HVG a következő ponton érdekes megjegyzést tesz, szerintük – ahogy azt mér többször is megírták – a bírák semmilyen szabályt nem sértenek, ha „érdeklődésből letöltenek egy applikációt. Nem mellesleg szavazni is elmehetnek, részt vehettek az ellenzéki előválasztáson, és a nemzeti konzultációt is kitölthetik.”

„Jobb csendben maradni és hagyni, hogy azt gondolják, buták vagyunk, mint megszólalni és minden kétséget eloszlatni efelől”. A többek között Abraham Lincolnnak tulajdonított mondás különösen irányadó ehelyütt a HVG számára. És bár „többször is megírták”, ez a kellemetlen tény még nem fog a véleménynyilvánítás alapjoga, az aktív választójog és a pártpolitikusok által reklámozott, pártpolitikai adatbázisba történő támogató regisztrációt illetően a bírói felelősség kérdése közé egyenlőségjelet tenni.

📍A Kúria reakciója

A Kúria korábbi tárgyügyben tett szakmai lépései és legfrissebb közleménye fényében új megvilágításba kerülhet a Tisza párt adatszivárogtatási botránya. Elképzelhető, hogy a kúriai bíró adatait a bíró engedélye nélkül tették a Tisza adatbázisába. A nyomozásnak ki kell deríteni, ki és miért akarta lejáratni a bírót és egyben a legfőbb ítélkező fórumot. Így már az sem kizárt, hogy a párt illetékese szivárogtatott és bárki számára hozzáférhetővé tett személyes adatot. Kérdés, hogy volt e ebben szerepe Magyar Péternek. A Kúria a közleményben utal arra, hogy a feljelentés az érintett munkatárs védelme érdekében került benyújtásra. Természetesen e körben az adatkezelési szabályok betartása is terítékre kerül.

A bírák tisztességének és pártatlanságának megőrzése érdekében tett erőfeszítései ellenére, számos Kúria és a vezetőség tekintélyét és méltóságát sértő cikk jelent meg az elmúlt időszakban, elsősorban a külföldről finanszírozott ellenzéki médiumokban, sőt a legnagyobb ellenzéki párt vezetője, Magyar Péter is méltatlanul vulgáris kirohanást intézett a kiszivárgott listán szereplő – ezáltal rendkívül kellemetlen helyzetbe kerülő – bírák védelmében. Szintén súlyos kritikai hangnemet ütött meg az eset kapcsán Matusik Tamás, a Budai Központi Kerületi Bíróság bírója egy olyan német alkotmányjogi blogon, amely alapítójának Maximilian Steinbeis-nek családi cége, a korábbi Steinbeis & Cons. több ismert nácival állt kapcsolatban.

⚠️ A vállalat neve elválaszthatatlanul összeforrt Ken Saro-Wiwa nigériai író és aktivista, valamint nyolc társa 1995-ös kivégzésével, ahogy erre korábban már utaltunk.

Korabeli sajtóbeszámolók és nemzetközi jelentések szerint Saro-Wiwa és társai tömegmozgalmat szerveztek a Shell környezetpusztító tevékenysége ellen az olajban gazdag Niger-deltában, különösen a gázégetés miatt.

Ken Saro-Wiwa nigériai író, aktivista és az Ogoni nép vezetője volt, aki az 1990-es évek elején kampányolt a Niger-delta olajszennyezései ellen, amelyekért elsősorban a Shellt tette felelőssé. A Shell nigériai leányvállalata (SPDC) évtizedek óta kitermelt olajat a régióban, ami súlyos környezeti károkat okozott (pl. talaj- és vízszennyezés, halálesetek, mezőgazdasági pusztítás). Saro-Wiwa a MOSOP (Movement for the Survival of the Ogoni People) szervezeten keresztül békés tüntetéseket szervezett, de a nigériai katonai junta (Sani Abacha rezsim) erőszakosan lépett fel ellenük.

Saro-Wiwa és nyolc társa (az “Ogoni Nine”) kivégzését egy vitatott per előzte meg, ahol gyilkossággal vádolták őket, de valójában a Shell elleni kampányuk miatt ítélték el őket.

