Tűzfalcsoport

⚠️ A miniszterelnök hajszája a az elmúlt 16 évben kinevezett bírósági vezetők és bírák ellen nem csupán a nemzetközi és a hazai jog, de a moralitás szempontjából is aggályosnak tűnik.

📍Miért támadja a Kúria és az OBH elnökét a kormányfő?

Senyei Györgyöt, az Országos Bírósági Hivatal első emberét azzal vádolta korábban Magyar Péter, hogy az OBH elnökeként „úgy irányítja az ügyeket, hogy a politikailag kényes esetek a megfelelő bírókhoz kerüljenek”. Varga Zs. András kúriai elnököt pedig többek között azzal támadja, hogy Orbán Viktor „törvényt módosított” azért, hogy a Kúria élére helyezhesse, illetve Kúria elnöke „rendszeresen fenyegeti kollégáit”, ahelyett, hogy kiállna a listázott, fenyegetett bírák mellett. Előbbi kapcsán tudni kell, hogy Darák Pétert – akinek Magyar Péter anyja a főtitkára volt – ugyanezzel, azaz illegitimitással vádolta elődje Baka András, utóbbi kapcsán pedig Varga Zs. valójában a bírák védelme és a bíróságok integritása miatt lépett fel. Ez utóbbit bizonyítja, hogy az ügyben a Kúria vezetése szerint nem éppen független álláspontot képviselő Országos Bírói Tanács időközben törölte annak a jegyzőkönyvek a linkjét, amely Darák Péter érvelését rögzítette a bírák listázása kapcsán.

Mindez különösen annak fényében furcsa, hogy Dr. Erőss Mónika, ahogy már említettük, a közelmúltig és azt megelőzően mindkét bírósági szervezetben igazgatási- vezetői pozícióban volt. A miniszterelnök anyja 2012 januárjától kúriai bíróként szolgált, majd 2012 július 15-től a Kúria főtitkárává nevezték ki – ez a bírósági hivatás egyik legmagasabb igazgatási pozíciója. 2020.  április 7-én Áder János köztársasági elnök az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettesévé nevezte ki. Az OBH a bíróságok központi igazgatási szerve, amelynek vezetése széles hatáskörrel rendelkezik a bírák kinevezése, áthelyezése, javadalmazása és fegyelmi ügyei terén. Az elnökhelyettesi pozíció így stratégiai jelentőségű a bírósági karrierpályák, a költségvetés és a szervezeti reformok szempontjából.  Erőss 2024. július 10-ig töltötte be a tisztséget (a bírói felső korhatár miatt felmentették), de már 2024. január 11-től szabadságon/felmentési időn volt.

📍Az Igazságügyi Palota és Magyar Péter családi kapcsolatai

Ami a Magyar Péter által vitatott Igazságügyi Palotát illeti, az Orbán-kormány 2012-ben hozta meg a stratégiai döntést arról, hogy a Kúria visszaköltözzön eredeti, Hauszmann Alajos által 1893–1896 között tervezett székhelyére, a Kossuth Lajos téri Igazságügyi Palotába – korábban Néprajzi Múzeum épülete – és minden fontos poltikai és adminisztratív döntés, amelyet a kormány az igazságszolgáltatás vezetőivel egyetértésben hozott, abban az időintervallumban született, amíg dr. Erőss Mónika bírósági-igazgatási vezető volt.

Emelett a jelenlegi miniszterelnök akkori házastársa, a korábbi igazságügyi miniszter, Varga Judit minisztersége alatt zajlott az Igazságügyi Palota tervezésének és a kivitelezésének az előkészítése, a 1002/2021. (I. 7.) Korm. határozatban az Igazságügyi Palota és az Agrárminisztérium rekonstrukciója kapcsán Varga Judit, mint egyik aláíró szerepel.

📍2010 után kirúghatták volna az alkotmánybírákat

Magyar Péter nem csupán az OBH és Kúria elnökét, de az Alkotmánybíróság elnökét, sőt időnként az alkotmánybírókat is támadja, sőt lemondásra szólítja fel. Ehhez a forradalmi jogi lépéshez minden bizonnyal az Egyesült Nemzetek Szervezetéből, az Europa Tanácsból, az Európai Uniónól is ki kellene lépnünk. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény alapján az Emberi Jogok Európai Bírósága az alkotmánybíró és a rendes bíró védelmét egyaránt garantálja Az Európa Tanács CM/Rec /2010/ 12 számú ajánlása kimondja, hogy a bírák / alkotmánybírák/ hivatali idejét, függetlenségét és elmozdíthatatlanságát a tagállamoknak garantálniuk kell.

Az ENSZ alapelvek szerint a bírák elmozdíthatatlanok és tisztségüktől csak rendkívüli körülmények esetén foszthatók meg. Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy tilos a bírák jogellenes elmozdítása, a tisztségből való eltávolítás csak szigorú, előre meghatározott eljárási és anyagi jogi feltételek mellett lehetséges. A Velencei Bizottság rögzítette, hogy az alkotmánybírák elmozdíthatatlanok és ezt a tagállamoknak a megbízatási idő végéig garantálni kell. Tegyük hozzá, hogy a magyar alkotmánybírák 95 százalékban bírósági ügyek alkotmányossági felülvizsgálatát végzik, szemben a Sólyom László vezette testülettel, amely lényegében felsőházként működött. Így a jelenlegi alkotmánybírák eltávolítása nem indokolt és jogszerű keretek között nem lehetséges.

Fontos azt is megjegyezni, hogy 2010-ben a korábban a baloldali pártok által jelölt alkotmánybírák Bragyova András, Holló András, Kiss László, Lévay Miklós még jelentős súlyban voltak jelen a taláros testületben, elbocsátások ugyanakkor fel sem merült, sőt Holló András 2011. július 11-ig elnökhelyettesi pozíciót töltött be.

⚠️Dr. Törőcsik Tamás szegedi ügyvéd, az újonnan kinevezett igazságügyi miniszter házastársa 1999-ben társalapítója és hosszú évekig részvényese volt a SOLVO Biotechnology Zrt.-nek, egy nemzetközi elismertségű magyar biotech-cégnek.

Az iroda angol nyelvű honlapján (kpt.hu) ez a tény ma is explicit módon szerepel: „He was one of the founders of SOLVO Biotechnology, Inc. in 1999, and has been a shareholder of the company.” Ugyanakkor bizonyos a magyar nyelvű felületén az ügyvédi irodának ez a rész törölve lett.

📍A SOLVO–Pfizer kapcsolat

A SOLVO Biotechnology korábban  közvetlenül együttműködött a Pfizer gyógyszeripari óriással.

Például egy 2023-as publikációkban (pl. Journal of Pharmaceutical Sciences) SOLVO által generált in vitro adatokat hasonlítottak össze Pfizer saját laboratóriumi eredményeivel P-gp gátlási vizsgálatokban – tipikusan olyan teszteket, amelyek a gyógyszerjelöltek biztonságosságát és hatékonyságát segítik megállapítani. A SOLVO szolgáltatásai rutinszerűen részei voltak a nagy pharma-cégek fejlesztési csomagjainak, beleértve a Pfizer portfólióját is.

2018-ban a francia Citoxlab (később Charles River Laboratories) vásárolta fel a SOLVO többségét; Törőcsik és a többi alapító kisebb részesedéssel maradt. A cég ma is Szegeden és Budapesten működik Charles River leányvállalataként, és továbbra is szállít transzporter-adatokat a gyógyszeriparnak.

📍A Pfizer-botrányok kontextusa – miért válhat kellemetlenné a kapcsolat?

A Pfizer globális óriás, de számos vitatott ügy fűződik a nevéhez, különösen a COVID-19 vakcina (Pfizer-BioNTech) körül:

•  Választási időzítési vádak (2020): 2025-ben az amerikai Kongresszus (House Judiciary Committee) vizsgálatot indított azon állítások alapján, miszerint Pfizer felsővezetői szándékosan lassították a klinikai teszteket, hogy az eredmények csak az elnökválasztás után jelenjenek meg. Egy volt Pfizer-tudós (Philip Dormitzer) állítólag erről beszélt későbbi kollégáinak.

•  Hatékonyság és biztonság körüli perek: Több amerikai állam (pl. Texas, Kansas) pert indított a cég ellen, azzal vádolva őket, hogy félrevezették a nyilvánosságot a vakcina hatékonyságával és kockázataival (pl. myocarditis, terhességi komplikációk) kapcsolatban, valamint cenzúráztatták a kritikát a közösségi médiában.