Az előzmények szerint Ken Saro-Wiwa kivégzése (1995. november 10.) globális tiltakozáshullámot indított el, mivel a nigériai katonai junta (Sani Abacha vezetésével) a Shell nyomására lépett fel a Niger-delta olajszennyezése miatt kampányoló aktivisták ellen. Dél-Afrika különösen aktív volt a kritikában, részben az apartheid-kori tapasztalatok miatt, ahol a Shellt korábban is vádolták a rezsim támogatásával. Nelson Mandela elnök “heinous act”-nek (gyalázatos tettnek) nevezte a kivégzést, és nemzetközi szankciókat szorgalmazott Nigéria ellen, beleértve a Shell bojkottját.

1995-ben voltak konkrétan Shell-ellenes tiltakozások ezután Dél-Afrikában, amelyek elsősorban a már említett Ken Saro-Wiwa és nyolc másik Ogoni aktivista (az “Ogoni Nine”) novemberi kivégzése miatti nemzetközi felháborodás részeként zajlottak. A tiltakozások a Shell számára egyre kényelmetlenebbé váltak. A nigériai katonai diktatúra végül kivégezte az aktivistákat, hivatalosan azzal a váddal, hogy erőszakot szítottak. Az ügy jogi értelemben csak 2009-ben zárult le, amikor a Shell peren kívüli megállapodást kötött Ken Saro-Wiwa családjával, és 15,5 millió dollárt fizetett ki. A vállalat soha nem ismerte el jogi felelősségét, a kifizetést azonban nehéz nem legalább erkölcsi beismerésként értelmezni.

A Niger-deltában több mint negyven éve jelen lévő Shellt helyi és nemzetközi szervezetek többször vádolták meg súlyos környezeti károkkal, területkisajátításokkal, valamint azzal, hogy a helyi ellenállást állami erőszakszervezetek bevonásával törte le.

Elérhető dokumentumok szerint a brit és holland anyavállalat Londonban és Hágában végig tudott az eseményekről, és stratégiai irányító szerepet játszott. Az Amnesty International később több ezer oldalnyi belső irat, tanúvallomás és kormányzati dokumentum alapján arra jutott: a Shell működése összefonódott a nigériai állam által elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekkel.

Az 1995. november 10-én kiadott jelentés elítélte Ken Saro-Wiwa és nyolc másik Ogoni aktivista (az “Ogoni Nine”) kivégzését, hangsúlyozva, hogy ez egy igazságtalan per eredménye volt, és a nigériai katonai kormány (Sani Abacha rezsim) brutális elnyomásának része. A jelentés szerint a kivégzések a Shell elleni békés tüntetések elfojtatását szolgálták, amelyek a Niger-delta olajszennyezései ellen irányultak.

És ki vezette ekkor a Shell dél-afrikai régióját? Kapitány István. Ő 1993-ban került Afrikába, először a Shell South Africa kereskedelmi osztályvezetőjeként, majd egy évvel később regionális igazgatóként. Korabeli sajtócikkek szerint Johannesburgban dolgozott, és a franchise-rendszerért is felelt.

⚠️1999-ben jóval azelőtt, hogy a Shell peren kívül megegyezett volna a Saro-Wiwa családdal, Kapitány a Figyelőnek még részletesen mesélt arról, hogyan vett át egy 5000 fős tüntető tömegtől petíciót, amely a Shell nigériai környezetpusztítása ellen tiltakozott.

⚠️Két évvel később, a Figyelő 2001-es különszámában a történet már tovább színeződött: Kapitány ekkor azt állította, hogy sikeresen „leszerelte” a kivonuló tömeget mégpedig azzal, hogy a tiltakozók brit vagy holland menedzsert vártak, ám helyettük egy magyar lépett eléjük.

⚠️Miközben a Shell működését évtizedeken át súlyos környezeti és emberi jogi vádak kísérték, Kapitány István karrierje és vagyoni helyzete láthatóan ezt nem igazán sínylette meg.

A Niger-delta a világ legnagyobb olajmezőinek egyike. Ez egy veszélyes hely, ahol fegyverek és szegénység uralkodik, ahol az embereknek fejlesztésre van szükségük, és ahol a környezet 50 évnyi olajipari tevékenység következtében súlyosan szennyezett. 2013 júniusában, az éjszaka közepén hatalmas robbanás történt a Bodo falu közelében található Shell fővezetéken, amelynek következtében több ezer hordó olaj ömlött a mocsarakba.

Ez volt a 25. támadás az elmúlt két évben az adott csővezeték ellen. De a bodoi robbanás mértéke és az a tény, hogy olyan emberek közelében történt, akiknek éppen azt kellett volna őrizniük, figyelemre méltóvá tette, és feltárta a nigériai olajipar szívében rejlő korrupció mélységét. Elmentünk a bodoi mocsarakba, hogy megnézzük, hol történt a baleset.