•  Korábbi botrányok: A Pfizernek hosszú története van nagy összegű bírságokkal (pl. 2009-es rekordbírság off-label promóció miatt), szívritmuszavar-keltő gyógyszerek, fájdalomcsillapítók és más termékek körüli perekkel. A „big pharma” általános kritikája – profit-maximalizálás a közegészségügy felett – Magyarországon különösen erős volt a pandémia idején.

Bár nincs bizonyíték arra, hogy a SOLVO közvetlenül részt vett volna mRNA-vakcina-fejlesztésben vagy BioNTech-projektekben (a cég ADME/Tox szolgáltatásai általánosak, nem specifikusan vakcinákra szabottak), amennyiben nem informatikai/technikai hibáról van szó, a Pfizer-szál elegendő ok lehetett az önéletrajz kozmetikázására és az esetlegesen kellemetlen céges múlt elhallgatására.

⚠️ A még Darák Péter előző főbíró hivatali ideje alatt megkezdett, Kossuth téri volt Királyi Kúria épületének rekonstrukciójáról szóló vita jól mutatja, hogyan használja a Tisza-vezetés a dezinformációt politikai nyomásgyakorlásra, miközben a valóságban a felújítás jogszerű, átgondolt és az előző vezetés által jóváhagyott folyamat.

📍Magyar Péter a tiszás hazugságok hálójában

A Kúria 2026. május 16-i közleménye egyértelműen leszögezi, hogy az épület rekonstrukcióját nem a jelenlegi, hanem az előző Kúria-vezetés hagyta jóvá. A tetőtéri bírói klub – és nem elnöki lakosztály! – már a korábbi tervekben is szerepelt.

Nincs szivarszoba, nincs elnöki lakosztály, és a Kúria nem rendelt carrarai márványt – hangsúlyozza a közlemény és leszögezi, hogy a felújítás az eredeti történelmi állapothoz igyekszik közelíteni, miközben kielégíti a modern bírósági igényeket.

Ráadásul a jelenlegi kúriai vezetés három lényeges spórolást hajtott végre: az elnöki protokolláris helyiségeket kétharmaddal csökkentették, a dolgozószoba kisebb lesz, mint a mostani Markó utcai székházban; a tetőtéri klub részben a könyvtár funkcióit is átveszi; a Büntető Kollégium pedig az első emeleten kap helyet, nem külön épületben.

Ezek nem apróságok: a Kúria expliciten cáfolja Magyar Péter „400 milliós elnöki luxuslakosztály” állítását, amely egy élő videós bejáráson hangzott el, ahol a miniszterelnök Varga Zs. Andrásnak, a Kúria elnökének „üzent”.

📍Tisza-stílus: támadás a demokratikus intézmények ellen

Magyar Péter és a Tisza-kormány már a hatalomátvétel első heteiben demonstrálja, hogyan bánik az igazságszolgáltatással. Ahelyett, hogy konstruktívan kezelnék a folyamatban lévő állami beruházásokat, amelyeket részben ők is befejezni ígértek, inkább politikai parádét rendeznek.

A cél egyértelmű: nyomást gyakorolni Varga Zs. Andrásra és a Kúriára, miközben a saját hatalmi pozícióikat erősítik. A Kúria közleménye egyben egyértelmű üzenetként értékelhető: az intézmény nem hagyja magát megfélemlíteni, és ragaszkodik a tényekhez. A Kossuth téri épület 130 éves történelmi jelentőségű. A felújítás nem luxusprojekt, hanem a magyar igazságszolgáltatás méltó otthonának visszaállítása. A Kúria hangsúlyozza, hogy a reprezentatív terek látogathatók lesznek, és az Alkotmány utcai épület átvételét sem ők szorgalmazták – a kormány kompetenciája és felelőssége arról dönteni.

⚠️Az AgoraEU-alapot a brüsszeli elit liberális agymosásra használja

Az EU-miniszterek tanácsának friss döntése alapján létrehozzák az új AgoraEU-alapot közel 8,6 milliárd euróval (2028–2034 közötti időszakra). Az alap összevonja a korábbi Creative Europe és CERV (Citizens, Equality, Rights and Values) programokat, és a kultúrát, a médiát valamint a civil társadalmat az “EU-értékek” – elsősorban a „sokszínűség”, a szexuális diverzitás, az antirasszizmus és a migráció elfogadása – szolgálatába állítja.

Miközben az EU számos területen (védelem, energiaellátás, határvédelem) csődöt mond, két kézzel szórja a pénzt ideológiai átnevelő programokra. Majdnem kilencmilliárd euró – az adófizetők pénzéből – megy NGO-knak, médiumoknak és kultúrembereknek, hogy az európai népeket „megszabadítsák” a „helytelen” hozzáállástól a sokszínűséggel és az „idegenellenességgel” szemben.

Matthias Nikolaidis német újságíró szerint ez az alap egy újabb bizonyíték arra, hogy Brüsszel teljesen elszakadt az európai polgároktól. Az EU olyan területekre avatkozik be durván, amelyek a szerződések szerint nemzeti hatáskörbe tartoznak (kultúra, oktatás, értékek). Az „egység a sokféleségben” jelszóból kötelező tananyag lesz – az eltérő vélemény pedig „gyűlöletbeszéd”A cikkben leírtak alapján 8,6 milliárd euró lesz elköltve propaganda célokra, miközben Dél-Európában nyugdíjasok szegénységben élnek, az energiaárak robbannak, a határok védtelenül maradnak az illegális migrációval szemben. A pénz főleg baloldali NGO-khoz és mainstream-médiumokhoz folyik, amelyek amúgy is Brüsszel-konform módon tudósítanak.

🔴 Az igazi veszély ezek alapján, hogy az „antirasszizmus” és az LMBTQ-témák állami doktrínává válnak. A tömeges, ellenőrizetlen bevándorlás kritikája vagy bizonyos „sokszínűség” társadalmi következményeinek felvetése „xenofóbiának” minősül, és adófizetői pénzből üldözik. Ez nem felvilágosítás, hanem átnevelés.

A pénzügyi alap „médiakompetenciát” és „dezinformáció elleni harcot” támogat – ezek a kifejezések a gyakorlatban gyakran az ellenvélemények elhallgattatására szolgálnak.

Nikolaidis pontosan fogalmaz, amikor azt írja, hogy az EU olyan területekre nyomul, ahol semmi keresnivalója. Az európai polgárok nem „helyes” szexualitásra vagy „helyes” migrációs hozzáállásra vonatkozó kioktatást akarnak – hanem működő határokat, megfizethető energiát, belső biztonságot és a saját kultúrájuk megőrzésének jogát.

Mindezek alapján kijelenthető, hogy az AgoraEU-alap nem ártalmatlan kultúrtámogatási program. Egy posztdemokratikus EU-projekt kifejeződése, amely az európai népeket már nem szuverén polgárokként, hanem átnevelendő tömegként kezeli.

⚠️ Ahogy arról beszámoltunk, a kampány során Fleck Zoltán jogász, egyetemi tanár már egy Tisza Sziget-rendezvényen arról beszélt, hogy betiltaná a 100 ezer forint feletti készpénzhasználatot, szó szerint „meg kell tiltani a 100.000 forintot meghaladó üzleti tranzakciók esetében a készpénz használatát”.

2027. július 10-től az Európai Unió 27 tagállamában életbe lép az Anti-Money Laundering Regulation (AMLR – Regulation (EU) 2024/1624), amely egységes, közvetlenül alkalmazandó szabályokat vezet be a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem jegyében. A rendelet leginkább vitatott eleme a 80 cikkely szerinti uniós szintű készpénzfizetési plafon: kereskedelmi vagy szakmai minőségben eljáró felek 10 000 euró feletti készpénzes fizetést nem fogadhatnak el, és maguk sem teljesíthetnek ilyen módon – akár egyetlen, akár több, látszólag összekapcsolt műveletről van szó. A 3000 euró feletti készpénzes tranzakcióknál pedig kötelezővé válik az ügyfél-átvilágítás (CDD).

A hivatalos narratíva szerint ez a lépés szükséges a korábbi tagállami különbségek felszámolására és a pénzmosás kockázatainak csökkentésére. Ám a rendelet bevezetése egybeesik az Európai Központi Bank (ECB) digitális euró pilotprojektjének elindításával (2027 második fele), és együttesen egy olyan rendszer felé mutatnak, ahol a készpénz – a pénzügyi magánélet utolsó anonim bástyája – drasztikusan háttérbe szorul, miközben minden jelentős tranzakció központilag nyomon követhetővé válik.