Abban a pillanatban, hogy megérkeztem a területre, gyanút fogtam, mert nem értettem, hát ez a hely az, amelyet jól kellett volna őrizni. A JTF (nigériai biztonsági erők) valószínűleg 70 méterre voltak a helyszíntől, mert láttam a hajóházukat a helyszínről. 

Tehát a katonaság 70 méteren belül volt? 

Legfeljebb száz méterre, de nem hiszem, hogy száz méterre volt.

Tehát a katonaság nyilvánvalóan tudta, mi folyik ott. 

Pontosan tudták, mi történik ott. A nyomozás későbbi szakaszában pedig számomra egyértelművé vált, hogy a Shell tudta, hogy ez valószínűleg az egyik fő pontja volt az üzemnek, ahonnan az olajat a hajókba töltötték.

Amikor ezt mondja, úgy érti, hogy ott csapolták az olajat?

Igen. Azért ott csapolták, mert ott mindig van olaj. A nyomozásból számunkra egyértelművé vált, hogy a Shell tudott erről. 

Azt mondod, hogy a vállalat tudott róla. 

Igen, a vállalkozók tudtak róla. Nagyon is jól tudták. A katonaság is tudott róla. Igen. Mindenki tudta. Mindenki tudta, hogy ezt az olajat kitermelték, és számomra egyértelmű volt, hogy mindenki bűnrészes volt. 

De mindenkinek más a története. A Shell, amely szerint naponta 80 000 hordó olajat lopnak el, kijelentette, hogy az olajat nagy mennyiségben ellopták, de határozottan állították, hogy a saját dolgozóik nem vettek részt benne.

A tájat tönkretették. Ez egy nagyon tragikus helyzet. 2008-ban a Shell csővezeték hibái miatt több tízezer hordó nyersolaj ömlött a mangrove-mocsarakba, ami teljes pusztulást okozott. Öt évvel később az itteni emberek még mindig várnak a kártérítésre és a tisztításra. Elvesztették halászterületeiket és nagy részét a termőföldjeiknek.

Az olaj ezeknek az embereknek nem más, mint maga a katasztrófa. Ez az olajvezeték semmit sem nyújt ezeknek a közösségeknek. Semmit sem kapnak. Nem jutnak hozzá az olajhoz. Nem kapnak belőle pénzt. A Shell üzemelteti ezt az olajvezetéket. A Shell most azt mondja, hogy új olajvezetéket kell építenie. 1,5 milliárd fontot fog költeni egy új olajvezetékre, hogy elkerülje az ilyen közösségeket és a szabotázst.

Ha ennek a pénznek a tizedét költötték volna a közösségekre, akkor azt lehetne mondani, hogy eleve nem lennének ezek a problémák. De ön úgy véli, hogy ezek a finomítók azért jöttek létre, mert a Shellhez hasonló vállalatok soha nem végezték el a tisztítást. 

Soha. És nem tartották be az ígéreteiket. Soha. Berendezésmeghibásodás miatt olajszivárgások történtek. Mindig tagadták, és szabotázzsal vádoltak minket. Ez csak tönkretette a környezetet. Régen ez egy érintetlen terület volt. Látod a mangrovemocsarat, látod a fákat, mindent.

Szóval ez az, amit az olaj tesz a legkegyetlenebb formájában a környezettel. Tönkreteszi. Semmi sem marad. 

A Royal Dutch Shell 1958 óta termel olajat Ogale földjén. Az ogalei közösség most környezetkárosításért pereli. Több ezer hektárnyi mangrove, föld és vízforrások károsodtak.

Becslések szerint 30-50 évbe telhet, mire a szennyezett területek visszanyerik korábbi állapotukat. A közösség ügyvédei azt állítják, hogy a Shell további két évvel el akarja halasztani a keddi tárgyalást, hogy megtörje a falvakat, és végül elutasítsák az ügyet.

Molnár Péter, a Tisza Párt által támogatott, a Fidesz jelöltje, Nagy Zoltán által legyőzött önkormányzati képviselőjelölt 2025. október 7-én az alábbi Facebook bejegyzést tette közzé: „Köszönet a fiatal aktivistáknak, hogy járják az utcákat és”Áradjon” szóval adták a kezembe. Dezsavű érzésem volt. Újra elhiszem, hogy van remény❤️”. Február 8-án, az egyesület, amely hivatalosan támogatta Molnárt egy posztban azt kívánta nyomatékosítani, hogy „a helyi választás hatással lesz az országos választásra is! Oszd meg a videót, és ha bánlaki vagy, 8-án vasárnap szavazz Molnár Péterre!”