📍A centralizáció mechanizmusa: a készpénz marginalizálása

A szabályozás nem tiltja a készpénzt teljesen, de gyakorlatilag ellehetetleníti a nagyobb értékű, legális üzleti ügyleteket (autókereskedelem, ingatlan, luxuscikkek, építőipar). A „splitting” (fizetésfelosztás) explicit tiltása pedig azt jelenti, hogy a szabályozók nem bíznak az állampolgárok és vállalkozások jóhiszeműségében. Ez a megközelítés egyértelműen a pénzügyi centralizáció irányába tolja a rendszert: a decentralizált, készpénzalapú tranzakciók helyét átveszik a banki, kártyás és digitális fizetések, amelyek teljes audit-traillel rendelkeznek.

Kritikusok szerint ez nem csupán adminisztratív egyszerűsítés, hanem stratégiai hatalomkoncentráció. A készpénz korlátozásával a tranzakciók adatai koncentrálódnak a kereskedelmi bankoknál, fintech óriásoknál és végső soron az ECB-nél és az új EU-s AML-hatóságnál (AMLA). Ez növeli a pénzügyi hatalom koncentrációját néhány központi szereplő kezében, akik így átfogó képet kapnak az állampolgárok és vállalkozások gazdasági életéről. 

📍A digitális euró: a teljes kontroll eszköze?

Ugyanebben az időszakban indul a digitális euró tesztelése – egy központi bank által kibocsátott, programozható digitális fizetőeszköz. Bár az ECB hangsúlyozza a privacy-by-design elvet, a szakértők szerint a CBDC-k (central bank digital currencies) inherens kockázata a tömeges adatgyűjtés és viselkedéskövetés. Egy központi főkönyvben tárolt pénz esetében a jegybank közvetlen rálátást szerezhet a tranzakciókra, ráadásul lehetőség nyílik „programozható pénzre”: lejárati dátum, célzott felhasználás vagy akár negatív kamat bevezetésére válsághelyzetben. 

Ez a fejlemény drámai módon erősíti a centralizációt: a monetáris politika eszközei (amelyek eddig közvetett hatásúak voltak a kereskedelmi bankokon keresztül) közvetlenné válnak. Az ECB és a nemzeti jegybankok hatalma megnő a lakosság és a gazdaság felett, miközben a kereskedelmi bankok diszintermediációja (betétkivonás) paradox módon még inkább függővé teheti őket a központi intézményektől. A kritikusok szerint ez egy lépés a digitális felügyeleti állam felé, ahol a pénzügyi adatok alapján profilozható, szankcionálható vagy akár „kikapcsolható” lehet az állampolgár vagy vállalkozás – anélkül, hogy hagyományos bírósági eljárás történne. 

📍Gazdasági és társadalmi kockázatok

Álláspontunk szerint a hatalomkoncentráció nem csupán elméleti aggály. A kis- és középvállalkozások (KKV-k) számára az új azonosítási és nyilvántartási kötelezettségek jelentősen növelik az adminisztratív terheket és a megfelelés költségeit, miközben a nagy nemzetközi bankok és tech-cégek (akik már amúgy is hatalmas adatvagyonnal rendelkeznek) tovább erősödhetnek. A készpénz korlátozása különösen a készpénzintenzív szektorokat sújtja, és marginalizálhatja azokat a rétegeket, akiknek nincs vagy korlátozott a banki hozzáférésük.

Ráadásul a történelem azt mutatja, hogy a pénzmosás elleni harc gyakran csak áthelyezi a problémát: a bűnözők áttérnek más, nehezebben nyomon követhető eszközökre (pl. kripto mixing szolgáltatások, offshore struktúrák vagy akár fizikai javak). A valódi nyertesek tehát nem feltétlenül a társadalom biztonsága, hanem azok a központi intézmények, amelyek mostantól még nagyobb beleszólást kapnak a pénzügyi élet minden részletébe.

A rendelet és a digitális euró együttes hatása tehát nem csupán technikai szabályozás, hanem egy paradigmaváltás: a decentralizált, anonim pénzügyi szabadságtól a központosított, átlátható – és ezáltal ellenőrizhető – rendszer felé. Hogy ez valóban a bűnözés elleni hatékony eszköz lesz-e, vagy inkább a magánélet és gazdasági autonómia eróziójának eszköze, azt majd a gyakorlat mutatja. Egy azonban bizonyos: 2027 után kevesebb lesz a készpénz, és jelentősen több a központi kontroll.

Lábjegyzetek

¹ Regulation (EU) 2024/1624, Article 80 (EUR-Lex).

² Norton Rose Fulbright / DLA Piper elemzések az AMLR-ről (2024–2025).

³ EDRi: „Outsourcing crime control – How EU anti-money laundering rules threaten financial privacy” (2025).

⁴ IMF / ECB dokumentumok a CBDC privacy kockázatairól (2024–2025).

⁵ Mees Wynants X-poszt (ID: 2053536443029443040), 2026. május 10., valamint kapcsolódó közösségi vita.

⚠️A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) 2026. május 13-án akkreditált ügyvédképzést szervezett „A visszaküldés tilalma a gyakorlatban” címmel. A képzés kifejezetten a magyar ügyvédeket célozta azzal a céllal, hogy „érzékenyítse” őket a visszaküldés tilalmának (non-refoulement) alkalmazására az idegenrendészeti és tartózkodási engedélyezési eljárásokban is – nem csupán a klasszikus menekültügyi eljárásokban.

A meghívó szerint a képzés nemcsak az elméleti és nemzetközi jogi vonatkozásokat tárgyalta, hanem a magyar joggyakorlatot, hatósági gyakorlatot, valamint a kölcsönös tapasztalatcserét is.

Látszólag egy szokványos szakmai továbbképzésről van szó – ám a kontextus, a szervezők és a téma kezelése mélyebb kérdéseket vet fel a jogállamiság, a nemzeti szuverenitás és a migrációs politika szempontjából.

📍A non-refoulement mint abszolút elv kontra gyakorlati valóság

A visszaküldés tilalma kétségtelenül alapvető nemzetközi jogi norma (1951-es Genfi Menekültügyi Egyezmény, Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. cikk, EU-s irányelvek). Ugyanakkor jogilag nem abszolút, hanem egyéni kockázatértékelést igényel, és figyelembe kell venni a „biztonságos harmadik ország” elvét, valamint a visszaélések megelőzését. Magyarországon a 2015-ös migrációs válság óta bevezetett határzár és a Szerbiát biztonságos harmadik országnak minősítő gyakorlat éppen ezt a kiegyensúlyozott megközelítést szolgálja.

A képzés hangsúlya azonban a korábbi tapasztalok szerint egyoldalúan a „védelmet” és a külföldiek alapjogi sérelmeit helyezhette előtérbe, miközben a magyar hatóságok által dokumentált tömeges visszaélések (hamis dokumentumok, többszöri belépési kísérletek, gazdasági migráció álcázása) alig vagy nem kellő súllyal kaptak hangsúlyt. Az MHB évek óta aktívan pereskedik a kormány ellen a visszaküldési-ügyekben, gyakran az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt, ahol Magyarország több ízben is veszített – ugyanakkor ezek az ítéletek nem kérdőjelezik meg a határvédelem létjogosultságát, csupán az eljárási garanciákat.

A képzés ilyen kontextusban tehát helyes megfogalmazással „érzékenyíti” az ügyvédeket arra, hogyan használják ki az eljárási réseket a hatósági döntések elleni támadáshoz, mintsem a jogszabályok kiegyensúlyozott alkalmazására.

📍Szuverenitás vs. NGO-aktivizmus

Magyarország migrációs politikája 2015 óta egyértelműen sikeres: az illegális határátlépések száma drasztikusan csökkent, a menedékkérelmek száma alacsony, a pozitív döntések aránya minimális. Ez a politika kifejezi a magyar választók akaratát, és hozzájárul a belső biztonság fenntartásához. Ezzel szemben az MHB és hasonló civil szervezetek rendszeresen bírálják a kormányt, és gyakran külföldi (többek között a Nyílt Társadalom Alapítványok vagy az Európai Bizottság által is támogatott) forrásokból finanszírozott tevékenységet folytatnak.

Az ügyvédek „érzékenyítése” ilyen képzésekkel egyfajta párhuzamos jogi kultúra építését szolgálja: olyan ügyvédhálózatot, amely a nemzetközi jogot a nemzeti jog fölé helyezve próbálja felülírni a kormányzati döntéseket. Ez különösen problémás, mivel az MHB korábban is szerepet vállalt olyan ügyekben, ahol a kormány szerint a migránsok védelme a közbiztonság rovására történt (pl. büntetőeljárás alatt álló külföldiek jogi képviselete). A képzés akkreditációja pedig állami elismerést ad egy olyan ideológiai irányultságú továbbképzésnek, amely ellentétes a magyar Alaptörvény szuverenitás- és határvédelmi rendelkezéseivel.