A Tisza-közeli baloldali sajtó egy emberként harsogta, hogy a balmazújvárosi időközi önkormányzati választás kapcsán több elemzés is kiemelte, hogy a Tisza Párt jogilag nem kampányolt és nem folytatott kampánytevékenységet a településen, mivel nem indított jelöltet. A A 444.hu február 4-én „A Fidesznek életbevágó lenne nyerni Balmazújvárosban” címmel közölt cikket. A Népszava pedig azt emelte ki több ellenzéki médiumhoz hasonlóan február 9-én, hogy a „vesztes jelöltnek semmi köze a legnagyobb ellenzéki párthoz.”

Nos a valóság ehhez képest mást mutat. Egy birtokunkba került videó tanúsága szerint Tisza Párt Debrecenből küldött aktivistát Balmazújvárosba múlt hét szerdán, február 4-én, aki a helyi, fideszes polgármester által vezetett önkormányzatot támadva kampányolt a városban.

A Rendszerváltók Ifjúsági Tisza Sziget Debrecen aktivistája a fotók tanúsága szerint a tiszás munkatársak belső köréhez tartozik, Kelet-Magyarország egyik Tisza Szigetének prominense.

⚠️Bokros Lajos, Tisza-közeli közgazdász az ATV Egyenes Beszéd című műsorban pénteken elmondta milyen szélsőséges reformokkal javítana a gazdaság helyzetén

 “Most csak önnek itt súgom meg, hogy nehogy a kedves nézők hallják, a közigazgatásban kellene nagyon sok munkahelyet megszüntetni” – utalt az államigazgatással kapcsolatos brutális terveire a volt pénzügyminiszter.

Magyarországon a nemzeti kormány támogató gazdasági intézkedéseinek súlyos kritikájaként arról beszélt, hogy “a költségvetésen keresztül, egyik oldalon az adórendszeren át, másik oldalon támogatások kiosztogatásán, teljes mértékben felülírja a piacnak az értékítéletét, olyanokat hoz helyzetbe kedvezményes adókkal illetve iszonyatos támogatásokkal…”

A kkv szektor sem számíthat sok jóra, Bokros szerint “Lehet, hogy bizonyos vállalkozóknak a hatékonytalan gazdálkodása megszűnik.“

Az adórendszeren belüli családtámogatások megszüntetése és ismét szóba került, majd némi önfényezés következett, a Tisza-közeli gazdasági szakember arról beszélt, hogy “lehet, hogy egy kicsit nagyképűen és szerénytelenül, de én megtettem a magam részéről azt, amit annak idején megkövetelt tőlem a haza.”

⚠️Az azóta nem Magyar Péternek dolgozó gazdasági szakember azt is elismerte, hogy már 2025 januárban voltak konkrét gazdaságpolitikai tervek

Dálnoki Áron egy felvételen úgy fogalmazott: „Mi írjuk a kormányprogramot, nekem van szerencsém a gazdaságfejlesztési kormányprogramban részt venni”. Aki ezt mondta, a Tisza-féle „Magyarország 2027–2035 konvergenciaprogram” egyik aláírója.

Az említett fórumra 2024. augusztus 28-án került sor. Ekkor már készült az az 1300 milliárdos megszorítást tartalmazó dokumentum, amely később teljes egészébennyilvánosságra került.

Egy, a most birtokunkba került videó, amely 2025. január 11-i keltezésű és ezen Dálnoki Áron elismeri, hogy folyamatosan szivárog ki a Tisza gazdaságpolitikai programja és erre tud építeni a jobboldali sajtó egy narratívát.  Megjegyzendő, hogy 2024 júliusi híradások szerint Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy brüsszeli esemény kapcsán tett kijelentéseiben utalt arra, hogy „nem mindig kell a magyar megoldást erőltetni”. Ez egybevág azzal, amit Dálnoki Áron mondott a Tisza gazdaságpolitikájáról, azaz hogy külföldi mintákat fognak követni.

⚠️A miniszterelnök kivégzéséről ábrándozó ügyvéd komoly tisztogatást tervez a bírók körében, ha nyer a mostani ellenzék. Szepesházi Péter a szintén kiugrott bíró Laczó Adrienn egyik politikai szövetségese, utóbbi Tarr Zoltánnal dolgozik egy „igazságügyi helyreállítási terven” a Tisza Párt alelnökének elmondása szerint.

2025. április 15-én a Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő által szervezett „hídfoglaló” tüntetésen mások mellett két volt bíró Laczó Adrienn és Szepesházi Péter is felszólalt.

A Telex beszámolójában az áll, hogy Laczó arról beszélt, hogy „kormány által kinevezett emberek a vezetők a Kúrián” Szepesházi pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy „Hadházy és a Tisza is megfér egymás mellett, a kormány törvénykezését nézve pedig azt látja, lehet félnivalója a nem-kormánypárti mozgalmaknak a jövőben.”

⚠️Igazságügyi puccs

Tarr korábban egy fórumon arról beszélt, hogy Laczó Adrienn „kiugrott bíróval” dolgoznak egy „igazságügyi helyreállítási terven”. Azaz előre bejelentik, hogy ha hatalomra kerülnek, nekimennek a teljes igazságügyi rendszernek. Idézzük:

„Én elmondhatom, mert most már ez nem titok, én a héten találkoztam Laczó Adriennel, aki a kiugrott bíra, a neve talán ismerős, és van egy egyesületük, aminek a nevét most nem mondom, de abszolút nyilvános, és ők ebben az egyesületben foglalkoznak azzal, hogy hogyan lehetne az országot, az igazságszolgáltatást visszaállítani, visszavezetni ahhoz, amiről nagyon komoly munkával, nagyon sok okos ember sok energia befektetésével eltérítették az országot. Ez azért nagyon jó, mert ugye készülünk arra, hogy ha sikerül, ha lesz választás, és azon sikerül olyan eredményt elérnünk, akkor hozzá kell nyúlnunk azokhoz az elrontott, tudatosan szétszedett dolgokhoz, amelyek az országot jelentik, és ennek egy nagyon fontos eleme az igazságszolgáltatás rendbetétele, az igazságszolgáltatás függetlenségének visszaállítása. És ehhez az kell, hogy megfelelő szakmai felkészültségünk legyen.”

⚠️Szepesházi leváltana aktív kúriai bírókat

Én azt el tudom képzelni, és lehet, hogy ezzel a kijelentésemmel, hogy mondjam, felzúdulást okozok, hogy a kúriai bírák egy részét, nyilván nem az összeset és kellő vizsgálat után, de bizony rendelkezési állományba lehetne helyezni – jelentette ki Szepesházi Péter a Klubrádió egyik műsorában.

“Egy rendszerváltás után. Hát, hogy nem ítélkeznek, de megmarad a tisztségük” – folytatta a tiszás ügyvéd – “Bizony-bizony ezek a közigazgatási bírák a rendszerváltás után már ne ítélkezzenek.”

⚠️A visszatérő lengyel példa

Szepesházi nézetei szerint “a lengyel megoldás, amit Donald Tuskék a két évvel ezelőtti hatalomra jutásuk után alkalmaztak, az elbírhatja a jogállamiság kritériumát.”

Ez utóbbi teljes mértékben egybevág azzal, amit Tarr Zoltán is mond.

Mindezt Donald Tusk 2023-as lengyelországi hatalomátvételéről mintáznák. Tarr a videóban arról beszél, hogy Lengyelországban az egész változás, ami a Tusk-kormány újbóli színrelépését eredményezte, gyakorlatilag az igazságszolgáltatás reformjából indult, vagy arra épült.

Volt egy 11 fős, jogászokból álló társaság,akik előkészítették nagyon komoly, több hónapos, másfél éves munkával azt a reformot, és ahhoz kapcsolódóan nagyon sok mindent, amivel az a változás, ami Lengyelországban megtörtént, megtörténhetett – jelentette ki Tarr Zoltán.

“Ez sem titok, ezzel a csoporttal mi intenzív kapcsolatban vagyunk, abból adódóan, hogy én most itt vagyok, nem tudok ott lenni egy másik eseményen, ami Budapesten van, ennek a csoportnak az egyik vezetője van most itt, egy filmbemutató volt Budapesten, meg egy konferencia, ahol ezekről a kérdésekről, az igazságszolgáltatás problémáiról és az igazságszolgáltatás átalakításának lehetőségeiről van szó” – árulta el Tarr. A Tisza Párt alelnöke hozzátette: megvan a kapcsolatuk azokkal a lengyel emberekkel, közösségekkel, amelyek motorjai voltak a lengyelországi változásoknak, és most is jelen vannak mindabban, ami most történik.