📍Nyomásgyakorlás Brüsszelből és Genfből

Nemzetközi szinten az UNHCR és az EU-s intézmények gyakran kiterjesztő jogértelmezést képviselnek a non-refoulement elvére, miközben figyelmen kívül hagyják a másodlagos migráció jelenségét és a biztonságos harmadik országok (pl. Törökország, Szerbia) szerepét. Magyarország ellen indított EU bírósági-eljárások (pl. a 2020-as ítélet nyomán kiszabott 200 millió eurós bírság) jól mutatják ezt a feszültséget: Brüsszel a jogállamiság eszközével próbálja kényszeríteni a tagállamokat a közös migrációs politika elfogadására, miközben a külső határok védelme alapvető uniós érdek is.

Az MHB rendszeresen készít árnyékjelentéseket és fordul az EJEB-hez, ami legitimálni kívánja a külföldi nyomást a magyar belügyekbe. Ugyanakkor más európai országok (Olaszország, Dánia, Ausztria) egyre szigorúbb migrációs politikát folytatnak, bizonyítva, hogy a szuverenitás gyakorlása nem összeegyeztethetetlen a nemzetközi kötelezettségekkel. A május 13-i képzés pontosan ebbe a nemzetközi aktivista hálózatba illeszkedik, ahol az NGO-k és az ENSZ-szervezetek a nemzeti kormányokkal szemben pozicionálják magukat.

A visszaküldés tilalmának ügyvédi „érzékenyítése” – Kritikus jogi, politikai és nemzetközi kitekintés a Magyar Helsinki Bizottság és az UNHCR május 13-i közös képzésére

A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) 2026. május 13-án akkreditált, 4 kreditpontos ügyvédképzést szervezett „A visszaküldés tilalma a gyakorlatban” címmel. A képzés a Duna Tower UNHCR Auditóriumában zajlott, és kifejezetten a magyar ügyvédeket célozta azzal a céllal, hogy „érzékenyítse” őket a visszaküldés tilalmának (non-refoulement) alkalmazására az idegenrendészeti és tartózkodási engedélyezési eljárásokban is – nem csupán a klasszikus menekültügyi eljárásokban.

A meghívó szerint a képzés nemcsak az elméleti és nemzetközi jogi vonatkozásokat tárgyalta, hanem a magyar joggyakorlatot, hatósági gyakorlatot, valamint a kölcsönös tapasztalatcserét is. A jelentkezési határidő május 10. volt, a posztot Zsolt Szekeres, az MHB munkatársa tette közzé a közösségi oldalon. Látszólag egy szokványos szakmai továbbképzésről van szó – ám a kontextus, a szervezők és a téma kezelése mélyebb kérdéseket vet fel a jogállamiság, a nemzeti szuverenitás és a migrációs politika szempontjából.

📍Jön a migrációs paktum határideje

Ismert, húniustól hatályba lépnek az uniós migrációs paktum rendelkezései, amelyek kötelező kvótákat, pénzügyi hozzájárulást és menekültkérelmek tízezreinek elbírálását írják elő a tagállamok számára. Miközben az Orbán-kormány következetesen elutasította a brüsszeli mechanizmust, a Tisza Párt leendő külügyminisztere, Orbán Anita miniszterjelölti meghallgatásán jelezte: Magyarországnak a jövőben konstruktív partnerként kell részt vennie az uniós döntéshozatalban.

Bóka János korábbi európai ügyekért felelős miniszter szerint ez egyértelmű jelzése annak, hogy a Tisza Párt végre kívánja hajtani a migrációs paktumot.

Lábjegyzetek

1.  Magyar Helsinki Bizottság: „Ügyvédképzés: A visszaküldés tilalma a gyakorlatban” (2026. április 30.) – https://helsinki.hu/ugyvedkepzes-a-visszakuldes-tilalma-a-gyakorlatban/

2.  Ugyanott, valamint Szekeres Zsolt Facebook-posztja az MHB képzéséről (2026. május).

3.  Lásd pl. a CJEU 2024. júniusi ítéletét a magyar menekültügyi rendszerrel szemben, valamint az MHB reagálását.

4.  Az MHB és az OSF kapcsolatáról, valamint a kormányzati kritikákról lásd a 2017–2023 közötti időszakot (pl. lex NGO viták).

5.  Magyarországnak az EJEB előtt elvesztett ügyei (pl. Ilias and Ahmed v. Hungary, H.Q. and Others v. Hungary) elsősorban eljárási kérdéseket érintettek, nem a határvédelem lényegét.

6.  A magyar migrációs statisztikák és a határzár hatékonysága tekintetében lásd az Országos Rendőr-főkapitányság és a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal nyilvános adatait 2015–2026 közötti időszakból.

⚠️ Holoda Attila arról is beszélt, hogy hamarosan elfogyhat a védett áras üzemanyag, és hogy a kisebb, vidéki benzinkutakkal nem egyeztetett az új kormány, amely „előbb-utóbb zavart fog jelenteni az üzemanyagellátásban.”

Korábban a rezsistopot, azután a benzin és a gázolaj védett árát tartotta helytelen intézkedésnek a Tisza-közeli energetikai szakértő, Holoda Attila.

Egy friss interjúban arról beszélt, hogy szerinte jelenleg a védett ár kapcsán az „alapproblémát az jelenti, hogy ugye rendelkezésre áll minden ország, minden fejlett ország számára az úgynevezett stratégiai tartalék. Ennek a stratégiai tartaléknak a, az ott lévő benzin és dízelolaj. Ez jóval korábban lett beszerezve, azaz még az olcsó áron. Ez volt a fedezete, a pénzügyi fedezete annak, hogy a védett áron lehessen forgalmazni. Ugyanakkor jelenleg kifutunk ebből a védett mennyiségből, azaz bár újratöltik folyamatosan a stratégiai készleteinket, nem kell attól félni, hogy nem lesz fizikailag üzemanyagunk, de ez már a magasabb áron történik.

És ugye nagyon fontos lenne ebből a szempontból meghallgatni azokat a piaci szereplőket, akik ebben bizony nagyon rossz oldalon állnak jelenleg, mert veszteséggel sem tudják csak értékesíteni az olajat. Ugye a miniszter által az új miniszter által elmondott „fenntartjuk a védett árat” kategóriánál volt egy egyeztetés Magyarország legnagyobb, de nem az egyetlen szereplőjével, ugye a MOL vezérigazgatójával, aki a magyarországi kétezer benzinkútból mondjuk ötszázért felel, de a maradék ezerötszázzal nem nagyon beszélgettek, és nagyon úgy néz ki, hogy ezek a benzinkutak, ezek képtelenek arra most már különösen négy-nyolcvan utáni időszakban, hogy továbbra is veszteségesen fenntartsák a működésüket, ami elsősorban nem városokban és nagyvárosokban, hanem a vidéki területeken fog előbb-utóbb zavart jelenteni az üzemanyagellátásban” – zárta gondolatait Holoda Attila.

⚠️Roger Köppel, a hetilap főszerkesztője és kiadója, akit a svájci Néppárt (SVP) párt parlamenti képviselőjeként is ismerhetünk, rendkívül kemény véleményt mondott az új miniszterelnökről.

Egy friss videóban Köppel rámutat arra, hogy “Magyar úgy beszél, mint egy diktátor. Azt mondja: „Be kell zárnunk az embereket a börtönbe.”„Visszaadoma lopott pénzt.” Ez egy rendkívül veszélyes retorika. Ez nem a megbékélés retorikája. Végül is ez egy választási győzteshez méltatlan, szégyenletes retorika. Elnézést, de így egyszerűen nem viselkedik az ember.

Ha nyertél, akkor nem adsz még egy pofont a vesztesnek. Kezet fogsz vele. Mint a teniszben, nem rúgsz bele az oldalába, a veséjébe. De ő ezt teszi.

És most Magyarországnak, istenemre, más problémái vannak, mint egy belpolitikai vendetta Magyar részéről. Például előre kellene mozdítani a meggyengült gazdaságot. Egy gazdaságot, amely nem csak Orbán miatt van válságban. Van még egy háború Ukrajnában. Van a magyar gazdaság szabotálása Zelenszkij részéről, az energiavezeték lezárásával, amely csodálatos módon, alig hogy Orbánt leváltották, azonnal újra engedte áramlani a gázt – zárja a gondolatait Köppel.